Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)

1965-06-15 / 139. szám

196* fc-íar1# SÖGHÍD 5 Tűr in«! Közei a döntetlenhez Vegyiművek - Zagyvapálfalvi Építők 1:0 (0:0) Kén-utca, 200 néző, v: Leb- leancz. A Zp. Építők összeál­lítása a következő volt: Nagy — Öze, Hármasi, Lőrincz — Bozó, Hoffmann — Tajti, Ga- rádi, Mátrai, Ponyi, Tábori. Edző: Juhász Gyula. Szél ellen kezdett a Zp. Építők. Valamivel többet tá­madott ellenfelénél, de kapu előtt bizonytalankodtak a csatárok. Ebben az időszak­ban a Vegyiművek védelmé­re nagy munka hárult Emli­Gyöngyös, 300 néző, v: Hargitai. Az SKSE a követ­kező összeállításban lépett pályára: Libus — Havasi, Kirisics, Bablena — Cserven, Pálvölgyi — Lovász, Czuder, Vilcsek, Nyerges, Zólyomi. Edző: Jancsó Sándor. Közepes színvonalú volt az tésre méltó helyzet nem akadt az első félidőben. A második félidőben ve­szélyesen kezdett a vendég­csapat. A 3. percben Tábori nagyerejű lövését szögletre ütötte a Vegyiművek kapu­védője. A 6. perctől eldur­vult a mérkőzés. Sok sza­badrúgással tarkított mezőny­játék után a 82. percben egy tömörülés támadt a ZSE ka­puja előtt és a labdát a kö­zépcsatár 7 méterről bevágta 1:0. sarokba kötött ki. 1:1. Az utolsó tíz percben, nagy hajrába kezdett a gyöngyösi csapat Három perccel a be­fejezés előtt egy hosszan elő­readott labdával a balszélső lefutotta a védelmet és a ki­futó Libus mellett félmaga- san a hálóba lőtte a labdát. Biztos győzelem BALASSAGYARMATI DÓZSA—SASHALOM 2:0 (1:0) Balassagyarmat, 600 néző, v: Sípos. Dózsa: Szuhanszki — Bartók, Kalcsó, Erdélyi — Nagy, Sárközi, Miskolci, Me- lega. Edző: Kövi Jenő. Sas­halom: Badics, — Salamon, Ferencsik, Magos — Szűcs, Burda, Árendás — Horn, Egervári — Tubák, ’ Laczkó, Czőczei, Ambrus, Farkas. Ed­ző: Kun Vilmos. Jó iramú mérkőzést vívott a két csapat. A hazaiak azon­nal támadóan léptek fel és már a 9. percben megszerez­ték a vezetést. Bartók elhú­zott a jobb szélen, beadását Badics kiütötte és a beroha­nó Sárközi nem hibázott 1:0. Állandósult a hazaiak fö­lényé. A Dózsa a 15—17. és 19. percben három nagy gól­helyzetet kihagyott A második félidőben még nagyobb volt a balassagyar­mati fölény. A 80. percben született meg a második gól. Miskolczi több csel után először a kapusba lőtte a labdát, majd másodszorra a Nem várt vereség Gyöngyösi Spartacus—SKSE 2:1 (0:0) első félidő. A második félidőben élén­kült az iram és a hazaiak át­vették a játék irányítását. A 65. percben hibázott az SKSE védelme. A hazaiak balössze­kötője elfutott és lövése nyo­mán a labda a bal kapufáról az ellenkező sarokba vágó­dott 1:0. A gólnak nem sokáig örül­hettek a hazaiak, mert egy ritkán látott, korszerű táma­dás végén egyenlített az SKSE. Vilcsek — Lovász — Czuder — Zólyomi volt a labda útja. A balszélső az ötös sarokról lövésre szánta el magát és a labda a hosszú 2:L hálóba. 2:0. Többet támadott a Mizserfa Statisztika Petőfi—Mizserfai Bányász 3:2 (3:1) Budapest Marcibanyi-tér, Bereczki, Balogh, — Herná­200 néző, v: Szorád. A Mizserfai Bányász a kö­vezeté összeállításban ját­szott: Halász — Tőzsér IV., Alacsony színvonal - pontosztozkodás Baglyasaljai Bányásx— Hajógyár hl (1:1) Váci-űt 100 néző, v: Albis. A Baglyasaljai Bányász a kö­vetkező összeáll itáaban lé­pett pályára: Nagy — Szás-zi, Angyal L, Ko&léder — Antal, Iványi — Géczi, Pilinyi, Koj- nok, Ángyai II., Győri. Edző: Men ich István. A 30, percben esett az első góL Egy jobbszélen vezetett támadás után a védők lekés­tek a beadásról és a közép- csatár közelről megszerezte a hazaiaknak a vezető gólt- 1:0. Ezután mezőnyjáték kö­vetkezett és csak a félidő vé­gén sikes-öM a vendégcsapat­nak egyenlíteni. A fél pálya tájékán Kojnok és a hajó­gyári középhátvéd egyszerre ugrott fel egy labdára fejel­ni. Mindketten elestek, Koj­nok kelt fel előbb, felismer­te a helyzetet, elfutott a lab­dával és egyenlített. 1:1. A második félidőiben a szél álai támogatott Hajógyár többet és veszélyesebben tá­madott. A döntetlen Igazságos. Sportszerű mérkőzésen szüle­tett meg az eredmény. di, Radics — Sándor, Susán, Cecze, Tőzsér II., Kecskés. Edző: Takács Dániel. Válto­zatos, jóiramú játékkal kez­dődött a mérkőzés. A vendé­gek több formás támadást vezettek, mégis ők kapták az első gólt A 17. percben Tő­zsér IV. könnyedért hazaadta a labdát, a Statisztika jobb­szélsője azonban elcsípte és a hálóba juttatta. 1:0. A 20. pércben kiegyenlítettek a bá­nyászok : Cecze előrevágott labdájára Kecskés rajtolt rá, és két védő között a tizenha­tosról a bal alsó sarokba bombázott. Három perc múl­va azonban ismét nagy védel­mi hibából a hazaiak szerez­ték meg a vezetés^ A 29. percben Balogh Hernádihoz küldött átadását csípte el a statisztikások balösszekötője. A csatár aztán könnyűszerrel elvitte a labdát és közelről a hálóba pofozta. 3:1. Szünet után ismét a ven­dégcsapat támadott többet. A 60. percben Susán Tőzsér II elé ívelte a labdát, aki két csel után a jobb sarokba lőt­te. 3:2. Valami AZ IGAZGATÓ ÉS A FŐ­MÉRNÖK szinte egyszerre mondják: — A kilencszázhaivanötös évet készen kaptuk. Igaz, vál­laltuk is úgy, ahogyan van És végeredményben valami­kor meg kell kezdeni az ala­pozást. De a mi évünk 1906 lesz... A mondatokat most, utólag sem adhatom egyőjük szájá­ba. Hiszen egyetlen gondola­tot fejeznek ki, de felváltva — nem félbeszakítva, hanem mintegy kiegészítve egymás! — fűz szót szóba igazgató és főmérnök. Akik láthatóan kitűnően megértik egymást. Annyira — s ez a benyomá som aztán egy percre .sem hagyott el — hogy elejtett fél szó az egyiknél, alighanem egész gondolatsort vetít a má­sik agykérgeié. Ez az első, a sok öröm­teli felfedezésből, amelyek a minap a Salgótarjáni Síküveg­gyárban megleptek. AZ OLVASÓBAN — e be­vezető sorok láttán — eset­leg gyanú támadhat: úgy lát­szik a riporternek rokonszen­ves ez a két ember, és ta­lán elsieti a dolgot... Hiszen öt esztendő folyamán Juhás 4 Gyula a negyedik igazgató a Síküveggyárban. Ez idő alatt egyetlen egyszer sem sikerült még valóra váltani azokat a reményeket, amelyeket annak idején a gyár rekonstrukció­jához fűztek..; S hát volta­képpen ez a beszélgetés is ott kezdődött, ahol a koráb­biak abbamaradtak. Akkor még csak az igaz­gatóval ültünk a szobában. A főmérnök. Bíró Sándor, vább vezette a másik helyi­ségben a műszaki értekezle­tet. Az év első öt hónapjában a termelés elmaradt tizenhet- ezer négyzetméter első osz­tályú üveggel. Ez a mennyi­ség önmagában nem nagy. De a kemencék állapota olyan, hogy a további elmaradás ve­szélyét rejti magaban. Ma ott tartunk, hogy a hibák okait felismertük. Erőfeszíté­seinket tehát a problémák megoldására koncentrálhatjuk. Elsorolta a legfontosabb műszaki intézkedéseket, azt,án néhány másodpercre elgondol­kozva hátradőlt a széken. — Azt mondtam — szólalt meg ismét —, hogy az a ti­zenhét négyzetméter nem sok— Persze, könnyen behozható. De a mi­nőségi üveg gyártásának átmeneti csökkenése is im­portra kényszerítheti a nep­Közúti fáo, a baj valóban hamar jön! Varga Miskával éppen hogy csak. az imént miattuk meg, hogy mily vonzó a Cserhát akácmrágzás ideién, rajost meg sérülten találom az út szélén. A traktor és a pótkocsi bebuk] encezett. az árokba, a széna szétszóródott és Miska feltópett arcából, ajkából ijesztően árad a vér. Pedig jól vezet a fiú! Amint visszafelé indultam a rétről, még külön is megcsodáltam, milyen játszi könnyedséggel irányítja a nagy terhet von­tató traktort a kacskaringós földúton a magas töltésre. Vőlegény is. Amíg a széna- szedő-gép elevátora a pótko­csit tetejezte az illatos szé­nával, nagy komolyan és rend­kívül bizalmasan újságolta, hogy egy modem, kicsit fiús természetű leányt vesz eL Ámbár először és igazén sze­relme egy nőiesebb, törékeny leány volt, csakhogy azt más­hoz adták. — Az apám miatt — ma­gyarázta o réten nagy bele­nyugvással — Részeg volt az öreg. S a lány szülei attól tartottak, hogy én is arra ülök. Mert a bizonytalanság miatt én is többször felöntöt­tem a garátra... S most állok fölötte, szája rezdül, minden bizonnyal baleset? szólni akar, de torkára sza­lad a patakzó vér. A mentő­orvos hordágyra fekteti és már viszi is a fehér autóhoz. Vállas, hal&sznadrágos, húszéves forma, lány lép elő. Hagy, világoskék szemét az orvosra mereszti: — Mehetek-s vele7 — Semmi érielme, kislá­nyom — mondja az orvos. Testvére tálán? Szeme se rebben a lány­nak. — A menyasszonya — mondja és megbicsaklik. a hangja. — Hogyan történt? — te­szem fel jobbára önmagám­nak a kérdést Szikár, kiégett arcú öreg­ember áll mellettem. Az el­múlás vagy inkább a tűnő­dés eleven szobra. — Az a Moszkvics az oka mindennek — mondja és mu­tatja, s osak most veszem észre a tömeg háta mögött a kék gépkocsit. — Lemet­szette az útkanyarL Jött szembe a traktorral. Miska meg elkapta a kormányt. Sí­kos az út, síkos a padka, hogy a zíz egye meg a sok esőjét, hát becsúszott a mélybe... Nagyorrú, ráncos,, magából kikelt parasztasszony lép mel­lém. — Ne higgyen neki. Ke­resztapja a fiúnak. — mond­ja. — Ha nem megy be a kocsmába, semmi baj se tör­ténik. Minden fordulónál egy féldeci. Az apja is ilyen volt. Rendes ember nem adja hoz­zá a lányát. Mögöttünk, a hegyoldalba épített kőház ablakában fel­sír egy cé mahang. — Mit csináltál? Mit csi­náltál? Szeplős nyűltarcú, fiattal nő könyököl ki az ablak párká­nyára, hirtelenszőke haja el­borítja vállát és arcát . Mi­előtt a rétre indultam, lát­tam, amint kíváncsi szemét utánam veti és kivülannak egészséges, nagy fogai. Most mór tudom, hogy fénylő te­kintete nem engem keresett a rét zöld jé ban. — Mit bőgsz! — kiált rá az asszony, nyilvánvalóan az édesanyja, — Még azt hiszik, hogy közöd van hozzá. A tanácstitkár félrevon. — Szerették egymást — súgja. — Nem adták a lányt. Férjhezadták egy szakmun­káshoz. Tarjámba jár dolgoz­ni. Közben Varga Miskával is találkozgatott... Úgy mondják a gyerek is tőle lesz... Fölöttünk megcsuklik a szőke menecske hangja. — Mit csí-csiii... S csúszik lefelé, mint báb­színházban a bábu. — Ilonka! — kiált édes­anyja és rohan befele az udvarba* Mi a tanácstitkárral a nyomában. — Ilonka mit csináltál? kiáltozik asz asszony. Tiszta, szép, polgári’ szoba. A csipkefüggöny alatt ott he­ver a szőke asszonyka, dom­ború nagy hasa szinte beta­karja és roppant nagy fájda­lomban. vo'oaglik. — lét az Ideje — sopánko­dik ráncosképű, nagyorrú anyja. A tanácstitkár kiszól az ab­lakon. — Tartsák ttt a mentőket! Vigyék be Ilonkát is! Ketten támogatjuk kifele. Anyja sebtében pongyolát, női holmiloai fog a hóna alá és a nyomukban siet. — Ilonkám ne hagyd ei magad! A kíváncsiskodók utat nyit­nak. — Nlcsak az Ilonkái — csodálkozik és mosolyog a mentőorvos — Kopogtat a fiú, mi? A szőkeség a maga lábán száll be a mentőkocsiba. — Honnan ismeri az or­vos? — kérdezem a titkára. — Ápolónő. Ismerheti. Közben motorkerékpáron megérkeznek a közúti rendő­rök is. az úgynevezett balese­ti járőr. Birtokba veszik az utat és a töltés minden olyan szakaszát, ahol nyom látható. A mentőorvos odaszól a rendőröknek: —- Mi megyünk. mást, valami újat! gazdaságot. A Zagyva IL üzem vezetőinek megmondtuk — én is, a főmérnök is —, hi­báztatjuk őket azért, mert még csak javaslatot sem tet­ték eddig, hogyan lehetne a kettes gép rossz meneté: műszaki beavatkozással meg­javítani. Most a főmémoK fog egy kísérletet lefolytatni, hogy ezt a tespedést áttörje. Ez egyébként nem jelenti, mintha az üzemvezető erre nem lett volna képes ..»■ A passzivitásnak lehetnek más oldalai... Winerger Ferenc például már régen nem érzi jól magát, mint üzemvezető. Nem végezhet mérnöki mun­kát — ez a fő kifogása a beosztása ellen. A kutatócso­portban szeretne dolgozni. Kívánsága évek óta nem tel­jesült ... most intézés alatt áll. Egyáltalán — pillant rám az igazgató — meg kell mon­danom, elég sok átcsoporto­sítást hajlottunk végre már eddig is. Végeredményben azt szeretnénk elérni, hogy az üzemek Irányítását gyakorlott technikusok vegyék át. A mérnökökre a felső irányítás, a távlati tervezés feladatai­nak megoldása tartozik. AMIKOR A BESZÉLGE­TÉSBEN ide érkeztünk meg, éreztem, hogy egy erőtől duz­zadó koncepció van kibonta­kozóban. Tárgyról tárgyra ugorva is szüntelen jelen ma­radt az alapvető kérdés; a minőségi üveg termelése. — Nemcsak műszaki prob­léma ez — pihen meg egy új gondolaton a mémök- igiazgató — szemléleti is. Itt van például az edző üzemünk A törés okát mindenki a rossz csipeszekben kereste. Pedig. i. Nézze, ebben az üzemben különböző munka­helyekről toborzott munkás­nők dolgoznak. Olyanok, akik előző beosztásukban kemény fizikai munkát végeztek. Ez a keménység benne maradt a kezükben akkor is, amikor a csipeszt a két összefogott üveglapon meghúzták. Hát persze, hogy törött az üveg Négy napos meggyőzés, ma­gyarázás, tanítgatás eredmé­nye, hogy egy féi edző ke­mence kapacitásának ereiéig új feladatokat kértünk lent­ről... Közben, az Igazgatói irodá­ba benyitott a főmérnök is. A beszélgetést hármasban folytatjuk, s egyre többet a jövőről, a tervekről. — Mindenekelőtt — állítja meg egy észrevételemet kéz­mozdulatával a főmérnök — szeretném eloszlatni azt a fél­reértést, miszerint a mi első osztályú üvegünk elmarad a Septiben néhány nevet je­gyeznek fel. Mielőtt azonban a fehér autó elindulna, Ismét előke­rül a halásznadrágos lány. Céltudatosan lépeget, szin­te feldönti a mentőket — Élt is megyek — mond­ja nagyon határozottan. — Ha Ica megy, én is megyek. Es beül a papra az állapotos asszony mellé. A fehér autó elrobog. A tetthelyen pedig megindul a vizsgálat Bocsássák meg, ha enge- met mégis jobban érdekel az a másik karambol. Szeretném kideríteni: ki a tettes és kiket terhel még felelősség7 Ki ha­ladt a közlekedés előírt sza­bályai szerint és ki sértette meg a. közforgalmi szabályo­kat? Milyen helyet foglalnak el a lelkiismeret jegyzőköny­vében a szülök* a fiatalok, a vőlegény, a menyasszony s a szülő nő, aki, mint később megtudtuk, még a mentőko­csiban egészséges fiúgyermek­nek adott életetf Mert. a felborult traktor könnyen kijavítható, e tettes a jogszabályok szerint felel a KRESZ megsértéséért. De mi történik a másik szerencsét­lenség ügyében? Kit vonhat­nak felelősségre egy letűnt társadalom fel-felbukkanó bűneiért? Lakos György világszínvonaltól. Ma már as egyetlen elmarasztalható hiba csupán az, hogy hullámosabb, mint a nemzetközi szabvány. De ez a berendezés hibája. — Egyébként, a főmérnök kolléga kísérlete a kettes gé­pen, ebben is hozhat válto­zást — szól közbe az igaz­gató. — Mond csak el, mit akarsz csinálni! A főmérnök papírt, ceru­zát vesz elő, magyaráz és köz­ben rajzol. Aztán szóbakerült a generátorgáz rossz minősé­ge, ingadozó nőfoka is. Az eddig szinte befolyásolhatat­lan kalória ingadozások a kemence túl gyakori szabá­lyozását követelték, s nagyon megnehezítették az egyenle­tes minőségű üveg előállítá­sát is. Ezen a problémán most úgy vesznek erőt, hogy a generátorgáz fővezetékébe egy propán-butáin gáz veze­téket iktatnak. A propán-bu­tán gáz szükségszerinti ada­golásával a hőlngadozasokat a minimálisra csökkentik, il­letve meg is szüntetik. — Az adagolás egyelőre kézi vezérléssel fog működni, de már készülnek az auto­mata műszer tervei — jegy­zi meg a főmérnök. — Mert azt mondanom sem kell — fűzi hozzá az igazgató —, hogy első dol­gunk volt létrehozni egy tervező csoportot És mennyi feladata lew ennek a tervező csoportnak! — Onnan kezdeném, hogy az exporttal jól állunk — jelenti ki a főmérnök. Sót, tőkés exportunkat valószínű­leg a harmadik negyedév végére teljesítjük. Szeret­nénk vállalni még körülbe­lül tótszázezer négyzetmé­terre megrendelést De úgy, hogy annak ellenértékében reexportot kapjunk. A kül­kereskedelmi minisztérium, a külkereskedelmi vállalatok ért már többször felajánlot­ták Salgótarjánban is. És mi most szavukon fogjuk őket. Lengyel letörő gépeket, egy jóminőségű, angol gyánmányú, keverékadagoűót kérünk mindenek előtt Aztán a Zagyva I. üzemben egy álló rendszerű regeneratív kam­rával, hat égőpárral ellátott modern szerkezetű kemen­cét építünk. A tervezőcso­portunk már tervezi. Épí­tünk egy tótgépes kemencét amelyen színes jelzőüveget fogunk előállítani: nemcsak a hasai igény nagy, a kül­földi érdeklődés is! Meg akarjuk valósítani a hat- nyolctized milliméter vékony fotoüveg gyártását is. A belgák a legutóbbi BNV-n mutatták be a sajátjukat. Mi is tudunk olyat csinálni! És mindezt javarészt ex­portfejlesztési alapból akar­juk megvalósítani.! — Azt természetesen tud­juk — hajol előre a székén az igazgató — ahhoz, hogy támogatást kapjunk, először adni, produkálni kell. Nos est a sorrendet mi megtart­juk. —Mert nekünk az export nem nyűg — teszi az ire a pontot a főmérnök. — Ne­künk az export — erőforrás. Mi az exportban lehetősége­ket látunk, amelyeket ki akarunk és ká is fogunk hasz­nálni. ALIG EGY HÓNAPJA, hogy Juhász Gyula igazgató és Biró Sándor főmérnök ennek a sok bajt. problémát, vihart megélt gyárnak az élére került. Jó érzés volt megállapítani, hogy a két új vezetőnek esze ágában sincs úgy „naggyjá" válni, hogy az elődöket minél roez- szabb színben tüntetik fel™ Igaz, hogv erre idejük sem nagyon volna. Annyira teli vannak új tennivalókkal, új gondokkal, új tervekkel. Mert azt persze nem titkol­ják azért, hogy valami mást, valami újat akarnak véghez­vinni ebben a gyárban. Fiatalok. Fiatal szakembe­rek. Egy új vezető generá­ció képviselői. És most meg­mutathatják mire képesek™ Csizmadia Gésa

Next

/
Thumbnails
Contents