Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)

1965-06-08 / 133. szám

2 NŐGRA n W65. Június 8. kedd Ho Si Minh távirata Ho Si Minih elvtárs, a Vi­etnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának elnö­ke, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke, távirat­ban köszönte meg a 75. születésnapjára Dobi István és Kádár János elvtárstól kapott jókívánságokat és azt a támogatást, amelyet a ma­gyar nép nyújt az amerikai imperializmus ellen küzdő vietnami népnek. Kifejezte meggyőződését, hogy Vurszá- gairtk kapcsolatai tovább erősödnek és sok sikert 'kí­vánt a 'magyar népnek a szocializmus építésében. Egy görög újságíró ügye MOSZKVA (MTI) .Külföldön kifejtett nem­zetellenes tevékenységéért” a görög hatóságok megfosz­tották állampolgárságától Georgulasz Beikoszt, az Av® című demokratikus görög lap moszkvai tudósítóját. Beíkosz, aki korábban már hosszú éveket töltött a gö­rög reakció börtöneiben, nemrég utazott el Moszkvá­ból, hogy szabadságai Athénben töltse. Amikor Beikoes a szo­katlan közlés után a görög belügyminisztériumhoz for­dult magyarázatért, tudtára adták, hogy moszkvai tudó­sító munkája miatt hozták ezt a döntést A sajtószabadság elleni durva merényletet kommen­tálva, az AVgí rámutatott: i^dószkvai tudósítónk az elmúlt években sokat mun­kálkodott azon, hogy minél szélesebben és tárgyi tago­sabban megismertesse a gö­rög közvéleményt a szovjet valósággal és hogy fejlessze a 'kapcsolatokat a görög és szovjet újságírók között”. Ezért — állapítja meg a lap — a Beikosz ellen fogana- sított intézkedések teljesén alaptalanok. Vietnami helyzetkép Bambarobbanások és tüntetések Kalóztámadás a VDK ellen — Ssabadsághareos»akciók Amerikai katonai erősítések SAIGON A dél-vietnami fővárosban folytatódnak a katolikus tö­megek kormányellenes tünte­tései. Vasárnap Phan Huy Quat miniszterelnök megbe­széléseket folytatott Angelos Palmas apostoli delegátus és Paul Nguyen Van Binh sai- goni érsekkel, a felzaklatott kedélyeket azonban aligha si­került lecsillapítani: a tüntető katolikusok a nap folyamán többizben összetűztek a rendőrség­gel. A tereken katolikus papok in­téztek beszédet híveikhez és követelték a Quat-kormány lemondását. A fővárostól mintegy 30 kilométernyire a Dalatba vezető országúton a katolikusok feltartóztatták a forgalmat és a vidékre tartó utasokat visszafordulásra kényszerítették. A késő esti órákban Saigon kínai lakónegye­dében bomba robbant. A robbanás, amely három személyt megölt és kettőt megsebesített, egy háztömb- nyűre történt az egyik katoli­kus templomtól. Egy másik háztömb távolságra viszont az amerikai katonai hatóságok egyik irodája működik. A robbanás pontos körülményeit még nem tisztázták. Az AFP jelentése szerint egy másik amerikai katonai iroda előtt az őrök hétfőre virradó éjsza­ka tüzet nyitottak négy , gyanús” személyre. Vasárnap este a 7. ameri­kai flotta egyik repülőgép- anyahajójáról felszállt négy Skyhawk mintájú léglökéses repülőgép tá­madást hajtott végre a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe ellen. A kalózrepülőgépek Hanoitól mintegy kétszáz kilométernyi­re délre vasúti járműjavító műhelyeket és országúti cél­pontokat bombáztak és lőttek fedélzeti fegyvereikkel. Pleiku térségében, Saigon­tól mintegy 385 kilométernyi­re észak-keletre a szabadság- harcosok elfoglaltak két fa­lut. Az egyik község mindösz- sje 11 kilométernyire van a tartományi fővárostóL WASHINGTON Az amerikai fővárosban a héten megbeszélések sorozatát tervezik a vietnami helyzet­ről Taylor tábornok, saigoni nagykövet részvételével. Az angol hírügynökség emlékez­tet rá, hogy a közelmúltban elterjedt hírek szerint rövidesen további 15 000 amerikai katonát külde­nek Vietnamba. Jelenleg mintegy 46 500 főre becsülik az országban állomá' sózó amerikai hadsereg lét számát. A washingtoni had' ügyminisztérium köreiben nemrégiben kijelentették: le­hetséges, hogy ezt a számot a közeljövőben 75 000-re eme­lik. LONDON A nukleáris leszerelésért küzdő mozgalom vasárnap rendezte meg Londonban évi konferenciáját. A konferencia egyhangúlag elfogadott hatá­rozatában sajnálatosnak mi­nősíti, hogy az angol kor' mány támogatja az Egyesült Államok vietnami politikáját. A határozat felszólítja a Wil- son-kormányt: követelje Washingtontól az Észak-Viet­nam ellen folytatott amerikai bomba támadások megszünte­téséi. Dominikában a nép rokonszenvo az alkotmányos erőket támogatja A „bőrnyakúak“ elhagyták az országot Santo Domingo, a domini­kai főváros nyugati hírügy­nökségi jelentések szerint „teljes nyugalomban” töltöt­te a vasárnapöt. Az idézett nyugati hírügynökségek ez­zel a nyugalommal összefér- hétőnek tartják, hogy a szembenálló felek: az Imbert- féle jobboldali junta és az alkotmányos Caamano-erők, illetve az amerikai megszál­lók között a nap folyamán hétszer borult fel a tűzszünet. A lövöldözések a San Isidro támaszpontot a város belte­rületén létesített külföldi megszállási negyeddel ösz- ezekötő folyosó mentén zaj­lottak le. A jelentésekből kitűnik, hogy a Caamano-kormány egy­re nagyobb népszerűséget vív ki nemcsak » főváros­ban, hanem az ország legkülönbö­zőbb területein is. Az alkotmányos kormányzat egyébként vasárnap ismét fel­hívta a figyelmet arra, hogy Imberték rendőrsége ke­gyetlen terrorintézkedés­sel sújtja azokat a polgá­rokat, akik a jobbolda­liak által megszállt helye­ken Caam&no híveinek mondják magukat. Vasárnap visszatért Santo Domingóba U Thant domi­nikai ügyekkel foglalkozó rendkívüli megbízottja: dr. Antonio Jósé Nayobre. Köz­ben az Amerikai Államok Szervezetének három főnyi bizottsága, amely a múlt hé­ten érkezett Santo Domingó­ba, dominikai polgári politi­kusokkal és külföldi nagykö­vetekkel folytatott megbe­szélést. E tárgyalások köz­Szükségállapot* és „szükségparlament rpintí* : A SZÁZAD NEVEZETES Jidizié: bűnügyei Panama a minisztériumban 87. Gróf Klebelsberg immár gyászbeszédének vége félé jár. Könnycsorditó, zengzetes mondattal vesz búcsút a sír szájánál: — Vass József! Nemes ha­zafi, nagy miniszter, igazi államférfi, régi jó kollégánk, isten veled! Gróf Klebelsberg hátra­lép a helyére, kezét elől összekulcsolja. Oldalvást áll Dréhr Imre államtitkár, akire Vasa miniszter legalább át­menetileg minden gondját-ba- ját hagyta. Egyelőre ő vezeti majd a minisztériumot. Úris­ten! Szeme még jobban be­húzódik gödrébe, ha erre gon­dol. Mi lesz itt holnaptól kezdve, azt csak a Vass Jó­zsef lelkét is befogadó ég tud­ja De szerencsére tudja más is. Tudja gróf Klebelsberg is. Már tízszer végiggondol­ta a holnap reggeli minisz- tertenácson elmondandóját, ahol is az elhúnyt miniszter hátrahagyott anyagi ügyei­nek halaszthatatlan rendezé­se kerül bizalmas napirend­re. Zilált ügyek, cifra adóssá­gok. De mindegy, adós — fi­zess. Mert ha nem, hát ak­kor olyan hitelezők fognak kopogtatni a közvélemény ajtaján a járandóságukért, akik e célból egyáltalán nem kívánatosak, s akik láttán még a sok vihart látott t. Há­zat is kilelné a hideg. Klebelsberg szinte mozdu­latlan ajakkal odasűgta Dré- hmek. — Mennyi kell ehhez az izéhez... a legsürgősebben? Dréhr visszasúg: — Hatvanezer pengő. — Ejha! — Csak a legsürgősebbek.., — No, jó. Meg kell szavaz­tatni, kedves öcsém, mert ha nem, hát akkor füstje se ma­rad ennek a nagy kegyelet­nek. .. Egy nappal Vass miniszter te­metése után a miniszterta­nács simán, zajtalanul meg­szavazta azt a bizonyos hat­vanezer pengőt, amelyet a szertartás végén Dréhr állam­titkár emlegetett. Klebelsberg gróf, aki a külföldön időző Bethlen helyett a kormányt vezette, nyomatékosan hang­súlyozta a minisztertanács előtt, mennyire fontos, hogy Vass miniszter makulátlan jó hírnevét minden eszközzel megvédjék a suttogó pletyká­tól, mindenki ellenében, aki sarat fröcsköl a feddhetetlen jellemű hazafira. Klebelsberg és a kormány tagjai féltek, hogy most, Vass halála után, széltében-hosszában kipat­tannak ama botrányos esetek amelyek a nagyprépost-mi­niszter életét oly gazdagon tarkították, és amelyeket a korábbi években alig győz­tek eltussolni. Az egyik ilyen história 1928 szeptemberében történt. Huszonhatodikén hajnal­ban felberregett báró Korá­nyi Frigyesnek, a Pénzintézeti Központ akkori elnökének póeö tárnája a „szélesebb alapokon nyugvó koalíciós kormány” felállítása, de semmi hír nincs arról, hogy vajon valemelyest te közelebb jutottak-e a megállapodáshoz. Most a hét elején már „csak” 12 500 amerikai ejtő­ernyős ás 700, a légierőkhöz tartozó katona teljesít szol­gálatot Dominikában, ugyanis vasárnap az utolsó amerikai tengerészgyalogosok is elhagy­ták az országot. A „bőmya- kúak ” április 28-án, a domi­nikai népi felkelés negyedik napján szálltak partra. Azok az amerikai fegyveresek, akik Dominikában maradtak, a sebtiben összehozott „Ame­ri ka-közi fegyveres erők” ré­szét képezik. Az AÁSZ-erŐk- hőz 1560 brizil, Cósta Rica-i hondurasi és Nicaragua-i ka­tonai személy tartozik. telefonja. Korányi kimászott az ágyból, s meglepve hallgat­ta Vass József minisztert a vonal túlsó végéről: — Kérlek szépen, rendkí­vüli ügyben zaklatlak. Fontos államérdek. Légy szíves, reg­gel nyolckor befáradni hoz­zám, a minisztériumba. Igen halaszthatatlan. Még nyolc óra sem volt, amikor a báró már szemközt ült a láthatóan ideges mi­niszterrel. — Kérlek szépen, nem tu­dom, mit tudsz te a Halász Lajos Bankházról? —Semmi jót — borult Fe­dőkbe a báró homloka. — Huszadrangú zugbank. Ha­lász pedig sötét figura. Re­mélem, nem álltái vele szó­ba? Vass bűnbánattal bámult Korányira: —De igen, sajnos. Sőt most arra kell megkérjelek, hogy tűzzel-vassal segíts sza­nálni a Halász-féle bankot. Várj, megmagyarázom. Ez fontos közérdek. — Nevétséges, kérlek — idegeskedett Korányi — ,hogy lehet ilyen, alvilági figura sza­nálása közérdek? Vass József így magyarázta rneg Korányi Frigyesnek, hogy mi a közérdek: — Meg kell értened! Halász könyveiben olyan nevek, ügyek, esetek szerepelnek, amelyek semmi szín alatt sem AZ ÚGYNEVEZETT szük­ségtörvények bevezetése körüli vita hullámai Nyugat- Németországban az utóbbi időben magasra csaptak. Az ellentmondásokat még jobban kiélezte az a tiltakozás, amellyel 215 professzor for­dult a szakszervezetekhez a törvény életbeléptetésének megakadályozására. A közvé­leményt két körülmény ri­asztotta: kormánypárta körök­ből származó hírek szerint a törvényt még az őszi válasz­tások előtt tető alá kívánják hozni. Másrészt a törvényről olyan részletek váltak isme­retessé, amelyekből a legrosz- szabbra következtetnék. A szövetségi gyűlés jobb- szárnya hónapok óta ülése­zik, hegy új javaslatokat te­gyen a szükségtörvényekre. A tanácskozások zárt ajtók mö­gött folytak és csak kevés hir sóvárgott ki azokról. A ja­vaslatok a kormánypártok, a Kereszténydemokrata Párt és a Szabad Demokrata Párt el­képzeléseit tartalmazzák. A szociáldemokrata párt vezetői csak egyes pontokkal szemben élnek fenntartással, a javas­lattal elvileg egyetértenek. A hét éve folyó vita során elvi fenntartásaikat fokról-fokra feladták: hogy kormányképe- sek legyenek, jobbról kíván­ják a polgári partokat túl­licitálni. A javaslattal szembe­ni ellenállást mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a legfontosabb kérdé­sekben hét évi vita után sem tudtak megegyezni. Katonai körökből pedig leszögezték: „A legcözelebbl feladat a szükségalkotmány és a szük­ségtörvénykönyv elfogadtatá­sa. E nélkül minden fárado­zásunk meddő.” Melyek ezek a törvények, amelyeket kato­nai körök annyira óhajtanak? A keret: „Törvény az alkot­mány kiegészítésére”, más szavakkal „szükségalkot- mámy”. Mit jelent ez? „Védelmi”- vagy „feszült- ség”-áHapot idején messze­menően mellőzhető a demok­rácia. A „feszültségállapot” meghatározás maga is nem meghatározható, bizonytalan valami. A 215 professzor el­sősorban ezt a pontot támad­ja: „Ez nem más, — állapít­ja meg a tiltakozás — mint törekvés, hogy ű. n. „feszült- ségállapof'-ot hozzanak létre, sőt provokáljanak — a belpo­litikai és szociális problé­mák totális felszámolására.” Az „állapot” beálltát egy szükség-parlament vagy az ál­lamelnök maga deklarálhatja, kerülhetnek nyilvánosságra. De ez az ember most a csőd szóién áll, és azzal fenyegető­zik, hogy ha nem mentjük ki a pácból, mindent elfecseg. Kérlek, ez nekem személyes tragédiám lenne, ez engem cl vészé j lene. Ebben a pillanatban kinyílt a miniszteri szoba ajtaja. Kra- usz Simon, a közismert fezőr és bankár, a Giro és Pénz­táregylet és még egy tucat­nyi bank elnökségi tagja ér­kezett. Láthatóan otthonosan mozgott Vass környezetében. Vass előtte is elismételte az iménti tényálást: Korányi szótlanul töprengett, de Kra- usz Sírni nem volt megijedve: — Nem lesz baj. Segítünk. Elvégre barátok vagyunk, nem? Vass hálásan mosolygott rá. Megállapodtak, hogy este ta­lálkoznak Popovits Sándor­nak, a Nemzeti Bank elnöké­nek lakásán. Azon az estén már fél tucat pénzügyi szak­ember, a tőkésviiág gőgös és mindenható képviselői törték a fejüket, hogyan húzhatnák ki legcélszerűbben a csávából Halász Lajost, a zugbankárt. De miért ez a nagy buzgalom? És, hogy van az, hogy a kö­vetkező nap reggelén már a Pénzügyminisztériumban foly­nak ezek a tárgyalások, a nagyhatalmú Wekerle Sándor pénzügyminiszter figyelmének közepette? Ki ez a Halász és mit tud? (folytatjuk.) kancellári jóváhagyással. Ez a „szüikségparlament” lépne a szövetségi gyűlés helyébe. SZÜKSÉG ESETÉN a kor­mány „s zükségr endel etekkel ” uralkodhatna, „ha ezt a hely­zet megköveteli”. Az ellenzék rámutat: ez a pont kísérte­tiesen emlékeztet az 1933-as időkre, amikor a német biro­dalmi kormány Hitler útját egyengette. Az alapvető alkotmányos jogok, — mint a vélemény­nyilvánítás, gyülekezési, köl­tő zködési szabadság — korlá­tozhatók vagy érvénytetenit- hetők. A szabad munkaválla­lási jog megszűnnék. A kormány fegyveresen be­vetheti a hadsereget, a lakos­ság ellen, „ha ezt a helyzet megköveteli”. Ehhez még az ú. n. szükségparlament bele­egyezése sem szükséges. A munkás zolgálati törvény lehetővé tenné, hogy minden munkaképes férfit és nőt kényszermunkára behívhassa­nak. A törvényi avaslatok eSer>~ aői leleplezik a nyilvánvaló célokat: a demokrácia leépíté­sét és a háború előkészítését 1300 közéleti személyiség az év elején igy jellemezte a Ja­vaslatokat: „Felülről kezde­ményezett államcsíny veszé­lyével fenyegetnek.”" A fém­munkások szakszervezete, a legnagyobb nyugatnémet szakszervezet elnöke ezeket mondotta: „A törvényjavas­latok a lakosság totális ősz- szefogását begyűjtését cékc- zák háború céljából.” A SZAKSZER V EKETEK kongresszusa 1963-ban hat­millió szervezett dolgozó ne­vében mindennemű szükség- törvényt elutasított. Azóta per­sze sok kísérlet történt, hogy ezt a határozatot gyöngítsék. Egyes, áz SZDP-hez közelálló szakszervezeti vezetők igye­keztek hangoztatni, hogy a kongresszus határozatát nem szabad egyértelműen értel­mezni. r A 215 nrofesszor, körtük Nobel-díjasök és más neves tudósok, éppen ezért fordul­tak a szakszervezetekhez, mert számos — a szövetségi gyűléshez vagy a kormányhoz intézett — tiltakozásuk: vá­lasz nélkül maradt. „Kérdezzük Önöket: meg­maradnak-e elhatározásuk mellett és mdt készülnek ten­ni, hogy komolyan megvéd­jék a demokráciát?” — kér­dezik tiltakozó emlékiratuk­ban a professzorok. A szak­szervezetek azonnali és pozi­tív választ adtaik. A kormány­pártok kirohantak a profesz- szorok ellen. A szociáldemok­rata párt vezetősége ebben a kérdésben hivatalosan elhatá­rolta magét a szakszerveze­teiktől. Ez példátlan eset a német pártvezetés történeté­ben, hiszen a legtöbb szak- szervezeti vezető természete­sen tagja az SZDP-nafc. Az elkövetkező hónapok megmutatják majd, ki lesz az erősebb! Von Gottfried Matzler Háztartási cikkek gyártására szabad kapacitást keresünk. Vastömegcikk Értékesítő Vállalat Budapest, VIII. Üllői út 32. II. em. 5. szoba

Next

/
Thumbnails
Contents