Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)
1965-07-06 / 157. szám
Ides július 6. lfedd. nograd 3 A balassagyarmati Palócföld Tsz-ben Csábi István traktoros tölti a burgonyát Gépssemlék — aratáskor A nyári betakarítási mun kik minden évben nagy erőpróbát jelentenek a mezőgazdaságban dolgozók számára. Az idén különösen sok múlik azon, milyen szervezetten és milyen kevés veszteséggel tudjuk betakarítani a kenyérnek valót és a takarmánygabonát. A sikeres aratás, cséplés számos más feltétele mellett igen lényeges a munkákban résztvevő erő- és munkagépek üzemképességének biztosítása Szükséges tehát minél előbb befejezni a gépek javítását A megyei szemlebizottság a gépállomásokon és a termelő- szövetkezeteknél részletesen megvizsgálta a nyári betakarítási munkákra való felkészülést. Megállapította, hogy megyénkben a betakarítási munkákba bevonható mintegy 850 erőgép, 109 kombájn, 28 rendrearató. 240 kévekötő ara- tógép, és 240 cséplőgép javítása nagyrészt befejeződött Előfordulhat, azonban, hogy a kedvezőtlen időjárás a gépi aratás lehetőségeit nagymértékben csökkenti. Ebben az esetben pedig egyedüli megoldásként a kézi erőt kell igénybevenni. Bár az előző évnél kétségkívül jobb a javítások minősége, ez még egymagában nem jelent sikeres betakarítást. Számos más feladatot kell megoldani és a gépeket megfelelően irányítani, ahhoz, hogy végül is sikeresen megbirkózzunk ezzel a nagy feladattal. A munkák zavartalanságának biztosításához a szemlebi- zottság intézkedéseket tett. Az alkatrész-ellátásunk az 1964. évihez viszonyítva kedvezőbb volt. mégis sok volt a gond. Maradtak a gépekben 50 százalékos alkatrészek, amelyek a hibák lehetőségét lényegesen megnövelik. Elsősorban állomásaink feladata, hogy megfelelő mennyiségű raktárkészletet biztosítsanak a gyakran rongálódó alkatrészekből és ezzel lehetővé tegyék a gyors hibaelhárítást. Ugyancsak a gyors hibaelhárítás érdekében a szemlebizottság minden állomáson elrendelte a műhelykocsin kívül egy másik jármű szerszámokkal való felszerelését és ezekhez két szerelő biztosítását. A váratlan nagyobb mérvű hibák kijavításának meggyorsítására a balassagya: mati AG- ROKER-kirendeltség július 5-től munkanapokén T—19 óráig, ünnepnapokon 7—13 óráig tart ügyeleti szolgálatot. A gépállomásokon ugyancsak e célból munkanapokon 7—20 óráig, ünnepnapokon 7—14 óráig a műhelyekben ügyeleti szolgálat lesz. A hibák bekövetkezésével tehát mind a termelőszövetkezeti, mind a gép- állomási gépek esetében célszerű a gépállomás! ügyeleti szolgálat igény- bevétele, amely a biztosított eszközökkel rövid időn belül el tudja hárítani a műszaki hibákat Többször előfordult már, a mezőgazdasági munkák során sok gondot okozott, az üzemanyag- és kenőanyagellátás akadozása. Annak érdekében, hogy a nyári mezőgazdasági munkák idején hasonló probléma ne jelentkezzen, szükséges. hogy a tsz-ek és gépállomások a tárolókat és edényeiket időben töltsék fel tizem- és kenőanyaggal. Feltétlenül szükséges a munka- és tűzvédelmi feltételek biztosítása. Minden kampánymunka előtt meg kell tartani a termelőszövetkezeteknél és a gépállomásokon is a tűz és a balesetek megelőzését célzó oktatásokat. Különös gonddal a cséplő csapatoknál Az állomásaink részéről elsősorban azoknak a tsz-eknek kell megadni minden segítséget, amelyek az év elején teljes műszaki ellátásra kötöttek szerződést a gépállomásokkal. A szemlék azt bizonyították, hogy az állomások nem tesznek meg mindent a termelőszövetkezeti műszaki munkák irányításában. A szemlebizottság megállapítása szerint a betakarítási munkákban résztvevő erő- és munkagépek javításának minősége jó. A megállapított hibákat a bizottság jegyzőkönyvben rögzítette, kijavításuk határidejének megjelölésével. A feladat tehát az állomásokon és a termelőszövetkezeti javító műhelyekben egyaránt, a feltárt hibák sürgős kijavítása. Amennyiben ezt a feladatot sikeresen megoldjuk, úgy megfelelő mértékben hozzájárulunk ahhoz a célhoz, amely mindenkinek érdeke, hogy a megtermelt kenyér és takarmánygabona a biztos helyre, a magtárakba kerüljön. M. S. Az óvodákért és játszóterekért Nemcsak a hibákat keresték... A tanács Balassagyarmaton is nagy gondot fordít az óvodák szépítésére, környezetének egészséges kialakítására, valamint a gyermekjátszóterek felszerelésére. Társadalmi aktíváival rendszeresen ellenőrizteti a játszóterek, az óvodák állapotát. Legutóbb arról értesítették a végrehajtó bizottságot, hogy a kecskeligeti játszótéren a hiányzó fákat pótolni kéne. a kopár területeket gyepesíteni. Tudomást szerzett a vb arról is, hogy a Szondi-utcai óvodában hiányosak a gyermekjátékszerek. A tanács azóta kidolgozta tervét a jogos panaszok orvoslására. Tekintettel arra, hogy a szakemberek véleménye szerint fásításra az őszi és koratavaszi hónapok alkalmasak, a Kecske-liget fáinak pótlását az ősszel végzik el. Addig is az illetékes osztály elkészíti a fásítási tervet, amely nem csupán a Kecskeligetet érinti, hanem a város erre rászoruló különböző pontját. A gyepesítési munkákat a Közúti Vállalat telephelyének áthelyezése után kezdik meg. Elsejétől esedékes Rendelet jelent meg a földadóról, amely előírja, hogy mindazok, akik négyszáz aégysaögöl, vagy ennél nagyobb földterületet használnak, földadót kötelesek fizetni. A rendelet előírja azt is hogy a termelősszövetkeze- tek az általuk közösen használt földterület után, a négy holdon, vagy ennél nagyobb területen gazdálkodók és azok, akik egy katasztrális holdat elérő szőlőterülettel rendelkeznek, terményben kötelesek eleget tenni büzaföld- adó fizetési kötelezettségüknek. A négy katasztrális holdnál kisebb, nem szőlő- művelésű ágú, illetve az egy katasztrális holdnál kisebb szőlő művelésű ágú területen gazdálkodók a földadó fizetési kötelezettségüknek tér* ménnyel, vagy ennek hiányában mázsánként 220 forintos áron átszámolva pénzben tehetnek eleget, A földadót július elsején teljes egészében egyszerre kifizethetik, de kamatmentesen fizethető szeptember 30-ig. A NOGRÄD megyei népi ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁG 1965. februárban és márciusban széleskörű vizsgálatot tartott a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél. Az ellenőrzés elsősorban a műszakok fel- használásával foglalkozott és kiterjedt a tröszt valamennyi üzemére. Ügy érzem, hogy e vizsgálat egyes megállapításai szélesebbkörű érdeklődésre tarthatnak számot, ezért röviden ismertetném azokat, de ugyanakkor szeretném felhasználni az alkalmat arra, hogy néhány szót szóljak a népi ellenőrzési munkáról általában. A népi ellenőrzési munka félig társadalmi, félig hatósági jellegű. Az ilyen vizsgálat eredménye attól függ, hogy mennyi bén sikerül összhangba hozni ezt a két jelleget. Egy vizsgálat sikere igen nagy mértékben függ a gazdasági vezetők hozzáállásától is. Ha felismerik az ellenőrzésben rejlő lehetőségeket és minden segítséget meg. adnak az ellenőröknek, sőt a hivatalos programon felül esetleg még további, a vállalatvezetést közelebbről érdeklő szempontokkal is ellátják őket, akkor a vizsgálat komoly segítséget nyújthat a gazdasági egység munkájának a megjavításához. Ahhoz, hogy a gazdasági vezető őszintén örüljön egy vizsgálatnak és „nyílt kártyákkal játsszon”, elsősorban az szükséges, hogy bízzon a népi ellenőrzési munkában. Legyen meggyőződve arról, hogy a vizsgálat nem a pillanatnyi hibák feltárására fordítja minden energiáját, és nem a mindenáron való hibakeresés vezeti munkájában. hanem elsősorban a segítőkészség. Ezeknek a gondolatoknak a felvetését azért tartottam hozzáállásától függött. Már a téma felvetésénél éreztük, hogy a vizsgálat nagyon előnyös lenne a tröszt számára, és annak szükségességét már mi is láttuk, de ilyen mérvű felmérést saját erőnkből nem tudtunk volna végezni. Ezért megállapodtunk a megyei NEB vezetőivel, hogy a vizsgálatot közösen végezzük el. A_ forma számunkra is újszerű volt, és az első pillantásra helytelen megoldásnak látszott, mert fennállt a veszélye annak, hogy igy a népi ellenőrzés tulajdonképpen belső ellenőrzéssé válik és esetleg mód nyílik a súlyosabb hibák elkendőzésére is. Az eredmények azonban azt igazolták, hogy ez a félelem alaptalan volt. A tröszt által rendelkezésre bocsátott szakemberek bátran leírták a problémákat és bátran bíráltak. MINDEN VIZSGÁLÓ CSOPORTOT jól képzett és gazdag tapasztalatokkal rendelkező mérnökök vezették akiknek a segítségére ugyancsak megfelelő szakképzettséggel rendelkező munkatársakat adtunk. Természetesen érvényesítettük azt az elvet, hogy senki se végezzen vizsgálatot a saját üzeménél. A munkabizottság tagjait is közösen úgy válogattuk össze, hogy azok a vizsgálati program egyes területeinek képzett szakemberei legyenek. Az ellenőrzési csoportok és a munkabizottság igen alapos, mélyreható és gondos munkát végeztek. A vizsgálati anyag terjedelmére jellemző, hogy belőle 96 pontból aló javaslatot állított össze a munkabizottság. A vizsgálat rámutatott néhány tervezési hiányosságra. Többek között kívánatos lenne tröszti, illeve minisztériumi szinten meggyorsítani a tervezést, hogy az év első hónapjára már jóváhagyott szakmai terv álljon az üzemek rendelkezésére. Az el« lenőrzés ugyanis feltárta, hogy például az üzemek januári ék részben a februári telepítései még nem a jóváhagyott tervek alapján mentek végbe. A trösznéü kevés a csillés, ezért a váj ár képesítésű dolgozók egy részét csillésként kell foglalkoztatni. Ennek gazdasági kihatásai közismertek. Minthogy a trösztnél a jövőben sem emelkedik a vájárigény, érért az ellenőrzés javasolta a vájárképzés mérséklését. Helyette a vájár- továbbképzésre kell helyezni az oktatás súlyát, emelni annak színvonalát. A vizsgálat szükségesnek, mert úgy érzem, hogy trösztünknél a már említett műszakgazdálkodási vizsgálat sikere nem kis mértékben a vezetőség Csak biztosra?... Jegyzet egy társadalmi bírósági ügyről Március végén egy falusi asszonytól szomszédja száz forintot kért és kapott kölcsön. Amikor a látogató eltávozott, az asszony észrevette, hogy pénztárcája két- százegynéhány forinttal eltűnt. Mivel a pénzt a lopást, tagadó ismerőétől nem kapta vissza, feljelentést tett a rendőrségen. A nyomozás során jócskán karültek felszínre olyan közvetett bizonyítékok, amelyek erősen valószínűsítik, hogy a tolvajlást a szomszéd — a Zagyvapálfalvaí Síküveggyár egyik munkavállalója — követte el A területileg illetékes pásztói járási ügyészség az aktacsomót május tizennegyedikén azzal postázta el a Síküveggyár társadalmi bíróságának, hogy tárgyalja le az ügyet. Jóval a tizenötnapos határidőn túl: június 21-én érkezett vissza az ugydarab — elintézetlenül. Kísérő levelében a társadalmi bíróság elnöke többek között azt írja, hogy a gyanúsítható személy ..bűnösségét tagadásával szemben a nyomozás sorén sem sikerült bizonyítani, s nem valószínű, hogy a társadalmi bíróság a nyomozati anyagban foglaltaknál többet tudna felderíteni.” A 24./1962. sz. törvényerejű rendelet 25- §. 2. bekezdésé- sében úgy intézkedik, hogy a társadalmi bíróságnak haladéktalanul továbbítani kell az iratokat, ha a körülményeket nem tudja tisztázni. A társadalmi bíróság elnöke tehát helytelenül cselekedett, amikor az ügyészség javaslata ellenére sem tűzte tárgyalásra a lopási ügyet Tárgyaláson kívül kinyilatkoztatni a bizonyítás várható sikertelenségét, törvénysértő. Áttanyulmányoztufc az iratokat. Közöttük több tanúvallomást olvastunk arról, hogy a terhelt Italozó életmódot folytat, gyakran kéregét kölcsön pénzt, élelmiszert. Munkatársainak a gyári vezetőség figyelmeztetésére adta csak vissza ezerötszáz forintját Tavaly szeptember óta az üzem kétszer vonta felelősségre ittasságért, kétszer munkaposztjának elhagyásáért- A nyomozás során adott gyári jellemzésben furcsamód mégis szerepel ez a mondat: „A munkához és munkatársaihoz való viszonya kielégítő.” (ízlés dolga.-.) Nem állítjuk, hogy a faluról Salgótarjánba bejáró dolgozó ellopta szomszédasszonya kétszáz forintját Ebben a kérdésben a társadalmi bíróságnak szükséges állást foglalnia. Amit helytelenítünk, az az ügy tárgyalásától tanúsított vonakodás- Semmi sem indokolja, hogy a társadalmi bíróság kizárólag megdönthetetlen bizonyítékokkal alátámasztott vád alapján tárgyaljon. Egyáltalán nem csökkenti tekintélyét, ha a tárgyalás végeztével határozatában esetleg araiak megállapítására kényszerül: az előtte álló személy nem követett el bizonyíthatóan bűncselekményt. Szó -sincs arról, hogy csupán a társadalmi bíróság határozata lehet névélő jellegű; tény ellenben, hogy lelíkiis- meretesen lefolytatott tárgyalás is az A bizonyossággal határos, hogy az említett férfira még a pénztárca eltűnése esetén sem esik árnyéka a gyanúnak, ha fegyelmezetten viselkedik a munkahelyén, ha nem italozik mértéktelenül, ha nem kéregét kölcsön minden morális gátlástól mentesen. Az, hogy csupán bűncselekmény elkövetésétől tartózkodjék valaki, kevés a kollektíva megbecsülésének kiérdemléséhez; ehhez minden tekintetben kifogástalan életmódot kell folvtatni. Ha több nem, ennyi bizonyosan sok ember előtt lesz még nyilvánvalóbb a megtartani remélt tárgyaláson. De ez is elegendő ok arra, hogy az üggyel mielőbb ériemben foglalkozzék a Síküveggyár társadalmi bíróságaB. javasolta, hogy már a legközelebbi beiskolázásnál a vájárképzést összhangba kel] hozni az országos, illetve az egyes tröszti igényekkel. A PRODUKTÍV TELJESÍTMÉNY negyedévenként jelentős és nem indokolt ingadozást mutat a trösztnél. A produktív müszakarány ingadozása ehhez hasonló mértékű, de ellenkező előjelű. Ebből a vizsgálat azt a következtetést vonta le, hogy a termelés teljesítésére az üzemeknek nem mindig állt rendelkezésére megfelelő számú munkahely, és ilyenkor a produktiv műszakarány öncélú betartása érdekében Inkább túltelepítették a meglévőket. Kimutatta a vizsgálat, hogy a rokkant vájárok foglalkoztatása és az automatizálás elterjesztése között ellentmondás van. Az automatizálási törekvés elsősorban a gépkezelők számát érinti, viszont ezekben a munkakörökben dolgozik a rokkant vájároknak több mint a fele. A probléma országos rendezéséig a trösztnek mar most foglalkoznia kell azzal, hogy a rokkant vájárokat az automatizálást nem gátló munkakörökbe csoportosítsa át. Érdekes megállapítások történtek a kieső műszakok vizsgálatánál is. Kiderült hogy a hét napjai közül hétfőn és szombaton aránytalanul magas a szabadnapok igénybevétele, a hónap egyes napjai közül 1-én 238 százalékkal. 15-én 152 százalékkal több az „üdülés” az átlagosnál. Az egyenlőtlenül kiadott szabadnapok természetesen zavart okoznak a termelésben, a kapacitások alacsony leterheléséhez, majd a lemaradások behozásakor, azok túlterheléséhez vezetnek^ A tervszerűtlen szabadságolás ezenfelül a munkafegyelem lazulását, a szabadságnapok utólagos igazolását vop- ja öiaga után. A kieső műszakok között a legnagyobb volument a betegműszakok képviselik. A vizsgálat tapasztalatai szerint ennek egyik oka az. hogy a tröszt jelenleg nélkülözi a modern üzemvezetéshez szüksége# üzemorvosi rendszer segítő támogatását. A megbetegedések okait be- tegséefajtánként vizsgálva megállapították, hogy a reuma, az isiász, az influenza és a gyomorbetegségek, egyenként 15—17 százalékát teszik ki az összes megbetegedéseknek. Egy negyedév adatai alapján állapította meg a vizsgálat azt is, hogy a betegségek kezdő napja nem egyenletesen oszlik el. A napi 65-fős átlaggal szemben a hónap első napján 315 fő betegszik meg és a hétfőn kezdődő megbetegedések száma is átlagosan 25 százalékkal nagyobb. AT EDDIGIEK IS IGAZOLJAK, hogy a vizsgálat alapos és sokoldalú volt. Az anyag feldolgozása és elemzése után a tröszt sok értékes és érdekes megállapítás birtokába jutott. A vizsgálat befejezését követően a megyei NEB a tröszt vezetőségével együtt megtárgyalta az ellenőrzés eredményét. A javaslatok alapk-n hozzáláttunk a feltárt hibák kijavításához, illetve az egyes elemzések eredményének hasznosításához, bár a vizsgálat folyamán már időközben is több intézkedést tétünk a hiányosságok felszámolására. A 96 pontból álló javaslatot csoportosítottuk és kiadtuk az illetékes osztályé' nak. A határidők és felelő* megjelölésével az osztály minden javaslatot felöl"’ intézkedési tervet készíted A megtett intézkedések élményét negyedév múlva os tályvezetői megbeszélésen ér tékeljük. Sült Tibor, a Nógrádi Szénbányásza Tröszt főmérnöke
