Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)
1965-07-16 / 166. szám
4 w ö r. R A n 11W5 július W. péntek SEGÉLY, HITEL, KÁRTÉRÍTÉS Tájékoztató az árvízkárosultak teendőiről Mit kell tenniök az árvíz- károsultaknak, ha segélyhez, vagy hitelhez kívánnak jutni? A sokaikat érdeklő kérdéssel a Magyar Vöröskereszthez, az Országos Takarékpénztárhoz és az Állami Biztosítóhoz fordultunk. A Magyar Vöröskereszt több más tömegszervezettel együtt alkotja azt a társadalmi bizottságot, amely ösz- szegyüjtd és országosan szétosztja — a károk és a begyűjtött összeg arányában — a megyék között a dolgozók áldozatvállalásából származó segélyeket és gyorssegélyeket. Természetesen mind a segély, mind a gyorssegély ingyenes, megtéríteni nem kell. A gyorssegély — mint neve is mutatja — azonnali pénzbeli támogatást jelent, bizonyos összegig, a tönkrement ingóságok: bútor, élelmiszerkészlet, állatállomány, háztáji vetemények pótlására. A segélyt az összedőlt, vagfy nagyon megrongálódott lakóházak helyreállítására, újjáépítésére folyósítják. Az így keletkezett károkra a begyújtott összeg arányában utalnak majd ki segélyt. Hogyan kell segélyt, gyorssegélyt kérni? A károsult személynek írásbeli kérelmét falun a községi, városban a kerületi tanácshoz kell benyújtania. Ebben felsorolja, mi pusztult el az árvíz folyamán és annak hozzávetőlegesen mi az értéke. A tanácsok a velük együttműködő bizottságokkal összegyűjtik és felülvizsgálják a kérelmeket. Meghatározzák a segélyezésié szorulók sorrendjét és a segélyösszeget, majd megkezdik a kifizetést. A kárösszegen kívül figyelembe veszik a család tagjainak életkorát, a gyermekek és a keresők számát is. A kár helyreállításához, vagy az újjáépítéshez szükséges összeg niányzó részére hitelt is igényelhet az Országos Takarékpénztártól a károsult. A hitel olyan kölcsön,amit törlesztéssel kell visszafizetni. Mennyi hitel kapható? Az egyéni tulajdonban lévő, megrongálódott, vagy teljesen tönkrement lakóházakra és a hozzátartozó gazdasági épületekre a tulajdonos annyi hitelt kérhet, amennyi a helyreállításhoz, vagy az újjáépítéshez szükséges. Mennyi idő alatt kell törleszteni az így felvett hitelt? Ha helyreállításhoz igényelték az összeget, akkor tizenöt éven belül, ha teljes újjáépítéshez. akkor huszonöt éven belül kell visszafizetni. A hitel mindkét esetben teljesen kamatmentes. Hogyan kell hitelt kérni? A károsultaknak tanácsos minél előbb felkeresniük a lakóhelyükhöz legközelebb eső — falun a járási, városban a kerületi takarékpénztárakat, ahol személyesen tájékozódhatnak a további teendőkről. Az Állami Biztosító a termelőszövetkezetekben keletkezett minden anyagi kár, — épületek, jószág^ termés, gépek — értékének a felét a szövetkezetnek megtéríti. Sz. S. Csaknem egy éve dolgozik a dejtári József Attila Termelőszövetkezetben Kozák Katalin agronómus. — Kint a határban ellenőrzi az őszi árpa aratásának munkálatait — mondta a tsz-elnök, miután benn a faluban hiába kerestem. Kozák Kati tavaly végzett a karcagi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban. A dejtári termelőszövetkezetben alkalmazták, innen kapott társadalmi ösztöndíjat is. — Ha ezerszer születnék, akkor is agronómus lennék, — mondja mosolyogva. — Szeretem a munkámat, bár nehéz pálya, különösen fiatal lányoknak. Sok kitartás, türelem szükséges hozzá. Reggeltől, estig a határt járom, ismerkedem az emberekkel, ellenőrzőm a munkát... Kati balassagyarmati kislány. Sok városi lány nehezen találja fel magát falun, nem egykönnyen illeszkedik a falu életébe, a falusi emberek közösségébe. — Hogy érzi magát Dejtá- ron és a termelőszövetkezetben? — Már megszoktam Dejtárt. Elég könnyen és hamar ment. Megszerettem az embereket, Talán még nincs későn? ők is engem. A bizalom ... Azt hiszem, az is megvan Eddig ebben a termelőszövetkezetben női vezető nem volt. Az emberek azonban segítenek nekem. Elfogadják útmutatásaimat, elgondolásaimat helyeslik... — Milyen tervei vannak? — kérdezem. — Elsősorban, amit tanultam, azt szeretném megvalósítani. Eddig azonban csak részben sikerült. Szeretnék növénytermesztéssel kísérletezni és általában kísérleteket végezni a mezőgazdasági munka területén... Jövedelme igen szép. A vele egykorú fiatal lányokénál lényegesen többet keres. — Részben hazaadom fizetésemet, másrészt könyvekre költőm. Sok mezőgazdasági szakkönyvet vásárolok. Legutóbb Láng Géza: Növénytermesztés című könyvét vettem meg. Kati azt mondja, szereti munkáját, tervei vannak, fizetése is szép. Mégis augusztus elsejei hatállyal felmondott. Letelik a szerződése, nem marad tovább, másik tsz-be megy dolgozni. — Mi ennek az oka? — faggatom. — Talán az — kezdi félénken —, hogy nem kapok elég támogatást munkámhoz a vezetőség részéről. Én, most kerültem ki és mint kezdőnek sok tanácsra, útbaigazításra lenne szükségem. Van föagronómusa a termelőszövetkezetnek, aki több éves gyakorlattal rendelkezik, de nem igen törődik velem ... Beszéltem néhány vezetővel is az agronómus-kislányról Elismerték Kati indokait, jogosnak is tartják őket. De mint mondták: nagyobb fe lelősséget kellene tanúsítania Kozák Katinak is saját mun kája iránt. S ez igy igaz. A leány még fiatal, kezdő a szakmában. Segítségre van szüksége. Talán ha ezt megkapja, megnő felelősségtudata is munkájával szemben. Látja, nem felesle ges teher, szükség van az ő erőfeszítéseire is. Leülni és megbeszélni mindezeket, és annak megfelelően cselekedni, talán még most sincs későn ... Guttmamn Katalin Homok... és társai Sokan normarendezésről beszélnek, holott a Nógrád megyei Építőipari Vállalatnál nem volt normarendezés. Az évek óta érvényben levő országosan kialakított és megszabott normák változatlanul maradtak. A helyenként lényeges bércsökkenést, és az ezt kísérő kedélyhullámzást voltaképpen két minisztériumi rendelkezés május 1. hatály- lyal való életbeléptetése idézte elő. Illetve... De erről majd később. Az egyik rendelkezésnek az a lényege, hogy míg korábban az építésvezetőség a le • számlázott termelési értéknek körülbelül tíz-tizenegy százalékát fizethette ki bér címén. most a vállalati központ által megszabott átlagbérek szerint kell gazdálkodnia a bérrel. A salgótarjáni Pécs- kő utcai építésvezetőségen például kétezerharminchét forint lehet a szakmunkások átlagbére, a betonozóké ezerhat- százötven. a kubikusoké ezerötszáz. Az átlagbéren belül persze egyénenként lehet és van is különbség — végzett munka arányában —, de az építésvezetőség az átlagbéreknek szabott határt át nem lépheti. Igazoló jelentéseket sem vesznek figyelembe . . . A másik rendelkezés kapcsolatos az előzővel: bér csakis effektiv termelés után fizethető ki. Bealkonyult tehát a „homoknak“ A „homok”, csupán elnevezésében építőipari jellegzetesség. Indokolatlan bérek elszámolásával találkozni más iparágakban is. De ilyen arányokat alighanem sehol másutt nem ért el: országos felmérések szerint az építőiparban kifizetett bérek mintegy harminc százaléka volt „homok”. A „homok” összetevői sokrétűek. A munkásnak — akár brigádban dolgozik, akár azon kívül — besorolt órabére van. Elvben, ha a termelésben elérte a száz százalékot, besorolt órabérét kiérdemelte. Ha tervét túlteljesítette — a besorolt órabér és a túlteljesítés arányában — többet keres. Előfordul, hogy munka közben olyan műveletet is el kell végeznie, ami „nem fér bele” a normába. Például: az anyagot messzebbről kell a munkahelyre szállítania, mint Megyejárás — határjárás Szikrázik a napfény. Lustán kanyarog előttünk a 21-es műút. Az üt mellett azonban szorgos munka folyik. A kisterenyei termelőszövetkezet földjén hatalmas lánctalpas gép kínlódik az iszapos földdel. Vonnák László, a helybeli gépállomás traktorosa szeretne szántani az SZ 100-assai. Bömböl a motor, az eke azonban el* süllyed a földben. Megtorpan a gépmonstrum. Vonnák társa, Vass János izgatottan int. Elszakadt a vonórúd. A traktoros kilép a fülkéből és elkeseredetten legyint. — Naponta próbálom, szánthatok-e már, de nem megy — mondja idegesen — pedig fontos lenne. Ezt a húsz hold kukoricát elöntötte a Zagyva. Nem terem már itt semmi, legalább takarmánynövényt jó lenn^, belevetni... Vonnákék nem nyugszanak bele a kudarcba, s amint kijavítják a hibát, folytatják a munkát másutt. S ugyanígy vannak most mindenütt az emberek. A szeszélyes időjárás miatt felborultak a jól elkészített munkatervek. Mindenki ott dolgozik, ahová szólítja a pillanatnyi lehetőség.Az aratást már mindenütt megkezdték, néhol már le is aratták az őszi árpát. A községek határa tele van emberekkel, gepekkel. A jó idő minden percét kihasználják. A nagybátonyi határban még burgonyát kapálnak, a verebélyi faluszélen rendsod- róznak, fogatok szállítják az értékes takarmányt. A tari határban asszonyok sokasága ápolja a kukoricát. Valósággal ellepik a határt az emberek. Tóth Józseffel, a szurdokpüspöki termelő- szövetkezet jobbágyi üzemegységvezetőjével a határban találkozunk. A fiatal agronómus az aratóktól jön. Napjában többször is bejárja a határt és oda irányítja dolgozni az embereket, ahol a legkedvezőbb a helyzet. Lelkes fiatalember, akinek mindene a szakmája. — Szép a gabonánk, jóval több lesz a termés, mint tavaly. Az aratás megindult. A növényápolást elvégeztük. S bár a víz sok takarmányt elöntött, még így is több takarmányunk lesz, mint tavaly — sorolja, s megtörli izzadó homlokát. Észre sem veszi, hogy rendszertelenek a szavai. Ez is bizonyítja jó hangulatát, elégedettségét. Csak akkor komolyodik el hirtelen, mikor kezet nyújtunk búcsúzóul. — Sietek vissza az aratáshoz, mert szeretek ott lenni míg be nem „rázódik” minden. Kisbágyon határában is zúgnak a gépek. A négy község összevont termelőszövetkezetében is lázas munka folyik. Kombájnok forgolódnak egy lejtős ősziárpa táblán. Itt már csak egy-két forduló van hátra. Sárákon az állami gazdaságban teljes az üzem. Teremtett lelket sem lehet látni tétlenül, Vontatók takarmányt hordanak, a szőlőből énekszó hallatszik. Nemrég ment el a központból az ebédet szállító jármű. A hat kombájn a szarvasgedei határban elterülő gazdasági földeken vágja, csépeli az őszi- árpát. Biztos várják már a meleg ételt az emberek. Bercelen, Becskén, Magyar- nándorban hasonló a helyzet. Izgatott agronómusok, elnökök járják a határt, irányítják az embereket, gépeket. Sok gabonatáblán keresztek jelzik, hogy felkészültek a kézi aratásra is a termelő- szövetkezetek. Balassagyarmaton éppen „haditanácsot” tartanak a Gabanafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál. Érthető az alapos készülődés, mert a tavalyi mennyiségnél jóval többet, csaknem 4000 vagon gabonát kell átvennie a vállalatnak. Serény munka | folyik Patvarcon is. A falu közepén, az átalakított gépszínben őszi árpa-halmot forgat Tar Mihályné és Dubovszki Erzsébet. Czesznák Pál elnök kedvtelve nézegeti a gabonát és újságolja, hogy húsz mázsát fizet egy-egy hold. —Milyen kár, hogy nincs több őszi árpánk, mint hatvan hold. Ilyenkor, mikor ilyen jól fizet — jegyzi meg. Itt sincs különösebb gond az aratással. De egyéb munkákkal sem. A patvarciaknak még az is szerencséjük, hogy dalt gabonájuk sincs. így a java részét géppel vághatják. Nagyobb a gondjuk azonban a tárolással. A vezetőség már kérvényezte, hogy engedélyezzék igénybevenni ideiglenesen a két iskolaépületet és a művelődési otthon épületét. — Sajnos nem tehetünk mást, mert sokkal több a gabonánk, mint tavaly — mondja az elnök örömteli sajnálkozással, hiszen ki ne örülne a gazdag aratásnak. Mire Szécsénybe I. ahogyan azt a norma előírja, Több földet kell megmozgatnia, mint amennyit az előzetes felmérések meghatároztak stb. Az elvégzett munkát, annak indokoltságát a művezető ellenőrzi: ha a felszólamlás, vagy a munkalapra történt bejegyzés megfelel a valóságnak, igazolja és az érte járó bért kifizetik. Igent.n, de ez az ellenőrzés többnyire nem történt meg azonnal. A hónap végére felgyülemlett mellékmunkákat visszamenőleg ellenőrizni nehéz, vagy éppenséggel lehetetlen. De a művezető így is aláírt. Sokan vérszemet kaptak. Sűrűn előfordult, hogy némely brigádvezető — nem ritkán a munkavezető hallgatólagos beleegyezésével — nem létező műveletek elvégzését is beírta a munkalapjára. A „ffo- mok” különösen téli időszakban dívott. Az embereket — a vádorlás megelőzése érdekében és humanitásból is — nem küldték fagyszabadságra. Ám a teljesítés hiányos előkészítése, megszervezése következtében foglalkoztatásukat csak részben biztosították. Az ebben az időszakban kifizetett indokolatlan bérek is okozták az első negyedévben a vállalat jelentős béralap túllépését. De ezzel még nem végeztünk a „homokkal”. Az már az eddigiekből kiderült, hogy a „homokhoz” mindenekelőtt szükség van egy brigádvezetőre, aki a mellékmunkát igazoltatni akarja és a munkavezetőre, aki azt igazolja. Vagy, mert jogos a követelés; vagy, mert azt visszamenőleg ellenőrizni nem tudja; vagy, mert lépre lehet csalni, kellő tapasztalat, vagy szaktudás hiánya miatt; vagy, mert nem akar „rossz fiú** színében feltűnni a brigád előtt. Hanem, az is gyakran előfordul, hogy a munkahely szervezetlen; vagy anyaghiány miatt áll a munka; anyag van, de a szállítás akadozik stb. Azt is tudni kell, hogy a munkás sosem csak az alapórabérét akarja megkeresni, hanem azt az összeget, amelyet a múlt hónapban, az elmúlt hónapokban. Amelyre úgy érzi, szüksége van önmaga és a családja fenntartásához. Ha munkavezető, vagy építésvezető a munkakiesés alapvető okán nem tudott változtatni — a bérveszteségért cserébe gyakran „homokkal” kárpótolta a munkást. Ez mindenesetre könnyebb volt, mint javítani a munkaszervezésen. De egyébként is tehette, mert mindenütt így csináltak. Nemcsak Nógrádban, de az ország többi építőipari vállalatánál is. S mert az indokolatlan bérek elszámolása a megyei vállalatnál is nagy méreteket öltött, érthető, hogy a minisztériumi rendelkezés alkalmazása sokakat váratlanul érintett. érünk, alkonyodik. A falvak népe hazafelé tart a földekről, Sokan kerékpárral, távolabbról fogatokkal, vontatókkal. Vagy csoportokban gyalogosan. Fáradtan, de jókedvűen. Mindenkit .jó hangulatra derít a szép idő jobb terméskilátások. Ilyen kor szívesebben dolgoznak az emberek. Pádár András Szabó Jánosnak, a Pécskő utcai építésvezetőségen dolgozó kőműves brigádjában például áprilisban — a besorolt órabérek alapján történt átszámítás után — 9,43; 8,42; 8,09 — forintos órabéreket értek el a szakmunkások, 113,7 százalékos átlagos havi teljesítnv nnyel. Ugyanebben a brigádban a segédmunkások órabére 5,05 forint volt. A májusban elért órabérek viszont alaposan lecsökkentek; 7,98; 6,74; 6,54; 7,02 forintra, a segédmunkásoké 4,24 forintra. A havi átlagos teljesítmény valamivel kevesebb, alig haladta meg a 90 százalékot. A keresetcsökkenés összeg szerint általában kétszázötvenháromszáz forintra rúgott az előző havi keresethez képest. A rendelkezések bevezetése után hasonlóképpen megcs« ^ pan Baranykó József kubikos brigádjának a keresete is. B.; ranykóék áprilisban — besorolt hat forintos órabérükkel szemben — hat forint hatvanhat filléres órabért értek el. Májusban már csak 6t forint nyolcvanat. Petre Ferenc kőműves brigádjában a szakmunkások órabére máiusl:. <. hét forint hetvenhat fillér lett. A segédmunkásoké négy forint tizennégy fillér, A brigád teljesítménye 90,7 százalék. Az ftt felsorolt brigádok egyébként az építésvezetőség „stabil” emberek Tudnak dolgozni és a szorgalomban sincs hiány. A keresetcsökkenés hideg zuhanyként érte őket. Felütötte a fejét a kedvetlenség. Többek fejében megfordult a kilépés gondolata. Lépten-nyo- mon keserű megjegyzések hangzottak el a normára, a keresetre. Némely brigád megpróbálkozott munkavisszatartással hatni a vezetőkre. Május 27-én a tizen hetes jelű bérház tetejéről megfigyelték az egyik kútásó kubikos brigád hat emberét, akik a munkanap folyamán legalább tizenhat esetben hagyták abba a munkát sörvásárlás, sörivás, sörösüvegvisszavitel, egyéb bevásárlások miatt. Beszélgetés és egyéb nehezen indokolható ok miatt több mint harminc esetben álltak meg: ösz- szesen 1004 perc veszett kárba ezért Mintha a hat emberből kettő, szinte egész nap semmit sem csinált volna. A brigád alacsony teljesítményével talán arról akarta meg- nyőzni a vezetőket, hogy rossz a norma? De arra nem számítottak, hogy a sörivást az üzletbejárkálást, a tereferélést is észreveszik. A szóbanforgó brigád, korábban már többször kiérdemelte a szocialista címet, munkafegyelme, szorgalma példás volt. Magatartásuk éppen ezért tükrözi nagyon kifejezően az akkori hangulatot. Aztán júniusban mintha változott volna a helyzet... (folytatjuk) Csizmadia Géza Kozmikus „utcaseprő“ 1961. június 29-én a Ken- nedy-fokról hordozórakétát bocsátottak fel, amelynek egyszerre három mesterséges holdat kellett volna pályára juttatnia: két kutató és egy navigációs mesterséges holdat A fellövés nem egészen sikerült: v két kutató-műhold nem vált el egymástól és együtt kezdett keringeni a föld körül. A rakéta viszont a műholdak leválása után hamarosan felrobbant. A szétfröcs- csent repezdarabok a Satur- ^us gyűrűjére emlékeztető valamit képeztek bolygó körül. Egyébként nincs kizárva, hogy a jövőben a felettünk húzódó égbolt kissé megváltozik és a föld körül mesterséges eredetű gyűrűk jelennek meg... Az angol szakemberek mításai szerint jelenleg a kozmikus térben több mint 480 földi eredetű objektum van, s közülük csupán negyven „tevékeny” szputnyik. Különleges földi állomások figyelik e kozmikus „szemetet”. Az ember kozmikus tevékenységének e „maradványai” bizonyos veszélyt jelentenek az űrrepülők számára. Igaz, ma még ez a veszély elenyésző. A kozmosz még csak kevéssé „szennyezett” ám a küföl szakértékó véleménye szerint néhány évtized múlva gondoskodni kell majd a földkörüli térség „tisztogatásáról”.
