Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)

1965-06-09 / 134. szám

1985. június —in I 9. szerda SÓGRAD Gazdasá fiL alapfogalmak Kooperáció A kooperáció kialakulása a legszorosabban összefügg a munkamegosztás, a speciali- záció (szakosítás) fejlődésével. Régem elmúlt már az az idő, amikor egy-egy vállalat, a nyersanyagoktól a fogyasztás­ra kész végtermékig mindent maga állított elő. A technika fejlődésével specializált vál­lalatok, sőt iparágak alakul­Gondosan készülnek a szénabetakarításra A nógrádszakálí termelősző- amelyek magas szárat hagy- vetkezet egyik legnagyobb ér- tak. A gépek kezelésére már teke az Ipoly-menti kaszáló, kioktatták a gépkezelőket, Ha sikerül a betakarítás, el- akiket a legjobb munkásokból mondhatják, hogy nagyjából válogattak össze, már sikerült az év. Eddig Nemcsak a gépi felszerelést azonban mindig baj volt a biztosították, a tsz-tagokkal is szénabetakarítássalL Vagy el- tárgyalást folytatott a veze- érett a fű, vagy a zöldár tőség. A szorgalmasan dolgo- pusztitotta el, vagy ha le- zó termelőszövetkezeti tagok vágták, ott pusztult a réten, között 220 mázsa szénát osz- A nógrádszakálí rétiszériának tanak szét prémiumként Ezen- rJtóEat“^’ pedig nagy értéke van- A kívül a Szénabetakarítási mun- naiK m, es egy vanaiat, vagy réttel nern rendelkező kcmye- káért végzett munkaegysegen­aő termelőszövetkezetek is ként is nagyobb jövedelmet innen szerzik be szükségletük írnak jóvá. egy részét A legutóbbi közgyűlésen szó ,, . . , . __, _ esett a háztáji állomány ta­k armányszükségletének a biz­iparág termelése sok más vállalat és iparág együttmű­ködésétől is függ. A terme­lés specializálódásával párhu­zamosan természetesen spe­cializálódtak a szakmák is és szinte minden termék, sok, különböző szakmajú munkás munkájának eredménye. Ez azt jelenti, hogy a vállalato­kon belül is egyre szélesebbé válik és állandóan fejlődik a kooperáció, (együttműködés). Szőkébb értelmében a vál­lalatok közötti termelési kap­csolatoknak azt a típusát ne­vezzük kooperációnak, ami­kor a szokásos kereskedelmi kapcsolatnál sokkal szervezet­tebben, szerződések alapjan működnek együtt egy bizo­nyos termék elkészítésében. Az ilyenfajta kooperáció a gépiparban a leggyakoribb, s ez természetes is, hiszen álta­lában a gépipar termékei igénylik a legtöbb fajta, né­ha egymástól alapvetően el­térő -jellegű munkát. Egy-egy bonyolultabb műszer, szerszámgép, vagy közlekedé­si eszköz gyártása olykor 40—50 vállalat közreműködé­sével történik. Közülük, ha csak egy is nem szállít az előirt időben, súlyos fennaka­dás támadhat a termelés fo­lyamatában. Rendkívül fon­tos tehát, hogy a kooperációs kötelezettségeiket a vállala­tok pontosan és megfelelő minőségben teljesítsék, mert egyébként máa vállalatok munkáját és esetleg fontos exportkötelezettségek teljesí­tését akadályozzák. Egyes vállalatok. gyakran Idegenkednek a kooperáció­tól, éppen a, viszonylag gya­kori hibák, pontatlanságok miatt. Olyan alkatrészeket, termékeket is maguk gyárta­nak, — többnyire kezdetleges módon és drágáin, — amelyek gyártására specializált válla­latok rendezkedtek be, s így magas termelékenységgel, ol­csón termelnek. Az ilyen gyakorlat nagyon káros, drá­gítja a termékeket, mert a szükségesnél több munkabe­fektetést kíván. A korszerű termelés magasfokú, jól szer­vezett kooperációt követel, hiszen csak így lehet termelé­kenyen felhasználni a társa­dalmi munkát, biztosítani a termékek magas műszaki színvonalét. (b. gy.) szakáliak a szénabetakarításra. tosításáról is Naevon iclen_ A szántóföldi szálastakarmany- is A nyal együtt 35—40 vagonnal “f ez Nograaszakauoan is. a , - .. .... közös gazdaság tehenailoma­kettl begyújtaniuk. nya például 60_70> a ház_ Azt mondják, az elmúlt táji tehenek száma pedig meg- években az elmaradást a műn- közelíti a kétszázat. A tsz ve- kaerőhiány okozta. Az idén zetősége, helyesen, nagy gon- teljes egészében gépesítették dot fordít arra, hogy ne szen- a szénabetakaritást Vásárol- vedjen szükséget a háztáji ál- tak két rendfelszedő és ra- lomány sem. Megegyeztek, kodó gépet, egy nagyteljesít- hogy a háztáji részére lábon ményű, hét méter széles ge- adják ki a szénát, de a be- rebiyét. s két fűkaszát, amely takarítást ugyanúgy, mint a minőségileg is jobb munkát közösét a termelőszövetkezet végez, mint a régi gépek, gépeivel végzik. Megjelent a Béke és Szocializmus legújabb száma A folyóirat vezető helyen .-ága tagjának Az angol mun- közli Walter Ulbrichtnak, a káspárti kormány „jövedel- Német Szocialista Egységpárt mí politikája”, és G. Asp­első titkárának az európai bé­ke és biztonság megóvásáról szóló cikkét. A szerző rávilá­gít azoknak a lépéseknek óriási jelentőségére, amelye­ket a szocialista országok, mindenekelőtt a Varsói Szer­iund finn közgazdásznak ^A finn dolgozók helyzete és az infláció” cimú írását A folyóítat „Potítkiai erő- eltolódások a tőkés országok­ződésben tömörült országok ban” címszó alatt áttekintést tesznek egy atomháború ve- ad a k9Ufdbw nyugateurópai szelyenek elhárításáért . , es latinamerikai választások R, Palme Dutt, a Nagy-Brí- eredményeiről. Ugyanebben a tennia Kommunista Pártja ^ ^ n ^iget P. Politikát Bizottságának tagja „ ... . „A nemzetközi helyzet új vo- Hentges francia újságírónak rutsaí” című cikkében ám- „Efősödiltá demokráríkus kmtést ad a világnak háború erők egysége” cimú cikke, utáni fejlődéséről. Részlete­sen elemzi a jelenlegi helyze­tét, amikör a szocializmus és a nemzeti felszabadulás erői­nek fejlődése korunk fő voná­sa lett L. Zieleniec a Lengyel Egyesült Munkáspárt Revíziós Bizottsága tagja és A. Csa- rakcsiev bolgár filozófus a népi demokratikus országok létrejöttének 20. évfordulója kapcsán átfogó tanulmány ke­retében összegezik a szocialis­ta építés történelmi tapaszta­latait A ,Monopóliumok és a munkásosztály” című rovat­ban találjuk J. R. Campbell- nek, Nagy-Britannia Kommu­nista Pártja Politikai Bízott­Hásként is lehetett Tolna Célok, módszerek, eredmények... n. pótmunkalapokat...? Még egy kérdés: ezek után meny­nyit ér hát a normarendezés _ . , nyolcvankét százalékos telje- *** mu^helyen nem szakszervezeti bizottság • normarendezés bevezetése elé sítése, amelyről a normacso­gjjrditett akadályt, sőt van­nak munkahelyek, amelyeken éppen ők ezt régen sürget­Milyen legyen a kiút ebből a helyzetből? Azt válaszolták, amelyet a legtöbb hasonló esetben válaszoltak: a nor- port vezetője beszél? macsoport fenntartotta a normaszigorítást, ugyanakkor ... ... . ,, Q . ., . . ... hozzájárult ahhoz, hogy a Éhllenállf ílc TYliPVt f ték. A határozottság es a ke­nem csomagolással, hanem vetkezetesség inkább a nor­más természetű munkával Számunlpa a legfontosabb marendezés műszaki, techno­éi töltött időt a művezetők kérdés mégis az: vajon mi lógiai előkészítésének szor- pótmunkalapon jóváhagyják, okozta a célok és az ered­mények közti nagy különbsé­get az említett munkahelye­ken? illetve elszámolják. A ,,pótmunkalapozás” ter­mészetesen nem tarthat örökké. A normacsoport ve­zetője azt mondja, hogy ál­talában három hónap a tü­relmi idő. És hogy ez a keí­galmazásából hiányzott. É* bizonyosan nem csak a poli­tikai, társadalmi szervezetek vezetőiből. Nem újdonság, de úgy lát­szik mégse árt megismételni: a normarendezés, ha részle­ges, ha általános tőssóg arra ösztönzi a mű- tői a megvalósításig — rend­Helyes elvek, élőkirítet helytelen gyakorlat száki vezetőket, hogy az elő­irt műszaki fejlesztési, illetve munkaszervezési intézkedést mihamarább megtegyék. A gyakorlat azonban úgy látszik nem ilyen egyszerű. A pótmunkalap — a már em­lített hátrányain kívül — lehetőséget ad bérelszámolási lazaságokra, sőt esetleges visszaélésekre, részrehajlásra is. Azonkívül a pótmunkala­pos rendszerrel tulajdonkép­pen az jár igazan rosszul, aki mindent elkövet, hogy a száz százalékot teljesítse: hol van az a művezető, aki kívül bonyolult, összetett műszaki-gazdasági-politikai tevékenységet, együttmükó- désF követel. Nos, az Öblös- üveggyárban — az országos vállalat utasításának kézhez­vétele után — megalakult a csúcsbizottság, több albizott­ság. .. A példák azonban nem arról tanúskodnak, mint­ha az együttműködés minta­szerű lett volna. A norma­csoport vezetője beszélgeté­sünk során többször is hi­vatkozott a párt és a szak- szervezeti bizottság ellenállá­sára, amelynek hatására a száz százalékos teljesítmény narmacsoport mérsékelte a esetén a munkásnak még pótmunkalapot is kiad..? Vé­gül, ami azt a bizonyos ösz­tönzést illeti: a feldolgozó üzem vezetőjének határozott nyilatkozata után — amellyé! tulajdonképpen a gyár többi vezetői is egyetértenek — mi a biztosíték arra, hogy há­rom hónapon belül ideálissá normaszigorítás A decemberi párthatározat normarendezésre vonatkozó részét, annak szellemét két alapvető tényező befolyásol­ta, szabta meg. Az egyik: a pártnak és a kormánynak az életszínvonal emelésével kapcsolatos idei célkitűzése: a második ötéves tervben ed­dig elért életszínvonal eme­lés megszilárdítása, biztosítá­sa. A másik — amely egyéb­ként az előzővel szervesen összefügg: a normarendezést a műszaki fejlesztési, üzem- és munkaszervezési feladatok végrehajtásával együtt kell megvalósítani. Epéikül a nor­ma-kiigazítás általában csak mértékét, ott indokolt, ahol a műszaki Ez tény. Ezt nem titkolja el sem a párt, sem a szakszer­vezeti bizottság titkára. De ez nem a norma csoport eljá­rását, módszereit igazolja. Legfeljebb azt, hogy talán helyesebb lett volna, ha a válik a csomagoló-üzem mun- pártbizottság és a szakszer­fejlesztésre. az üzem és mun­kaszervezés megjavítására irányuló intézkedés már ko­rábban megtörtént — norma­rendezés nélkül; vagy ahol a , termék hosszú időn keresz­tül végzett folyamatos előál­lítása következtében a be­gyakorlottság magas foka te­szi időszerűvé a normaren­katerúlete, megoldódik a mun- veseti bizottság határozottá- dezést.. Az általunk felidé­kahely kiszolgálása? Nincs ilyen biztosíték. És akkor mi lesz? Állandósul a pótmunka- lap-rendsawr, és az általa elő­idézett munkahelyi feszült­ség? És mi lesz például a gép- - haitása irányában, üzemben. ahpl a forrnák esre n m na]t!asa imnj aBan­R f Te i r- r— i —K-• 1 ja, forgácsolásánál nan öt hónapja inner-on- írják a zett példák azt bizonyítják, hogy az Öblösüveggyárban nem egy munkahelyen ezek az elvek nem érvényesültek. A normaszigorités mértéke nem vette számba a realitá­... . , sokat Ügy tűnik, a figyelem Mert hiszen erről egyébként el&ŐSQrbar, a mun­ga a normarendezés előkészí­tésének időszakában is jobban érvényesül. Nem a norm aki­igazi tások mérséklése, vagy sincs szó. A pártbizottság és a DCifándulásón Telefon-interjú a gépállomás! igazgatóval Árvízrőlj kombájnok és aratógépek javításáról, a cséplőgép-árverésről •— Halló! Pásztó! Gépáüo- ló víz elöntötte az utat. Hat- — Van-e még valami, amit más? van centiméterés víz bug)’- fontosnak tart? — Igen. Itt Kazinczi János borékolt az úton; — „Árverés” lesz nálunk igazgató. — Remélhetőleg ez nem hat június 17-én. Persze nem — Mi újság a gépállomá- a ^ aratási felkészülésre? olyan, mint amilyen az idő­sön? _ a gépállomás 30 kom- sebb emberek emlékezetében — Egészen elkeserítő a hely- bájnja közül 28-at már kíja- él. Eladunk a termelösző veft- zet. Szombaton például dolgo- vitattunk Huszonharmadikán kezeteknek 39 cséplőgépet, zóink fele sem jött be mun- les2 a gépszemlénk, de ettől összes tartozékaival együtt. Az kahelyére. A község ugyanis függetlenül a hiányzó két említett napon egy értékelő el volt zárva a gépállomás- kombájnt is megjavítjuk ti- bizottság minden gép árát tói, mert a Mátrából lezúdu- zenötödikére Ezek most még megszabja. A bizottságban ott szétszerelve állnak a műhe- lesz a Magyar Nemzeti Bank, lyekben. A 28 aratógép közül a Nográd megyei Gepalloma- eddig 19-et javítottunk ki A sok Igazgatósága, a Pásztói többi ugyancsak benn van Járási Tanács mezogazdasagi már a javítóműhelyben. Javí- osztálya es természetesen a tásukkal elkészülünk a szem- termelőszövetkezetek egy-egy léig. A nyolc rendrearató már képviselője is. Koppány György felvétele teljesen kész. Ügy gon­dolom, ki tudjuk elégíteni annak a 22 termelőszövetke­zetnek az igényeit, amelyeket a mi gépállomásunknak kell kiszolgálnia. — Vannak-e gátló körülmé­nyek? — A legnagyobb ez a rút, esős idő. Amint innen el­látni a vidékre, csak a leta­rolt gabonatáblák ötlenek az ember szemébe. Ügy látszik, mi hiába készülünk minden erőnkkel, az aratás idején elő kell venni a kézi kaszákat is. ' — Hogyan osztják be a gépeket? — Az aratásra vonatkozóan megtörténtek a szervezeti in­tézkedések. A gépállomás, a járási szervek és a termelő- szövetkezetek már megálla­podtak, hogy táblánként mi­lyen gépekkel végezzük el az aratást. Sok helyütt még azt is megbeszéltük, hogy kik ve­hetik az egyes tsz-ekben a V>mbájnokat. A felmérés a járási operatív bizottság ve­zetésével most is folyik. Andó Miklós kain ten zi tás fokozására irá­nyult. Végül: a normák meg­szigorítása néhány esetben jóval megelőzte az esetle­ges műszaki fejlesztési, üzem ésjmmkaszervezési intézkedé­seket. Kompra misssum nélkül A kiút — látnivaló — nem a pótaun kalapokon való bér- elszámolás fenntartása. Olyan kompromisszum ez, amelynek kétes értékeit íenntebb már érzékeltettük. Mondják, gya­korlat teszi a mestert. Á nor­marendezés módszereiben eddig elkövetett hibák élég tanulsággal szolgáltak eddig: elemzésiüt a gyár vezetői ál­tál bizonyára nem késik. S a júniusra maradó normaki­igazítások alapos előkészíté­se, majd körültekintő végre­hajtása arra is adhat példát: miként kell a hibákat is or­vosolni. .. Csizmadia Géza Vállalatok figyelem! A 114/1965. PM—OT együttes utasítás végrehajtásá­nak elősegítése érdeké ben a Figyelő című gazdaságpolitikai hetilap e heti száma 4 oldalon' a „Kereslet—Kínálat” rov atban közli a vállalatoknál lévő elfekvő készletek listáját. Elfekvő készletek érté kesitését, vagy ezek vételét hirdesse a Figyelőben Cím: Budapest, V. Alkotmány utca 10. Telefon: 312—553.-rí*-.

Next

/
Thumbnails
Contents