Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)
1965-08-20 / 196. szám
1065 augusztus SÓ, WÖGR 40 II Feltétlen - feltétlenül Gyakran hallunk és sokszor látunk is olyan mondatokat, amelyben a feltétlen szó helytelenül szerepel. Pl: — Feltétlen hasznos volt kerekeseink számára ez a verseny. — Játékosaink feltétlen jobbak voltak az ellenfél játékosainál. — Csapatunknak feltétlen a győzelemre kell törekedni. — Este feltétlen beszélni szeretnék veled. (Stb.) A szót. helyénvalónak érezzük, fülünk mégis valamiféle hiányérzetet jelez. Miből adódhat ez? Vizsgáljuk meg négy példamondatunkban a kérdéses szót! Az első mondatban azt állítjuk a versenyről, hogy hasznos volt. (A többi állítás: jobbak voltak — győzelemre kell törekedni — beszélni szeretnék.) kítást: kedvetlen, szép víg (stb) játszottak. Nyelvi szempontból ugyanilyen helytelen azonban a feltétlenül szó feltétlen-re csonkítása is. Ugyanis a feltétlen szó ugyanúgy a melléknevek kategóriájába tartozik, .mint a kedvetlen, szép, víg jó, okos, bátortalan. És csak akkor lesz belőle a mondatban módhatározó, ha megkapja „a neki is kijáró” -ül határozóragot. Miért tévedünk akkor a fel- létlen-nel kapcsolatban, és miért nem tévedünk például az okos melléknévnél? (Feltétlenül — ? feltétlen — kérd meg! Okosan —? okos — kérd meg!) Azért, mert a feltétlen szót helytelenül azonos értékűnek érezzük az okvetlen — mindenképp — kétségkívül szóval. A feltétlen szó mindig az állításhoz kapcsolódik. Ha mondatbeli szerepét vizsgáljuk, így kell rá kérdeznünk: Hogyan (miképpen, mi módon) volt hasznos a verseny? A válasz: Feltétlenül hasznos volt (Feltétlen ü l jobbak voltak. — Feltétlen ü l győzelemre kell törekedni. — Feltétle- n ü l beszélni szeretnék veled.) Igen ám, de az eredeti példamondatok feltétlen szavai a kérdés után toldalékot kaptak Valóban, felvették a mód- határozó- ü l ragját. Ez a végződés éppen a feltétlen szó mondatbeli szerepét jelöli meg. Tehát szükséges Ennek elhagyása okozta azt a bizonyos hiányérzetet. A mondatokat a helytelenül használt toldalék nélküli „feltétlen” szóval is megértettük, mert a módhatározórag hiánya ennél a szónál látszatra nem olyan bántó, mintha más melléknevek végéről ' hagynánk el hasonló esetben. A kővetkező szerkezet halmozott módhatározói rag nélkül például el sem képzelhetők: kedvetlen ü l, szép e n, víg a n, bátortalan u l (stb.) játszottak. Pedig az utóbbiak nem melléknevek nem jelentik valakinek vagy valaminek a tulajdonságát, míg a feltétlen szó bizony melléknév. Az okvetlen, mindenképp, kétségkívül szavak a valóságos (önálló) határozószók közé tartoznak. Ezek a szavak önmagukban, toldalék-,rag nélkül fejezik ki a cselekvés módját. Tehát módhatározószók. Ezeknél is előfordul a toldalékolás, de nem szükség- szerű. A mó.dhatározószók esetében mindkét alak, elfogadható, helyes (Pl: Okvetlen gyere! Okvetlenül gyere!) De a f el tétle n nem módhatározószó, hanem melléknév. tehát feltétlenül tol- dalékolni kell, hozzá kell fűznünk az -üJ. ragot, ha a mondat módhatározóját fejeztük ki vele. Ritkán ugyan, de előfordul persze az is, hogy a feltétlen szót (melléknevet)) jelzőként használjuk a mondatban. Pl: Feltétlen engedelmességet kérek! (Milyen engedelmességet? Feltétlen...) Ez esetben — de csak ez esetben! — természetesen nincs szükség az -ül határozóragra Nem is hallunk ilyen csonTóth Imre GYERMEKEKNEK VÍZSZINTES: 1. A vizsz. 40. költője. 10. Ilonka. 11. Súlyos szóval illet. 12. Az NSZK pénzének röv. 14. Vi ,sza. rőnap röv.. 15. Kemény Erzsébet 16. Fohász. 18. Meggyőződés. 19. visszahúz:.’). 20. Olasz vidék. 22. Kugli. 23. E.O.R. 24. Verne híres kapitánya. 25. Magyar Kommunista Párt. 26. Francia pap. 28. Azonos magánhangzók. 29. M. . , s György operaénekes. 30. Lábát használja. 23. L. R. S3. Nagyhatalom. 35. Fel ellentéte. 36. Turls- taháza Igen látogatott (Utolsó négyzetben két betű). 40. Kedve gyermekvers elme. FÜGGŐLEGES: 1. Gazdag király volt. 2. Pltye reg. 3. Mesterember. 4. Fordított névelő. 5. Mókus. 6. Vízi növény. 1. Két római ötszázas. 8. Művészeti stílus. 9. Az első pillanattól. 13. kémszervezet. 17. Mindarinyiunk számára igen fontos. (Névelővel). 18. Értesülés. 19. Elhúnyt. 21. Táncol. 22. Területi Egyeztető Bizottság. 24. Bajnoki csoport sportban. 25. Kérdés Iránya. 26. Felett ellentéte. 27. Gyümölcs. 28. Férfinév. 29. Rákóczi vezére. 31. A függ. 19. ellentéte. 33. Ékezettel: nagy edény. 34. Befejezés. 37. Tova. 38. Házassággal szerzett rokon. 89. NY. E. (Első négyzetben két betű.) Megfejtésül beküldendő: a vízszintes 1, 36, 40 és a függőleges 8. Az augusztus 15-1 rejtvény helyes megfejtését és a nyertesek névsorát augusztus 29-1 számunkban közöljük. A napokban régi emlékek között kutatva egy fénykép került a kezembe. Tarisznyát „véndiákokat” ábrázol. A legfelső sorban az egyik nyurga kamaszban magamra ismerek. A kép aláírása: A Rákóczi úti Általános Iskola 1955-ben végzős diákjai. Íme a legelső tablóképem, amely abban az időben még szokásos úgynevezett „kisérettségi” után készült. Emlékszem, hogy ballagtunk is, igaz, hogy legtöbben csak a következő sarokig jutottunk el, ahol egy másik iskolába iratkoztunk be. A tablóképeken szokásos „Találkozunk... .-ben” felírás a mi képünkről hiányzik. Nem tudom miért, hiszen azt nem tudhattuk előre, hogy szinte valamennyien a városban maradunk és szinte naponta összefutunk majd. Tény uz, hogy hivatalos találkozót nem terveztünk és nem is rendeztünk. Én azonban nem tudok szabadulni a gondolattól: pontosan egy évtizede készült a féykép, érdemes lenne számot vetni sorsunk alakulásával. összesen harminchármán vagyunk a képen. Fiúk. Mindnyájan helybeliek voltunk és legtöbben itt is telepedtünk le véglegesen. Egy kis számítás és máris kiderül: csupán hárman mondtak búcsút szülőföldjüknek. Az egyik ma már hivatásos katonatiszt. Legtöbbünk édesapja gyári munkás és bányai dolgozó volt. Az én vasutas apám már kivételnek számított, de még- inkább megmosolyogtuk ennek a magas, hullámos hajú fiú apjának a foglalkozását. — Értelmiségi, adminisztrátor — mondta enyhe gőggel, ahogyan otthon tanították. Egyedül neki volt érettségije valamennyiünk szülője közül. Heten választottuk a gimnáziumot, és milyen véletlen ugyanennyien gépipari technikumba iratkoztak be. A középiskolába akkor még mindenkit felvettek. Negyedik osztályig ketten nem jutottak el, de amint legutóbb hallottam mindketten folytatják félbemaradt tanulmányaikat levelező tagozaton. Az érettségizettek közül hárman kerültek az egyetem nappali tagozatára. Ez már nem ment olyan könnyen. Volt aki csak a miniszterhez való fellebbezés után EGY ÉV TIZED jutott be, és olyan is, aki egy évig a bányászok nehéz kenyerét ette. Egyébként orvos, mérnök és tanár lett belőlük. Legjobb értesüléseim szerint valamennyien az akkori MTH-intézet padjait koptatták három esztendeig. Ez a barna, rátarti kislegény az igazgató jobbján, üvegcsiszoló havi kétezerötszázért. A többiek autószerelő műszerész fényképész, festő, vízvezeték- és villanyszerelő szakmán osztoztak. Van aki a honvédségnél megtanulta a gépkocsivezetést, és most az egyik művelődési intézményünk sofőrje. Nemreg utaztam a kocsiján. Megnősült, 1900 Ft.-ot keres, egyedüli problémája a lakás. „Az anyósommal szoroskodunk egy szoba-konyhába —mondta—, pedig már útban van a kicsi is. ö lesz az első apa közülünk. Egyébként az anyakónyv tanúsága szerint tizenegy nős, és—urambocsá'—egy elvált ember van a harmincháromból. Van három autó-, egy ház-, és egy szövetkezeti lakástulajdonos. Különösen őrülök Lajos kocsijának, hiszen már az iskolapadban is az volt minden vágya. Technikusi fizetéséből spórolta össze a Trabantra valót. A másik két kocsi megvásárlásánál a szülök segítettek. A házat lottónyereményből sikerült megvenni. Gyuri, az osztály legjobb sportolója ma is focizik. Igaz. hogy csak NB. III-ig vitte, de került ki közülünk első osztályú labdarúgó is, akiben csak később—miután útjaink elváltak —parázslóit fel tehetsége. Kicsit öntelt az igaz, de mindig fogadja a köszönésemet és olykor ingyen jegyet is ad a mérkőzésre. ö már annyiszor volt külföldön, hogy a többiek Összesen nem voltak annyit. Van, aki az egyetemről volt tanulmányúton a Szovjetunióban és van olyan is, aki mini KISZ titkár, szocialista brigádvezető járt Lengyelországban. Az egyik kocsitulajdonos Jugoszláviát barangolta már be. A többiek legfeljebb északi szomszédainkig jutottak éL A Balatont az itthonlévők közül huszonötén látták, a Szegedi Szabadtéri játékokon közel tizenöten voltak az elmúlt évek folyamán. Kilencnek van saját televíziója, egynek ötszáz kötetes könyvtára. Híres ember, úgynevezett „nagymenő" nem került ki közülünk. Átlagos osztály voltunk nincs semmi szenzáció az elhelyezkedés körül sem. De vájjon keU e több a fent elmondottaknál? Tizennégy éves korunkban mosolyogva néztünk a fényképezőgép lencséjébe. Ha most összeverbuválódnánk és egy élelmes riporter lefotózna bennünket, azt hiszem most is derűs, bizakodó arcokat örökítene meg, mint tíz évvel ezelőtt. Az eddig elteli életünk bizonyítja ezt. Csongrády Béla Megtalálta A feledés homálya úgy terpeszkedik az egész ügyre, mint a koraőszi köd az ébredő városra Akik ismerői, részesei voltak azt mondják. minek szaggassuk fel az egyszer már beheggedt sebet! Ha netán mégis szóba kerül, akkor csak azért, hogy ismét megbizonyosodjanak: a kollektíva nagy erő, az ember, de főleg a jellem formálásában Pedig, annakidején nagy port vert fel a dolog. — M’- csoda szégyen, ilyen még nem fordult elő nálunk — dohogtak a horganyzó üzem idős és fiatal dolgozói. Voltak akik el sem akarták hinni. Ha nem Laci mondja, akkor tréfának veszik az egészet, 0 azonban ilyesmire nem kapható. Nem vádol meg senki*, még tréfából sem. De a váratlan esemény annyira megbolygatta az emberek nyugalmát. hogy még a régi jó barátokban, ismerősökben egymás iránt is egy pillanatra fellobant a bizalmatlanság zsarátnoka1 „Hátha te voltál..." Mire azonban megvirradt, az üzemvezetői iroda mellett lévő drótkötegből előhalászták Laci óráját. Megkerült a tettes Is. Ekkor a munkások elítélő tekintetének fókuszába egy jó vágású, de nyegle fiatalember került Ez egyúttal azt jelentette: ebben a kollektívában sgy percig sem maradhat tovább. Ezt lehetett kivenni a különböző megjegyzésekből is. — Leszámolják — próbáltak napirendre térni a dolog felett a törzsgárda tagjai. A vita hevében azonban egyik- nek-másiknak az ajkán egy- egy sajnálkozó szó Is kicsúszott: — Kár érte, hiszen olyan fiatal. A harciasabbak viszont rákontráztak: korán kezdi a fickó, enyves a keze.» Valaki csípősen megkérdezte: mit gondoltok, a lejtőn van megállás? — Van — mondta ki, a jóságos tekintetű, melegszívű brigádvezető a huzalműből, brigádtársainak határozatát, azon a társadalmi bíróságon, amely az üggyel foglalkozott. Kisvártatva így folytatta; — mi hajlandók vagyunk vele dolgozni Brigádunk befogadja őt_ Hirtelen minden arc Miklós bácsira szegeződött A szégyentől megviselt, lelkileg összetört fiatalemberben talán ekkor érlelődött meg a nagy elhatározás: nem hagyja cserben bizalmatadó munkatársát Mintha tudta, érezte volna, milyen nehéz csatát kellett megvívni jótevőjének, brigádtársaival, míg az előbbieket kimondhatta. a helyéi... Mert bizony amikor ezt szóba hozta, még a társadalmi bírósági ülés előtt, voltok olyanok akik kézzel-lábbal tiltakoztak ellene — mondván: és ha nem javul meg, akkor nerrv kapjuk meg ismét a szocialista címet, elvesztjük a kedvezményeket, gürcölhetünk újra egy évig. A bri- gádvezető azonban állhatatos maradt : — fiatalemberről van szó, lehet nevelni, csak megfelelő körülményeket kell számára teremteni, — érvelt. És a többség hallgatott szavára, igazat adott neki. Végül a brigádvezető még eny- nyit kért társaitól: a dologról egy szót se többet!.« Egy szó, nemsok, de any- nyi sem hangzott el többet az ügyről. A brigádvezető pedg maga mellé vette, s két hét alatt megtanította új munkakörére. Az első nap módot keresett arra. hogy hosszasan beszélgessen az ifjúval. A befogadott brigádtag azóta elvégezte a targonca- vezetői tanfolyamot, nem húzza ki magát semmiből, ott van ahol a munka neheze. Ha pedig a szükség úgy kívánja, akkor a hegesztőknek segít. A termelési tanácskozásokon gyakran felszólal, iő javaslatokat tesz. A legutóbbi, a motolla behélyezésre tett elképzelése a brigád erejét kiméli. A másik is a kez javát szolgálja: vezessék be a normát azokra a gépekre, ahol ma még órabérbe dolgoznak — summázza ki ;sé fáradt hangon a váltó-' ’--u a brigádvezető. Aztán eV aú- gat. Amikor újra megszólal, ismét nyugodt és megfontolt minden szava: azok akik kezdetben ellenezték a fiú befogadását, később röstelkedtek, majd mellém álltak, segítettek. Azt mondtam nekik' na látjátok, itt a példa, hogy lehet, csak akarni kell— Mert ma már Miklós bácsi és az akkor megbotlott fiú között meleg, baráti viszony alakult ki. Az járja, hogy talán még az édesapjával sem tud úgy feloldódni, mint a brigádvezetőjével. Gyakran látni őket, amint meghitten beszélgetnek. Ilyenkor a fiú — aki egyébként nős ember, felesége és az édesapja is a gyárban dolgozik — megosztja legféltettebb gondjait, titkait, elmondja örömét, bánatát, terveit, máskor tanácsot kér, vagy éppen vitázik valamiről, ahogy a téma kívánja, ahogy az élet követeli, diktálja. És ha véletlenül szóbajön a neve, társai nevetve annyit mondanak: régen volt, talán igaz sem volt, megtalálta a helyét Tenesz Károly VÍZSZINTES: 2. Koreai tartomány, ahol hatalmas paraszt-megmozdulás szervezésével segítették az ország függetlenné válását. II. Hibás helymegjelölés. 13. Szellemi munkát végző. 14. Bárkájáról híres. 15. Papír terjedelem meghatározására szolgál ez az egység. 16. Piros németül. 18. Fegyenc. 20. N.N.A. 21. Elárusít. 23. Északi fővárosba való. 24. Nyugati főváros. 25. Álomba ringat. 27. Belga város. 28. Magához kéret. 29. Kikötő névelővel. 31. Gyógyvíz. 32. Kicsinyítő képző. 34. Okmány. 36. Kérdőszó. 37. Az izmok fontos alkotóeleme. 38. Arra mondják, aki titokban lő vadat. 40. Legyőz. 41. Az üres hordó teszi, ha megütik. 43. Ir-e, keverve. 44. Testrész. 45. Tesz. 47. Lóbetegség. 48. Mássalhangzó kimondva. 49. Koreai helységnév. 52. Fordított névelő. 53. Tengerpartokon pusztító vihar neve. 54. Mezőgazdasági munkát végez. 56. Hajlított. 58. Kártyanév. 60. A gyógyítás a feladata. 62. 13ős nőre mondják. 63. A hüvelykujjtól a kisujj végéig. 64. Ilyen ige is van (keverve). 65. Felfog. 67. Nem ide. 69. Építészeti stílus. 70. PT. 71. Végnélküli becézett női név. 73. Kőbányában a törmelékre mondják. 75. Határozó szó, irányt szab meg. 76. Elégtételt vesz. 77. Nem sok. rOamtnapl 1945. augusztus 15-én Ko reá felszabadult a japán megszállás alól. Rejtvényünkben a felszabadító mozgalommal kapcsolatos események címsz avai szerepelnek. FÜGGŐLEGES: 5, Biztató szócska. 6. Duna1. 20 évvel ezelőtt vált va- keszihez tartozó, helységben, lóra ez a mondás. 3. Téli 7. Röviden: úgynevezett. 8. sport. 4. Tor betűi keverve. Egy bizonyos idő. 9. Mássalhangzó kimondva. 10. Szovjetunió e japán egység felett aratott győzelmével segítette elő Korea felszabadulását. 12. Párnában van. 15. Szomját oltaná. 17. Komárom megyei város. 18. Verssorok összecsen- gése. 19. A jobb ellentéte. 20. Közönséges szőlőfajta. 22. Régies jazz-kifejezéssel: kéregét. 24. Az ítéletet hozzák. 26. Házak közti szabad terület. 28. Magához szólít. 30. Valamikor. 31. A Duna jugoszláv mellékfolyója. 33. Tetőre épített vízfelfogó (végnélkül). 35. Elképzelés. 36. Hírközlő — fele. 37. Idegen női név. 39. O.I. 42. Az okozatot előzi meg. 44. A ház előtti virágos terület. 46. A szőlőt ehhez kötözik. 40. Taszít-e? 50. Az első korai kommunista lap címe, névelővel. 51. A mitológiai hadisten neve. 53. Nem kint. 55. Szövetféleség neve, kimondva. 57. Vívók i'édőöltözéke. 58. A kontra ellentéte. 59. Egyes vidékeken így hívják a kosarat (betűi keverve). 6). Felelőssé tesz. 66. Orosz-béke. 68. Szólít. 71. Olaszországi folyó 72. Fed. 73. Tagadószó. 74. Mássalhangzó kimondva. Beküldendő sorok: Vízszintes 2. valamint a függőleges L, függőleges 10. és függőleges 50. Az augusztus 15-i rejtvén'- helyes megfejtését és a nyertesek nevét augusztus 29-i lapszámunkban közöljük.
