Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)

1965-07-15 / 165. szám

1983. frill«* if; nfltftrftfr kograd 5 Ä rétsági járás a tömegsportért A rétsági járásban már korábban is igyekeztek meg­teremteni a széleskörű spor­tolás lehetőségét, de még in­kább törekedtek erre az MTS kongresszusa óta. A tö­megsport elv. Ma már gya­korlati feladattá vált, hisz elkészült járásunk három­éves intézkedési terve, s eb­ben már egy időszak mögöt­tünk áll. Hogyan értékeli elnöksé­günk az elmúlt időszak mun­káját? A tömegsport-intézkedési tervünket eljuttattuk vala­mennyi sportegyes« létünkhöz, hogy ismerkedjenek meg ve­le, s egyesületi szinten hatá­rozzák meg saját feladataikat. Sport-aktíváink elfogadták irányelveinket, s azokat reá­lisaknak tartották. A régi szemlélet felszámolá­sa jelentette a legnagyobb gondot, nehézséget egyes tö­megszervezeti vezetők köré­ben. Sokan lebecsülték, s akadnak akik még ma is le­becsülik a tömegsportot, mert azt gondolják, hogy ezen be­lül rendszertelenül, színvonal­talanul sportolnak az embe­rek. A munkánk során elnök­ségünk igyekezett helyes fel- világosító és meggyőző mun­kát végezni, s magyarázni, hogy a tömeges testnevelés­nek és a sportnak is színvo­nalasnak kell lennie. Sportegyesületeinknek be kell fogadniuk olyan sportol­ni akaró embereket is, akik „csak” edzésre járnak, s le­het, hogy soha nem jutnak el a versenysportig. A szem­léletformálást nagyobb és szélesebb körben kellene pro­pagálnia a televíziónak, rá­diónak s egyéb propaganda­orgánumnak. Gondoljunk csak arra, hogy a csehszlovák spartakiád-versenyeket szin­te népmozgalommá tették. A mi társszerveinknek is nagyobb segítséget kellene adniok a sportmozgalom­nak, különösen szervezeti kérdések vonatkozásában. Helyes lenne, ha a tél folya­mán több TIT előadáson szerepelne sporttéma, ha or­vosok sportolást is javasol­nának gyógymódul. Alapfokú versenyek szer­vezése a követendő példa. Itt elsősorban házi versenye­ket, járási bajnokságokat kell népszerűsíteni. Ezeknél ne követeljük meg a nem­zetközi szabályokat. Sok he­lyen egy-egy hiányos szere­lés, vagy a pálya nem hite­lesített mérete gátolja a munkákat. Ez is a helyes célkitűzések meg nem értésé­ből ered. A tömegsport fogalmába sorolható feladatok közül, talán a Kilián mozgalomban értünk el legnagyobb fejlő­dést. Járásunkban 3215 jelent­kezője van a mozgalomnak, s ebből 3151 meg is szerezte a különböző jelvényfokoza­tot, 628 előkészítő, 1589 vas, 602 bronz, 253 ezüst, 79 arany. Elismeréssel kell nyilatkoz­nunk azokról a hitelesítőkről, akik fáradságot nem ismerve szervezték és szervezik a moz­galmat. A romhányi gim­názium eportegyesülete, Ke­szegen, Nógrádon, Alsópetény- ben. Nagyorosziban az isko­lánál, Szendehelyen, Nőtin­csen nagy népszerűségnek örvend a jelvényszerző moz­galom. Viszont elítélendő, hogy olyan sportegyesület, mint a Romhányi Cserép- kályhagyár, ahol több mint 300 egyesületi tag van, nem foglalkoznak KTM-mel. A jö­vőben elnökségünk növelni kívánja a KTM rendezvényei­nek számát: alapfokú verse­nyeket, kirándulásokat, Ki­lián Kupát stb. A falusi dolgozók sparta- kiádjai hagyományossá vál­tak. Több községben e ver­senysorozat megrendezése nyomán alakultak új sport­egyesületek: Horpács, Ös­agárd, Kétbodony. Különösen ezeken a ver­senyeken kívánunk minél több nőt bevonni, s megsze­rettetni velük a sport szép­ségeit. A természetjáró moz­galom is egyre inkább nép­szerű. Gazdag programmal rendelkezik a romhányi szakosztály, belföldi útiprog­ramjuk mellett külföldi túra is megtalálható. Gyűjtőszak­osztály szerepét tölti be, hisz segítséget ad az alsópetényi a kétbodonyi természetjárók­nak is. Elnökségünk véleménye alapján az elmúlt időszak­ban a tömegsport egyes terü­letein sikerült előrébb lép­nünk. Szervezeti intézkedé­seinkben ez évben szerepel: egy új sportegyesület létre­hozása, öt új szakosztály megalakítása. A megnöveke­dett feladatokat csak szak­emberekkel tudjuk megoldani. Ezért ez évben 21 versenybí­rót, 23 gyakorló oktatót kell kiképeznünk. Az a munka, ami előttünk áll, nem kicsi. De bízunk a sportót szerető, mindig segí­tőkész aktivistáinkban, s ve­lük együtt még sok örömet szeretnénk szerezni járásunk­ban a sportot szerető és ked­velő tömegeknek. Alt Gyula járási TS elnök Az MNK-ért SBTC—Balassagyarmati Dózsa 5:2 (0:1) Elmarad a léngyel—magyar atlétikai viadal Már korábban hírt adtunk arról, hogy Salgótarjánban ke­rül megrendezésre a magyar— lengyel középiskolások atléti­kai viadala. A szervezés és az előkészület már , javában folyt, amikor a lengyel Atléti­kai Szövetség értesítette a magyarokat, hogy a lengyel atléták technikai okok miatt nem indulnak a találkozón, így Salgótarjánban a tervezett verseny elmarad. Új kerékpáros világcsúcs A római olimpiai stadionban Giorgio Ursi ötezer méteres távon 6:11,7 perces idővel új világcsúcsot állított fel. A ré­gi ötezer méteres kerékpáros pálya-világcsúcsot az olasz Franco Constantino tartotta, 6:13,4 percceL Balassagyarmat, 500 néző, v.: Temesvári. SBTC: Cser­háti (Szőke) — Szarvas, Szá­lai, Sándor II. — Szojka (Schmidt). Toldi — Kökény, László (Básti), Sári, Taliga, Jeck. Edző: Szűcs György. Bgy. Dózsa: Szuhánszki — Rózsa, Kalcsó, Erdély (Barta T.) — Ferencsik, Magos — Molnár (Zárdal), Nagy, Sárkö­zi, Miskolczi, Melega. Edző: Kövi Jenő. Kevés esemény adódott az első öt percben. Mindkét csa­pat nagy becsvággyal vetet­te magát a küzdelembe, de a játékba sok hiba csúszott. A Dózsa valamivel frissebb volt az SBTC-nél. Az első helyzetet Taliga hagyta ki. Kökény szögletrűgásét tisz­tán kapta, de Szuhánszki ke­zébe gurította a labdát. A hazaiak veszélyes rohamok­ba kezdtek. Sárközi szabad­rúgását Cserháti csak nehezen tisztázta. Melega beadásáról Nagy késett eL Melega nagy lövése a kapufa éléről pat­tant ki. A 23. percben Nagy lőtt fölé. Az SBTC csatárso­ra körülményesen játszott- A játékosok „dajkálták” a lab­dát. Tízperces enyhe SBTC mezőfölény után a 35. perc­ben a Dózsa szerzett veztést. Egy jobboldali támadás után Miskolczi pompás labdát tá­lalt Nagy elé, aka a késlekedő védők mellett jobbal a ka­pu jobboldalába lőtte a lab­dát. 0:1. Két perc múlva Sár­közi lőítt nehéz szögből ka* púra. Ezután az NB I-es csa­pat támadott és a befejezés előtt két perccel két óriási helyzetet hagyott ki. Sári há­rom méterről mellé lőtte a labdát, majd Sári jobboldal­ról küldött beadását Jeck kát méterről lőtte mellé. Fordulás után változott a játék képe és az SBTC mind­járt góllal mutatkozott be. A 48. percben Toldi—Taliga a labda útja, az összekötő a be­robbanó Toldinak visszaad­ta a labdát, aki egyenlített« 1:1. Egy perccel később Tol­di labdájával Sári kiugrott és a balsaroklba lőtt 2:1. Az 55. percben egy Lászlótól ka­pott jó labdával Kökény vi­harzott el a jobbszélen és máris 3:1 volt az eredmény. Öt perccel később ugyancsak Kökény jóvoltából (elfutott és pompásan visszagurította a labdát) Sári volt eredmé­nyes. 4:1. A balassagyarmati csapat visszaesett. Nem bír­ták az iramot a Dózsa -játé­kosok. A 67. percben Szalai kézzel fogta meg a labdát a tizenhatoson belül. A tizen­egyesnek Miskolczi állt neki, de lövését a Cserhátit helyet­tesítő Szőke kivédte! Básti lőtt kapufát a másik oldalon, majd a 75- percben Jeck egyéni játék után ötre növel­te az SBTC góljainak szá­rnál A hazaiak a 82. percben szépítettek Sándor II. jóvol­tából. Egy baloldali beadás­nál a hátvéd menteni akart, de lábáról a labda Szőke ka­pujába vágódott. 5:2. A hát­ralévő idő az SBTC fölényé­vel telt eL Amíg a Dózsa-játékosok A Smer—Nógrád kerékpáros verseny Szurkolásból elégtelen Országszerte mérkőzéseket játszanak a csapatok, a Ma­gyar Népköztársasági Kupá­ért. Az alsóbb osztályú csa­patok nagy igyekezettel és lelkesedéssel próbálják két- vállra fektetni a nevesebb együtteseket, az NB I-es, az NB I. B-s és az NB II-es csapatokat. Jelenlegi szaka­szában már komoly a küz­delem és reméljük, pár év múlva valóban miuden kupa­mérkőzéseknek rangjuk lesz. Balassagyarmaton az NB 111-ban szereplő Dózsa csa­pata egy félidőn keresztül derekasan helytállt az SBTC ellen. Teljesen egyenrangú ellenfélnek bizonyult és az első félidőben 1:9-ás vezetés után sokan azt gondolták, meglepetés lesz Balassagyar­maton- Nem ez történt. A ru­tinosabb NB I-es csapat ma­gára talált, és a második fél­időben ontotta a gólokat. Ed­dig rendben is volna. Jobb­tól kikapni nem szégyen. A tárgyilagosabb balassagyarma­ti szurkolók így is véleked­tek, de sokan nem így. Az egyik állóhely felőli részen felelőtlen, magukat szurkolók­nak nevező nézők, a mérkő­zés időtartama alatt sértő ki­fejezéseket használtak az SBTC játékosai felé- Hangos bekiabálásokkal „cukkolták” egy-egy akciónál a salgótar­jáni sportolókat, de a „kriti­kai” hozzászólásokból nem maradtak ki a kispadon ülő vezetők és az edző sem. Ké­sőbb egy lelkes „sportember” a játékvezetőt is salgótarjá­ninak minősítette. Arról nem is beszélve, hogy a mérkő­zésvezető ítéleteinél (hiba nél­kül vezette a mérkőzést), szin­te minden esetben ellenkező volt a véleménye ennek a néhány maiáról megfeledke­zett embernek- Balassagyarmaton kedden a labdarúgó-pályán és a né­zőtéren egyaránt igazi ku­pahangulat uralkodóit A fent említett szurkolók azonban megfeledkeztek arról, hogy labdarúgó-pályán vannak és nem a kocsmában! Ezt a faj­ta szurkolást mélységesen el­ítéljük. Helyesebo lett volna, ha többét törődnek csapa­tukkal, a Balassagyarmati Dó­zsával, mert különösen a má­sodik félidőben elkelt volna a biztatás. Ehelyett az ellen­fél játékosait sértegetni nem csak neveletlenség, de bár­gyú dolog. A Dózsának kel­lett volna a biztatás, mert becsülettel helytállt a csapat. Játékosai tudták, hogy a ku­páért küzdenek. Sz. L­Nagy erővel folynak az előkészületeik a háromnapos csehszlovák—magyar kerék­páros körversenyre. Hétfőn és kedden Jan Kucserák a Besztercebányai Smer főszer­kesztőjének vezetésével, —■ aki egyben a versenybizottság elnöke is, nyolctagú csehszlo­vák delegáció látogatott Sal­gótarjánba, hogy megbeszélje a magyar rendezőkkel a ver­seny fontos teendőit. A kül­döttség tagjai között van Ja- roslav Svitek is, a beszterce­bányai kerületi sportbizott­ság vezetője. A csehszlovák- és magyar rendezőbizottság megtekintet­te a verseny útszakaszát, lét­rehozott egy technikai bi­zottságot és megállapodtak a versenyzők étkeztetését ille­tően is. A kerékpárosok 5—7 ezer kalória értékű élelmet fogyasztanak majd. Kijelölték a magyar szakasz célját és számos részletkérdést meg­tárgyaltak. A csehszlovák de­legáció közölte azoknak a csehszlovák versenyzőknek névsorát, akik részt vesznek a háromnapos nemzetközi versenyen. Ezek szerint a csehszlovák kerékpársportot tizenhat klub 33 versenyzője reprezentálja a versenyen. A résztvevők névsora a követke­ző: Kvapil Jaroslav, Hutyra Robert, Hava Jiri, Sever Ka­rel, Polásek Jindrich, Wencel Ján, Jelen Pavel, Konecny Pa­vel, Revay Rudolf, Pichl Hel­mut, Jirásek Miloslav, Jan- covic Rudolf, Haizer Adolf, Laurinc Kamii, Gazo Ondrej, Pátek Karol, Helefcal Vánc- lav, Laczo Matej, Svorada Ján, Rabinsky Zdeno, Mora- vec Emil, Babka Ján, Knoz- ka Ivan, Volf Milan, Mádéi Jozef, Duplinsky Michal, Ho- ferica Ján, Zelny Eduard, Ko­váé Michal, Petrás Dusán, Bednár Oldrich, Jindra Zde- nek, Kalvoda Frantisek. Labdarúgó tehetségkutatás Az SBTC Labdarúgó Szak- 52-ben született fiatalok részé­osztálya július 15—16-án dél- re. Kéri a résztvevőket, hogy után 17 órai kezdettel az jelentkezéskor tornacipőt és SBTC pályán labdarúgó to- tornanadrágot hozzanak ma- borzót rendez az 1950—51— gukkal. Sorokban ősztől Budapest több kerü­letében bevezetik az egész­ségügyi testnevelést azoknak a háziasszonyoknak, akik szá­mára „nincs hely” a sport­körök szakosztályaiban. A tervek szerint hetenként két óra foglalkozást biztosítanak szakemberek vezetésével a különböző iskolák tornater­meiben. A foglalkozást az MTS budapesti tanácsa szer­vezi és a havi részvételi díj 30, illetve 40 forint lesz. * Egyre több a labdarúgó a Testnevelési Főiskola edzői tagozatán. Sipos, Machos, Orosz. Szepesi és társai után a múlt héten Céléi, a váloga­tott kapusa „felvételizett” az oktatói szakon. Cjabb világbajnokság- A Nemzetközi Tájékozódási Sport Szövetség a bulgáriai Kamcsiában tartott.«, harmadik kongresszusát, s ezen elhatá­rozták, hogy a jövő évtől kezdve megrendezik a sport­ág világbajnokságát. Az első tájékozódási VB egyéni és váltószámokból áll majd és 1966- október 1—2-án Finn­országban lesz. 1968-ban Svéd­országban rendezik a VB-t. A következő kongresszust 1967- ben, Ausztriában tartják. Egy fegyelmi ügy és tanulságai — Szebben játszottunk. Már két emberünket kiállították. Szerintem az egyik jogtalan volt — Melyik? Az utánrúgás, vagy pedig az, amikor a já­tékosuk káromkodott a bíró­ra? — Az utánrúgás. Mert az nem volt az. A játékvezető meg akart veretni. — Négy, teljesen szabályos gólt kaptak. Miért nem isme­ri el, hogy ’ sportszerűtlenül viselkedtek? Fenti párbeszéd a megyei Labdarúgó Szövetség egyes számú intézőbizottsága előtt hangzik el. Izgalmas ügyet tárgyalnak. A július 4-i me- gyebajnoki fordulóban félbe­szakadt a Karancsalja—Dej- tár mérkőzés, Karancsalján 4:0-ás hazai vezetésnél. Szabó játékvezető két embert kiállí­tott. A második kiállításnál a 75. percben a dejtári csapat tagjai közül többen elhagyták a pályát, a játéktéren mara­dó játékosok pedig a mérkő­zésvezetőt vették körül és út- széli szavakkal szidalmazták. A mérkőzésvezető leküldte őket a pályáról és véget ve­tett a mérkőzésnek. A bizottságban Bártfai Ferenc főtitkár Viesz Géza a fegyel­mi bizottság tagja, Csala An­dor, a játékvezető testület el­nöke és Molnár Béla, a megyei- Labdarúgó Szövetség elnöke foglal helyet. Szemben velük a dejtári csapat két képvise­lője és itt van a karancsal- jaiak intézője is. Súlyos az eset, melyben dönteni kell. A megyei labdarúgó bajnokság­ban hosszú idő óta nem for­dult elő, hogy egy csapat el­hagyja a küzdőteret. — Ki volt a csapat vezető­je? — Nem volt velünk veze­tő — mondja Mészáros kapus, aki a sportkörét képviseli. — Helyesnek tartja ezt?. — Nincs edzőnk sem, ne­héz körülmények között dol­gozunk. Csak négy olyan lab­darúgónk van, aki minden ed­zésen ott lehet. A többiek a községtől távol dolgoznak — hangzik a védekezés. — ön is szidalmazta a já­tékvezetőt? — Igen. Meg is bántam. A kérdéseket az intézőbi­zottság vezetője, Bártfai Fe­renc intézi a dejtáriakhoz, majd Molnár Béla szól. — Tudniuk kell, hogy amit tettek, súlyos sportszerűtlen­ség. Mi lenne ha minden csa­pat elhagyná a játékteret. Mi­lyen példa ez az Ifjúsági csa­pat előtt? Palotáson a Ka- rancslapújtő csapatából két játékost kiállítottak. Szó nél­kül hagyták el a játékteret, mert tudták, hibáztak. A bent maradt kilenc játékos ember- feletti erővel küzdött és sike­rült az egyik pontot elhozni. Maguk nem tudnak küzdeni? A kapus lehajtja a fejét, ér­zi, hogy igaz, amit mondanak. Tudja, helytelenül viselkedtek a játékosok, de most már ké­ső a bánat. Az ajtóból még ide hallatszik a dejtáriak ké­rő szava: megbántuk, ami tör­tént, mindent megteszünk, hogy az eset ne ismétlőd­jék és Ígérjük, nem is fog többet előfordulni. Tanácskozás kezdődik, majd behívják az érdekelte­ket. Bártfai Ferenc kihirdeti a döntést. — A mérkőzésen kiállított két játékost: Laczkót és Nagyot a fegyelmi bizottság két-két mérkőzéstől eltiltotta. Ezt jó­váhagyjuk. A mérkőzést a pályán elért 4:0-ás eredmény­nyel igazoljuk és a csapat ka­pitányát, aki egyben intézője bírták erővel, izgalmas volt a játék. Ez az első félidőre vo­natkozik, amikor a balassa- garmatá csapat teljesen egyenrangú félnek bizonyult. Igaz, az SBTC csatárai négy gólhelyzetet kihagytak a 'já­tékidő első szakaszában. For­dulás után lényegesen jobban játszott az NB I-es csapat, felgyorsította a játékot, kevés volt a labdacipelés és ez első­sorban gólokban nyilvánult meg. A hazai csapat az első félidőben „kifutotta” magát és a második félidőben már szemmel láthatóan elfáradt- A továbbjutás teljesen megérde­melt. Jó: Szőke, Szarvas, Tol­di, Taliga, ill. Ferencsik, Nagy, Sárközi. — ács — is volt a dejtári együttesnek, október 4-ig mindennemű sporttevékenységtől eltiltja a megyei Labdarúgó Szövetség intézőbizottsága. Czeneczei Ferenc csapatkapitány felelős volt azért, hogy nem akadá­lyozta meg, sőt ő maga járt elől abban, hogy a játékosok elhagyják a játékteret. Szigo­rú dorgálásban részesítjük Mészáros sporttársat is és megdorgáljuk az egész csapa­tot és a sportvezetőséget is. Ha az eset ismétlődik, kizárjuk a csapatot a bajnokságból. így hangzott a salamoni döntés és a dejtáriak képvi­selői megnyugodtak. Bár sú­lyos az ítélet, tudják, az inté­zőbizottság számos enyhítő körülményt figyelembe vett. Lehetett volna súlyosabb bün­tetést kiszabni, de ezúttal et­től eltekintettek. Figyelembe vették, hogy Dejtáron szeretik a sportot és igen nehéz körül- mények között működik a sportkör. Az ítélet legyen in­tő példa a többi csapat előtt is. A dejtári sportvezetőknek a jövőben mindent meg k°U tenniök, hogy a játékosok fe­gyelmezetten, sportolóhoz méltóan viselkedjenek a lab­darúgó pályán. Erre ígéretet tettek a bizottság előtt és a megyei szövetség bízik abban, hogy ez az Ígéret nem marad pusztába kiáltó szó. Szokács László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents