Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)

1965-06-06 / 132. szám

VSág proletárjai, egyesüljetek? \ NOGRAD AZ MSZMP. NÓGRÁD MEG Y E I BIZOTTSÁGA F S;"A .M f- G'Y i I 1 A N ÁC S IAPIA « XXI ÉVF. 137. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1965. JUNIUS 6. VASÁRNAP A munka gyümölcse 1 •• •• közös Egyes műszakiak panasz­kodnak a munkásokra. Azt állítják: műszaki ellenesek. A miértet azonban a ma­guk szája íze szerint pró­bálják magyarázni. Ilyen tormán: türelmetlenek, nem megértőek, nem tárgyilago­sak stb. Lehet ezekben a megjegyzésekben némi igaz­ság is. De most nem erről van szó, A munkások egyike-mási- ka valóban néha egy ki­csit nem a legkulturáltab­ban, de joggal teszi szóvá azokat a mulasztásokat, munkaszervezési problémá­kat, amelyek rajta csat­tannak, amelyet az ő borí­téka érez meg a legjobban. Ilyankor, de csak ilyenkor, nem a műszaki ellen, ha­nem a tehetetlenség, a rossz munkaszervezés ellen ágál. Ehhez viszont joga van, jól teszi. Még akor is, ha ezek után egyes műszakiak neheztelnek a sajtóra, mert szóvá teszi a mulasztásokat. Nincs jogunk elhallgatni a munkások igazságát 6em. Különösen most, amikor az új normák bevezetése nem megy máról holnapra, sok akadállyal, nehézséggel kell megbirkózni, ennek során bizony számtalanszor el­hangzik a jogos kérés: te­gyék föl yomateássá a mun­kát, adjanak időben anya­got, alkatrészt, legyen jó a szerszám, a gép. És mind­ez a kívánság még csak nem is ellentétes a decem­beri párthatározat útmu­tatásával, sőt azzal nagyon is egybevág. S ilyen esetek­ben rásütni a munkásokra, hogy műszaki élenesek, nem­csak igazságtalan, hanem felelőtlen is. Mert bizony a tények sokszor mellettük szólnak. Egyes műszakiak kényelmeskedése, hanyagsá­ga néhány esetben pedig te­hetetlensége komoly gondot okoz a termelés folyamatos­ságában. Abban viszont a műszakiaknak van igazuk, hogy ha a munkások általá­ban beszélnek a műszakiak gyenge munkájáról, ugyan­olyan rossz ügyet szolgál­nak, mint amikor a mű­szakiak egy része, egykalap alá veszi a jól és a kevés­bé jól dolgozó munkásokat Ilyenkor látszólag minden­kit felelőssé tesznek, holott valójában senkit sem. Az áJ talánosítással viszont in­dokolatlanul megsértenek olyan embereket is — le­gyen az munkás, vagy mű­szaki —, akik éppen dicsé­retet, vagy elismerést érde­melnének. Mindebből olyan következtetést vonhatunk le: a munkásnak nemcsak joga, hanem kötelessége is konkrétan szóvá tenni a munkáját gátló körülmé­nyeket, de mindig csak konkrétan és névre szólóan. És csakis így. És ez áll megfordítva: a műszakiak se ítéljenek sommásan. Még akkor sem, ha itt-ott találkoznak műszaki ellenes­séggel. Mert ilyen is van. Egyik üzemben erőtelje­sebben, máshol gyengébben jelentkezik. Vadhajtása az egyre jobban demokratizá­lódó üzemi életünknek. Megnyilvánulási formája jelenleg más, mint a ko­rábbi években volt. Akkor az járta: minek az a sok műszaki, nélkülük is meg­oldjuk feladatainkat. El­vétve még ma is találko­zunk ilyen véleménnyel. Azonban a régit újjal is kiegészítették: a műsza­kiak egész nap az irodában ülnek, nem csinálnak sem­mit, felveszik a nagy pénzt... E szemlélet képviselői fő­leg a kultúrálatlan, öntudat­ban alacsony szinten álló munkások között találha­tóak, soraikban elég sok a demagóg, akik igen hang­zatos szavakkal igyekeznek maguknak híveket toboroz­ni. Sajnos előfordul, hogy egyes párttagok is egyetér­tenek az ilyen kijelentések­kel,, tót hallottunk olyan­ról, aki be is állt ezeknek a sorába. Először is, különbséget kell tenni irányító és vezető műszakiak között. Mindket­tőnek más a feladata. Az előbbi elvileg irányít, tehát egy üzemrész, gyárrészleg átfogó termelési, műszaki és gazdaságossági kérdéseivel foglalkozik, az utóbbi pedig közvetlenül lent a műhely­ben, a brigádoknál, illetve csapatoknál szervezi, vezeti a termelést. Máskést jelent­kezik a munka eredménye a művezetőnél, megint más­ként a gyártmányfejlesztő­nél, a technológusnál és a kísérletező mérnöknél. A különbségek a munka ter­mészetéből fakadnak. Ezért mindenféle általánosítás végtelen nagy kárt okozhat. Ennél a problémánál vi­szont szükséges megemlíte­ni: az irányító beosztásúak " nem akkor dolgoznak jól, ha minden apró kérdésiben ők akarják kimondani a döntő szót, hanem ha az üzem, a gyár fejlődését öt­tíz évre előre látják, és ennek megfelelően alakít­ják ki munkamódszereiket, szabják meg a fejlődés egy­re magasodó mércéjét, ön­maguk és közvetlen mun­katársaik számára. Ma már szükségtelen ar­ról beszélni, hogy nemcsak az dolgozik, aki a gép mel­lett termel, vagy a bányá­ban dolgozik, házat épít, lakást fest, víz- vagy fürdő­berendezést szerel, fűtő az erőműben, vagy a vasútnál. Nem haszontalanabbak s nem kevésbé fáradnak el a mű­szakiak, akik közül egyik­nek munkájában hamarább, a másiknál pedig csak hosz- szas törődés, fáradozás, nem egy ébren töltött éjszaka után jelentkezik az ered­mény. Mégpedig új, kor­szerűbb termékekben, fej­lettebb technológiában, könnyebb munkafeltételek­ben, a baleseti veszélyfor­rások számának csökkené­sében. S ez legalább olyan értékes tevékenység, mint a munkapadoknál eltöltött hasznos idő. Ha kritika alá vesszük a hangoskodók jellemét, ma­gatartását, hamar napfényre kerülnek az indítóokok. Ezek között megtaláljuk a rosszindulatot, az irigysé­get, nem egy esetben a te­hetetlenséget. Fellépni az ilyen emberek ellen —szün­telen nevelve, s ha kell, el­marasztalva őket — azért is társadalmi kötelezettség, mert zavarják, megrontják az alkotó munka örömét, kárára vannak azoknak az eredményeknek, amelyek­nek elérésében a munkások és a műszakiak közös erő­feszítése ölt testet. Venesz Károly Az MSeMP Nógrád megyei Bizottságának határozata Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága csütörtökön ülést tartott. Napirenden szerepelt megyénk tsz-pártalapszerve- zetelnek tevékenysége. Ez­után a pártbizottság szerve­zeti kérdéseket tárgyalt. Alics János elvtársat, a megyei pártbizottság titkárát, nyug­díjba vonulása alkalmából, érdemeinek elismerése mel­lett a pártbizottság felmen­tette titkári tisztségéből, s helyébe Jcdlicsk* Gyula elv­társat, a Salgótarjáni Városi Pártbizottság első titkárát választotta meg. Ülést tartott az MSzMP Salgótarjáni Városi Pá rtbizottsága Pénteken tartotta ülését a Salgótarjáni Városi Pártbi­zottság. A soron következő feladatok megtárgyalása után felmentette első titkári tiszt­ségéből Jedlicska Gyula elv- társat s helyére Szalai Gás­pár elvtársat választotta meg első titkárnak. Az öreg mezítlábas kubikos gondolataiba merülve ül az építők új, korszerű székháza előtt. Feje fölött a magasban az élüzem cím csillaga. (Cikk az 5. oldalon) Jelentések a felhőszakadás után Munkában a tűzoltóság, az ÉMÁSZ — Zavarok a postai forgalomban — Anyagi károk a mezőgazdaságban és az építkezéseken Pénteken este megyeszerte rendkívüli méretű felhősza­kadás volt. A délelőtti csa­padékhullást is számítva pén­teken reggel héttől tegnap reggel hétig Salgótarjánban 41,2 milliméter csapadék hul­lott: ezt megelőzően négy esztendővel ezelőtt Volt ilyen arányú esőzés. Ipolyszögön az éjjeli órák­ban a villám becsapott Be- ke József és Szabó Gáspár háztáji dohánypajtájába. A zivatar a vízkárok elhá­rításában és megelőzésében állította nagy feladat elé az önkéntes és az állami tűzol­tókat. A salgótarjáni Ilona- telepen öt lakást öntött el a víz. Víz alá került az úgyne­vezett bányai kórháznál a kórbonctani részleg, a lakta­nyakórháznál pedig a ga­rázs. A Pécslcő utcai építke­zésnél nyolcszáz liter/perc teljesítményű szivattyú dol­gozik. Taron, Mátraverebély- ben, Pásztón, Enörefalván az önkéntes tűzoltók védekez­nek a víz ellen. Az állami tűzoltóság szivattyúkat helye­zett készletbe a ZIM-nél, a Bányagépgyárnál, az Öblös- és Síküveggyárnál. Szécsényfelfalu és Piliny felé reggel nem tudott közle­kedni a munkásautóbusz. A vasúti közlekedésben a ziva­tar nem okozott fennakadást. A telefonösszeköttetés meg­szakadt Salgótarján, valamint Balassagyarmat, Miskolc Rétság között. A budapesti összekötést sikerült fenntar­tani. A tartalmukból ítélve sürgős táviratokat és a sür­gősként feladottakat Budapes­ten át továbbították Balassa­gyarmatra. Amikor a zivatar erősö­dött, az ÉMÁSZ azonnal ké­szültséget rendelt el. Salgó­tarjánban három, Balassa­gyarmaton két gépkocsi állt munkába. A megyeszékhe­lyen több ponton — a vásár­tér táján, a Karancs utcában — késő estétől a reggeli órákig szünetelt az áram­szolgáltatás. Szombaton dél­előtt Pásztó, Mátracserpusz- ta, Balassagyarmat, Sámson- háza, Nagybárkány és Kisbár- kány környékén még folyt a hibakeresés és elhárítás. Súlyos gondokat okozott a felhőszakadás a mezőgazda­ságban is, — különösképpen a pásztói és a szécsényi járás­ban. A vihar ledöntötte a kalászosokat és több helyen kimosta a víz a kapásokat. A megyei tanács vezetői tegnap a ror^yét járták, hogy felbe­csüljek a károkat. A vizsgá­lat után megteszik a rendkí­vüli esemény követelte, szük­séges intézkedéseket. A szorospataki Szeptember 6 aknában a betörő víz el­árasztotta a bánya legmélyebb részeit; többek között a raed- vesi alapvágat is víz alá ke­rült. A bányászok szonioaton reggel már hozzákezdtek an­nak a hetven-nyolcvan csil­le iszapnak kiszállításához, amelyet az áradat hordott be. Az esőzés miatt más bánya­üzemeknél is akadozott a szállítás és a villamosener­gia szolgáltatás. A külfejtésű bányáknál egyidőre megbé­nult a termelés. Kz esőzés jelentős mérték­ben . hátráltatta a regionális vízmű építését is. A kettes te­lep víztisztító épületének pin­céié ismét megtelt vízzel, amely kikezdte az oldal- és a mennyezetvakolatot. A szű­rőház melletti derítők épülő vasszerkezetét szennyezte be az iszap. Az egyes telepen az Ipoly gyors emelkedése ne­hezíti a védekező munkáját Az órákig tartó felhőszaka­dás meglehetősen nagy káro­kat okozott a salgótarjáni építkezéseken. A Pécskő ut­ca északi és déli területein rengeteg sódert, homokot, kő­zúzalékot mosott, hordott el az áradat. Az eső leáztatta a tizenhetes jelű épület belső vakolását, s a toronyépületek belső felületeiről, összesen mintegy hatszáz négyzetmé­ternyi vakolatot. Ugyancsak sok anyagot tett tönkre az eső a kórház építésénél. Víz alatt áll az acélárugyári kész­áru raktár alapja, beázott a megyei művelődési ház. Gyors felmérés alapján az anyagi kár meghaladja a negyvenezer forintot, azon­ban énnél is nagyobb kiesést okozott, hogy több építkezé­sen a munka megbénult. Apró Antal Belgrádban Jakov Blazsevics, a Jugo­szláv Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnölke díszvacsorát adott az Apró Antal vezette magyar kormányküldöttség tiszteletére. A delegáció Belgrádban részt vesz a ju­goszláv—magyar gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság el­ső ülésszakán. A Metropol szállóban ren­dezett díszvacsorán részt vei­tek a magyar kormánykül­döttség tagjai. Jugoszláv részről a díszvacsorán részt vettek: Jozse Brilej, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács tagja, és más hivatalos sze­mélyek. A díszvacsorán Jakcw Bla­zsevics és Apró Antal po­hárköszöntőt mondott. Szünetel a hajózás a jugoszláv Dunán A Duna jugoszláviai sza­kaszán Újvidék és Bezdán kö­zött szombaton beszüntették a hajózást. Az intézkedés mindaddig érvényben marad, amíg az árvízveszély el nem múlik. Nógrádi siker az Országos Középiskola Tanulmányi Versenyen A művelődésügyi miniszter odaítélte az 1964—65. tanévi Országos Középiskolai Tanul­mányi Verseny díjait, s egy­idejűleg — az illetékes bizott­ságok javaslata alapján — megállapította a helyezetek sorrendjét is. Kiosztásra ke­rült a meghatározott tantár­gyakból 84 díj. A főváros diákjai 53, míg a vidéken élő tanulók 31 helyezést ér­tek el. A legjobb vidéki vá­rosnak Debrecen, majd Sze­ged és Esztergom bizonyult. Megyénkből Sztrés Erzsébet, a balassagyarmati Balassi Bá­lint gimnázium 4. osztályos, valamint Tótok Katalin, a Salgótarjáni Madách Imre gimnázium 4. osztályos tanu­lója szerepelt sikerrel a ta­nulmányi versenyen.

Next

/
Thumbnails
Contents