Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)

1965-07-13 / 163. szám

2 VflfiR 4 n !W5­Július kertel­1?. fi „szabadság-óra“ számlapja mögött || a távolról pillantunk a történelem órájának számlapjára, a gyarmati rend­szer életét jelző mutatók kö­zelednek „a tizenkettedik óra” felé, A nemzeti felszabadító harc, amely a napjainkban is­mert és jóformán megszokott méreteiben csak a második világháború után teljesedett ki igazán és öntötte el néhány korábbi gócpontból kiindulva az egész világot — rövid idő alatt óriási eredményeket ért el. Sőt, ha csak a számokat nézzük, úgy tűnik, hogy a gyarmati rendszer teljes el­tűnése küszöbön áll. Hiszen a második világháború előtti utolsó esztendőben, 1938-ban még a föld területének egy- harmadán gyarmati uralom alatt sínylődő országok te­rültek el. A földkerekség la­kosságának ugyancsak egy- harmada élt gyarmati sor­ban A még hivatalosan gyar­matnak tekinthető, tehát nemzeti, állami függetlensé­güket ki nem horcolt orszá­gok a föld területének mind­össze 4,6 százalékát teszik. Ma már a világ lakosságának mindössze 1,3 százaléka él gyarmati országokban. Jól mutatják ezek a szá­mok a történelem menetének szinte hihetetlenül gyors és erős sodrását, vitathatatlan­ná téve, hogy a gyarmati rendszer pusztulása törvény- szerű. A számok igazsága azonban, bármilyen alapvető és jeleptős — nem jelenti egyben a politikai tartalom igazságát is. A nemzeti fel­szabadító harc előtt még óriási feladatok állnak. Hogy milyen nagyok, arról Koszi­gin szovjet miniszterelnök a közelmúltban a Lumumba- egyetemen így nyilatkozott: „A nemzeti felszabadító mozga­lom sikerei megrendítik az imperialistákat, akik, élükön az Egyesült Államokkal, átfo­gó ellentámadást igyekeznek indítani a szabadság és füg­getlenség harcosai ellen. Kon­gó, Vietnam, a Dominikai Köztársaság — egyetlen lánc- sor elemei.” Pedig —a szovjet miniszterelnök beszédében fel­sorolt országok egyike sem tartozik többé formailag a gyarmati országok sorába, nem szerepelnek a fentebb idézett történelmi jelentőségű statisztikában. Mégis a leg­utóbbi években a felszaba­dító mozgalom gócaivá vál­tak. A következtetés világo­san adódik: bármilyen nagy- jelentőségű is legyen a for­mai állami függetlenség ki­vívása: a gyarmatosítás és a neokolonializmus rabságából való szabadulás új, hallatla­nul bonyolult, hosszantartó küzdelmet ró az érintett or­szágok lakosságára. Latin- Amerika, Délkelet-Ázsia és Afrika óriási területeit öntik el a nemzeti felszabadító harc hullámai — az esetek leg­nagyobb részében formailag már független országokat, Ebben a hallatlan bonyo- lutságü harcban a Szovjet­unió és a szocialista orszá­gok a küzdelem elsőrendű részesei — hiszen létük fizi­kai (katonai és gazdasági) ha­talmuk és segítségük akadá­lyozza meg az imperializmust abban, hogy a nemzeti fel­szabadító mozgalmakkal szemben kihasználja katonai túlsúlyát és brutális .általá­nos támadással” tapossa el azokat! Minden „tévedés” el­kerülésére Brezsnyev az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára a legutóbbi napokban éppen a vietnami válsággal kapcsolatban arról beszélt, hogy üres dicsekvést takarnak azok a külföldön terjesztett híresztelések, ame­lyek szerint az Egyesült Álla­mok ..rakétafölényben” vám a Szovjetunióval szemben- „Teljes határozottsággal ki­jelentjük — mondotta — hogy ha katonai potenciálunk erejének effajta értékelése alapján kísérelnének meg bár­miféle agresszív cselekményt országunk ellen — ez végze­tessé válna az agresszió kez­deményezőire.'’ A jelenlegi helyzetben a nemzeti felszabadító harc ter­jedésével szemben a legva­dabb intervenciós háborút Vietnamban folytatja az ame­rikai imperializmus. A szo­cialista országok közösségének aktív segítségén belül a Szov­jetunió kétségtelenül a leg­döntőbb segítséget adja a megtámadott Vietnami De­mokratikus Köztársaság védel­mi képességének növeléséhez — s Koszigin a felszabadító harcoknak nyújtott támoga­tás lenini politikájának szelle­mében hangsúlyozta, hogy szükség esetén a Szovjetunió növelni fogja a Vietnami De­mokratikus Köztársaságnak nyújtott segítséget. Ennek a fellépésnek óriási része van abban, hogy ma már az ame­rikai kormánykörökön belül is egyre jobban erősödik a meggyőződés: a VDK elleni terrorhadjárat hatástalan — semmiképpen sem alkalmas arra, hogy Dél-Vietnamban feltartóztassa a népi felszaba­dító harc további sikereit! A z egész földkerekségre ki­terjedő nemzeti felszaba­dító harc rendkívül változatos körülmények között folyik — hiszen maga a színtér ugyan­csak változatos. Ázsia, Afrika fiatal államaira jellemző még a kapitalizmus előtti viszo­nyok jelenléte is. Ugyanakkor szembetűnő különbségek mu­tatkoznak a meglévő kapita­lista elemek fejlettségi foká­ban. Óriási különbségeket ta­pasztalhatunk a harc formái tekintetében is. Mégis: a nem­zeti felszabadító mozgalmak­ra és a teljes szabadságukért küzdő fiatal államokra általá­ban az jellemző, hogy hiva­talosan elutasítják a kapita­lizmust, mint a további fej­lődés távlatát! E döntés szem­pontjából e pillanatban má­sodrendű jelentőségű még, hogy egész sor országban na­gyon is különböző tartalom­mal töltik meg a „szocializ­mus” fogalmát A lényeg, hogy a nemzeti felszabadító mozgalom kibontakozásával párhuzamosan e mozgalom el­fordult a kapitalizmustól és űj, nemkapitalista utakat ke­res! Ez önmagában is a szo­cializmus óriási erkölcsi-poli­tikai győzelme és egyik mu­tatója annak a szerepnek, amelyet a szocialista országok történelmileg betöltenek a nemzeti felszabadító mozgal­mak támogatásában. — le — Vinti, A SZÁZAD NEVEZETES Szabd Mcuzti : b íí 3i Ü ß'yi* S Gengsztert zni us amerikai módra 116. A Csaba utcai rendőrgyil- feosság és a Párizsi Áruház pincéjében elkövetett lány­gyilkosság ügye még nem zá­rult le, amikor újabb véres gengsztertett hozta lázha a főváros lakóit 1947. július 24-én, nem sokkal éjfél élőit, egy csütörtökről péntekre virradó éjszaka revolverlövé­sekre ébredtek a Móricz Zzig- mond körtér környékének la­kói. Két alvilági bandita ru- voJverlövésekkel támadt az őket letartóztatni akaró rend­őrtisztekre- A tűzharc során két rendőrnyomozó, Krammer Pál főhadnagy és Pozsonyi Béla rendőrnyomozó alhad­nagy, életveszélyes sebet ku- pott. Az egyik bandita, Bach- mann Gusztáv, amikor már látta, hogy szorul körülötte a hurok, szíven lőtte magit. Társa, Sántha Dezső artista, akit az éjszakai életben csak Angelo néven ismertek, elmenekült. Pedig éppen az ő nyomában voltak a rendőr- nyomozók. Lopott rádiók ügyében dolgoztak és ( a szálak hozzá vezették. A rendőri nyomozás megálla­pította, hogy Sánthának két lakása is van, saját au­tón jár rabolni, éj­szaka pedig a Japán Ká­véházban, vagy a Karaván bárbán törzsvendég­Amikor már elegendő adat összegyűlt, a nyomozók el­határozták. hogy csütörtökön éjjel fél tizenkettőkor ütnek rajta a Sántha-bándán. ami kor a Móricz Zigmond kór­tér környékén levő Sanghaj bár előtt találkoznak, hogy onnan újabb betőróaxe indul­janak. A bánda tagjai pen­tosan meg Is érkeztek a ta­lálkozóra A rendőrnyomo­zók odaléptek hozzájuk, és először Bachmann Gusztávot szólították fel igazolásra. Eb­ben a pillanatban Sántha há­rom lövést adott le, ebből az egyik Krammert, a má­sik Pozsonyit taláita. A ban­diták futásnak eredtek, Bach- mann és Sántha vissza-vissza- fordulva még négy lövést adott le- De a nyomozók foly­tatták az üldözést. Lövés ta­lálta Joó Sándor rendőrnyo­mozó hadnagyót Is- Sántha a Gellért tér. Bachmann pedig a Lenke (a mai Kosztányi Dezső tér) felé menekült. Ott egy bokorban foglalt tüzelő- állást és onnan folytatta a tűzharcot. A rendőrök lépés­ről lépésre közelítették meg- A bandita, amikor látta, hogy nincs menekvés, szíven lőtle magát. Sánthának a Gellért­hegyen keresztül sikerült el­menekülnie. A három sebesült nyomozó közül Krammert és Pozsonyit eszméletlen állapotban szál­lították kórházba, Joó Sán­dor szerencsére csak köny- nyebb sérülést szenvedett, és kötözés után hazamehétett. Krammer Pál és Pozsonyi Bé­la azonban súlyos májlövés­sel, életveszélyes állapotban feküdt a műtőasztalon. Az orvosok harcoltak az életü­kért. És amikor vérre volt szükség, két ápolónő azonnal vállalkozott rá, hogy a sú­lyosan sérült nyomozók segít­ségére siessen. Dr- Münmich Ferenc, az akkori budapesti rendőrfőkapitány, még az éj­szaka folyamán meglátogatta a sebesülteket. Sántha Dezsőnek nem volt könnyű bujkálnia. Rengete­gen ismerték Budapesten, azokban a körökben, ahol fl mozgott, ő volt a „klasszikus vagány”- Angélának hívatta magát, számolatlanul szórta a pénzt, az egyik bárból a má­sikba járt, az egyik társaság­nak a másik után rendezte borsos számláit Senkinek nem jutott eszébe megkérdezni, hogy miből. Mariéi nevű ba­rátnőjének, a budapesti éj­szaka felülmúihatatlannak tartott szépségének, heti két­ezer forint apanázst adott (Krammer főhadnagynak 480 forint volt a havi fizetése.) A rendőrség nagy appará­tussal látott hozzá, hogy Sántha Dezsőt kézrekerítse. A lapok közölték fényképét és személyleírását, a lakos­sághoz fordultak segítségért- Pénteken még merénylőt ké­réséit a rendőrség, szombat reggel már rendőrgyilkost: Krammer Pál rendőrnyomozó főhadnagy belehalt sérülései­be. Három árva maradt utá­na. Pénteken este Vejhás And­rás Fürst Sándor utcai bor­bély jelentkezett a rendőr­ül minisztertanács első ülése Burtiedien ezredes, az Al­gíri Forradalmi Tanács el­nöke hétfőn bemutatta kor­mányát a hazai és nemzetközi sajtó mintegy 300 képviselő­jének. A népek palotájának dísz- csarnokában, amelynek be­járatánál fehérturhánoe szpáhik díszőrsége sorakozott fel, először a forradalmi ta­nács, majd a kormány tag­jai foglalták el helyüket. Bu­dién jobbján Rábán Bitat állanriminiszter, Bao Daláo Kaid Ahmed, a forradalmi tanács tagja ült. A miniszterelnök rövid be­szédet mondott arab nyelven. A beszédet a korábbi gyakor­lathoz híven most sem for­dították, a francia fordítás szövegét csak később osztot­ták ki. Bumedíén hangoztatta, hogy hazája „a testvériség és ba­rátság érzésével viseltetik m'iden nép iránt, amely haj­landó együttműködni vele a kölcsönös érdekek tísztelet- bentartásának alapján.” Az ezredes szavai szerint Algéria az arab világ egységén munkálkodik és szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait a szocialista országokkal, vala­mint a szabadságukért és függetlenségükért vívó népek­kel. Belpolitikai tekintetben „szilárd alapokon nyugvó nemzetgazdaság létrehozását és valódi szocializmus megva­lósítását” jelölte meg a leg­főbb feladatának. Algírban A beszéd elhangzása után az új algériai kormány, meg­tartotta az első miniszterta­nácsot. A miniszterek közül csak Abdesszalam Belaid ipar- és gazdaságügyi miniszter volt távol, aki Párizsban a francia-algériai olajtárgyalá­sokon vesz részt. Hat új miniszter az iraki kormányban A bagdadi rádió jelentése Fuad ar Rikabi (községi szerint az Iraki Köztársasági ügyek). tanács elfogadta hat miniszter a tanács ugyanakkor kö- lemondáeát. Ezek a követke- zölte a lemondottak helyére 2$^ kinevezett űj miniszterek ne­vét. Ezek a fenti tárcák sor- Abdel Kerim Farhan (mű- rendjében a következők: Kha- velődésügy), Abdel Hamid led el Kei&a. Abdel Latií el (beilügy), Abid el Dzsadír Daradzsi, Dzsámil el Malaika, (iparügy), Abdel Szattar aJ Khader Abdel Ghafur, Kazem Husszein (igazságügy), Aziz Abdel Hamid és Ahmed el el Hafez (gazdasági ügyek) és Habbubi. Az angol yonatrablási ügy további fejleményei Bígss-et, a megszökött vo­natrablót három helyefi lát­ták egyszerre, akárcsak Cag- liosro-t, a XVIII, század hír­hedt bűvészét. Mind a három névtelen telefonértesítésre nagylétszámú rendőrségi ala­kulatok robogtak a megje­lölt helyekre rádióautókikal, könnygá2íbam,bákkal, fény­szórókkal, helikopterekké! és rendőrkutyákkal. Kitűnt, hogy a „telefon-besúgás” tervszerű felültetés volt, kétségkívül a rablóbanda vezérkerénak cselfogása a rendőrség fél­revezetésére. A bemondott helyek egyike Carol, volt ro­mán trónörökös nyaralója volt. Az ecuadori junta száműzetésbe küldte ellenfeleit A forrongó Ecuadortól ér­kező hírügynökségi jelentések szerint a katonai rendszer ve­zetői rövid úton meg akarnak szabadulni politikai ellenfele­iktől, s a hazafias nemzeti junta korábban letartóztatott tagjait külföldre száműzik. Az AFP francia hírügynök­ségen. Elmondta, bogy csak Sántha Dezső lehetett, aiki délután két óra tájban be­tért az üzletébe és átfestet­te a haját- Verhás munkához látott- Később a vendég egy délutáni újságot hozatott ve­le, és hajmosás közben Ide­gesen átlapozta. Amikor ah­hoz a részhez élt, ahol az előző éjszakai tűzharccal foglalkoztak és az ő fény­képét és személyleírását kö­zölték, hirtelen visízalapozott az első oldalra, majd letette az újságot. A borbélynak ek­kor már feltámadt a gyanú­ja, és ez csak megerősödött, amikor a vendég nemcsak a haját, hanem a szemöldökét is szőkére festette. A bor­bély bejelentésének köszön­hette a rendőrség, hogy a személyleírást azonnal módo- ríthattá. A lakosság segítsé­ge így gyorsan meghozta az eredményt- Vasárnap elfogták a rendőrgyilkost- Egy háziasszony vasárnap délutáni sétája során a Zsig- mond téren, az egyik bokor­ban, gyanús fiatalembert pil­lantott meg. Hidas Józsefre — igy hívták a háziasszonyt — látta, amint a férfi sap­kát tesz a fejére, de egy pillanatra még kisárgállott szőke haja. Azonnal szólt az arra járó rendőr szakaszve - zetőnek. Búrom László sza­kaszvezető előrántotta a fegy­verét, de közben a gengszter is megpillantotta a rendőrt- Szaladni kezdett felfelé a me­redek úton- A rendőr riasz­tólövést adott le, Sánhta pe­dig őrá lőtt, de a golyó a rendőr meílett süvített ed. A gyilkos a körülbelül 150 méterré levő zegzugos domb­oldal felé menekült. Azt hit­te. arrafelé nincsenek embe­rek, egérutat nyerhet. De a kellemes Júliusi délutánon ott, a zöldben kártyázott három munkásember, Csizmarek Jó­zsef BESZKÁHT-lakatos. Gyurics Mihály szabó és Ka- szanyi Károly lakotos- Anü­ség értesülései szerint a letar­tóztatott személyeket egy ka­tonai repülőgépen Asuncionbá, a paraguayi fővárosba vitték. A hírügynökségnek nincsenek adatai a száműzöttek számá­ról, korábbi tudósítások azon­ban 97 letartóztatásról adtak hírt kor meglátták a pisztollyal feléjük rohanó férfit felis­merték a helyzetet, felugrot­tak, és még mielőtt Sántha fegyverét használhatta volna, lefogták, Sántha a rendőrségen a bűnözők világában nem rit­ka védekezési módot válasz­tott Minden bűncselekményét elismerte, több mint kétszáz betörést mondott jegyző- könywbe, de a renlőgyilkos- ságot tagadta. Azt állította, hogy a nála megtalált fegy­verrel csak riasztólövéseket adott le, a rendőrtiszteket társa, az öngyilkos Bachmann lőtte le- Tagadásának célja nyilvánvalóan az volt, hogy a halálos ítélettől megmene­küljön­A rendőrségi fegyverszak­értő azonban cáfolhatatlanul bebizonyította, hogy a gyil­kosságot Sántha követte fel. Krammer főhadnagy testéből ugyanis a műtét során elő­került a gyilkos golyó. A rendőrségi fegyverszakértőnek arra a kérdésre kellett felel­nie, hogy ez a lövedék Sántha Dezső vagy Bachroann Gusz­táv pisztolyából származik-e. Sánthának és Eachman-nak azonos kaliberű, 7,65 milli­méteres pisztolya volt- A két fegyver típusa azonban nem egyezett Sántha belga Brow­ningot, Bachmann pedig né­met gyártmányú rendőrségi Walther PP önműködő pisz­tolyt használt. A fegyver- szakértő próbalövést végzett mindkét fegyverből, s az ezekből származó próbalövé­seket hasonlította össze a Krammer főhadnagy halálát c-kozó golyóval. A? összeha­sonlítás alapja már akkor Is az a csőhuzagolási barázda volt, amelyet a fegyverek csavarmenetszerű barázdái hagynak a fegyvert elhagyó lövedéken. (folytatjuk^ A wandswortní fegyház egyik volt foglya, akit a szöktetést követő napon büntetésének kitöltésével szabadonbocsá- tottak, előadta, hogy néhány nappal a szöktet« előtt több fogoly az udvaron sétált, mi­közben verekedést színlelt. Ez a szöktetés főpróbája volt annak pontos megállapítására, hogy hány másodperc múlva szólal meg a riasztójelzés és érkezik a helyszínre a fegyőr- erősítés. Hozzátette: „ezer fontot ígértek nekem, ha a szöktetés percében eltorla­szolom az ajtót, amelyen erősítések érkezhetnek az ud­varba. A szöktetés idején két ál­arcos férfi ült a fegyházkö- rüli fal tetején. Az egyik ha­talmas bárdot tartott, öt fo­goly rohant a fal tövéhez a ledobott kötélhágcsókat véd­ve. Az odasiető fegyőröket leteperték, amire Biggs és társai elmenekültek”. A gondos tervezést mutatja az is, hogy röviddel a szök­tetés előtt személygépkocsi állt meg a fegyház főkapuja közelében. A kocsi mindkét sárhányóján rádióantennák voltak. Egy nő kiugrott a ko­csiból, gondosan körülnézett. Nyilván rádió útján közölte a szöktető-csoporttal, hogy jö­het Megállapítást nyert, hogy a londoni alvilág közismert ve­zérei a szöktetés előtt gya­núsan nagymennyiségű do­hányt vásároltak. Ez a bör­tönlakók elismert valutája, amivel segítőtársakat vásá­roltak a szöktetésre. A sajtó lemondó hangon ál­lapítja meg, hogy a rabló­banda kézre nem került ve­zérei az elrabolt 2 600 000 font birtokában oly nagysza­bású fogolyszöktetési hadjá­ratot folytatnak, amely meg­nyithat minden börtönajtót. Az ÉM. Nőgrád me­gyei Állami Építőipari Vállalat a nyári szün­idő időtartamára kö­zépiskolás diákokat felvesz segédmunkás munka­körbe. A jelentkezők a salgótarjáni építkezé­seken azonnal munkába állhatnak. A felvétel a vállalat központjá­ban: Salgótarján, Lo­vász J. út 41 sz.

Next

/
Thumbnails
Contents