Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)
1965-07-24 / 173. szám
4 ffögl*» T965. jOTitis 24 sawn bat. Időszerű ideológiai feladatok Nógrádban (Folytatás a 3. oldalról.) seink, s a jelentős mérvű bújtatott létszám a munkások körében jogosan vált ki elégedetlenséget. Ugyanakkor a közvéleményben mind gyakrabban találkozunk irodaelle- nességgel, a központ, a minisztérium intézkedéseinek lebecsülésével. Az alkalmazotti létszám-ellenesség legszélesebb körben a mezőgazdaság területén található meg. Parasztságunk egy részének tudatában a gazdálkodás régi szervezeti formái élnek és szükségtelennek tartják az agrotechnika bevezetését, a könyvelést, az ésszerűség határáig az adminisztrálást. Ezen túlmenően a felduzzasztott alkalmazotti létszám, a nem munkaegységben dolgozók számának növekedése sok jogos elégedetlenséget vált ki parasztságunkból. Ezután Jedlicska elvtárs az egységes termelőszövetkezeti paraszti osztály kialakulásának körülményeivel foglalkozott. nak, életfelfogásának kölcsönös tiszteletben tartására nagyobb gondot kell fordítani. Mind gyakrabban találkozunk, különösen a turista torgalom hatására, a nyugati rádió hírverésére, különböző szóbeszédekkel. A környező országok helyzetének láttán saját helyzetünk megítélésében Nógrádban csak elvétve találkozunk túlfűtött nemzeti gőggel, fennhéjázás- sal. A nacionalizmus ellenpólusaként főleg az értelmiség és az ifjúság körében él a kozmopólitizjmus, a nyugati technika előtti halbókolás a nyugati életforma dicsőítése. Mind a nacionalizmus, mind a kozmopolitizmus elleni harcunkban eszmeileg felvértezettebben, vitakészebben, széles skálájú érvanyaggal és meg-megújuló meggyőző tevékenységgel kell fellépnünk. Szélesedik a demokrácia, javul a munkaerkölcs Az ideológiai harcban nincs fegyverszünet A dolgozók körében erősödik az a tudat, hogy a munka a társadalom fejlődését, az egyén boldogulását segíti elő. A munkások és a parasztok mind gyakrabban teszik szóvá a pazarlást, a herdálást, az ésszerű fegyelem megteremtését. A szocializmus terméke- nyitő hatása mindenek előtt az embert formáló munka, és ez a szocialista brigádmozgalomban mérhető le legjobban. Megyénkben az iparban több mint ezer szocialista brigád csaknem 12 ezer fővel dolgozik. Fejlődik a szocialista brigádmozgalom a mezőgazdaságban is. A brigádokban új munkaerkölcs van kialakulóban. Megtalálhatjuk az önme- ózást, a felügyelet nélküli munkát, a minőségi követelmények betartását, az ésszerűsítést, az újítást, a munkáskollektívák érdekeinek kölcsönös figyelembe vételét. A munka szociálisa vonásainak erősítése, a munkaerkölcs kialakítása ugyanakkor még számos feladatot foglal magában. A munka terhei több területen egyenlőtlenül vannak elosztva. Számos ellentmondás van a végzett munka és annak értékelése, valamint az elosztás között. Az utóbbi időben általában háttérbe szorult a munka erkölcsi elismerése, nem megoldott mindenütt a munka anyagi ösztönzése. Néhány helyen még a korábban szerzett érdemek, a munkától független tényezők határozzák meg az emberek értékelését. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy találkozni még kapun belüli munkanélküliséggel, mennyiségi szemlélettel, arra, hogy nem használjuk ki eléggé a munka nemesítő, ■ló haarról, hogy a premizálást nem lehet fizetéskiegészítésnek tekinteni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nemcsak a munkás által gyártott selejtet kell megfizettetni, hanem a vezetőket is felelősségre kell vonni a mulasztásokért, a gondatlanságért. A termelés, az elosztás életszínvonal kérdésében, a köztudatban sokszor olyan igényekkel találkozunk, amelyek a korábbi évekből táplálkoznak és nem számolnak hazánk gazdasági erejével. Ehhez kapcsolódik az, hogy a szocializmus teljes felépítésének perspektíváját, közvetlen napi megoldásként értékelik, függetlenítve a termelékenység alakulásától, hazánknak a szocialista világgazdasági rendszerben betöltött szerepétől, a két világrendszer között folyó gazdasági versengéstől. Közéletünk egyik legfontosabb kérdése a demokratizmus. A szocialista demokrácia magában foglalja a centralizmust, a központi akarat helyes érvényesítését, a dolgozók kezdeményezését. A demokratikus centralizmus mindkét oldalának erősítése elengedhetetlen feltétele a termelési kérdések megoldásának, közéletünk fejlesztésének. Az utóbbi években erősödtek a demokratizmus vonásai. A termelési tanácskozásokat, a közgyűléseket mind fontosabbnak tartják a vezetők. Különösen a KB decemberi határozata óta hangzik el egyre több mun- kásjavaslat és javul a politikai légkör. Az üzemi demokrácia ugyanakkor még mindig nem kap megfelelő támogatást. Több helyen még nem elemzik kellően.a munkások javaslatát Nem adnak választ a fölvetett kérdésekre. A vezetők ritkán ülnek le a munkásokkal tanácskozni. Nem magyarázzák meg a munkásnak megfelelően, hogy amit csinál, azt miért kell csinálnia és ha akadályokba ütközik a termelés, akkor azok milyen tényezők hatására következtek be. Kevés gondot fordítunk az elmaradottabb munkásrétegek felvilágosítására. Találkozunk még a tsz-demokrácia megsértésével is. Olyan kérdéseket, amelyekben csak a közgyűlés dönthet, nem visznek a közgyűlés elé. A beszámolók nem ösztönzik a tagságot aktív vitára és állásfoglalásra. Nagyobb gondot kell fordítani az ellenőrző bizottság, a vezetőség tevékenységére, a brigádértekezletre. A békés egymás mellett élés helyes politikája, a társadalmi és gazdasági változások hatására az emberek egy részében olyan r ézet alakult ki, hogy a vallásos ideológia elleni harcot, mellőzni lehet. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta az előadó, hogy hatékonyabba kel! tennünk az ateista és a természettudományos propagandát. A gyermekeket ért kettős nevelés bizonytalanságot okoz. Egyrészt az iskola és a szülő ellentétét, másrészt a tudománynak a babonával szembeni hatékonyságát csökkenti. Közéletünkben legszélesebb fronton a kispolgári ideológia és életszemlélet ellen lolytaitunk harcot. Fellépünk ugyanakkor az ellen a nézet ellen, hogy a szocializmus anyagi jóléte szükségképpen kispolgári szemleletet szül. Elutasítjuk persze azt a felfogást is, hogy a javuló élet- körülmények automatikusan szocialista tudatot eredményeznek. A kispolgári ideológia közönyben, apolitikusságban, a közügyek iránti közömbösségben nyilvánul meg. A kispolgári életszemlélet formailag álltaiéban nem ütközik törvényekbe, de a nézetek és a jelenségek károsak a társadalomra. s veszélyesek is, ha nem lépünk fel ellenük elég hathatósan és következetesen. Az anyagiasság, az individualizmus, az egoizmus, (magamizmus, ahogy Nógrádban mondják) a társadalmi együttélés szabályainak be nem tartása, az an- tiikollektív magatartás egy- egy jelenségét még kommunisták körében is megtaláljuk. Az anyagi érdekeltség helyes elvének alkalmazását összekeverik az anyagiassággal. Az egyéni érdek érvényesülését a társadalmi érdek fölé helyezik, a miénk fogalma helyett az enyém fogalmát vallják, hangoztatják. A bírósági ügyfélforgalom kétharmadát az állampolgárok közötti sokszor bagatell polgári peres ügyek teszik ki. Szomszédok, közeli rokonok, néha kommunisták is késhegyig menő és évekig tartó cívódást folytatnak néhány négyszögöl földért, vagy elkerülhető becsület- sértés miatt. A kispolgári ideológia, a kispolgári életszemlélet ellen párttagságiunk egészének, mindenekelőtt a vezetőknek még határozottabban fel kell lépniök. Olyan erkölcsi normákat kell kialakítani, amelyek alapján a közvélemény elítéli a kapzsiságot, az anyagiasságot, s fellép a társadalom együttélési normáinak megsértőivel szemben. Növeljük a pártpropagancla hatékonyságát A szocialista haza fiság és a proletár- internacionalizmus A szocialista hazafiság és a proletárinternacionalizmus eszméinek egysége mélyen gyökerezik megyénk lakosságában. Nagyszerű példáját találjuk ennek napjainkban is, amikor a megye lakossága tömegméretekben mozdult meg az árvízkárosultak megsegítésére. A marxisták a szocialista hazafiságba beleértik a szülőföld szeretetét is. Nógrád megyét megszeretni nem egyszerű. A kapitalizmus néhány örökségével kell még számolnunk. A nép azonban dolgos, ■■nndszerhű, érteni kell a nyelvén. Őszinte és szókimondó Dolgozni szerét, ha látja a munka értelmét. A proletárinternacionalizmus eszméinek hatása fejeződik ki a vietnami terrorbombázások miatti aggodalomban. A tömegek egy részében ugyanakkor a szocialista hazafiság és a proletárintemaci- onalizmus eszméi még nem képeznek szétválaszthatatlan esvréget. Szocialista nemzetünk igazán csakis a proletárinternacionalizmus, a szocialista világrendszerrel összhangban képviselheti érdekét. Ezután az előadó arról beszélt, hogy megyénk lakosságának körében évről évre növekszik a Szovjetunió tekintélye, a közvélemény nagy érdeklődést tanúsít a KGST iránt, bár ennek szerepét, jelentőségét még sokan ma sem értik. Eszmei harcunkat a kapitalizmus káros, tudati öröksége ellen a marxizmus-leninizmus eszméinek széleskörű propagálásával, neveléssel, meggyőzéssel, vitakészségünk növelésével folytatjuk. A bur- zsoá és kispolgári eszmék, nézetek elleni küzdelmünk ugyanakkor még magán viseli a kampányjelleget. A kispolgári nézetek magukkal hordott tényezők hatására a tömeg egy részében még újraélednek. Él, és még mindig mételyez a nacionalizmus, főleg egyes határmenti községekben. A Csehszlovákiával való javuló kapcsolataink ugyan segítették a rokoni látogatásokat, a két ország közötti kölcsönös megismerést, a baráti szálak szorosabbá váltak, mégis gyakran lehet találkozni megjegyzésekkel, lekicsinylő állásfoglalásokkal. Egymás szokásaiPártpropagamdárak az utóbbi években színvonaléiban lassúbb fejlődést mutat. A párt- oktatás különböző formáiban 21 ezren tanulnak. A marxizmus—leninizmus kérdései iránt növekszik az érdeklődés. Az elmúlt évben a Marxizmus—leninizmus Esti Egyetemére ötszáz huszonnégyen jelentkeztek. A szakszervezeti politikai iskolákon, a KISZ politikai oktatásában, a pedagógusok politikai továbbképzéseben ösz- szesen 18 ezren vesznek részt. A tömegszervezeti tanfolyamokon mintegy 30 ezren ismerkedtek időszerű politikai kérdésekkel. A pártoktatásban résztvevők több mint 40 százaléka párton- kívüli. Speciális tematikával előadás-sorozatot szerveztünk a szocialista brigádok részére. Az egyik legjobban bevált oktatási formát, a falusi téli tanfolyamokat, 129 helyen szerveztük meg. Nagy az érdeklődés gazdaságpolitikai tanfolyamok, az egyéves középfokú iskolák iránt. A pártpropaganda hatékonysága emelésének fő kérdése a propagandisták jobb kiválasztása, az állami oktatásban való növekvő részvétel, s ez egyben a lazább oktatási formák szélesítését is megköveteli. Fordulatot kell elérni a vezetők tanulásánál. Ismeretette az előadó az ipar, a mezőgazdaság, a társadalmi tömegszervezetek vezetőinek részvételi anyagát az oktatásban. A propaganda minden komunistá- nak és különösen a kommunista vezetőknek kötelessége. A propagandánknak sokkal rugalmasabbnak kell lennie. A oktatás anyagát differenciáltan állítsuk öszsze. az egyes rétegek, a kategóriáik számára. Gondoskodni kell továbbra is a szocialista brigádtagok magas színvonalú politikai oktatásról. Az elkövetkezendő időszakban lényegesen több megyei és járási témát kell feldolgozni Propaganda tevékenységünk közvetlenül kapcsolódjon a közvéleményt érintő politikai kérdések magyarázásához, gazdasági feladataink eredményesebb megoldásához. A Marxizmus —leninizmus Esti Egyetemén, az esti középiskolákon emelni kell az elméleti képzettség színvonalát, s nem szabad elfogadni a megfelelő marxista—leninista előképzettség nélküli jelentkezőket. Ideológiai, politikai munkánk hatékonyságának növelését követeli meg a nemzetközi kérdések propagandája, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseinek és problémáinak helyes közvetítése. Az előadó azzal fejezte be beszédét, hogy gyorsan és jól kell tájékoztatnunk a párttagságot, ismertetni kell minden olyan kérdésnek az okozati összefüggéseit, amelyek iránt a közvélemény érdeklődést tanúsít. Az előadást vita követte. Nyújtsunk reális képet az életről Benke Valéria, a Központi Bizottság tagja a társadalmi Szemle főszerkesztője a társadalmi törvényszerűségek ismereteinek fontosságáról beszélt. Elmondta, hogy a felszabadulás előtt csak kevesen, a kommunisták látták a jövőt, ők ismerték a társadalom fejlődésének törvényszerűségeit. 1945-ben még nem sokan tudtak a szocializmusról. Ma ott tartunk, hogy az emberek szocialista jövőről beszélnek. A gondolkodásban, a tudatban történt változásokat különösen a nehéz idők mutatják meg, amikor össze kell fogni, le kell küzdeni a árvizet, a természet okozta károkat. Beszélt a kispolgári személetből következő anyagiasságról, közömbösségről, amelynek gyökerei a múltba nyúlnak vissza. Megemlítette azonban azt is, hogy előfordul ilyen szemlélet olyanoknál is, akik korábban már ezt nem tanúsították. Nemcsak a régi maradványok támasztják fel a kispolgári szemléleti módot, hanem a külső behatások is. Az önzésen kívül többféle megnyilatkozása van ennek. A kommunistáknak rá kell mutatniök ezeknek a szemléleteknek káros voltára, reális képet kell festeni az életről, meg kell mutatni a cél irányát. Tapasztalatokat elsősorban az élet szolgáltat, a társadalmi iskolázottságot az élet nyújtja. Ahogy előre jutunk az ideológiai harc frontján, ügy szaruinak háttérbe a visszatartó nézetek, lesz kevesebb a száma azoknak, akik társadalmi törekvéseinket, munkánkat kibic- k-ánt, lottójátékosként szemlélik. Géczi János, a megyei tanács elnökhelyettese felszólalása során a közoktatás, a népművelés, a művészeti élet kérdéseivel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a felnőtt- oktatásban be kell vonni az analfabétákat, mindazokat, akik nem végezték el a nyolc általánost. Előbbre kell jutnunk a közoktatásban, mert Nógrádban még rendkívül kevés a tízezer főre jutó egyetemet végzettek száma. Fel kell használni az oktatásban a korszerű tan- ismereteket, a korszerű tananyagot, nélkülözni kell az oktató-nevelő munkában a sablont. Részletesebben szólt az irodalmi-művészeti élet megélénküléséről, problémáiról. Aláhúzta, hogy a megjelenő Palócföld, amely megváltozott szerkezetében, az irodalmi-kritikai írásokon túl közreadja a képzőművészek alkotásait. Jó szolgálatot tesz az irodalmi nevelésben a Nógrádban vasárnaponként megjelenő irodalmi összeállítás. Az irodalmi élet fellendítését segítette a művész klubnak a szocialista realizmus tárnájából rendezett vitája, az esztétikai tanfolyam. Elmondotta azonban, hogy egyik másik irodalmi alkotás eszméiben még nem egészen tiszta, nem elég bátor, olykor túl., iyba jut a negatív hangvétel és nem nyújt hű keresztmetszetet a valóságról. Elmondotta, hogy fejlődik a képzőművészet is. Dijakat tűznek ki a művészek számára, lakással. műtermekkel segítették alkotó munkájukat. Mr . U tette azonban azt is, hogy a képzőművészek egy része vitatja a párt. irányító szerepét és egyoldalú viták fékezik az előbbrejutást. A felszólaló megemlítette még, hogy javítani kell a művészeti is- meretterjesiztésit, s javult megyénkben a zenei oktatás. Szabó István, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetője a párthatározatok magyarázatának szükségességét hangsúlyozta, s aláhúzta azt, hogy az ideológiai képzésben elsősorban a vezetőknek kell példát mutatni. Lengyel István, nyugdíjas bányász a fiatalok nevelésének szükségességéiről, Toronyi László, a Sajgó tarjám Járási Pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetője a pártmurv- ka helyes módszereiről beszélt. Sült Tibor, a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt főmérnöke a szakmai és politikai oktatás tennivalóira hívta fel a figyelmet. Bírálta azoknak a vezetőknek a szemléletét, akik az anyagi egyéni érdeküket előtérbe helyezik a rovására. Belitzky János ,a Munkás- mozgalmi Múzeum igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a megyében kiadott Palócföldnek, múzeumi füzeteknek, más kiadványoknak meg kell szervezni a terjesztését. Összefoglalójában Jedlicska elvtárs válaszolt a felmerült kérdésekre, s ezzel befejeződött a megyei párt- bizottság ideológiai kérdésekkel foglalkozó vitája. Anyagszállítás az építkezések hez
