Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)
1965-06-10 / 135. szám
SB6*. yateu* tu nögead 3 Ijabb erőfeszítések Diem tolt könnyű üxembehelyexni, nem lean könnyű befejezni sem a salgótarjáni távfűtést KGST építkezések Egy magyar szabadalom világsikere millió tonna meddőhányó felFásítják, a Salgóvár környékét A Országos Természetvédelmi Hivatal és a Hazafias Népfront Nógrád megyei Természet — és Műemlékvédelmi akció bizottságának kezdeményezésére védetté nyilvánították a Salgó vár, valamint a kis Salgó, az úgynevezett Boszorkánytól környéki kétszázhold kiterjedésű erdős területet. A határozatot a lestől szépségű táj természeti kincseinek: bazalt ömléseinek, különleges cserjéseinek megőrzése indokolta' Az ipolytamóci óskövületi lelőhely után Salgóvár környéke lett Nógrád megye második védetté nyilvánított térsége, s a salgótarjáni városi tanács ennek megfelelően gondoskodik a városhoz tartozó védett terület ápolásáról. A tanács kertészeti üzemének és cserháti erdőgazdaságnak a dolgozói máris megkezdték a védetté nyilvánított terület és a környék fásítását, parkosítását Az elmúlt hetekben sokezer csemetét és suhángot ültettek ki a Salgócsűcs körüli hegyhátakon, a vár aljában épült eresztvényi turistaszálló környékén pedig a városi kertészet dolgozói parkosítanak: díszcserjékkel, virágokkal ültetik kőiül a szálló környékét Sok gonddal, problémával kellett beruházónak és kivitelezőnek megbírkózniok addig, amíg a távfűtést üzembe helyezték, de úgy látszik, nem lesz kevesebb gond az idén sem, mire elmondhatják: a mű — legalábbis, anak első lépcsője — elkészült, befejeződött. A tavaly beruházott mintegy negyven millió forinttól az idén elvégzendő munka pénzben i értéke tíz millióval ugyan elmarad, de a problémák legalább annyira bonyolultak, mint 1964- ben. A következő fűtési idény kezdetéig kell bevégezni az Erőmű atalak Kását, meg kell építeni egy újabb távvezetéket az Erőműtől az acélárugyári hőközpontig, befejezni a hőközpont építését, villamos és technológiai szerelését, megépíteni a távfűtés kórházi leágazását, bekapcsolni a Vöröshadsereg úti új laktelepet a távfűtésbe; megépíteni a gerincvezetéket, illetve bekapcsolni a távfűtésbe több intézményt és lakóházat. Az erőművi belső átalakítás egyik sarkalatos tétele az ellennyomású turbina fölállítása. Az ide szánt berendezést a Dorogi Erőműben leszerelték. Folyamatban van annak átvizsgálása az Erőmű Korbantartó és Javító Vállalat telepén. Az alaplemezek gyártását a Lánggyár elvállalta, a napokban elkészült turbina betonalapja is. A beton kötése után számított húsz-huszonegy nap múlva megkezdődhet a szerelés. Megérkezett a generátor is Kazincbarcikáról: a berendezés revíziója után ez is beépíthető. Korábban sok fejtörést okozott a vízlágyító berendezés: elkészítését ugyanis az Április 4. Gépgyár csak 1966- ra tudta vállalni. Közben azonban — újítás - bevezetése folytán — Nyíregyházán felszabadult egy vízlágyító, amelyet a Magyar Villamos Művek — a költségek átruházásával együtt — átadott Salgótarjánnak. A dolognak az a szépséghibája, hogy a gáztalanító berendezéshez szükséges forraló és gáztalanító edény gyártása — szintén az Április 4. Gépgyárban — anyaghiány miatt egyelőre akadályokba ütközik. Ugyancsak bajok vannak a Kőközpont befejezéséhez szükséges gőzelosztó elkészítésével. Sajnos, az Április 4. Gépgyár teljesítőképességét a miénknél jóval nagyobb belföldi és külföldi megrendelések, kötelezettségek alaposan igénybe veszik, de már tárgyaltak a vállalat külső sze- rt.ósi főosztályának vezetőjével, jövő héten pedig a gyár főmérnöke jön Salgótarjánba. Különösen sokat várnak ez utóbbi megbeszéléstől, amelyen képviselteti magát a városi pártbizottság is. Egyébként, az Erőművön és a hőközponton belüli villamos és más technológiai szereléshez az Április 4. Gépgyár és a Villamos Állomás Szerelő Vállalat dolgozói a jövő héten munkához látnak. Az Erőműtől a hőközpontig létesülő harmadik távvezeték elkészítésén a Cső- szerelődpari Vállalat munkásai négy hete — és jó ütemben— dolgoznak. Egy ötszázméteres szakaszt május 15- én átadtak a szigetelőknek, akik eddig szintén program szerint haladnak. Jól dolgoznak a Nógrád megyei Építőipari Vállalat emberei is a hóközpont külső tereprendezésén és a támfalépítésen. Sajnos, ugyanez már nem mondható él a kórházi leágazáshoz szükséges mélyépítési munkákról. Itt már a munkaterület egy részét át kellett volna adni a csőszerelőknek, de az egyelőre nem történt meg. Lassan megy a mélyépítés a Pécskő utca alsó déli területén létesülő lakótelepet, valamint az általános iskolát, az új óvodát és iskolát kiszolgáló gerincvezeték lefektetésénél is. Itt elsősorban a lakóházépítkezés jelenlegi állapota akadályozza a gyorsabb előrehaladást. De ezenkívül is akad elég tisztázatlan kérdés: a szálloda, a gimnázium, a művelődési ház bekapcsolása körül; nincs elegendő alumínium lemez a vezetékek burkolásához, sok úgynevezett kereskedelmi szerelvény- tolózár, szelep, mérő, stb. — hiányzik még, (amelyeknek legalább egy részét megpróbálják inikurrenciából beszerezni.) Június van, a távfűtés teljes üzembehelyezésének határideje október 15-e. Nem egészen négy és fél hónap van hátra — a tavalyihoz nem kevesebb beruházói és kivitelezői erőfeszítésre lesz szükség ahhoz, hogy az erre a határidőre tervezett minden feladatnak a végére érjenek. A szocialista világrendszer fejlődésével együtt fejlődnek a KGST tagországok egymás közti gazdasági kapcsolatai is. Ismeretes, hogy a KGST-országokban roppant fűtőanyag és nyersanyag készletek vannak, ezek elhelyezkedése azonban egyenetlen. Ezért objektiv szükségszerűség, hogy a KGST tagországok elmélyítsék és fejlesszék az együttműködést az energia-, fűtőanyag- és nyersanyagkészletek kiaknázásában, hasznosításában. A KGST országok ilyen vonatkozású együttműködése, kölcsönös segítségnyújtása évről-évre nagy léptekkel halad előre. A Barátság nemzetközi kőolajvezeték meggyorsította a köolajf eldolgozó- és vegyipar további rohamos ütemű fejlődését. A Barátság kőolajvezeték révén olyan hatalmas feldolgozó kombinátok létesültek, mint a százhalombattai Magyarországon, a Slov- naft Csehszlovákiában, valamint a plocki Lengyelországban és a schwedti az NDK- oan. A Béke nemzetközi energetikai rendszer hasonlóképpen bevált, vagyis a KGST -országok e hálózatának egyesítése igen jó gazdasági eredménynyel járt. Egyrészt azért, mert az egyesítés segítségével kihasználhatók a fogyasztási csúcsidőkben mutatkozó eltérések, s szükség szerint lehet áramot irányítani egyik, vagy másik országba. Másodsorban csökkenteni lehetett a beruházásokat. Az energetikai rendszerek egyesítése olyan mértékben csökkentette a beruházások és az üzemeltetési költségek előirányzását, hogy a megtakarítás összege több mint a duplája a távvezetékek egyesítésére, összekapcsolására fordított költségeiknek. Az utóbbi években a világ sok fejlett ipari országában felfigyeltek a meddőhányók hasznosításának magyar szabadalmára. Az új módszer révén a korábban feleslegesnek tartott meddőhányókból szenet és építőanyagokat nyerhetnek. A találmány nyomán még 1959-ben Haldex néven közös magyar—lengyel vállalat alakult, amely a sziléziai szénbányák meddőhányóit hasznosítja. Katowicében már felépült az első két üzem, rövidesen munkába áll a harmadik is, s a jövőben még további négy építését tervezik. Ez a hét üzem együttesen évente mintegy két és féldolgozására lesz alkalmas, ami azt jelenti, hogy csak jóminőségü széniből 400 ezer tonnát ad az érdekelt országok népgazdaságának. Az együttműködés másik beszédes példája a lengyel- országi Tudószowban folyó építkezés. Itt az NDK és Csehszlovákia közé ékelődött lengyel területen igen számottevő barnaszén készletek vannak. Ezek hasznosításával a három ország közösen bányászati és energetikai kombinátot létesít. Romániában cellulózé kombinát épül, amely az ország területén jelentős mennyiségben előforduló nádat dolgozza majd fel. A kombinált első üzemegysége már működik, berendezését az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország szállítja, hitelben. A három ország közreműködik az építkezésben is. Románia eal- lulóaeHsaállí'tmányakkal törleszti majd a kapott hiteleket. Bulgáriában, Szrede-GorAban néhány éve gazdag réz-, Pirit-, földpát- és molibdénle- lőhelyekrc bukkantak. Napjainkban már befejezéséhez közeledik itt a Medet ércdúsító kombinát építése. Az impozáns méretű ipari létesítmények építésiben több szocialista ország is részt vesz. Csehszlovákia például különböző berendezési tárgyakat, hengereltárut, csöveket szállított Bulgáriának az ércbánya és a dúsító céljaira. Bulgária ezt elektród t-réz és egyéb áruk szállításával viszonozza Csehszlovákiának, előbb a kapott hitel törlesztésének fejéiben, majd pedig a kereskedelmi megállapodások szokásos keretei között A közvetlen termelési kooperáció is egyre nagyobb méreteket ölt. Csak nemrég állapodott meg a Szovjetunió és Magyarország a közös timföld és aluminium gyártásban, Bulgária és Románia a dunai vízierőmű közös tervezésében, Lengyelország és a Szovetunió a közös kálimü- trágyagyártás ban. A példákat még sorolhatnánk továíbb. A Szovjetunió és a többi KGST-ország segítséget nyújt a Mongol Népköztársaságnak természeti kincsei hasznosításában, kiaiknánzásaban, bányák, ipari üzemek építésében. Joggal mondhatjuk, hogy a KGST építkezései — a barátság építkezései. Sz. Bojev, a KGST-tátkárság tanácsosa Géppel kapálja a kukoricát a pásztói Béke Tsz-ben Nagy László traktoros. Gépe, az RS—09-es nagyon hasznos eszköz, mert számtalan munkát el tud végezni. Nagy László is az idén tavasszal már vetett, műtrágyát szórt, fűkaszálást végzett és kapált az okos univerzális erőgéppel A lánctalpas bajnoka Fekete tábla a tornác falán. Erre írják ki krétával a legfrissebb versenyeredményeket a Kisterenyeí Gépállomás központjában. Jelenleg folyamatosan és nem a megszokott módon, egymás alatt sorakoznak a nevek. A nehéz esős tavasz végén is sok a kiemelkedő teljesítménnyel büszkélkedő traktoros. Az első, mint már hosszú ideje mindig: Vonnák László. »Vonnák László traktoros: 309 százalék...” — Ma már nem könnyű feltornászni a teljesítményt — mondja Szabó Tibor gépállomási főagronómus. akit a sámsonházai völgyből hazatérőben állítottam meg. — Ma már nagyon reálisak a normák... — Háromszáz százalék, mégis csak... — Ahhoz már rendkívüli fegyelem és szorgalom kell. Jó szervezés és erős fizikum, mint egy űrhajósnak... — Vonnák László elérte... — Rendkívüli egyéniség, Nyugtalan, törekvő ember. Nehéz, lánctalpas traktoron dolgozik. Állandó helye a vizslás! tsz-ben van. De ha ott nincs munka, ő akkor sem pihen... — És az időjárás? — ö még annak is megtalálja az ellenszerét. Az idén tavasszal is: átült egy könnyebb UTOS-traktorra és szántott az egyéni gazdáknak. Huszonöt holdas teljesítménye a kisparcellás maszek-földön magasan túlszárnyalta a többiekét. — Mi hajtja őt? — Életeleme a munka. Meg azután kézzelfogható értelmét is látja. Utóbb kocsit vett. egy használt Simcát. ö hozta rendbe... * A kísterenyei labdarúgó-palya közelében találom meg. A dózer, amelyen jelenleg dolgozik, éppen a fák hűvösében pihen. A közelben hatalmas telek fénylő fekete foltja jelzi a gép munkáját. A vállas, zömök fiatalember a dózer motorházára támaszkodik. Telt arcához nem illik a szomorkás hangulat. Három-négy fiatalember állja körül. Ö felkönyököl a motorházra és fél lábbal egy kiálló alkatrészre lép. — Kényszerpihenő — magyarázza. — Leszakadt a csörlő. Szinte örül, hogy elvonom néhány percre a tétlen várakozástól. — Ráérek — int a gépre, amely épp oly tiszteletreméltó erőt mutat, mint ő. — Hány éves? — kérdezem, mert túlontúl fiatalnak találom. — Huszonöt, öreg fiú vagyok már én... — Nős? — Hogy nős-e? Két kislányom van. Az egyik hat, a másik egyéves. — Korán nősült. — Korán kezdtem dolgozni is. Tizenkettedik éve vagyok traktoros. — Nem téved? Tizenkét éve? Hiszen akkor még... — Igen. Tizenhárom éves múltam... Tizenhárom éves múlt. Akkor fejezte be éppen a nyolcadik általánost. Négyéves volt, amikor édesapját, a vasutast elvesztette. Elszólította a háború. Mert a háború mindig elviszi a családfőket, és na- gyobbára az özvegyeket és árvákat hagyja meg. S aki árva, annak korábban kell munkát keresnie, mint másnak. Nagyapja vette magához kondásnak, kecskepásztornak. Ez ugyan munka, de nem olyan amellyel jelentősen javítani lehetne a család helyzetén. Valami másra vágyott. Ahol megmutathatja, hogy kicsi a bors, de erős. Csakhogy mindenütt túl fiatalnak találták. ősz táján Póka András, a gépállomás traktorosa megszólította: — Beszéltem az igazgatóval, Baranyi Bertalannal. Elmondtam, hogy kedveled a gépet. Ilyen kell a gépállomásra— — Na és? — Mért vágsz olyan szomorú képet? Javasoltalak. Ez neked nem elég? Nem, ez valóban nem volt elég. Október 14-én azonban alkalmazta a gépállomás traktoros-tanulónak. Fiatal kora miatt még munkakönyvét sem kaphatott. Pedig úgy dolgozott, mint a felnőttek— — Aztán jött idő, hogy túltettem a felnőtteken is. — Mit szóltak? — Mit szóltak volna? Mindenkinek jogában áll annyit dolgozni, amennyit bír. — Ez biztos? — kérdezem, mert hallottam már olyan időről, amikor Vonnákot erőszakkal parancsolták le a traktorról. — Hát, nem egészen. A szakszervezet nem hagyja a túlhajtást. A gépállomás vezetői meg tartanak a szakszervezettől. Azért én egyszer nagyon ráhajtottam... — Az mikor volt? — Tavaly júliusban. Húsz-huszonkét órát dolgoztam naponta és egy hónapon át nem aludtam ágyban. Csak ruhástól a traktoron. — S mit szóltak a vezetők? — örültek az eredménynek. De azért mindig elmondták, hogy ez balesetvédelmi szempontból szabálytalan. Hogy ez megengedhetetlen.. . — S meddig csanálta? — Csak egy hónapig, Azóta se hajtottam rá annyira. Azóta legfeljebb 16—18 órát dolgozom, de a legtöbbször még annyit sem. Igaz, nem is keresek annyit. — Abban a ráhajtásos hónapban mennyi volt a jövedelme? — Majdnem tízezer forint. De utána nagyon elhagytam magamat. Augusztusban mór csak 3200 forintot kerestem. — Mennyi volt az egész évi átlaga? — Havi 4600 forintra jöttem ki. Nem sok, mert én mentesültem katonai szolgálat alól s az után is fizettem az adót. A család is igényes. Meg hát ilyen munka mellett enni kell. —Es teljesítménye legjobb a megyében. — No, nem. Csak a KISZ-esek között. A felnőttekből van jobb is nálam. Például a Kalácska. Biztosan hallotta a nevét, azt mindenki ismeri... Esteledik. A gép a fák alatt marad s mi magunk mögött hagyjuk a dózerrel simára gyalult területet. Edző-pálya lesz. Az NB Il-es csapatnak — mondja. — Sportol? Nincs időm nekem ahhoz. Meg azután az én munkám... — Hallom, autót vett. — Csak a család kedvéért. Megvallom őszintén, nem szeretem. Nincs kedvem, türelmem hozzá. Hiszen örökké csak vezeték. — Hát mihez lenne kedve? — Szépen felöltözni, s elmenni sétálni. Gyalogosan. Csak úgy... — És még? — Még jobban dolgozni. Szebb eredményt elemi a Világifjúsági Találkozó előtt. Mondjuk, aratásban Mert én KISZ-tag vagyok, amióta a KISZ létrejött— Lakos György
