Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)
1965-06-06 / 132. szám
VSág proletárjai, egyesüljetek? \ NOGRAD AZ MSZMP. NÓGRÁD MEG Y E I BIZOTTSÁGA F S;"A .M f- G'Y i I 1 A N ÁC S IAPIA « XXI ÉVF. 137. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1965. JUNIUS 6. VASÁRNAP A munka gyümölcse 1 •• •• közös Egyes műszakiak panaszkodnak a munkásokra. Azt állítják: műszaki ellenesek. A miértet azonban a maguk szája íze szerint próbálják magyarázni. Ilyen tormán: türelmetlenek, nem megértőek, nem tárgyilagosak stb. Lehet ezekben a megjegyzésekben némi igazság is. De most nem erről van szó, A munkások egyike-mási- ka valóban néha egy kicsit nem a legkulturáltabban, de joggal teszi szóvá azokat a mulasztásokat, munkaszervezési problémákat, amelyek rajta csattannak, amelyet az ő borítéka érez meg a legjobban. Ilyankor, de csak ilyenkor, nem a műszaki ellen, hanem a tehetetlenség, a rossz munkaszervezés ellen ágál. Ehhez viszont joga van, jól teszi. Még akor is, ha ezek után egyes műszakiak neheztelnek a sajtóra, mert szóvá teszi a mulasztásokat. Nincs jogunk elhallgatni a munkások igazságát 6em. Különösen most, amikor az új normák bevezetése nem megy máról holnapra, sok akadállyal, nehézséggel kell megbirkózni, ennek során bizony számtalanszor elhangzik a jogos kérés: tegyék föl yomateássá a munkát, adjanak időben anyagot, alkatrészt, legyen jó a szerszám, a gép. És mindez a kívánság még csak nem is ellentétes a decemberi párthatározat útmutatásával, sőt azzal nagyon is egybevág. S ilyen esetekben rásütni a munkásokra, hogy műszaki élenesek, nemcsak igazságtalan, hanem felelőtlen is. Mert bizony a tények sokszor mellettük szólnak. Egyes műszakiak kényelmeskedése, hanyagsága néhány esetben pedig tehetetlensége komoly gondot okoz a termelés folyamatosságában. Abban viszont a műszakiaknak van igazuk, hogy ha a munkások általában beszélnek a műszakiak gyenge munkájáról, ugyanolyan rossz ügyet szolgálnak, mint amikor a műszakiak egy része, egykalap alá veszi a jól és a kevésbé jól dolgozó munkásokat Ilyenkor látszólag mindenkit felelőssé tesznek, holott valójában senkit sem. Az áJ talánosítással viszont indokolatlanul megsértenek olyan embereket is — legyen az munkás, vagy műszaki —, akik éppen dicséretet, vagy elismerést érdemelnének. Mindebből olyan következtetést vonhatunk le: a munkásnak nemcsak joga, hanem kötelessége is konkrétan szóvá tenni a munkáját gátló körülményeket, de mindig csak konkrétan és névre szólóan. És csakis így. És ez áll megfordítva: a műszakiak se ítéljenek sommásan. Még akkor sem, ha itt-ott találkoznak műszaki ellenességgel. Mert ilyen is van. Egyik üzemben erőteljesebben, máshol gyengébben jelentkezik. Vadhajtása az egyre jobban demokratizálódó üzemi életünknek. Megnyilvánulási formája jelenleg más, mint a korábbi években volt. Akkor az járta: minek az a sok műszaki, nélkülük is megoldjuk feladatainkat. Elvétve még ma is találkozunk ilyen véleménnyel. Azonban a régit újjal is kiegészítették: a műszakiak egész nap az irodában ülnek, nem csinálnak semmit, felveszik a nagy pénzt... E szemlélet képviselői főleg a kultúrálatlan, öntudatban alacsony szinten álló munkások között találhatóak, soraikban elég sok a demagóg, akik igen hangzatos szavakkal igyekeznek maguknak híveket toborozni. Sajnos előfordul, hogy egyes párttagok is egyetértenek az ilyen kijelentésekkel,, tót hallottunk olyanról, aki be is állt ezeknek a sorába. Először is, különbséget kell tenni irányító és vezető műszakiak között. Mindkettőnek más a feladata. Az előbbi elvileg irányít, tehát egy üzemrész, gyárrészleg átfogó termelési, műszaki és gazdaságossági kérdéseivel foglalkozik, az utóbbi pedig közvetlenül lent a műhelyben, a brigádoknál, illetve csapatoknál szervezi, vezeti a termelést. Máskést jelentkezik a munka eredménye a művezetőnél, megint másként a gyártmányfejlesztőnél, a technológusnál és a kísérletező mérnöknél. A különbségek a munka természetéből fakadnak. Ezért mindenféle általánosítás végtelen nagy kárt okozhat. Ennél a problémánál viszont szükséges megemlíteni: az irányító beosztásúak " nem akkor dolgoznak jól, ha minden apró kérdésiben ők akarják kimondani a döntő szót, hanem ha az üzem, a gyár fejlődését öttíz évre előre látják, és ennek megfelelően alakítják ki munkamódszereiket, szabják meg a fejlődés egyre magasodó mércéjét, önmaguk és közvetlen munkatársaik számára. Ma már szükségtelen arról beszélni, hogy nemcsak az dolgozik, aki a gép mellett termel, vagy a bányában dolgozik, házat épít, lakást fest, víz- vagy fürdőberendezést szerel, fűtő az erőműben, vagy a vasútnál. Nem haszontalanabbak s nem kevésbé fáradnak el a műszakiak, akik közül egyiknek munkájában hamarább, a másiknál pedig csak hosz- szas törődés, fáradozás, nem egy ébren töltött éjszaka után jelentkezik az eredmény. Mégpedig új, korszerűbb termékekben, fejlettebb technológiában, könnyebb munkafeltételekben, a baleseti veszélyforrások számának csökkenésében. S ez legalább olyan értékes tevékenység, mint a munkapadoknál eltöltött hasznos idő. Ha kritika alá vesszük a hangoskodók jellemét, magatartását, hamar napfényre kerülnek az indítóokok. Ezek között megtaláljuk a rosszindulatot, az irigységet, nem egy esetben a tehetetlenséget. Fellépni az ilyen emberek ellen —szüntelen nevelve, s ha kell, elmarasztalva őket — azért is társadalmi kötelezettség, mert zavarják, megrontják az alkotó munka örömét, kárára vannak azoknak az eredményeknek, amelyeknek elérésében a munkások és a műszakiak közös erőfeszítése ölt testet. Venesz Károly Az MSeMP Nógrád megyei Bizottságának határozata Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága csütörtökön ülést tartott. Napirenden szerepelt megyénk tsz-pártalapszerve- zetelnek tevékenysége. Ezután a pártbizottság szervezeti kérdéseket tárgyalt. Alics János elvtársat, a megyei pártbizottság titkárát, nyugdíjba vonulása alkalmából, érdemeinek elismerése mellett a pártbizottság felmentette titkári tisztségéből, s helyébe Jcdlicsk* Gyula elvtársat, a Salgótarjáni Városi Pártbizottság első titkárát választotta meg. Ülést tartott az MSzMP Salgótarjáni Városi Pá rtbizottsága Pénteken tartotta ülését a Salgótarjáni Városi Pártbizottság. A soron következő feladatok megtárgyalása után felmentette első titkári tisztségéből Jedlicska Gyula elv- társat s helyére Szalai Gáspár elvtársat választotta meg első titkárnak. Az öreg mezítlábas kubikos gondolataiba merülve ül az építők új, korszerű székháza előtt. Feje fölött a magasban az élüzem cím csillaga. (Cikk az 5. oldalon) Jelentések a felhőszakadás után Munkában a tűzoltóság, az ÉMÁSZ — Zavarok a postai forgalomban — Anyagi károk a mezőgazdaságban és az építkezéseken Pénteken este megyeszerte rendkívüli méretű felhőszakadás volt. A délelőtti csapadékhullást is számítva pénteken reggel héttől tegnap reggel hétig Salgótarjánban 41,2 milliméter csapadék hullott: ezt megelőzően négy esztendővel ezelőtt Volt ilyen arányú esőzés. Ipolyszögön az éjjeli órákban a villám becsapott Be- ke József és Szabó Gáspár háztáji dohánypajtájába. A zivatar a vízkárok elhárításában és megelőzésében állította nagy feladat elé az önkéntes és az állami tűzoltókat. A salgótarjáni Ilona- telepen öt lakást öntött el a víz. Víz alá került az úgynevezett bányai kórháznál a kórbonctani részleg, a laktanyakórháznál pedig a garázs. A Pécslcő utcai építkezésnél nyolcszáz liter/perc teljesítményű szivattyú dolgozik. Taron, Mátraverebély- ben, Pásztón, Enörefalván az önkéntes tűzoltók védekeznek a víz ellen. Az állami tűzoltóság szivattyúkat helyezett készletbe a ZIM-nél, a Bányagépgyárnál, az Öblös- és Síküveggyárnál. Szécsényfelfalu és Piliny felé reggel nem tudott közlekedni a munkásautóbusz. A vasúti közlekedésben a zivatar nem okozott fennakadást. A telefonösszeköttetés megszakadt Salgótarján, valamint Balassagyarmat, Miskolc Rétság között. A budapesti összekötést sikerült fenntartani. A tartalmukból ítélve sürgős táviratokat és a sürgősként feladottakat Budapesten át továbbították Balassagyarmatra. Amikor a zivatar erősödött, az ÉMÁSZ azonnal készültséget rendelt el. Salgótarjánban három, Balassagyarmaton két gépkocsi állt munkába. A megyeszékhelyen több ponton — a vásártér táján, a Karancs utcában — késő estétől a reggeli órákig szünetelt az áramszolgáltatás. Szombaton délelőtt Pásztó, Mátracserpusz- ta, Balassagyarmat, Sámson- háza, Nagybárkány és Kisbár- kány környékén még folyt a hibakeresés és elhárítás. Súlyos gondokat okozott a felhőszakadás a mezőgazdaságban is, — különösképpen a pásztói és a szécsényi járásban. A vihar ledöntötte a kalászosokat és több helyen kimosta a víz a kapásokat. A megyei tanács vezetői tegnap a ror^yét járták, hogy felbecsüljek a károkat. A vizsgálat után megteszik a rendkívüli esemény követelte, szükséges intézkedéseket. A szorospataki Szeptember 6 aknában a betörő víz elárasztotta a bánya legmélyebb részeit; többek között a raed- vesi alapvágat is víz alá került. A bányászok szonioaton reggel már hozzákezdtek annak a hetven-nyolcvan csille iszapnak kiszállításához, amelyet az áradat hordott be. Az esőzés miatt más bányaüzemeknél is akadozott a szállítás és a villamosenergia szolgáltatás. A külfejtésű bányáknál egyidőre megbénult a termelés. Kz esőzés jelentős mértékben . hátráltatta a regionális vízmű építését is. A kettes telep víztisztító épületének pincéié ismét megtelt vízzel, amely kikezdte az oldal- és a mennyezetvakolatot. A szűrőház melletti derítők épülő vasszerkezetét szennyezte be az iszap. Az egyes telepen az Ipoly gyors emelkedése nehezíti a védekező munkáját Az órákig tartó felhőszakadás meglehetősen nagy károkat okozott a salgótarjáni építkezéseken. A Pécskő utca északi és déli területein rengeteg sódert, homokot, kőzúzalékot mosott, hordott el az áradat. Az eső leáztatta a tizenhetes jelű épület belső vakolását, s a toronyépületek belső felületeiről, összesen mintegy hatszáz négyzetméternyi vakolatot. Ugyancsak sok anyagot tett tönkre az eső a kórház építésénél. Víz alatt áll az acélárugyári készáru raktár alapja, beázott a megyei művelődési ház. Gyors felmérés alapján az anyagi kár meghaladja a negyvenezer forintot, azonban énnél is nagyobb kiesést okozott, hogy több építkezésen a munka megbénult. Apró Antal Belgrádban Jakov Blazsevics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnölke díszvacsorát adott az Apró Antal vezette magyar kormányküldöttség tiszteletére. A delegáció Belgrádban részt vesz a jugoszláv—magyar gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság első ülésszakán. A Metropol szállóban rendezett díszvacsorán részt veitek a magyar kormányküldöttség tagjai. Jugoszláv részről a díszvacsorán részt vettek: Jozse Brilej, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, és más hivatalos személyek. A díszvacsorán Jakcw Blazsevics és Apró Antal pohárköszöntőt mondott. Szünetel a hajózás a jugoszláv Dunán A Duna jugoszláviai szakaszán Újvidék és Bezdán között szombaton beszüntették a hajózást. Az intézkedés mindaddig érvényben marad, amíg az árvízveszély el nem múlik. Nógrádi siker az Országos Középiskola Tanulmányi Versenyen A művelődésügyi miniszter odaítélte az 1964—65. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny díjait, s egyidejűleg — az illetékes bizottságok javaslata alapján — megállapította a helyezetek sorrendjét is. Kiosztásra került a meghatározott tantárgyakból 84 díj. A főváros diákjai 53, míg a vidéken élő tanulók 31 helyezést értek el. A legjobb vidéki városnak Debrecen, majd Szeged és Esztergom bizonyult. Megyénkből Sztrés Erzsébet, a balassagyarmati Balassi Bálint gimnázium 4. osztályos, valamint Tótok Katalin, a Salgótarjáni Madách Imre gimnázium 4. osztályos tanulója szerepelt sikerrel a tanulmányi versenyen.
