Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)
1965-07-28 / 176. szám
4 NÖGRÄD 1965. Július 28: szerda. Aratnak Nógrádiban Szőkére érett dús kalászokat neveltek a búzatáblák. Arató- gepek, kombájnok zúgnak, többezer szövetezeti tag arat a nógrádi dombokon... Dél-Nógrád falvaiban is régi-régi hagyomány, hogy Pé- ter-Pál napján megindulnál? a gépek, munkához látnak a kézi kaszások, nyomukban zizegve hull a tarlóra a kalász. Péter-Pál napján azonban némák maradtak a gépek, nem vették le a szögről a kaszát sem a szövetkezeti tagok. Jó két hetet kellett várniok, hogy megkezdhessék munkájukat. Amikor azonban elérkezett az ideje, kétszázötven aratógép, száz kombájn, szövetkezeti tagok ezrei láttak munkához a forró mezőkön. Az őszi árpa helye 6700 holdon már csupasz tarló. A kombáj- nosoknak, a szövetkezeti tagoknak, sokszáz ipari munkásnak a vasárnapok sem jelentenek pihenést. A gabonakeresztekből kazlak nőnek. Luc- falván, Zabaron, meg még számos községben búgnak a cséplőgépek is. A munka nagyobbik és nehezebbik része azonban még hátra van. A homok kenyere, a rozs, a 36 és félezer holdon termett búza, a tavaszi árpa aratásának nagy része még hátra van. Nehéz dolguk van az aratóknak. A gépeket, a szövetkezeti tagokat naponta kiveri a gabonatáblákból az eső. De ahogy kisüt a nap, valamennyire megszikkad a nedves föld háta, újra kezdik a munkát. Gépek százai, emberek ezrei dacolnak, kelnek versenyre az idővel. A pásztói lankákon, a balassagyarmati homokon, a rétsági, a salgótarjáni dombokon dús kalászokat ringat a szél. A földeken aratógépiek, kombájnok zúgnak, többezer szövetkezeti tag szorgoskodik. kombájnoknak, aratógépek nek? Darabos József néhány percig gondolkodik a válaszon. Amikor megszólal, a következőket mondja: — Minden kezdet nehéz... Kisebb hiba már több is akadt. De nagyobb törések, csavarodások még egyetlen gépüknél sem voltak... — Hogy állnak a mai nappal? — Ma háromszor is megszólalt a telefon... — mondta a művezető. — Egy SZK-4-es kombájnunk Palotáson segít, mert itt a járásunkban még nincs munkája. Az adagolóját kell cserélnünk. Ugyancsak a palotási határban állt meg az aratógépünk is. Simmering gyűrűjét kell újjal pótolnunk. Lucfalváról is szóltak. Az aratógép kötözőfején kell állíta- OL. Nehéz a traktorosnak Űj gabonát elsőnek az ipolyvécéi Alkotmány Termelőszövetkezetből szállították a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat gépesített magtárába, Drégelypalánkra. Képünkön? megérkezett az első árpaszállílmány A télen azért nem ártana okozzon ilyen gondot, gyakori géphibát a gépállomás körzeBoda István traktoros rendvágóval kezdte a munkát az érsekvadkerti határban. Alig fordult azonban néhányat a géppel, a kasza acélpengéje elroppant, nem tudott megbirkózni a nedves, eléggé füves gabona tömegével. A tábla túlsó végén aratott Bérez István. Csakhamar észrevette, hogy Boda gépe egyhelyben vesztegel. Leszállt a traktorról, hogy segítsen társának. Nem telt bele sok idő, már együtt emelték helyére az új kaszát. S közben Boda István dohogott. — Kúszált, dőlt a búza... Ha kézzel vágnák is, meg kellene gondolni, honnan kezdjék. A gép nehezen boldogul veie._ Aztán újra megindult a motolla. Széles rendekben dőlt a tarlóra a búza. — Ha segítség van, gyorsabb a javítás, kevesebb ideig áll a gép —, küldte a szavakat Boda után Bérez István. — Csak az idő lenne jobb, hogy dolgozhatnánk folyamatosan... Aggódva kémlelte az eget, az alacsonyan úszó esőfelhőket Hídvégi András, a termelőszövetkezet főagronómusa is. Poden Gyulával, a járási tanács mezőgazdasági osztály- vezetőjével, meg Szarvas Imrével, a szövetkezet párttitkárával érkezett a búzaföldre, ahol a két traktoros dolgozott. — Sok a gabonánk, majd 2200 hold... Az őszi árpát már levágtuk. A rozs nagy részén is túl vagyunk. Hanem a búza több mint ezer holdon még mindig száron van — magyarázta, s hangjában nyugtalanság vibrált. A több mint hatezer holdon gazdálkodó érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet, a megye legnagyobb gazdasága. Ügy tervezték, elég ha „csatasorba áll” a két rendvágó, a három kévekötő aratógép és az öt kombájn. A szövetkezeti tagok jóformán észre sem veszik, a gépek betakarítják a termést. Ahogy azonban beérett a rozs, látnivaló volt, hogy a számításba hiba csúszott. A sok eső több mint két méterre növelte a rozs szalmáját. Próbálkoztak, hogy géppel vágják. Meddő fáradozásnak bizonyult. Aztán fűkaszákkal kísérleteztek — eredménytelenül. Nem volt mit Megszólal A Kisterenyei Gépállomáson az aratás ideje alatt állandó szolgálatot tartanak a szerelők. Darabon József művezető minden reggel azzal kezdi a napot, hogy kezébe veszi a gépállomás portásfülkéjében fekvő kis füzetet és megnézi a bejegyzéseket. Ha megszólal a telefon, aratógép vagy kombájn „sérülését” jelzik valamelyik szövetkezetből a tizenkilenc közül, a füzetbe jelzi a portás. Természetesen csak akkor, ha a hívás a késő esti tenniök. Előkerültek a kaszák. A szövetkezetben 100—120 pár éppen úgy, mint évtizedekkel ezelőtt, kézzel aratta a rozsot. Most már a búzát vágják az érsekvadkerti határban. Az eső sok gondot, bajt okoz. Lassan halad a munka. A traktorosok. a főagronómus vigasztalanságát az enyhíti, hogy jól fizet a gabona. Búzából 25—30 vagonnal többet takarítanak be a tervezettnél. Tóth István, a termelőszövetkezet elnöke a napokban bent járt Balassagyarmaton a Ga bonafelvásárló és Feldolgoz'. Vállalat központjában. Amin' mondta, pótszerződést kötötte- a fölösleges búzára. Hozza a tervezett termést a rozs, s 10— 11 mázsát ad holdanként a ta vaszi árpa is. Csak legyen elegendő pótkocsi .teherautó hogy biztos helyre, a magtár ba, a malomban szállíthassál a gabonát a telefon órákban történik. Vagy ha a' ügyeletes szerelők távol van nak mind. A gépállomásnak Idler, r kombájnja és negyvenhat ara tógépe van. Itt javították azonban a közös gazdaságok aratógépeit is. Most alkatrész is van elegendő, hogy gyorsan megjavíthassák, s kicserélhes sék a törött, kopott géprésze két. — Mennyire „tisztelik” a gépeket, az állomás igyekezetét? Gyakorta van „balesetük” a A bajt aránylag gyorsan orvosolták mindhárom esetben. A műhelykocsi és a kis tehergépkocsi, amelyen ugyancsak rajta vannak a legszükségesebb javítóeszközök, sebesen gurulnak az utakon. A három brigádszerelő, a beteg gépek orvoslását értő szakemberek most még gyorsan célhoz érnek. Ugyan ezt teszik vajon, ha valamennyi aratógép, kombájn munkához lát a búzaföldeken? úgy javítani a gépeket Kiste- renyén, hogy a kezdet se Aki többet arat Ipolyvecén az Alkotmány Termelőszövetkezetben az őszi árpa után befejezték a rozs aratását is. Naponta hetvennyolcvan kaszás is szorgoskodott a rozstáblákban. Az ipolyvecei határban nem termelnek búzát. Itt a kenyeret a rozs jelenti. Csaknem 400 hold betakarításáról gondoskodtak a szövetkezet vezetői ezen a nyáron is. A gépekkel nem boldogultak az idén, a rozsot mind kézzel vágták. Kmetty Sándor, a termelőszövetkezet mezőgazdásza annak idején javasolta: a szövetkezeti tagok teljesítményétől tegyék függővé a gabonarészesedést. A közgyűlés helyeselte a mezőgazdász elgondolását és az idén már úgy arattak Ipolyvecén, hogy egy mázsa rozsot kapott holdanként, aki egy és három hold között aratott. Ha a területet öt holdig növelte, a részesedés egy mázsa tíz kilóra növekedett. öt holdon felül végzett munkát 120 kilóval díjazták holdanként. Molnár Jánoséknál az asz- szony tagja a szövetkezetnek. A férje Budapesten dolgozik, de amikor kasza alá érik a rozs, „szabadságot irat’”, s jön tében tartozó termelőszövetkezeteknél. — többet kap vágták le most is a termést. Bakos Ferencéktől mindketten a szövetkezetben dolgoznak. Az- asszony tag, a férfi pedig „iparosikodik” alkalmazottként. Nyolc holdról aratták le a rozsot. A termés bőséges, nincs okuk a szövetkezetieknek panaszra. őszi árpából 15 vagonnál is többet takarítottak be a gazdaságban. Ügy számolják, a rozs is megadja holdanként a 8,5 mázsát. A hordást ugyanis csak most kezdték Ipolyvecén, de Kmetty Sándor nagyon bizakodott: — Két cséplőgép dolgozik nálunk, munkás is van mindkettőhöz elegendő. Az asszonyok kérték: úgy szervezzük meg a munkát, mindnyájukra sor kerüljön a gépnél. Egy-egy gép napi teljesítménye: 110—120 mázsa gabona. Harminc hold termését a kettő elveri egy nap alatt. Jó két hét és befejezzük a cséplést is.. j A tárolás persze gondot okoz a faluban. A termés több a tervezettnél, a sok eső miatt nedvesebb is az átlagosnál. A magtár kevésnek bizonyul, így azután gabonát tárolnak majd az iskolában Ahogy felszaladnak az esőfelhők Ipolyvecén, egy-kettőre benépesül a határ. Szekerek hordják, sok-sok szövetkezeti tag rakja kazlakba a rozskévéket. Szekerek járják jó időben a pásztói határt is. Terhük azonban nem búza, vagy árpakéve. Palackozott sört, hűsítő italokat, cig'arelút szállítanak az aratóknak ... Üvegek a szekéren A Pásztó és Vidéke Körzeti Földműveszövetkezet 16 község ellátásáról gondoskodik. A hagyományos aratószalonnából van elegendő, bár a falusi emberek is szívesebben vásárolják a töltelékárukat. Az aratópálinkát is mind lobban kiszorítja a sör. A gondot csupán az okozza, hogy aratópálinkából van bőven, a csapolt sörből azonban nem jut minden községbe elegendő. Az idő nem kedvez a gépeknek. A sárral nehezen birkózik mindenütt a hatalmas szerkezet. Ezért a szövetkezet 250 kaszát, fenőkövet és tok- mányt is beszerzett. Legyen mivel aratni a szövetkezeti tagoknak. Sarlót azonban nem kaptak elegendőt. Ugyancsak kevés a négyágú villa, s ezt mind több termelőszövetkezetből keresik. Mozgóárusok, többnyire a falusi kocsmárosok, járják a határt. A „bolt” igen népszerű. Ha megáll a szekér a határban, a konzerveknek, a sörnek, a hűsinek nagy keletje van. Azokban a községekben, ahol nincs mozgóárus, s az "mberek délben hazajárnak, á boltosok vállalták, hogy cgy-két órát nyitvatartanak. 3evezették a nyári „nyújtott műszakot”. Pásztőn például íárom élelmiszerüzletet másfél műszakban üzemeltetnek Legel hat órától este hét, il- 1 tve nyolc óráig tartanak ilva. Aratnak a nógrádi dombokon. A legtöbb községben szervezettebb, a szalma betakarítása, a tarlóhántás és a násodnövények vetése is, mint tavaly. A sok csapadék kedvez a másodnövényeknek, de ellensége a rozsnak, búzának. Traktorosok, szövetkezeti tagok sokasága szorgoskodik a földeken, amikor engedi az idő. Igyekeznek, hogy mielőbb biztos helyre szállítsák a termést. Szöveg: Vincze Istváané Padár András Foto: Koppány György haza aratni. Kilenc holdról is. Több mint ezer hold búza vár aratásra az érsekvadkerti határban. \ legnagyobb hasznát most a rendrevágó-gépeknek veszik a szövetkezetiek. A renden még utóérik a gabona azután csépelik majd kombájnnal. Képünkön: munkában a rendrevágó Kézi kaszások vágják a rendet a szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezetben. A sok eső, a sár útját állja a kombájnoknak, aratogépeknek
