Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)
1965-07-02 / 154. szám
2 NÖGHÍP Kudarc Brüsszelben Csütörtök hajnalban magyar idő szerint 2 órakor teljes kudarccal ért véget az Európai Közös Piac miniszteri értekezlete. Az ülésteremből kivonuló miniszterek savanyú arccal hallgatták Joseph Luns holland kollégájuk bejelentését: „A tanács befejezte ülésezéseit, anélkül, hogy újabb dátumot tudott volna kitűzni a közös mezőgazdasági politika függőben levő problémáinak újbóli megvitatására. A továbbiakban diplomáciai úton fogunk próbálkozni” Közleményt sem adtak tó. 1. Couve De Murville francia külügyminiszter a teremből kilépve röviden, de velősen így nyilatkozott: „Ez nem dráma. Ez válság A hírügynökségek felhívják a figyelmet arra, hogy az ellentétek annyira mélyeknek bizonyultak, hogy még egy aránylag olyan jelentéktelen probléma is elegendő volt az értekezlet felrobbantására, mint a közös mezőgazdasági program finanszírozásának tervezendő időtartama: öt év, egy, vagy két év. Paul-Henri Spaak belga külügyminiszter így nyilatkozott: „Nem ez az első alkalom, amikor balsikerről kell beszámol• mt nk... Holtponton a helyzet Dominikában As imbertisták embertelen tettei a napvilágon Santo Domingo, (MTI): Santo Domingoban, az alkotmányos erők ellenőrzése alatt álló övezetben szerdán eltemették az imperialista terror egyik áldozatát, a 21 éves Yolanda Guzman asz- szonyt, Bosch volt elnök forradalmi pártjának egyik vezetőjét. Guzman asszonyt a katonai junta terrorlegényei végezték ki: holttestét azon a tanyán fedezték fel, ahol a dominikai felkelés első napjaiban a katonák számos hazafit végeztek ki. A boncolásnál kitűnt, hogy öt golyó találta el a fiatalasszonyt. Sikerült megállapítani egy másik áldozat személyazonasságát is: az áldozat Luis Reyes Acosta újságíró. A katonai junta vérengzéseiről egyre újabb hírek érkeznek. Amerikai katonák szerdán két holttestet halásztak ki a Santo Dominion keresztül haladó Ozama folyóból és egyes hírek szerint a folyó torkolatában még számos holttest úszik. Az AFP különtudósítója szerint hírek szállonganak arról is, hogy kivégzésekre került sor San Francisco De Maooris városaiban, ahol nemrég felkelés tört ki a katonai junta ellen, valamint Santiago De Los Caballeros városban. A tudósító hírt ad arról, hogy az ENSZ bizottsága a helyszínre utazott. Politikai szempontból a Santo Domingo-i helyzet továbbra is holtponton van. Az Amerika-közi erők bizottsága zárt ajtók mögött tárgyal az imperialistákkal és Caamano elnök híveivel. Szerdán egyébként Santo Domingoban Tapley Bennett amerikai nagykövet és Jose Móra, az ASZ főtitkára megegyezést írt alá. Eszerint Washington a nemzetközi fejlesztési hivatalon át 17 millió dollárt bocsát az AÁSZ rendelkezésére, hogy azt felhasználja Dominikában. Ebből az összegből nyolcmillió dollár a dominikai hivatalnokok és katonák — tehát az imperialista csapatok — járandóságának kifizetésére szolgál. Szabadságharcosok rohama egy repülőtér ellen Ky tábornok nagyhangú nyilatkozata Az AFP jelentése szerint csütörtökre virradó éjjel a Da Nang-i amerikai támaszpont elleni partizántámadással egyidejűleg a szabadságharcosok támadást intéztek a Da Nangtól 120 kilométerrel délre fekvő Quang Ngai repülőtere ellen is, több gránátot lőve a repülőtér területére. A Da Nang-ellen intézett támadásról újabb részletek váltak ismeretessé. Ezek szerint a repülőtéren álló gépekben és a berendezésekben a legnagyobb károkat nem az aknavetők okozták, Sukarno meghívta Nasszert Indonéziába Sukamo indonéz elnök meghívta Nasszert, az EAK elnökét, látogasson el Indonéziába — közölte szerdán a MEN hírügynökségnek adott nyilatkozatában SUbandrib indonéz külügyminiszter. A miniszter bejelentette azt is, hogy a Kairóban Nasszer, Csou En-Laj, Sukarno és Ajub Khan részvételével lezajlott „kis csúcsértekezlet” során őt bízták meg azzal, hogy körutat tegyen több arab és afrikai fővárosban, s ezen kifejtse az Algírban novemberben sorrakerülő afroázsiai értekezlet céljait. Az AFP francia hírügynökség a „kis csúcsértekezletről” szóló kommentárjában hangoztatja, hogy a négy vezető . tanácskozásáról kiadott közlemény „éhesen hagyta a megfigyelőket” nem sokat mond el arról,' amiről a részvevők között szó esett. . Különösen feltűnőnek tartja az AFP, hogy a közleményben nem tettek említést a vietnami kérdésről, és — noha Csou En-Laj és Nasszer számos négyszemközti megbeszélést tartott, — nem adtak ki közös egyiptomi-kínai közleményt sem. Csou En-Laj a kairói repülőtéren indulása előtt adott nyilatkozatában kijelentette, hogy j országa várja az egyiptomi vezetők közeli látogatását, — azonban nem közölte, hogy Nasszer elnök, vagy más EAK-vezetők érkeznek-e Kínába. amelyek csak a repülőtér peremét lőtték, hanem a dél-vietnami szabadság- harcosok egyik rohamalakulata. amely a repülőtér ágyúzásának megindulásakor keletkezeit pánikot kihasználva a kifutópályán álló gépekig tört előre és azokat közvetlen közelből kézigránátokkal és könnyűfegyverekkel támadta meg. Nguyen Cao Ky tábornok, a saigoni kormány elnöke csütörtökön kizárólagos jellegű nyilatkozatot adott a UPI amerikai hírügynökség saigo- r.i tudósítójának. A délvietnami rendszer „erős embere”, aki az interjút egy repülőgép fedélzetén adta, úton az ország középső része felé, meglehetős nyíltsággal beszélt terveiről. „Meg fogom tisztítani Saigont” — Jelentette ki a 34 éves repülőtiszt. „Nincs szükségem politikusokra. Megkérem őket, menjenek szabadságra, minél messzebbre Saigontól. Katonai parancsnokként akarok kormányoznirp'tittír Istiuín: A SZÁZAJ3 NEVEZETES szabó mm: bünüsyci írók a törvényszék előtt 107. 1937-ben a napilapok heteken át terjedelmes cikkekben foglalkoztak egy könyvvel és annak szerzőjével, Féja Gézával. A mű címe: Viharsarok. Az író: szociografus, aki hónapokon át járja a Viharsarkot, Békést, Csongrádot, azt an egy hallatlan erejű, a nép nyomarát megrázóan ecseteid könyvében megírta tapasztalatait. Féja Gézát bíróság elé állították. A magyar királyi ügyészség „a sajtó útján elkövetett oszitály elleni izgatás bűntette és a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség” címén emelt vádat Féja Géza ellen. Érdemes ezt a bűnpert részletesebben ismertetni, hiszen anyaga a kor igen jellemző dokumentuma, s a magyar irodalomtörténet jelentős mozzanata- A tárgyalás 1937. október 24-én kezdődött a budapesti királyi büntetőtörvényszéken, dr. Méhes Ignác királyi ítélőtáblái bíró elnökletével. Az adatfelvételek szokásos kérdéseként az elnök megkérdezte: — Foglalkozása? — Állami polgári iskolai tanár vagyok. — Büntetve volt? — Igen, 1935-ben a nagybirtokos osztály ellen sajtó útján elkövetett izgatás miatt 24 napi fogházra ítéltek. Ezután az elnök ismertette a vádiratot- A vádirat szerint Féja Géza Viharsarok című könyvében a munkásosztályt a munkaadó és föld- birtokos osztály elleni gyűlöletre izgatta, a vád tárgya a könyv egesz tartalma, különösen pedig az a tény, hogy „vádlott a 13. oldalon a tájat ellepő tunya nyugalomról beszél, melynek okát azonban nem a tájban, nem is a népben jelöli meg, hanem annak okai, szerinte, a különféle történelmi és társadalmi bűnök. A 18. oldalon a vádlott azt állítja, hogy a latifundium birtokpolitikáját akkor is csupán pillanatnyi gazdasági érdekei irányították és sohasem ügyelt arra, hogy hatalmas birtoka országrész is és parasztjainak sorsa népsors is. Egyetlen feladatának a jobbágyi szolgáltatások behajtását tekintette.. Az elnök részletesen ismertette a könyv Basák, bégek, janicsárok és a Falusi középosztály című fejezeteit, majd megállapította, hogy a „a vádlott szerint a közép- osztály nem ismerte fel vezető feladatát, másodrendű korlátoltságban szenved, és képtelen minden új gondolat befogadására, egyéb gondja sincs, mint a cím- és rangle- sés és fizetésüknek a biztosítása.” A vádirat kifogásolta, hogy A kisgazda című fejezet szerint a kisgazda osztály sem különb, az is csak a rendiséget tenyészti tovább és ellene van a mezed munkásoknak. — Megértette a vádat? — kérdezte az elnök. — Meg. —• Bűnösnek érzi magát? — Nem— Mikor írta a könyvet és hogyan? — A könyv anyagát mintegy ötesztendei állandó vidékre járással gyűjtöttem össze. A tavalyi nyár jó részét ismét ezen a tájon töltöttem: Szeptemberben kezdtem írni könyvemet, és február elején fejeztem be. — Hallotta a vádat: osztály elleni izgatással vádolja önt a királyi ügyészség. Mi a védekezése az izgatással szemben? — Méltóztassák megengedni, hogy az inkriminált részekkel röviden foglalkozzam — mondta Féja Géza. — Az első inkriminált rész az, hogy Magyarországon a jobbágyA francia külön út rendszer folytatódik. A jobbágyrendszer lényege az volt, hogy a társadalmi elnyomott ságából kifolyólag a jobbágy bizonyos szolgáltatásokra volt kötelezve a földesúrral szemben ... Én tanulmányoztam a magyar mezőgazdasági munkások hettyzetét és láttam, hogy a robotszerű szolgáltatás ma is érvényben van. A mezőgazdasági munkás az aratás eredményének egy részéit kapja fizetés fejében. A gazda azt is követeli, hogy en nek fejében néhány napot ingyen dolgozzon. — Ez a megállapodás közöt tűk, ilyen szerződést kötnek — szólt közibe az elnök. — Ez kényszer a munkásra nézve! — Dehogy kényszer! Nem kényszeríti őket senki. — Az éhség kényszeríti. A bandagazda csak akkor fogadja fel a munkást, ha az a munkakönyvébe legalább tíz pengőt betesz. Tehát a munkás kénytelen fizetni, hogy munkára felfogadják. — Ne fizessen. — Akikor nem kap munkát. — Dehogynem kap... — De a magyar mezed munkások százezrei vannak munka nélkül! — Nincsenek százezren •.. ön a könyvében a nagybirtokost úgy állítja be mindenütt, mintha csak rosszat tenne, sanyargatná a munkásokat és azoknak semmit sem nyújtana. — A nagybirtok végzet a magyarságra nézve... Én jól tudom, hogy miként kényszerültek vándorbotot venni és kivándorolni a nincstelenek az országból.. • (folytatjuk.) „A franciák nem vesznek részt a Fallex—66 fedőnevű NATO-hadgyakor laton.” — Párizs hátat fordít a délkelet-ázsiai agresszív katonai tömbnek, a SEATO-nak.” — „De Gaulle az aranyalapra való visszatérés szorgalmazásával hadat üzent a dollárnak.” — „Franciaország az ENSZ pénzügyi válságában is szembekerült az Egyesült Államokkal.” — „A francia kormány elítéli az USA dominikai fegyveres intervencióját.” — „A francia köztársasági elnök az amerikaiak dél-vietnami agresszióját elmarasztalva kitart a Délkelet- Ázsia semlegesítésére vonatkozó terve mellett” A francia külpolitika új vonásainak elemzésekor észre kell vennünk, hogy azokra a francia gazdasági érdekek éppúgy rányomják bélyegüket, mint De Gaulle tábornok személyes törekvései, a világpolitikai meggondolások azokban éppúgy érvényesülnek, mint a francia belpolitikai célok. Hogy nyomban az utolsó tényezővel kezdjük: a francia diplomácia lépéseire nyüván hatásai lőhetnek a közelgő köztársasági elnökválasztás esélyei. De Gaulle tábornoknak, (vagy ha mégsem indulna: jelöltjének) szüksége van a békevágyó széles francia tömegek szavazataira. Franciaországban pedig milliók és milliók helyeslik az amerikai agressziók elítélésének, a kelet-nyugati viszonyok megjavításának, az európai biztonság új alapokon való megteremtésének politikáját Természetesen fontosabb szerepet játszanak a mai francia külpolitikai vonal meghatározásában a világpolitikai meggondolások. De Gaulle tábornok 1958-tól kezdve szakadatlan azon fáradozik, hogy — egy amerikai hírmagyarázó szavaival élve — „a világ sorsát eldöntő tárgyalásokon a tárgyalóasztal mellett Franciaországnak is helyet biztosítson”. Az 1958 őszén megírt híres memorandumában ameri kai- angol-francia, hármas vezetést sürgetett a tőkés világban, s amikor e javaslatára nem kapott választ, sőt Kennedy és McMillan emlékezetes has6aui tárgyalásán csak még szervezettebb formát öltött az „angolszász vezetés”, a francia tábornok-elnök „hadüzenet nélküli diplomáciai háborút” kezdett szövetségesei ellen. A nassaui amerikai-angol megállapodásra válaszképpen vétót mondott Angliának a Közös Piachoz tervezett csatlakozására, átmenetileg szövetkezett Adenauer Nyugat- Németországával is, hogy megkísérelje leválasztani az NSZK-t, „az USA elsőszámú európai szövetségesét”, a washingtoni politikai ' jár- szalagjáról. Az 1964-es esztendő, méginkább pedig az idei, újabb és újabb, egyre nyíltabban Amerika-ellenes lépések sorozatát hozta, a szocialista táborral való francia kapcsolatok fejlesztésével párosultak a De Gaulle-i diplomácia kezdeményezései. A tábornok-elnök személyes törekvései súllyal esnek latba a Qual d, Orsay, a francia külügyminisztérium tevékenységének irányításában. De Gaulle valóban a múlt századok világhatalmi rangjára akarja emelni azt a Francia- országot, amely 1940-től a megaláztatások egész sorát szenvedte el. Meg kell mondanunk: a „grandeur”, a „nagyság” keresésében a francia politika a reálisabb látásmód és a pozitív kezdeményezések mellett imperialista célokat is kitűz maga elé, s csupán az egyes afrikai államok ügyeibe történt beavatkozásait említsük: az új-gyarmatosítás, a neoko- lonializmus módszereit is alkalmazza. A tőkés Franciaország ellentmondásosságát példázza, hogy a „keleti kereskedelem” fejlesztését ugyanaz a monopoltőke határé-’za el, — felismerve saját érdekeit —, amely például afrikai vonatkozásban, vagy az „atomütőerő” kiépítésében ellenkező előjelű befolyással van a francia politikára. A párizsi nagytőkések egy jelentős csoportja az amerikaiak gazdasági térhódítása láttán — a maga érdekeinek védelmében — kész ugyanekkor elfogadni De Gaulle Amerika- ellenes sakkhúzásait. Dél- Vietnam dolgában nyilvánvaló az összefüggés a francia monopóliumok indokínai gazdasági érdekeltsége és a tábornok-elnök által hangoztatott semlegességi követelések között. A francia „külön út” megválasztását — s ezt ne feledjük! — az magyarázza, hogy az ország kincstárában 5 milliárd dollárra nőtt a valuta- és aranytartalék, a gazdaság megerősödött és versenyképessé lett. valamint módosultak az erőviszonyok az USA és Franciaország viszonylatában is. Azok a tények, hogy De Gaulle kormánya fejleszti a szocialista országokkal a kapcsolatait, elismeri az Odera- Neisse határt és a német kérdés ,,európai rendezése” mellett foglal állást, hogy ellenzi az NSZK atomfelfegyverzését, az európai biztonság megerősödésének irányában hatnak. Kétségtelen, mindeddig nem lépett előre a mai Franciaország azon a téren, hogy egy közép-európai atommentes övezet kialakulhasson, vagy a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai között megnemtámadási szerződés jöjjön létre. Az elkövetkező hónapok, különösen pedig az elnökválasztási harc eldőlte után következő időszak francia kezdeményezései fogják a teljes érvényű választ megadni a kérdésre: milyen a degaul- lei külön út, és merre tart Franciaország? Pálfy József Kékes televíziót OTP hifelakcióban vásároljon ! Ára: 5200 Ft.