Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)

1965-06-11 / 136. szám

fPmfirs ff. pShídj? WÖGR AH 5 Gazdasági alapfogalmak A beruházás A beruházások minden esetben az elhasznált állóala­pok pótlását, a meglévőck bővítését jelentik. Mik azok az áUóalapok? Építmények, gépek, berendezések, stb., amelyeknek közös jelemvoná- suk, hogy hosszú időn át vannak használatban és a használat során eredeti for­májukat többnyire megtart­ják. A szenet pl. leggyakrab­ban úgy használjuk el, hogy eltüzeljük. A felhasználás közben átalakul hő, vagy villamosenergiává. Ez tehát nem tartozik az állóalapok közé. A kazán viszont, amelyben elégettük a sze­net, caatk fokozatosan hasz­nálódik el és a használat után is ugyanúgy kazán ma­rad, mint korábban. Vannak termelői áflóala- nok, mint pl. üzemi épületek, ipari, mezőgazdasági gépek, berendezések, eszközök stb. A nem termelői állóalapok közé a lakóházak, oktatási, igazgatási, egészségügyi épü­letek, berendezések, felszere­léseik stb. tartoznak. Az áUóalapok mindkét fajtájának létesítését, vagy bővítését szolgálhatja a be­ruházás és ennek megfelelően beszélünk termelői, vagy nem termelői beruházásokról. A beruházás folyamatába beletartozik a szóbanforgá objektum tervezése, az épü­let felépítése, a berendezések, és a gépek felszerelése, üsembehelyezése. A beruházástól megkülön­böztetjük a felújítást, amely szintén az állóalapokkal kap­csolatos műszaki- és gazdasá­gi tevékenység, de nem újak létesítésére, hanem a meg­lévő, részben már elhasz­nált alapok műszaki álla­potának időközönkénti hely­reállítására irányuL A beruházások egyik leg­fontosabb időszerű követel­ménye a koncentrálás. Ez azt jelenti, hogy a felhasz­nálható összegeket ne ap­rózzuk szét sok beruházásra, hanem a legfőbbekre kon­centráljuk. így elérjük, azok gyors befejezését, hogy mi­előbb használatba vehessük őket. Minden évben összeszá­molják azokat az összegeket, amelyeket olyan beruházá­sokra fordítottak, amelyek még nem készültek eJU Ügy kell koncentrálni a beruházásokat, hogy a nép­gazdaság legfontosabb ágai­ban fejlesszük, gyarapítjuk legjobban az állóalapokat. így ott nő a legjobban a terme­lés, ahol arra a legnagyobb szükség van. A beruházási politika fontos feladata: biz­tosítsa a beruházások helyes koncentrálását és mielőbbi kivitelezését, mégpedig úgy, hogy az új objektumok a megfelelő minőségben és az előre tervezett áron készül­jenek eL B. Gy. A magánépítkezők anyagellátása Az arányos elosztásért — Anyagbiztosítási szerződések — Növekvő igények Az ország városaiban és falvaiban a második ötéves terv 194 ezer lakás-, illetve családi-ház magánerőből tör­ténő építését irányozta elő. Az utolsó tervév első felé­nek végetfelé a magánópitke- zöket nyilván érdekli, mi­ként teljesíthetik egyéni terveiket, és mi az oka az itt-ott adódó problémáknak? Ezekre a kérdésekre kértünk választ a Belkereskedelmi Minisztérium TÜZÉP-Föigaz- gatóségán Quittner László főosztályvezetőtől. — Miként történik az el­osztás az ország TÜZÉP-te- lepein, hogy kielégítsék a ke­resletet? — A TÜ ZÉFMF ói gazgató­ság a kereslet ismeretében különféle intézkedéseket tett. Az országban minden megyei, járási székhelyen és nagyobb városi jellegű helyen mű­ködnek állami építőanyag- telepek, összesen 330, föld­művesszövetkezeti telep 360. A kisebb TÜZÉP-tel epeit kétharmada is hoz forgalom­ba építőanyagot. A TÜZÉP- lelepek épftőanyagíargalirta 1954 óta megnyolcszorozódott, így jelentősen megnövekedett a főigazgatóság feladata is. Intézkedéseink az építőanya­got elsősorban a családi ház- épxttetők részére biztosítják. Elrendelte a főigazgatóság: a telepek a faanyagokból meny­nyit adhatnak ki, hogy a nélkülözhetetlen tatarozás- karbantartás céljaira is jus­son. Biztonságot jelent az építtetőknek, hogy várható szükségletük fedezésére anyagbiztosítási' szerződést köthetnek 'a TÜZÉP-vállalat­tal. — Mi az oka, hogy egyes helyeken mégis az aránytalan elosztásra panaszkodnak? — Néhány telepünkön saj­nos pusztán az igénylések, és nem a várható áru-alapra kötötték a szerződéseket Ahol nemcsak a keresletet vették figyelembe, hanem számoltak a rendelkezésre álló árumennyiséggel is, és ütemesen kötötték a szerző­déseket, ott nincs semmi baj, a szerződések szerint biz­tosított az építőanyag. — Mit árulnak el a számok az első negyedév eredményei­ről? — A lakosság építőanyag- ellátásánál az első negyed­évi tervet 130 százalékra tel­jesítették a TÜZÉP-telepek. Más szóval ez azt jelenti, hogy 130 millió forinttal több ez az összeg, mint amennyit az elmúlt ev ha­sonló időszakában forgalmaz­tak. Míg tavaly az első ne­gyedévben például 97 ezer tonna cementet vásárolt a lakosság, az idén 104 ezer tonnát kapott. Mészből a tavalyi ötvenezer ton­nával szemben az idén 58 ezret, palából a műit évi 440 ezer négyzetméter he­lyett 512 ezer négyzetmétert adtunk el. Fűrészáruból azonban a tavalyi első ne­gyedévi 28 ezer köbméterrel szemben az idén csak 23 ezer köbmétert juttathattunk a magánépítőknek. Az évi ki­látások biztatóak. Míg a múlt évben 842 millió da­rab téglát értékesítettek az országban a TÜZÉP-telepek, az idén 980 millió darab áll rendelkezésre. A múlt évi 428 ezer tonna cementtel szemben ebben az évben 455 ezer tonna jut a lakoságnak. Cserépből a tavalyi 123 mil­lió darabbal szemben az idén 123 millió darabot kapnak a magán építtetők. — Mit tesznek a faanyag­hiány enyhítéséért, és az igé­nyek jobb kielégítéséért? — A Belkereskedelmi Mi­nisztérium — árucsere kap­csolatai útján — Lengyelor­szágból az idén 10 ezer köb­méter fűrészárut, a Szovjet­unióból pedig, ugyancsak árucsere formájában, jelentős mennyiségű fenyő gömöru- dat importál. Ez a két áru- behozatal enyhíti majd fa- anyagfhiányunkat. Ezenkí­vül komoly hiányt pótol a TÜZÉP-Főigazgatóságon nem­rég létrehozott árufeltáró­brigád munkája is. E brigád feladata, hogy az Országos Tervhivatal és a Pénzügymi­nisztérium februárban meg­jelent utasításának megfele­lően — miszerint valameny- nyi építőipari vállalat ajánl­ja fel felesleges építőanyagát magánépítkezések céljára — végigjárja az országot. és felkutatja a felesleges épí­tőanyagokat Ezek az intéz­kedések enyhítik a hiányokat és reméljük, hogy az anyag­ellátás javításával együtt a szervezési hibákat is sike­rül majd helyrehoznunk — mundotfca befejezésül. Quitt­ner László, V. A. Nem mindegy, ki a veaető Gyári munkás ismerősöm megfellebbezte gyáron belüli áthelyezésit, pedig az áthe­lyezés csoportvezetői beosz­tást s ennek megfelelően ha­vonta 300—350 forint kereseti többletet jelentene neki. Tud­ni kell, hogy az áthelyezett dolgozó ugyanabban a szak­mában tevékenykedne tovább is, amelyet már tizenöt éve végez, mlghozzá kitűnően. Mi az oka mégis, hogy nincs ínyére az áthelyezés és az el­len kézzel-lábbal tiltakozik? — Nézze én több kifogást említettem. A megszokott munkakörülményeket, a jól megismert és összehangolt munkatársakat, az egészsé­gesebb munkahelyet, azt is, hogy a mostani főnököm volt a tanítómesterem. A döntő okot, ami miatt nem foga­dom el az áthelyezést, nem neveztem meg, nem akar­tam haragot, de magának elmondom. És elmondotta. Uj munka­helyének vezetője, leendő fő­nöke nem ért a szakmához, kevesebbet tud, mint a be­osztottai, s érrel a gyárban szóltében-hosszában beszél­nek. Valakinek a sógora, vagy kereszrttfia, de tény, hogy hat év óta, amióta a gyárba került, már négy he­lyen volt Sehol sem féléit meg s mivel, nincs több mun­kahely a kísérletezgetésre, most az ismerősömmel akar­ják „felerősíteni" az alkal­matlan vezetőt — Mert én azt nem tu­dom megérteni, miért csak. vezető lehet ez az ember? —• fakadt ká s még megtoldotta egy káromkodással. Na, ez a dolog izgatott, megkérdeztem másokat is, hogyan ismerik a két em­bert Többszöri érdeklődés után is az először hallottak igazolódtak. Még a gyár igazgatójának véleménye sze­rint is, bár tőle azt elfelej­tettem (szándékosan) megkér­dezni, hogy ha így áll a do­log, miért nem a képzetlen vezetőt teszik alacsonyabb be­osztásba. Ez más kérdés és a konkrét eset kapcsán egysze­rűbb kérdés is. Am most ko­molyabb dologról van szó, amiből érdemes tanulságot levonni. Egyrészt: munkésisenerősöm p.'ídaja általánosítható a te­kintetben, hogy a jó szakem­ber — legyen az esztergályos, sertéshízlaló, vagy pedagó­gus — ha nem válogathatja is meg, alaposan „megméri” fölébe rendelt vezetőjét Leg­alábbis mindent megtesz, hogy olyan főnök szárnyai alá kerüljön, aki értékeli és segíti a beosztottak munká­ját, akitől tanulni lehet. A jó szakember éppen az új társadalmi hajtóerők inspirá- 1 ásóra nem robotember már, hanem előrelátó, holnapba néző, alkotó, aki szabad utat kíván magának újításai, új módszerei megvalósításához. A jó szakember, tudása bir­tokában — mert ő is egy fel­fokozott ká mit tud-vetélke- dő résztvevője — olyan irá­nyítást vár, követel, amely az általános haladással töké­letes szinkronban van. És ez az objektív törvény éppen azért pozitív, mert jelenlegi építési programunkban egy­aránt vonatkozik az egyszerű és a bonyolult munkára. A malterkeverésire ugyanúgy, mint az izotóp-kutatásra. A kor megkövetelte normális lendület tartásához elenged­hetetlen a milliók lelkes am­bíciótól fütött munkájának szabályos, akadálytalan folyá­sa. A jó szakember szeme és füle roppant érzékeny, s azonnal észreveszi, ha a for­gásban valami kotyog és csi­korog: ha a vezetője fals han­got fog s ezzel megtorpant ja az ütemet. Másrészt: amikor társsdal- mi fejlődésünk általános ten­denciája a vezetésre alkal­mas emberek felelős beosz­tásba állítása — s ennek a gyakorlati megvalósítása ed­dig is komoly társadalmi ha­szonnal járt — furcsa és ki­rívó a példában említett, s itt-ott felbukkanó hasonló eset. A képzetlen, a dilettáns vezető szűklátókörű, határo­zatlan, s mert ilyen, éppen ezért válik önteltté, paran- csolgatóvá, a szükséges nagy­vonalúság helyett demagóggá. Módszerei ellenállást, fásult­ságot ébresztenek. Kinek ven erre szüksége? A társadalom­nak nincs. Pedig ez döntő, Az én ismerősömhöz ha­sonló igényes emberek sokan vannak. Hasonlóan azok a vezetők is, akik értik a dol­gukat. Nyilvánvaló, hogy ők az ismerősömhöz hasonló em­berekkel képesek csak a fel­adatok maradéktalan megol­dására, az új, konstruktív, a közönségnek hasznára váló módszerek bátor alkalmazá­sára. Érdemes hallgatni rájuk, ilyen „fellebbezéseik” eseté­ben is. Kondora«! János Termelékenység a gépállomásokon Kisebb költségek, időarányos termelés — Rend és szakszerű tárolás — Példamutatás a t&z-eknek Víz árasztotta el több helyütt megyénk rétjeit. Mindig az, de most különösen fontos, hogy az idén mindenütt be­takarításra kerüljön az utak, vasutak, árokpartok fűtermé­se Is. Czimcr János cipész, akinek felesége tsz-tag, a Fclsőtold-Alsótold országüt mentén kaszálja a füvet, hogy két háztáji tehenének takarmányt biztosítson... A tv-nézők figyelmébe Sí év märotus 18-eaI befejező­in a salgótarjAftl Meszes-hegyen .pült tv-átjátszó adó próbaüze­me, s azóta az adó rendszeresen ,ugároz műsort. Az adó vételi ehetőségeinek ismertetése érde­dében közöljük az átjátszó ad., lellemző adatait: Az adó kimenő teljesítménye >n w. A sugárzó antenna ker- ugárzó, nyeresége körülbelül 2,5. sz azt jelenti, hogy az OIRT 1-es csatornán (képvlvő 315,25 VIHz: hangvívő 221,75 MHz) kb. no w teljesítménnyel sugároz, vz adó által besugárzott távol­ig kb. 30—to km, terepvisro- rvoktól függően- A Tv sugárzás erjedése a fényhez hasonló, te- :át a vételi hely és az adó kö­tött! hegycsúcs a vétel minő­ségét rontja. Az adó vétele az összes for­galomban levő 12-es csatornás vevőkészülékkel lehetséges, ki- réve a Munkáesy, AT S03 és »Z AT <03 típusú vevőkészülékek ;gyes példányait, amelyet nem [attak el az OIRT H-es csatorna .-ételére alkalmas tekercsekkel. Ezt a pótlást a szervi* a tulajdo­nos kérésére elvégzi. Az 1, illetve a 2 csatornás vevőkészülékek (Carmen, Tavasz, AT 501), melyek nem a U-es csatorna vételére készültek, szin­tén tekercs-cserével tehetők al­kalmassá az átjátszó adó vételé­re. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a TV tulajdonosok az átalakítást a szervizzel végez­tessék, mert csak így biztosít­ható a készülék átalakítás utá­ni helyes beállítása. Az adó közvetlen körzetében, tehát a város központjában ineg- le.eió képminőség elérésére ele­gendő a HTV által gyártott úgy­nevezett szélessávú szobaantenna, melynek típusa tesza a város központjától távolabb eső terü­leteken a legcélszerűbb a HfTV által gyártott 10 elemes antenna (típus TETA 811/101) alkalmazása. Ezeken a helyeken alkalmazha­tó még a TETA „DOMINO" 11/41 típusú antenna. A kö­zölt antennatípusok csak ab­ban az esetben nyújtanak tö­kéletes vételt, ha vételi hely és az adó között „átlátás” van, valamint a vevőkészülék be­állítása szakszerű. A beállításhoz megjegyezzük még, hogy azokon a helyeken, ahol a tetőantenna túlvezérli a készüléket — ami a képen a kontúrok erős kiemelésében. Il­letve az egyes képrészek elmo­sódásában jelentkezik — az an­tenna levezető kábelt a közeli antenna-hüvelypárba kell csatla­koztatni. Javasoljuk, hogy Salgótarján és környéke TV-tulajdonosai a to­vábbiakban — ahol a feltételek adottak —, ne Kékes és Buda­pest vételével kísérletezzenek, mert megfelelő beállítás esetén az átjátszó adó vétele sokkal jobo minőségű, zavartalanabb képei eredményez, mint bármely mái távoli adó. Kérjük a lakosságot, hogy a TV-átjátszó adó megépítése után az ismertetettek alapján, ahol nem szükséges, tetőantennákat mellőzzék és a látási körzeten belül a megadott szobaanter.nát használják. A szobaantenna-hasz_ nálattal nagymértékben tudjuk vé­deni a tetőszerkezetet az anten­na felszerelése közben keletkezeti rongálódásoktól. Az ismertetett szebaanlnnna-tí- pusok a salgótarjáni KERAVILL üzletben kaphatók. Lengyel József Salgótarjáni Városi Tanáes A megy« gépállomásai ré­szére 1965-re előírt termelési és gazdasági feladatok feszí­tettek, de megfelelő szerve­zéssel, előrelátással teljesít­hetők. Az évből több, mint négy hónap telt el. Az eddigi tevékenység értékelésekor megállapítható, hogy a körül­tekintőbb munka már eddig is megfelelő eredményeket hozott. Bár a gépi munka mennyisége csökkent, ami ter­mészetszerűen következett a gépek számának csökkenésé­ből — növekedett a javítási munkák aránya. A gépi mun­ka csökkenése ellenére az idén tavasszál csaknem 20 ezer normálhold talaj munkát végeztek el a gépállomások a tsz-eknek. A téli gépjavításokat befe­jezve a műszaki munka to­vább haladt, s jelenleg 260 műhely dolgozójának bőven akad munkája. A nyári gépek kijavításához ez a létszám azonban nem lesz elég, csak­nem 100 traktorost Is bevon­nak az állomások. A gazdái- kodás körültekintőbb, mint tavaly'tei mán nemcsak a veze­tők, hanem a dolgozók gond­ja is, hogy miként lehet a termelési költségeket csökken­teni és termelékenyebben dol­gozni. A költségek lényéé sen alacsonyabbak, mint tavaly1 és a legtöbb költségnemnél az időarányt figyelembe véve, nincs túllépés megyénkben. Természetesen nem minden gépállomáson alakulnak ked­vezően a költségek. Az álta­lános költségek a Pásztói Gépállomáson Indokolatlanul nagyok a többi állomásokhoz képest. Több gépállomáson a házi, gépállomáson belüli szállí­tások költségeinek vizsgálata­kor meg kellett állapítani, hogy e téren nincs minden rendben. A rezsi-szállítások költségei kedvezőtlenül ala­kulnak. Ennek egyik oka, hogy még mindig szervezet­ien az anyagbeszerzés, indo­kolatlanul sok kilométer megy veszendőbe a megfele­lő szervezés hiányában. É vo­natkozásban a pásztói és kis- terenyei gépállomásokat kell elmarasztalni. Az idén tervezett termelési érték teljesítése időarányosan kedvező. Ebben a legjobb eredményt a kisterenyei és pásztói gépállomások érték el. Az Érsekvadkerti Gépjavító Állomás után e két állomáson a legjobb az egy főre jutó termelési érték. A kedvezően alakult termelési érték a már említett rezsi-szállítások­kal természetesen nem függ össze, éppen ezért a két érin­tett gépállomáson feltétlenül meg kell vizsgálni a vezetők­nek a magas költségek okait, mert önmagában a termelési érték növekedése nem igazol­hatja a jé munkát A belső rend, a gépek szakszerű tárolása^ a műhe­lyek tisztántartása, már elen­gedhetetlen követelmény a gépállomásokon, s a feltéte­lek is jobbak- Ezt a munkát az igazgatóság az elmúlt na­pokban értékelte. Az értéke­lés alapján ebben a legna­gyobb fejlődés a Szécsényi Gépállomáson tapasztalható. Külön dicséret illeti a társa­dalmi munkásokat és a gépál­lomás vezetőit ezért. Hason­lóképpen a berceli és pásztói állomásokról is száműzték a rendetlenséget, A Kisterenyei Gépállomá­son a lehetőségekhez viszo­nyítva sok fejlődés tapasztal­ható. Az Érsekvadkerti Gép­javító Állomáson visszaesés van, pedig a lehetőségek itt megvannak ahhoz, hogy na­gyobb rendet teremtsenek a portán. A Tolmáesi Gépállo­máson sincs minden rendben/ A gépek tárolásában, a belső rendben olyan helyzetet kell kialakítani, hogy abból a tsz-ek is tanuljanak és saját gépudvaruk, portájuk kialakí­tásánál példát vehessenek. A rendezett körülmények keve­sebb baleseti forrást rejtenek magukban, azonkívül jobban otthonukká válik a dolgozók­nak a munkahely is. S, K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents