Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)
1965-06-09 / 134. szám
Vilag brbletőrjai, egyesüljetek! NÖGRÄD A Z M S Z M P N ÓG RÁD M f G Y El B I Z O TXS Á GA j S A,, M E G Y Et TA NAC S LAPJA XXI. fi VF. 1?A. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1965. JÚNIUS 9. SZERDA A lelkiismeret parancsa szerint A gyártelep raktára előtt a mindennapi élet zajlott. Szállítómunkások tehergépkocsit rakodtak. A cipekedő emberek egyike megbotlott, elveszítette egyensúlyát, s a kétszáz kilós zuhanó láda tompa reccsenéssel a lábára esett. Amikor a ládát leemelték róla, az összefutott emberek elborzadtak a nyílt törés láttán. Telefon, mentőautó, kórház. Üzenet a családnak, szomorúság. A baleset okáért a véletlent jelölték meg a jegyzőkönyvben... Vannak vállalatok, ahol nem múlik el hét, hogy ilyen „véletlen” ne történne. A SZOT-elnöksége nemrég jelentést készített, amelyben beszámolt az üzemi balesetek alakulásáról és a munkavédelmi rendszabályok betartásáról. Eszerint 1964-ben a halálos üzemi balesetek száma ugyan lényegesen csökkent az előző évihez hasonlítva, de az összes balesetek arányában nincs javulás. Egy év alatt 144 ezer 790 dolgozó szenvedett sérülést, üzemi baleset következtében. Menynyi fájdalom, könny és szomorúság! Nem is szólva _a balesetek miatt kiesett milliónyi munkanapról, az elveszett százmilliókról. Az okok nem újkeletűtek. Szervezetlenség, fegyelmezetlenség, a különböző rendszabályok ismételt megsértése, kötelező óvintézkedések elmulasztása, felelős emberek torz szemlélete, vagy közönye — hogy csak a legfontosabbakat jelezzük. Ez a felsorolás azt a benyomást keltheti, Fogy az okok természete miatt gyors javulás nem remélhető. Ebbe még akkor sem lehetne belenyugodni, ha valóban nem látszana semmi lehetőség a kedvező fordulatra. Az igazság azonban az, hogy — alaposan szemügyre véve a balesetek összetételét — kínálkozik megoldás a helyzet lényeges javításéra. A SZOT-elmökség a szerencsétlenségek körülményeit vizsgálva, megállapította, hogy. az üzemi balesetek több mint fele az anyagmozgatás területén történik. A nehéz fizikai munkát igénylő rakodás és belső anyagmozgatás. legtöbb vállalatnál elmaradott. Jellemző a kézimunka. a nyers fizikai erő alkalmazása. Egyes iparágakban a munkások egyharmada csak. anyagmozgatással foglalkozik. Az emberek életének és testi épségének féltése mellett ezeknél a vállalatoknál a munkatermelékenység színvonala is nyugtalanságot kellene, hogy okozzon. Cselekvő nyugtalanságot! „Hol van nekünk annyi pénzünk, és mikor gyárt iparunk annyi korszerű szállító- berendezést, amellyel valamennyi vállalatnál új alapokra helyezhetnénk az anyagmozgatást?” — hangzik bizonyára sokak ellenvetése. Nem titok: pénzügyi erőforrásaink szerények és kevés még gyártási tapasztalatunk is ahhoz, hogy rövid időn belül világszínvonalon álló eredményre pályázhassunk. A várakozás és a tétlenkedés mégis megbocsáthatalan lenne. A nemrég zárult Budapesti Nemzetközi Vásáron a sok ragyogó látnivaló között volt egy szerényen meghúzódó pavilon, ahol a SZOT Munka- védelmi Osztálya rendezett kiállítási a szállítás kisgépe- sitéséről és balesetvédelmi újításokról. Az itt látottak meggyőzhettek laikust és szakembert arról, hogy ahol őszintén könnyíteni, segíteni akarnak, ott ezt. nem túl nagy erőfeszítéssel, meg is tehetik. Az emberi találékonyság és jobbatakarás több tucatnyi példáját sorakoztatták fel a kiállítók, hogy eligazítással és tapasztalattal szolgáljanak mindazoknak, akik az ismert nehézségek ellenére sem hajlandók beletörődni az elmaradottságba. A bemutatott eszközök nagy többsége rendkívül egyszerű, közülük sok házilag is olcsón elkészíthető, megoldásokon alapszik. Szinte kivétel nélkül valamennyire az a jellemző, hogy nemcsak biztonságosabbá, hanem lényegesen könnyebbé és termelékenyebbé teszi a munkát. Á kiállított hordó-görgető és fékező berendezés alkalmazásával például elejét lehet venni a gyakran előforduló kéz- és lábsérüléseknek, s ugyanakkor lényegesen gyorsabbá válik ez a munka. Ehhez hasonlóan sok veszély elkerülhető a hordószállító targoncával, amelyre egy ember köny- nyüszerrel ráhelyezheti és rögzítve, biztonságosan szállíthatja a nehéz hordókat a szűk üzemi utakon. A talpas görgők megalkotói azokra a szállítómunkásokra gondoltak, akiknek 80—100 mázsás gépeket, vagy berendezéseket kelF olykor elég nagy távolságra — sok veszedelem közepette, kézi erővel továbbitaniok. Ezzel az egyszerű kis készülékkel három ember 100 mázsa darabot szállíthat a korábbinál biztonságosabban és negyedannyi idő alatt. A savballont szállító buktató-kocsi használatának jelentőségét köny- nyen megérti az. aki csak valemelyest ismeri ezt a rendkívül veszélyes munkát. Itt-ott már alkaOimazzák, de általánossá még nem vált. Folytatni lehetne a sort az univerzális — a ládák és kannák továbbítására egyaránt alkalmas — targoncával, a hidraulikával ellátott kézikocsival, amellyel nemcsak szállíthatók a 3—4 mázsás munkadarabok, vagy szerszámok, hanem fel is emelhetők a munkapadra. Ügyszintén a termékeket több emelet magasságból biztosan továbbító görgös- csúzdával, vagy a lépcsónjá- ró kézikocsival, nem is szólva az elektro-hidraulikus rakodógépről, amellyel 15 perc alatt könnyen, baj nélkül megrakható egy tehergépkocsi ládákkal, vagy hordókkal. Igaz, a felsorolt és a "lel nem sorolt berendezések elkészítése, vagy megvásárlás^ is pénzbe kerül. Am, ha valahol komolyabb cselekvésre határozzák el magukat, akkor ez két okiból sem lehet akadály. Egyrészt: mint említettük, ezek az eszközök viszonylag olcsón gyárthatók, beszerezhetők, másrészt: a közelmúltban kiadott pénzügyminisztériumi rendelet alapján a vállalatok kedvezményes feltételekkel bankhitelt kaphatnak a belső szállítások modernizálására. Miért ne kötnék össze a két nagy szociális és gazdasági feladat megoldását a vállalatok, ha erre adott a lehetőség? A lehető legkisebbre csökkenteni az anyagmozgatás közben keletkező baleseteket, és megsokszorozni a rakodás, szállítás, anyagtovábbítás termelékenységét. A vállalatok gadasági és mozgalmi vezetőin a sor, hogy a lelkiismeret és érdek parancsa szerint, megfelelő intézkedéseket tegyenek ott, ahol arra leginkább szükség és lehetőség. van. Buzgalmukat fémjelzi majd a kevesebb szenvedés és bánat a kevesebb verejték, és a szaporább munka. Gyertyános Zoltán Johnson meghívta a Gemini-4 űrhajósait (2. oldal) Napirenden a kenyérellátás a oldal) Percze Jani bácsi (3. oldal) A megyei labdarúgó bajnokság eredményei (4. oldal) Célok, módszerek, eredmények II (5. oldal) I Kerthelyiség nyílt Balassagyarmaton, a főútvonalon fekvő eszpresszó előtt Elsőrendű feladat a növényápolás Víxkár elhárítása a földeken — Rétek víx alatt — A mélyfekvésű területeken még mindig nem lehet sxántani A szombatra virradó éjjelen csaknem tíz órán át megszakítás nélkül zuhogó eső rendkívüli állapotot idézett elő a termőföldeken ist Az esőzés elsősorban a szécsényi, a salgótarjáni, a pásztói és a rétsági tizeket, állami gazdaságokat sújtotta és jelentős károkat okozott a szántóföldi termeftésben a Mátra vidékén. A lehullott csapadék mennyisége egyes helyeken elérte a 80—82 millimétert is. A nagyarányú esőzésnek kétféle hatását különböztethetjük meg a mezőgazdaságban: kedvező és káros hatást: A bőséges csapadék feltétlenül kedvezett a kései; tavaszi. szántásba került vetéseknek, főleg a burgonyának, a kukoricának. Káros következménye viszont, hogy megnehezítette, helyenként megakadályozta a lucerna betakarítását Az Ipoly mentén pedig, a szécsényi és a balassagyarmati járás több szövetkezetében viz alá kerültek a legjobb rétek, kaszálók. Több helyütt pedig az ár elpusztította, megtizedelte a vetést. Így Pilinyben kiforgatta a lezúduló víz a nemrégiben elültetett krumplit. Szurdokpüspökiben egy százhúsz haldnyi Bezosztája-táblát árasztott el a víz, úgy, hogy csak a búzakalászok látszottak ki a víz alól. Mátraverebólyen a le- kaszállt, szárított szénát sodorta el a Zagyva áradása. Károkat okozott az árvíz Hugyagon, örhalomban, Ipoly- vecén, Ipolyszögön, Déjtáron, Patakon és Homton is. Az őrhalmi tsz-tagok egész vasárnap dolgoztak és mintegy harminc holdnyi terület szénatermését sikerült megmenteniük. Súlyosain érintette a levonuló árhullám a mélyebb fekvésű területrészekkel rendelkező tsz-eket. Így például Lu- dányhalászi és Ipolyvece mélyebb fekvésű földjein még mindig nem tudták edvégezni a szántást. Itt is, más hasonló helyzetbe jutott szövetkezetekben is fel kell készülni a késői vetésre, mert vetetten terület a rendkívüli helyzetben sem maradhat. Mindenesetre a legnagyobb, elsőrendű feladat továbbra is a növényápolás végzése, minthogy a lehullott újabb csapadék feltétlenül kedvezett a gyomnövények növekedésének. Az Ipoly vízállása továbbra is magas, de illetékes helyről nyert értesülés szerint ez különösebb veszélyt még nem jelent, amit az is bizonyít, hogy az árvédelmi készültséget a tegnapi nap folyamán feloldották. Jelenleg vizkárelhárftó munkálatok folynak, amelyhez jelentős segítséget nyújtanak továbbra is a járási mezőgazdasági osztáílyok, a Közép- Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság műszaki szakemberei, a megyei tűzoltóság és a különböző társadalmi szervek. Már csak kisebb területeket borít víz, de itt is igyekeznek a víz levezetését árkolás- sal, töütésátvágással és szívaty- tyúzással minél előbb megoldani. Jó idő esetén, előreláthatólag valamennyi mezőgazdasági területen napokon belül megindulhat a megszokott munka. Eseménydúg nyári program Táborozásra készülnek a fiatalok Az idei nyár ugyancsak gazdag programot ígér megyénk ifjúságiának. A Nógrád megyei KISZ Bizottságion elkészültek a fiatalok nyári foglalkoztatásával kapcsolatos tervek. Renkívül fontos helyet foglal el ezek között a vezetőképzés, az építőtáborokban való tevékenység és a kikapcsolódás, a szabad idő hasznos és célszerű eltöltésének más számos módja. A táborozások június 13-án kezdődnek, e napon nyitják meg kapuikat a megyében és a megyén kívül az úttörőtáborok. Ezek között az idén olyanok is lesznek, amelyek lakói naponta négy órát dolgoznak, amelyért a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok térítést fizetnek. Az idei nyáron mintegy 85 úttörőcsapat fogja különböző táborokban eltölteni a nyarat, illetve vesz részt többnapos országjáró túrán. Cseretáborozásra is sor kerül a Nógrád megyei úttörők és a besztercebányai körzet úttörő csapatai között. Nógrádiból öt-hat csoport utazik csehszlovákiai úttörő táborba. Pontos helyet foglal el a fiatalok nyári programjában a vezetőképzés. A salgóbá- nyai központi úttörő- és KISZ vezetőképző-tábor, illetve az országos vezetőképző táborok július elsején nyitnak. A vezetőképzés során idén majdnem ezer úttörő, illetve ifivezetőt képeznek ki a központi megyei táborban. Az úttörő-, a sport-ifivezető, középiskolai és iparitamuló intézeti KISZ-titkárokon kívül KISZ segítő-tanárokat is képeznek. Az országos ifive- zető-képzésen, Csillebércen 182 Nógrád megyei fiatal vesz részt. Az iparitamuló intézetek KISZ segítő tanárai idén Balaton szemesre utaznak továbbképzésre. Még pótolható az elmaradás a bányákban A Nógrádi Szénbányászati Tröszt az év első negyedét sikerrel zárta. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy sikerült a bányák, munkáját egyenletessé tenni. Olyannyira, hogy a mélyművelésű bányák még a külfejtés elmaradását is pótolni tudták. Ma sajnos nem lehet elmondani ugyanezt a nógrádi bányák munkájáról. Eddig mintegy 20 ezer tonna szén hiányzik az esedékes tervből. Még akkor sincs megnyugvásra ok, ha azt vesszük alapul, hogy a külíejtésű banyák elmaradása ennél hétezer tonnával több, tehát végeredményben a drágábban termelő mélyművelésű bányák egy bizonyos hányadát pótolták az elmar adásnak. Adós a zagyva!, nagybáto- nyi és mátranovákl bányaüzem. Mizserfa és Kisterenye túlteljesítette tervét. Még szembetűnőbb az egyenetlenség, ha azt vesszük alapul, hogy 22 aknaüzem közül, csupán tíz teljesíti időarányos tervét. Az aknák közötti verseny is, nagyon szűk körre zsugorodott, a négy élenjáró közül három mizserfai. Az elmúlt negyedévi győztes Gyula akna 118 százalékkal halad az élen, Pálhegy 113, Szurdok 105 százalékot ért el, és még a kisterenyei Csiga bánya csaknem 106 százaléka említésre méltó. Kétségtelen, vannak gondok, amelyek akadályozzák a munkát, de ezek korántsem olyan nagy horderejűek, hogy azokkal teljes egészében indokolni lehetne az elmaradást. Ilyenek korábban is voltak és mégis sikerült a tervet teljesíteni. A megnyugvás fásultságot okoz és igen káros a termelésre. Szakítani kell ve le, hogy ne növekedjék, hanem csökkenjen az elmaradás. Ahogy telnek a napok, mindig nehezebb lesz pótolni az elmulasztottakat.
