Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)
1965-06-13 / 138. szám
Filág proletárjai, egyesüljetek! ! NÖGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MFGYM TANÁCS LAP ÍA Felemelik a nyugdíjak és a családi pótlék összegét As Elnöki Tanács és a Minissier tanács rendelkezése as 1959 előtt megállapított alacsony nyugdíjak emelésére XXI. ÉVF. 138. fcZÁM. ARA: 80 FILLÉR 1965. JÚNIUS 13. VASÄRNAP Aratásra készülőben Közel a világszínvonalhoz A régi, még zsupfedeies hazak idejéből vailó paló- babona szerint gazdag férjet kap a lány, ha a megrázott zsu pszatenéiból búza- szemeik hullanak. Annál gazdagabb kellett, hogy legyen a kérő, minél több szem pergett ki a tetőből. A szuptetös házakkal együtt a babonának is nyoma veszett. így vagyunk vaUabogy a Medárd-napi népi időjárási szabállyal is. Ahogyan növekszik parasztságunk szakmai és természettudományos műveltsége, úgy múlnak ki a köztudatból a fel- tételezéseken alapuló idő- jóslások is, még akkor is, ha egy némelyik hiedelem mögött nagyapáink hosszas megfigyelése, tapasztalata áll. Mindemellett az idén június 8-án is sokan figyelték még az eget, hogy felhős-e, vagy derűs, mert hát úgy hiszik, „ha Medárd napján esik, negyven napig meg sem áll”. Pedig ha jó megfigyelők lennének, azt a tapasztalatot szűrhetnénk le, éghajlatunk jellegzetes vonása az, hogy álltaiéiban június elején megjön az eső. Ez pedig egyáltalán nem Medárd névnapjával áll összefüggésben, hanem sokkal inkább annak következménye, hogy áltálában ilyenkor indul meg az óceáni légáramlás a szárazföldre. S az is tény, hogy amióta Árpád apánk átvezette a hegyek hágóin ősein^ ,jj egyvennapos összefüggő eső még soha nem volt hazánk területén és a hozzáértők szerint nem is lehetséges. Medárd az idén esővel ijesztgetett. Ez ugyan még nem sokat jelentene. Nagyobb baj az, hogy a meteorológia távprognózisa is esős nyarat, esős évet ígér. A jelenlegi csapadékos időjárás, a várható esős napok pedig alaposan megnehezítik a kapásnövények ápolásót és új' irányt, nagyobb felelősséget szabnak az aratási felkészülésnek. Már az eddig lehullott eső, a néhány viharos, szeles nap is megnövelte az aratás gondjait, hiszen a szép búzák és rozsok sok helyütt kuszáltak, vagy lefeküdtek, megdőltek. Ez pedig azt jelenti, hogy a gépek nehezebben mozognak és végzik hasznos munkájukat, ha a felázott talajon egyáltalán idejében megkezdheti az aratást a kombájn, az aratógép. Természetesen nem tudhatjuk, hogy az a néhány hét, amely még aratásig hátra van, milyen fordulatot hoz. Nagyon örülnénk neki, ha a meteorológiai távbecslések nem válnának be, s lenne elegendő száraz idő a gépi aratáshoz, s egyáltalán a kenyérgabona betakarításához. Viszont nagyon helyesen teszik gépállomásaink, termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink, hogy felkészülnek a legnehezebbre is, ami azt jelenti, hogy a mainál is több kuszáit és dőlt gabonára számítanak. Ezért kétféle tervet készítenek. Egy olyat, amely a gépi kapacitás minél jobb kihasználását veszi alapul, s egy másikat is, amely az aratópárak. kézikaszások nagyarányú igénybevételével számol. Az operatív bizottság legutóbbi határozata alapján mer Igénkben: előre! áthatóla g mintegy 4500 kézi aratópárra, tehát ki encezer férfi és nő munkájára lesz szülcség. ami már önmagában véve is hatalmas szám, hiszen húsz év alatt olyan fiatalabb generáció nőtt fel, amelynek túlnyomó többsége már nem ért a kaszáláshoz. Hogy ez a nagy szükséglet biztosítva legyen, idejében le kell szerződtetni a kézi aratókat. Csak helyeselni lehet a nógrádme- gyeri Petőfi Tsz okos előrelátását, amikor máris számfoaveszik az ipari üzemekből is igénybevehető emberi tartalékokat, sőt már a cséiplőcsapatokat is szervezik. Az idén tehát nagyobb mértékben, mint más években, isimét elő kell venni a kézikaszákat, sőt sok iielyütt új kaszákat is vásárolhatnak, ha biztosítani akarják a gyors, veszteségmentes aratást. Mindez nem jelenti azt, hogy az aratás, cséplés, betakarítás gépeit nem keU a szokottnál is jobb állapotba hozni. A gépjavítás mindig nagy körültekintést követel, s ha lehet mondani, az idén még egyszer olyan lelkiismeretes munkát várunk a gépjavító állomások, gépállomások és tsz-ek szerelőitől, mint más években. Ha az előrejelzés beválik, nagyon rövid idő lesz csupán az aratás, behordás, cséplés elvégzésére. Szükség van tehát minden egyes gép jó munkájára. Éppen ezért a június 24-ig lezajló gépszemléken az ellenőrző bizottságtól is nagy gondosságot, alapos átvételt várunk. Emberek és gépek munkáját nehezíti az is, hogy az időn gyomosabbak a gabonák, hiszen a vegyszerezést, a koratavaszi esők miatt csak a tszek kisebb hányadában lehetett elvégezni. Azonkívül a sok eső nemcsak a szemeket duzzasztja, növeli meg, hanem a búza, árpa, rozs szárát is megnöveli, márpedig tudvalevő, hogy a magasnövésű kalá - szosokban lassúbb, nehezebb aratás esik. Ehhez járul még az is, hogy a szokottnál hűvösebb időjárás miatt előreláthatólag egyszerre érnek be a különböző időpontban vetett, más-más fajtájú kalászosok. Viszont az is várható, hogy megkésik az aratás, s ez valamivel hosszabb időt enged a felkészülésre, az időben elkészített intézkedési tervek, idénytervek foganatosítására Nagyon nagy szükség van rá, mondhatni azon múlik az aratás, betakarítás sikere, hogy a gazdaságok vezetői fokozott gonddal ügyeljenek az üzem- és munkaszervezésre, hiszen az aratással egyidejűleg még kapálni kell a kukoricát, krumplit, cukorrépát és a lucerna sok helyütt immár második kaszálásra vár. Más évekénél szakszerűbb, jobb munkával vetették el gazdaságaink a kenyérgabonát, hűségesen, szeretettel gondozták, mért ne tennének meg az aratás idején is minden erőfeszítést, hogy a megtermett szemet tető alá mentsék. Az idei aratás mégis nagyobb szervezetttséget, szorosabb összefogást igényel. Megyénkben már hagyományos, közismert dolog, hogy dolgozóink nagyobb igénybevétel, vagy megpróbáltatás idején nagyobb erőkifejtésre, erőfeszítésekre képesek. Az idei aratás ismét azt kívánja, hogy a kenyérgabona megmentését, betakarítását mindannyiunk kérdésévé, társadalmi üggyé tegyük. S ha ezt tesszük, bár a szokottnál nehezebb, de szép és örömteljes aratásunk lesz. Mert hiszen, amióta kenyéren is él az ember, az aratás mindig ünnep, mindig szép és örömteli esemény. Lakos György (3. oldal) Árrendszerünk átalakításának néhány elvi kérdése (4. oidal) Meddig jutottunk? (5. oldal) Számonkérés és számadás (7. oldal) Befejeződött az oktatás az iskolákban Tanintézeteinkben tegnap délelőtt tartották meg az évzáró ünnepélyeket, illetve osztották ki az éwégi bizonyítványokat. Az 1964-65-ös tanévben megyénk általános iskoláiban 3642, a középiskolákban 745 tanuló végzett ötszázhuszonheten gimnáziumokba, hetvenen közgazdasági, 105-en ipari, 36-an mezőgazdasági technikumban fejezték be tanul: g \- nyarkat A diákok nyáron táborozásokon vesznek részt, illetve munkával segítik népgazdaságunkat. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelete és a Minisztertanács ehhez kapcsolódó rendelete alapján július 1-tól felemelik — a munkaviszony és kisipari szövetkezeti tagság alapján járó — 1000 forintnál alacsonyabb összegű olyan öregségi és rokkantsági nyugdíjakat amelyeket az 1959 január 1-e előtt érvényben nem volt jogszabályok szerint állapítottak meg. Az 1954. október 1. előtti rendelkezések szerint nyugdíjazottak ellátását 20 százalékkal, az 1954: október 1. és 1958. december 31. között hatályban volt jogszabályok alapján megállapított nyugdíjakat 10 százalékkal emelik, de az emeléssel növelt ösz- szegű nyugdíj nem haladhatja meg az 1000 forintot. A mezőgazdasági öregségi (úgynevezett OMBI) járadékosok havi 70 forinttal kapnak többet. Vannak nyugdíjasok, akik házastársi pótlékban részesülnek és a jelenlegi rendelkezés szerint a nyugdíj és a házastársi pótlék összegének felső határa 850 forint. A nyugdíj emelése folytán a házastársi pótlék összege sok esetben csökkenne, ha ez a felső határ nem változna. Erre tekintettel a Kormányrendelet a 850 forintos felső határt 1000 forintra emelte. Hasonló megfontolás alapján a szülődén árvák árvaellátásának legkisebb összege havi 350 forint lett. A házastársi pótlék, valamint a saját jogú és özvegyi nyugdíj folyósítása felső határának, továbbá a szülődén árvát megillető árvaellátás legkisebb összegének a felemelése azokra is vonatkozik, akiknek ellátását a jelenlegi nyugdíjtörvény rendelkezései szerint állapították, illetve állapítják meg. Az Elnöki Tanács és a Minisztertanács intézkedésének egy évre számított költséghatása 264 millió forint. A felemelt összegű öregségi- és rokkantsági ellátást — amely júliustól válik esedékessé — a nyugdíjasok külön kérelem beadása nélkül kapják meg. Nem kell kérelmet benyújta- niok azoknak sem. akik jelenleg házastársi pótlékban, illetve szülődén árva ellátásában részesülnek. Azoknak a nyugdíjasoknak azonban, akik eddig nem kaphattak házastársi pótlékot mert erre csak az új rendelkezések szerint — vagyis 850 forintos határnak 1000 forintra történő emelése folytán — válnak jogosulttá, külön kell kérniük a házastársi pótlék folyósítását. Ha kérelmüket a nyugdjat folyósító szervhez legkésőbb december 31-ig benyújtják, a jogosultak a házastársi pótlékot július 1-ig visszamenőleg megkapják. A nyugdíjat folyósító szervek általában külön kérelem nélkül figyelembe veszik azt is, hogy az özvegyi nyugdíj és az özvegyet saját jogán megillető nyugellátás együttes öszegének felső határa 800 forint lett, s a júliusi nyugdíjakat ennek megfelelően kiegészítik. Ha azonban a jogosult özvegy a kiegészítést nem kapná meg, a nyugdíjat folyósító szervnél 1965. december 31-ig beadott kérelmére azt július 1-ig visz- szamenőleg megkapja. Azok a nyugdíjasok, akik akik 1954 október 1. előtt megállapított nyugdijukat időközben átcserélték, 1965 december 31-ig a nyugdíjat folyósító szervnél kérhetik, hogy jelenlegi nyugdíjuk helyett az új rendelkezésnek megfelelően magasabb összegben megállaptásra kerülő régi nyugdijukat folyósítsák, amennyiben az számukra kedvezőbb. A Minisztertanács az egészségügyi- és munkaügyi miniszter előterjesztése alapján a hadirokkantok és a hadigondozott családtagok járadékát havi 120, illetve 110 forinttal felemelte. Az intézkedés egy érve számított Költséghatása meghaladja a 11 millió forintot. A felemelt összegű járadékot a folyósító szerv külön kérelem nélkül kiutalja. 200 forint a kétgyerekesek családi pótléka A Minisztertanács — a Szakszervezetek Országos Tanácsának és a munkaügyi miniszternak az előterjesztése alapján — a korábbi kormányrendelet módosítva, július 1-i hatállyal havi 200 forintra emelte azoknak a kétgyermekes dolgozóknak a családi pótlékát, akik eddig havi 75 forintot kaptak. Ez az intézkedés 374 ezer családot érint, s egy évre számított költséghatása kereken 520 millió forint. A felemelt összegű családi pótlékot a kifizető szervek — első ízben augusztusban — külön kérelem nélkül folyósítják. Eredményes yédekezés az Ipoly-mentén Még mindig emelkedik az Ipoly vízszintje, csupán Nóg- rád szaka Inál kezdődött kisebb mértékű apadás. Balassagyarmaton a vízállás meghaladta az évi legmagasabb árvízszintet. Végig az Ipoly-mentén eredményesen tudnak védekezni az emelkedő víz ellen. Tegnap a dej- tári szakaszon mintegy 150-en dolgoztok, nyúlgátafckal magasították a fogatokat, homokzsákokkal zárták el a víz útját. Eddig eredményes a védekezés. A megyei tanácstól szerzett értesülések szerint felkészülten várják, az esetleges újabb árhullám elhár- rítását. M api renden: A tanácsi helyi ipar öthavi gazdálkodása Kun Zoltánnak, a megyei tanács ipari osztálya főmérnökének elnökletével, szombaton délelőtt Balassagyarmaton, a városi tanács, tanácstermében munkaértekezletet tartottak a megyei tanács ipari osztályának vezetői és dolgozói, valamint az osztály irányítása alá tartozó vállalatok, üzemek igazgatói, műszaki vezetői és főkönyvelői. Gombár János, a megyei tanács ipari osztályának vezetőjének vitaindítója a tanácsi vállalatok ezévi első öthavi munkáját élemezte a Központi Bizottság decemberi határozatának tükrében. Bevezetőjében megállapította, hogy a vállalatok termékeiket szükségletre gyártják, növelik a lakosságnak nyújtott szolgáltatások mennyiségét és minőségét, egyre magasabb szinten látják el feladataikat, mind jelentősebb szerepet töltenek be a megyei költség- vetés anyagi feltételeinek megteremtésében. Ezt bizonyítja, hogy a múlt évben 27 millió helyett 31 milliót fizettek be nyereség címén. A megáradt Ipoly (Ipolyi László felvétele) nyékről beszélt. Az ez évi munkát illetően a következőket mondta: — Vállalataink, az év első öt hónapjában 8 millió 331 ezer forinttal termeltek többet, mint az elmúlt év azonos időszakában, a tervhez képest azonban 4 millió 869 ezer forint lemaradás mutatkozik. A legtöbb adóssága a Nógrád megyei Textilipari Vállalatnak, a Nógrád megyei Bútor- és Faipari Vállalatnak és a Nógrád megyei Vegyesipari Vállalatnak van. Mindezek ellenére az ipari osztálynak az a véleménye, hogy a műszakiintézkedési tervek, a szocialista munkaverseny-vállalások és az osztály által kiadott gazdálkodási rend elősegítik az éves terv részleteiben való teljesítését. Ehhez azonban az szükséges, hogy a vállalatok megoldják a műszaki fejlesztési tervben előírtakat, tökéletesítsék a létszámgazdálkodást, javítsák a munka szervezettségét, csökkentsék a kapkodást és a következetlenséget. Hangsúlyozta, hogy a termelő erők valamennyi összhangját csak jobb üzemszervezői munkával lehet biztosítani. Ez fő feltétele a munkafegyelem megszilárdításának is. Foglalkozott még a normarendezés eddig elért eredményeivel, a hátralévő tennivalókkal, az anyagnormák kidolgozására!, a gyártmányok munkaidő-szükségletének helyes kialakításával. Befejezésül a vezetés színvonala emelésének sokágú tennivalóit boncolgatta, majd a felszabadulási munkaversenyben elért kedvező eredmé-
