Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)
1965-07-18 / 168. szám
1963. július tg; wsámsfc VOGliA# 5 A munkahely lélektana Alkalmassági vizsgálatok — A világítás és a selejt Játék a modell-darukkal — Színdinamika M ostanában mind szélesebb körben kutatják az üzemekben a termelékenység emelésének forrásait, tartalékait, s a cél jellegéből következik, hogy a megközelítés mindenekelőtt műszaki-gazdasági síkon mozog- A két tudományághoz azonban világszerte — s a kezdeti jelekből ítélve nálunk is egyre jobban — felzárkózik a pszichológia. Az ipari, üzemi pszichológia létjogosultsága, sok kihasználatlan lehetősége a köznapi találó szóhasználatból is kitűnik: a munkahely második otthonunk. S ahogyan a mérnökök vizsgálják a gépek működését, állapotát — éppen úgy kell tanulmányoz- niok a pszichológusoknak a munkát végző embert. Tegyük hozzá, ez uz egybevetés nem is fedi teljesen a lényeget, hiszen nem muta* tá' a pszichológia elsőrendűen humánus feladatkörére. Mért — ellentétben a gépekkel — itt nemcsak • termelési görbe süllyedése tükrözi az esetleges zavarokat, hanem talán sorsok félresiklása (például a rosszul megválasztott munkahely, életpálya esetében), vagy hétköznapi kifejezésmóddal: a rossz lelki- állapotA pszichológiai tényezők szerepét a termelési folyamatban többnyire nem is lehet adatszerűén felmérni és kifejezni. Megközelítően azért erre is van mód, mert például az Országos Munkaegészségügyi Intézetnek a textilipari munkaerővándorláet tanulmányozó vizsgálatából kitűnik, hogy egyik nagy textilgyárunk többször munkahelyet cserélő nődolgozói között magas arányban szerepeltek azok, aik nem is erre a pályára készültek, 35 százalékuknak eredetileg semmilyen elképzelésük nem volt a választott szakmáról. Mindez befolyásolja pszichikai kötő- elésüket munkahelyükhöz. Az építőipari vándorlást vizsgáló szakemberek megállapították, hogy az okek között. 8,5 százalékban szerepelt ez a jobbára pszichológiai tényező: „nézeteltérése támadt vezetőivel és munkatársaival”- Mindez csak hozzávetőleges jelzése a munkahelyi pszichológiai széles vizsgálati lehetőségeinek. Megemlíthetnénk még példaként a tok előnyt ígérő színdinamikai. Kimutatták ugyanis, hogy a hideg színek (kék, kékeszöld, zöld) megnyugtató hatásúak, míg a meleg (narancs, vörös stb.) színek izgató jellegűekEzeket a lelki reakciókat a munka monoton vagy változatos ösz- szetételének megfelelően lehet „adagolni”. Kutatási eredmények bizonyítják azt is, hogy a pszichológiailag megalapozott, jó világítás növeli a teljesítőképességet; egy kísérlet szerint a 30-tól 1000 luxig terjedő világítás fordított arányban befolyásolta a selejtszázalékot, amely 90-től 5 százalékig terjedő skálában alakult. Egész sor pálda akad már a mi iparunkban is a munkahelyi pszichológia eredményes alkalmazására. A textilipar néhány üzemében megfigyelték a műszak közbeni fára- dás jellegzetes időpontjait. Ide néhány perces pihenőidőket iktattak. A termelékenység emelkedése bőségesen kárpótolta az üzemet az így kieső időért. Ä MTESZ egyébként a közelmúltban pszichológusok. szociológusok, vállalati szakemberek külön tanácskozását hívta össze a munkaközi pihenőidő megvitatására. Több üzemben megszervezték a úgynevezett pályaalkalmassági vizsgálatokat, például a Lenin Kohászati Művekben, a Ganz-Mávagban, a Hazai Pamutszövőben, a Magyar Pamutiparban. A Hazai Pamutszövőgyár egyik kísérlete szerint a felvételre jelentkezőket, természetesen az orvosi vizsgálaton túl, olyan próbáknak vetették alá, amelyek módot adtak kézügyességük, tapintó- és megfigyelő készségük, színérzékük stb. tanulmányozására. A vizsgán pontozták a próbaíeladatok megoldását. A pályaalkalmassági vizsgálatok másutt is bizonyították, hogy nemesak az üzem érdekeit védik — hiszen megtakarítják a textiliparban mintegy 2000 forintra tehető betanítási költségek felesleges ismétlődését —, de egyszersmind a dolgozókat is megóvják a tévesen választott munkahely súlyos következményeitől. Akik pedig alkalmasnak bizonyulnak, természetesen jobban keresnek a számukra megfelelő munkakörben. A* üzemi pszichológia tevékenységi köre lényegében átfogja a teljes termelési folyamatot. A Lenin Kohászati Művek munkalélektani laboratóriuma például egy régebbi vizsgálatában kutatni kezdte az ismétlődő és jobbára a daruvezetők hibájából adódó balesetek okait. Érdekes képet mutatott a vizsgálati laboratórium: a jelöltek kis mo- dell-darukon „játszottak”, de a valóságoshoz arányított (érben, s műszerek jelezték a pontosságot, a kéz biztonságát stb. A vizsgálatok nyomán gyakorlatilag megszűntek az üzemben a darukezelők hibájából adódó balesetek. Az Egyesült Izzó gyöngyösi félvezető-gyáriban 12 csatornás mozgáselemző készülékkel tanulmányozták a munkafolyamatokat, s úgynevezett pul- zusfrekvencia-mérővel a dolgozók szívműködését, közvetve: a fáradtságérzetét A Békéscsabai Ruhagyárban kedvező lépéseket tettek a célszerű színdinamika alkalmazására. Á sok helyütt sikerrel alkalmazott üzemipszichológiai vizsgálatok ellenére kétségtelen, hogy ez a tudományág még nem foglalta el nálunk méltán megillető helyét A kezdeményezések ma még jobbára helyi jellegűek. Nagy a szak- emberhiány. A oszicholcgus- képzés problémái, egész sor egyéb jelzéssel együtt, arra mutatnak: a lehetőségekhez mérten ma még kevéssé hasznosítjuk a modern termelés- szervezés e kiaknázatlan forrásait, s tegyük hozzá: a munkát végző modem ember munkahelyi „klímáját" javító tudományágat! T A. Hom§k... és társai Az építőipari munkán ormákat csak akkor lehet teljesíteni, ha a munkás kihasználja — vagy kihasználhatja — minden percét. Ezt nem én mondom, hanem a teljesítmény-felmérő. ő ezt jobban tudja, a gyakorlatban is pró* bálta. Ha munka közben sok a veszteségidő — akár a munkástól függően, akár tőle függetlenül — teljesítménye, illetve az átlala létrehozott termelési érték csökken. A veszteségidők okainak vizsgálata, elemzése minden vállalat alapvető érdeke. Ez az első lépcsőfok ahhoz, hogy annak okait kiküszöbölhessék. Ez a felmérő, elemző tevékenység az idén megélénkült az építőipari vállalat munkaügyi osztályán. És néha elképesztő jelenségekbe ütköznek. A munkaügyi osztály egyik dolgozója például elmondotta, hogy a napokban Kistere- nyén megtartott ellenőrzése alkalmával, az ottani építkezés áesbrigádja a műszaknak mindössze a felét töltötte munkával. Egyébként söröztek, beszól aettek, falaIII. torták. Mindezt az építkezés művezetőjének 6zeme láttára. Az ácsok ezen a napon fejenként húsz forintnál alig valamivel többet kerestek. Július kilencedikén a Pécs- kő utcában is ellenőrizték néhány brigád tevékenységét, jegyeztek minden percet, amelyet a munkások nem közvetlen termeléssel töltöttek. Az eredmény elemzése még folyamatban van. Ennek során megállapítják, a veszteség-időből mennyi az, amennyi a munkástól függő, mennyi a tőle független. Azt is megállapítják, hogy — ebből is, abból is — mi az indokolt, mi az indokolatlan. Az „egyenleg” azt is kimutatja, hogy a veszteségidőből mennyit okozott a munkafegyelem megsértése, mennyit a rossz munkaszervezés. Az időveszteség-felvételi lap olykor tükör, amelyben érdemes megnéznie magát a tizenhetes és a tizenhatos jelű épület valamennyi dolgozójának — munkásoknak, vezetőknek — egyaránt. Itt dolgozott. A többit — a műszakidő csaknem egyharma- dát — különböző okok miatt tétlenséggel töltötte. Ebben van daruravárás, egyszerű ácsorgás, az ebédidő megnyújtása. A munkát tulajdonképpen már egy órával a műszak vége előtt abbahagyta. Vagy itt van például a már emlegetett műköves brigád, amelynek öt tagja van. A július 9-én „fényképezett” munkanapon egy-két-három, vagy öt ember a kilenc és fél óra leforgása alatt ötven esetben szakította félbe a munkát. Az időveszteség-felvételi lapon ilyen bejegyzéseket olvasni: „irodába ment”, „üzletbe ment”, „áll, mert a daru meghibásodott”, közvetlenül utána: „pihen”. A brigád öt tagja közül négyen ötvennégy percet töltötte k reggelizéssel. A veszteségidő összege ezen a napon hatszáznegyven két perc, amely jóval több, mint egy ember teljes munkanapja. A kombájnos A kisbáqyoni I termelőszövetkezet határában három kombájn dolgozik. Az óriás gépek zúgása az úttestre is elhallatszik, közvetlen közelükben meg valósággal fülsiketítő a Ura»- AvwMndc hiába kiabál fel az ember, nem hallja. Més^ros József, a kombáinos amikor észrevesz, leállítja a motort, leszáll az ülésről! olajos, fekete kezét nyújtja. Magas, markáns férfi napbarnított arccal. . — Vasárnap óta kombájnozunk, aratunk. Bizony mar kicsit elfáradtunk. Szinte látéstól-vakulásig dolgozunk, de megéri mindenképpen. Itt ugyan nehezebben haladunk, mert a terület erősen lejt. ^ Mészáros József az idén vizsgázott rn.ezogazda.sagi g P szerelő tanfolyamon. Négy éve tsz-tag. Sok mindenhez értő ember — Évekig gépkocsivezető voltam Salgótarjánban. Azután traktoros, öntözéses gépész. Megnősültem, Palotásra kerültünk A termelőszövetkezet vezetői szóltak, hogy lenne-e kedvem dolgozni náluk. Otthagytam városi munkahelyemet, mert láttam, hogy itt jobban megtalálom számításomat. — Megbecsülnek — mondja mosolyogva, elégedetten. _ No de az aratás nem tart örökké. Hol dolgozik majd, h a befejeződnek az aratási munkák? — Valószínű, hogy bemegyek a szerelőműhelybe. Ugyanis a szereléshez is értek... Aki szeret dolgozni, az mindenütt megtalálja számítását. . Huszonhétéves, családos ember, másféléves kisfia van. — Anyagi gondjaink nincsenek. Bútort szeretnénk venni, most arra gyűjtünk a feleségemmel. Nemrégen vettem egy Pannónia motorkerékpárt, azzal járunk kirándulni, Már amikor van egy kis szobád időm... A másik 1 két kombájn már messzire jár. Mészáros József is búcsúzik indul. Az óriási szerkezet hangos dübörgéssel megindul Nyomában egyre fogy a lábon álló gabona, gyarapodik a frissen vágott tarló. Guttmann Katalin Rövid, de gazdag élei Huszonkét évet, keskenyvál- lú, alacsony fiatal ember volt Lékei János, amikor 1918 őszin revolvert rántott gróf Tisza István miniszterelnökre is gyűlölettől izzó tekintettel cilba vette azt az embert, akit akkoriban a háborúért felelős magyar földbirtokos-gyáros uralkodó osztály legfőbb megszemélyesítőjének tartottak. A lövés nem sikerült Tisza a „vad geszti bolond, a gyújtogató, csóvás ember", — ahogy Ady nevezte — még egyszer, utoljára, megmenekült. A marxista antimilitarista mozgalom, amelynek bikái már ismert, tevékeny részvevője volt, elvi okokból nem helyeselte ezt a merénylet kísérletet, de mindenki megértette, akit akkor az ország és a nép sorsa izgatott, hogy ez az egyéni megtorló akció fellépésre, küzdelemre szólító, messzehangzó jeladás volt; emberek cselekedjetek a békéért! S bár bikái tettét a forradalom erői nem tartották célravezetőnek, szenvedélyes indulatát megértették, hiszen — mint utólag tragikusan beigazolódott — e cselekedet, akár jelképe is lehetett egész meteorszerű, fénylő és gyorsan kilobbanó életének. Forradalmi tömegek vállán hagyta el néhány hét múlva békái János a börtönét. A munkásifjuság nagy népszerűségének örvendő vezetője lett. „ö lett az ifjak hőse és bálványa, — írja róla bengyel József „Visegrádi utca” __ című könyvében — csak az ő szavaira hallgattak. Mikor a háború alatt senki sem törődött velük, békái eljárt közébük és híveket szerzett a forradalmi ügynek.“ békái egyike a KMP megalapítóinak, a proletárdiktatúra hónapjaiba a KIMSZ titkára és az Ifjú Proletár szerkesztője. Agitátor, szónok, de mindenekelőtt iró, úlságiró. Ezt a hivatást vallja élete értelmének, s rövid pályafutása alatt mindvégig hű marad hozzá a legnehezebb körülmények között is. Gyenge tüdejú, beteg fiú volt, de sose kímélte magát: a proletárforradalom négy és fél hónapjában szüntelenül azon fáradt, hogy a fiatal munkások, a városi és falusi proletár ifjúság sorsa jobbra változzék: tanulási lehetőséget, tanműhelyeket, otthonokat szerzett részükre, törvény- és rendelet-tervezeteket dolgo- -ntt, ki. hogy szabályozzák a '■orábban szinte teljesen jog-'an kisemmizett tanoncok helyzetét. Az Ifjú Prolefdr-ba Írott cikkei gyújtottak, lelkesítettek. Tőle származott a fiatalokról szóló bátorító üzenet: Mi már nem leszünk kizsákmányolt proletárok! Amikor a forradalom zászlaja lehanyatlott, Lékei tovább dolgozott. Néhány korábbi trését kijuttatta Szovjet Oroszországba, s boldog volt, hogy bunacsarszki) népbiztos, a nagy tekintélyű tudós, elismerően nyilatkozott róluk, további alkotásra bátorította. Szeretett volna Moszkvába élni, de a párt más utasítást adott neki: résztvesz a Kommunista Ifjúsági Internacio- nálé munkájában, tagja lesz Végrehajtó Bizottságának. Ezután kiküldik az Amerikai Egyesült Államokba, hogy ott dolgozzék a több százezernyi magyar körében, s egyidejűleg alkalma legyen gyógyíttatni súlyos betegségét. „Átrepültem az óceánon ,. .aztán lehulltam és leroskadtam a Mount Sión előcsarnokában. Jött a komolyképű orvos, s vette a nagy könyvet s belepögyögtette: John bassen TBC.“ John bassen néven él és munkálkodik Amerikában, mint az Űj Előre című magyar nyelvű kommunista lap főszerkesztője. Háromszoros átok sújtja: hazátlanság, anyagi gondok, betegség. Mégis derűlátó. A TBC című megrendítő vers, néhány sorban tömöríti mindezt, amit életéről elmondhat: a börtönt, az éhséget és robotot, a nagy forradalmi mámor ragyogását, s az új gyötrelmeket. Mégiscsak szép volt — Írja — Az egész emberiség benne volt parányi életemben. Értékes irodalmi hagyatékának egyik legszebb darabja a „Pittsburgh — a fekete város” című tárca, amelyben az idegen bevándoroltakénál nem jobb sorsú amerikai munkások testvéri szolidaritásáról irt. De ez és semmilyen szolidaritás sem volt már képes megmenteni őt, jóllehet sokat megpróbáltak, hogy kiragadják a halál karmaiból Ma negyven esztendeje, 1925 július 19-én huszonkilenc éves korában az egyik New York-i kórházban elhunyt. Hamvait tíz évvel ezelőtt hazahozták és a magyar forradalmi munkásmozgalom többi hősének földi maradványai mellé helyezték. Haldia évfordulóján sok mai gondunk és dolgunk közepette is, gondoljunk egy percig illő tisztességgel békái Jánosnak a jövőért ellobbant áldozatos, küzdelmes, gazdag életére. Vadász Ferenc van például a betonkeverő A habarcstelep öt munkáságépkezelője. Munkaideje öt- nak aznapi tükrét érdemes száznegyven perc. Ebből há- teljes részletességgel megromszázkilencvenhármat le- ismerni: Kezdés 7 óra 00 perctől 7 óra 19 percig 5 fő áll 7 óra 22 perctől 7 óra 25 percig 4 fő áll 7 óra 55 perctől 8 óra 15 percig 1 fő üzeletbe ment 8 óra 13 perctől 8 óra 21 percig 1 fő reggelizik 8 óra 13 perctől 8 óra 21 percig 1 fő reggelizik 8 óra 21 perctől 3 óra 52 percig 3 fő áll 8 óra 52 perctől s óra 55 percig 1 fő áll 9 óra 00 perétől • óra 11 percig 4 fő áll 9 óra 11 perctől 9 óra 33 percig 3 fő áll 9 óra 18 perctől n óra 39 percig 1 fő áll 9 óra 21 perctől 9 óra 33 percig 1 fő áll 10 óra 00 pertől 10 óra 18 percig 5 fő áll 10 óra 18 perctől 10 óra 30 percig 2 fő áll 10 óra 30 perctől 10 óra 55 percig 5 fő áll 11 óra 25 perctől 12 óra 00 percig 5 fő ebédidő 12 óra 00 perctől 12 óra 20 percig ebédről visszajött 12 óra 44 percig 5 fő áll 12 óra 44 perctől 12 óra 55 percig 5 fő áll . 13 óra 14 perctől 13 óra 30 percig 5 fő áll 14 óra 20 perctől 14 óra 30 percig 5 fő áll 14 óra 55 perctől 15 óra 00 percig 2 fő áll 15 óra 30 perctől 16 óra 30 percig 4 fő áll 10 óra 00 perctől 16 óra 30 percig 1 fő Azután hazamentek. szervezni a munkát. Ügy. A termelésből kiesett idő hogy egyetlen embernek se összegen 1070 perc, tíz perc legyen ideje tétlenkedni, híján két dolgozó teljes munkaideje. Azt hiszem, az effajta luxust egyetlen vállalat sem engedheti meg magának. Ami pedig azt illeti, hogy a veszteségidők mivel indokolhatók, mivel nem, az adott esetben mindössze a kezdésre, felkészülésre beírt időmennyiség egy része, valamint a munka befejezése előtt a géptisztításra, szerszámok el rakására fordítható néhány perc az elfogadható. A többi veszteségidő. A példa tehát, és a többi példák is világosan bizonyítják, hogy nemcsak a munka- fegyelemmel, de a munka- szervezéssel is bajok vannak még. Hogy a bérezés új, szigorúbb rendszere a művezetőktől, műszaki vezetőktől is semmivel nem magyar ázha tó. Illetve ... magyarázható azzal, hogy ezen a napon egy kőműves brigád vakolt a 17- es jelű építkezésen. Ennek a brigádnak habarccsal való Kiszolgálására valószínűleg elegendő lett volna kevesebb ember is. De úgy látszik, ez sem a habarcskeverő brigádnak, sem a művezetőknek nem tűnt fel. Ha az ember saámítaeon kívül hagyja, hogy építésvezető, építés vezető-he- helyettea, technikus is van a világon... Persze, a kérdés feltehető úgy ia: mit keresett ez az öt ember június 9-én? Jóformán hidegvízrevalót sem. Korábban nem lett volna különösebb hiba, mert a művezető esetleg beírhatta volna nekik Plusz néhány köbméter homok karolását, vagy valami egyebet. Tekintve, hogy ő is ludas a dologban. Igen ám, de most sem ilyen, sem másféle „homok” beírására nincs mód. Marad az egyetlen lehetőség: jobban, gondosabban, alaposabban megtöbh munkát, jobb szervezést, nagyobb lelkiismeretességet követel. A felelősségüket pedig mérhetetlenül megnövelte. A Pécskő utcai építésvezetőség munkásainak zöme — legyen az kőműves, betonozó, vagy kubikus —, a kezdeti elégedetlenkedés után tudomásul vette, hogy saját és a társadalom érdekében csak olyan bért követelhet, amelyért valóban meg is dolgozott. Az idézett példák ellenére tapasztalható is a munkafegyelem szilárdulása. Ezt o folyamatot érzékelteti a teljesítmények, illetve keresetek már jelzett júniusi emelkedése is. A folyamat azonban nem ér véget. É# amint látható, vannak Jelenségek, amelyek figyelmeztetnek: jó lesz vigyázni! A „homok” megszüntetésére, a bér- gazdálkodás megszigorítására hozott rendelkezések csak akkor érnek célt, a tények csak akkor válnak valóra — a termelékenység emelkedése —, ha a végrehajtásban mindenki egyenlően részt vesz. A munkások éppúgy, mint a műszaki veeztők. Ki- ki beosztása szerint. Csizmadia Géza
