Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)
1965-06-26 / 149. szám
2 NÖRRÄT» TWW). jűriíus 36. szombat. Az algériai események visszhangja (folytatás az 1. oldatról) tok ölni, Itt állok előttetek, nincs szükség olyan ürügyre, hogy szökni akartaim” — mondotta Ben Bella. ROMA. Az Olasz Kommunista Párt vezetősége közleményt adott ki Rómában. A közleményben aggodalmát fejezi ki az algíri helyzet miatt, ahol a hadsereg egységeit a nép ellen használják fel. Az Olasz Kommunista Párt vezetősége azt kívánja, hogy az algériai nép egysége helyreálljon, a nép folytathassa útját a szocializmus felé. Kifejezi azt a reményét, hogy Ben Bellának és az PLN többi letartóztatott vezetőjének éíete biztonságban van, s csakhamar visszatérhetnek a politikai életbe. Algíri sajtóértekezlet Hazatért párizsi száműzetéséből Rabah Bitat, volt államminiszter és nyilatkozatot adott az El Mudzsahid c. lapnak. Ebben azt mondja, hogy a rend megzavarása a külföldiek érdeke és hogy az algériai népnek helyeselni kell a nemzeti forradalmi tanács akcióját. Az algíri rádió és televízió nagy stúdiójában vezető politikai személyek részvételével kerekasztal-értekezletet tartottak lényegében ugyanezzel a céllal. A kerekaszta! értekezleten részt vett Ali Mendzseli, a nemzetgyűlés alelnöke, Móhand Ou El Hadzs, az FLN politikai bizottságának tagja, ezredes, aki annakidején a kabilföldí lázadás vezetője vólt, Besir Bumaza, iparügyi és energiaügyi miniszter, Medeghrt belügyminiszter és pénzügyminiszter Tahar Zbíri, az algériai hadsereg vezérkari főnöke, és Ali Mahszasz, földművelésügyi miniszter. Sorban elmondták, hogy Algériában a szocializmust nem lehet egyetlen ember nevéhez kapcsolni. Mohand Du El Hodzs kijelentette, hogy Algéria nem fogad el beleszólást ügyedbe egyetlen testvéri, vagy baráti ország részéről sem. Meg akarják kétszerezni az amerikai erők létszámát Dél- Vietnamban Pénteken a hajnali órákban az amerikaiak folytatták a demokratikus Vietnam bombázását. A terrortámadást a Reuter szerint a 7. flotta anyahajódról felszálló gép végezte el és folyami hajókat, hidakat támadott Hanoitól 400 kilométernyire, s egy másik ponton 230 kilométernyire délre. A gépek a légelhárítás tüzében vonultak vissza. Előzőleg 46 amerikai gép bombázta ismét a Hanoi magasságától északra fekvő Son La vidékét. Dél-Vietnam területén a DNFF újabb harci sikert ért el. Kétszázhatvan kilométernyire északkeletre Saigontól, Ban Me Thout mellett a felszabadító harcosok tőrbe csalták a kormány- csapatok egyik alakulatát. és súlyos csapást mértek rájuk. Pénteken a reggeli órákban fegyveres csapatszállító katonai gépkocsik és páncélautók vonultak fel Saigon stratégiai pontjaira, s a középületek környékén foglaltak állást. A kormány rádión nyugalomra intette a lakosságot és bejelentette, hogy „egyszerű katonai manőverről” van Szó. A Reuter tudósítója szerint a katonai kormányzat ezzel a látványos lépéssel is „erejéről és elszántságáról akart tanüjelet adni”. Az AFP szerint bejelentették, hogy megszervezik a délvietnami hadsereg 10. hadosztályát is. Alakulatait a fővárostól észak-nyugatra és észak-keletre, a DNFF által leginkább szorongatott tartományokban helyezik el, tehát a múlt heti véres csatározások színhelyét, Dong Xoai várost is az új hadosztállyal akarják tartani. Washingtonban közölték, hogy dél-vietnami körutat tett Robert Stevens, az Eisen- hower-kormány egykori hadseregügyi minisztere. Stevens a republikánus vezetőknek beszámolt tapasztalatairól és Dirkaen szenátor szerint azt tanácsolta, hogy a Dél-Viet- namban állomásozó amerikai erőket (létszámuk hivatalos közlés szerint jelenleg 53 500) kétszerezzék meg. Kétséges, hogy megtartják-e az afro-ázsiai értekezletet Az EAK is az elnapolás mellett foglalt állást Agir (MTI) „A második Bandung megtartásának lehetőségei óráról órára csökkennék. Ma már több mint valószínű, hogy a külügyminiszterek kétszer is elhalasztott előkészítő értekezletéinek egyetlen napirendi pontja lesz: a „csúcs” elhalasztása — írja az AFP. Úgy látszik, Algéria is hajlandó elfogadni az értekezlet elnapolását. Az afro-ézsiai országok állásfoglalását a tartózkodás és az óvatosság jellemzi. Bár egyes államfők jelezték, hogy mégis elindulnak Algírba, az indulást halogatják, hegy időközben az algériai belső helyzet tisztázódjék. Vonatkozik ez India, Pakisztán és Ceylon elnökére. Cedeebal, a Mongol Népköztársaság miniszterelnöke, akinek a terv szerint Prágából egyenesen Algírba kellett volna utaznia, pénteken úgy döntött, bogy Moszkvába megy és ott várja a fejleményeket. Várakozó álláspontra helyezkedett Mák art ősz ciprusi elnök és Sukamo indonéz elnök is. Az EAK, amely eddig szorgalmazta az értekezletnek a tervezett. Időpontban történő megtartását, most az elnapolás mellett foglal állást. A marokkói hírügynökség közli, hogy a külügyminiszterek szombaton reggel tanácskozásra ülnek össze az algériai helyzet tanulmányozására. Az ülés célja, hogy az EAK kezdeményezéséie előkészítsenek egy garancia-kérelmet, amit algériai forradalmi tanács elé terjesztenek Ben Bella sorsának biztosítására. Az AFP tudni véli, hogy az egyiptomi vezetők és Butefli- ka algériai külügyminiszter kairói találkozóján igen viharos szóváltás folyt le. Nasszer állítólag hangsúlyozta, t?ak az esetben hajlandó Algírba menni, „ha Ben Bellát épen és egésségesen átszállítják Egyiptomiba”. A hírügynökség úgy értesült, hogy ezt Butef- lika mereven elutasította. Az Alexandriában tartózkodó Csou En-Laj Ali Szabiival, az EAK miniszterelnökével folytatott újabb megbe- N asszer—Csou En -La j -esane- szélést és az AP egy újabb cseréről is hírt ad. Algírban Csen Ji kínai külügyminiszter Sufoandrió indonéz küi- ügymdniszterrel tárgyalt. Leopoldville (AFP) LeopoidvUle-böl iámét letartóztatások híre érkezett. Csőmbe kongói miniszterelnök hivatalos közleményt adott ki .amelyben bejelenti, a napokban több „külföldit le kellett tartóztatni, mert félrevezető módon tájékoztatták a külföldi sajtót.” Az AFP megjegyzi, hogy Csőmbe nyilatkozata egy szóval sem tesz említést a letartóztatottak nevéről, számáról és állampolgárságáról. Kína nem fogadjon a WHson missziót Peking füj Kína) Kína pénteken tudatta az angol kormánnyal, hogy a leghatározottabban elzárkózik a Wí lsom -misszióval való tárgyalásoktól. Az angol ügyvivőnek átnyújtotta külügyminisztérium! jegyzékben a kínai kormány kijelenti, nem fogadja Anglia és a három brit nemzetközösségi ország vezetőinek a vietnami problémával kapcsolatos, s általuk javasolt látogatását, — jelenti az Üj Kína hírügynökség. JUGOSZLÁVIA ÉS A KGST A KGST-örazágok arra törekszenek, hogy az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a belügyekbe való be nem avatkozás alapján fejlesszék gazdasági kapcsolataikat min* den országgal. Ezt az alapelvet annak idején rögzítették a KGST alapszabályában is. Az a megállapodás, hogy Jugoszlávia résztvesz a KGST szervek munkájában, jól példázza, milyen fogtos szerepet tölt be a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztésében. A nemzetközi gyakorlat mindeddig nem ismert Ilyen jellegű megállapodást. A Jugoszláviával kapcsolatos megállapodásnak a KGST alapszabály X. cikkelye adta meg a jogi kereteket. Eszerint ugyanis a KGST szerveinek munkájában résztvehetnek olyan országok is, amelyek nem tagjai a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. A részvétel feltételeit mindig a KGST és az adott ország megállapodása szabályozza, ugyanakkor az a tény, hogy a KGST érvényesíti nemzetközileg elismert jogait, semmi- esetre sem ütközhet egyetlen tagállam érdekébe, vagy szándékaiba. A KGST döntései és ajánlásai — mint ismeretes — valamennyi érdekelt ország egyhangú szavazatával emelkedhetnek csak érvényre. így az említett megállapodást előbb jóvá kellett hagynia a KGST végrehajtó bizottságának, majd a Tanács ülésszakának la. A KGST és Jugoszlávia kormánya attól a megfontolástól vezéreltetve kötötték meg a szóbaníorgó megállapodást, bogy „hozzájáruljanak a gazdasági együttműködéshez és a kö2ös érdekű a gazdasági kérdések megoldásához”. Ugyanakkor kijelentették azt is: ennek a megállapodásnak az alapja „a teljes egyenjogúság, a szuverenitás, a nemzeti érdekek és a kölcsönös előnyök tiszteletben tartása.* Jugoszlávia együttműködése a KGST keretein belül széleskörű lesz, a külkereskedelmi kérdésektől, a pénzügyi és valutárie elszámolásokon, a színesfém és vaskohászaton, a gépgyártáson, a vegyiparon át egészen a műszaki tudományos kutatások összehangolásáig. A felek természetesen a 'VMérZsüián : A SZÁZAD NEVEZETES Szabd JZáázlá? bűnügyei 102. A szomszédasszony előtt Szmetana ismét visszaesett „beteg állapotába”, s olyan szívhez szólóan jajgatott, hogy a szomszédasszony már úgy adta elő a dolgot a környéken hogy Szmetana alighanem a végét járja. De legalábbis operálni kell, mert biztosan valami „belsősége” van. Amikor Vargáné végül elhozva a kenőcsöt elköszönt, Szmetana kiugrott az ágyból, gyorsan felöltözött és az esti homályban észrevétlenül kisurrant. És az utcán már nem Szmetana volt, a „tisztességes mechanikus segéd”, hanem a „kis Princ,,, a Híres zsebtolvaj. Hogy hol volt, merre járt éjfélig, amikor földszinti lakásában az ablakon keresztül ismét bemászott .erről már nem beszélt odahaza. Még a feleségének sem árulta el különös kirándulásának a titkát, pedig ezen az estén A zsebes döntött Szmetana és néhány társa — Deák József, zsebtől vajnéven Jaska, és Spitzer Salamon, a Dilis —, hogy kiruccannak külföldre, egy vil- lámzse/btolvajlásra. De mivel nem volt elegendő pénzük, abban állapodtak meg, hogy felhajtanak egy mecénást, aki „fedezi” a vállalkozást. Fel is keresték egykori zsebtolvaj társukat, Schneller Istvánt, aki néhány hónapja áttért a váluta-áldetektíveske- désre, és sikeresen fosztogatta a Rumbach utcai és környéki valutacsempészeket. Schneller betársult az alkalmi vállalkozásba, vállalta a kiruccanás finanszírozását, sőt, a „fekete” útlevelek megszerzését is, csupán egy feltételt szabott: ismét kirándul a zsebtolvajok mezejére, ő is SzmetanéSScal megy... Már mindent el is rendeztek, az útlevelek zsebben voltak, megbeszélték a költségeket, a szerepeket, az utazást, a bécsi elhelyezkedést, a titkos jeleket', az előre beállított alibiket és — amire, persze, nem szívesen gondoltak — az esetleges „lebukás” utáni magatartást és a menekülés módját. Ez volt tehát a magyarázata Szmetana „betegségének” is. Amikor már az indulás időpontját is eldöntötték, mindenki szerzett valami alibit. Deák munkaigazolást öt pengőért egy Teleky féri bútorostól, Spitzer egy szűcstől, Schneller jegyet váltott magának Szolnokig az indulás előtti napon, és „elkezelte” egy régebben lopott lyukasztóval, Szmetana pedig — mint tudjuk — orvost hivatott magához. Hajnali egy órakor Szmetana ismét kiszökött a házból, s felszállt a bécsi gyorsra. A többiek szintén a vonaton voltak, de „nem ismerték egymást”. A megbeszélt titkos jelek fölöslegéssé is tettek egymás között minden beszédet, mert a szemjátéK, a mimika a mozdulatok révén egész társalgást bonyolítottak le. Még a cigarettagyújtás különféle módjával is információkat adhattak egymásnak. Amikor már negyedórája osztrák területen jártak, Szmetana váratlanul vész jelt adott: megtörölte a homlokát „Mi történt?” — kérdezték nyomban az egymással váltott, izgatott tekintetek. Ede megvakarta a fülét: „Gyertek a következő kocsiba” — sürgette egy másik jellel társait. A szomszédos kocsiban Szmetana így szólt a többiekhez: — Láttátok azt az embert a szomszéd pádon, aki Hegyeshalomnál szállt be a vonatba? — Hogyne — felelte Spitzen —, valami kereskedőnek nézem. — Tévedsz. Ez Weiszkopí inspektor, a bécsi zsebescso- port vezetője. — Mi lesz most? — tört ki valamennyiükből. — Veiszkopf rám ismert — folytatta Szmetana —, csak még nem biztos a dolgában. Most rámragad, hogy Becsben lebuktasson. De, persze, csak szeretné. Várjatok, mindjárt kifőzök magamban valamit, hogyan intézhetnénk el az inspektort. Néhány pillanat múlva Szmetana elnevette magát. — Kész! Amikor bemegyünk a fülkébe, Pista, te mellém ülsz, aztán halkan, de hallhatóan németül ezt mondod: „Ha MiinoEénbe érsz, írj azonnal, én addig Bécsben maradok, és majd utánad megyek a Ferivel.” Aztán mondd azt is, hogy előbb még leszállsz Kürschlagnál, ott találkozol egy másik barátoddá!. Tíz perc múlva Kürschlagnál vagyunk, Kapd magad, ugorj 1„ a vonatról. A többit majd kitalálod. Délután ötkor pedig találkozunk a Hotel Kalbáckben. Na, gyerünk, rajta! Egymás után visszamentek a fülkéjükben. S valóban, ott ült az alacsony, köpcös, rövidre nyírt, őszhajú férfi, újságjába mé- iyedve és füstfelhőbe burkolózva. Ügyet sem vetett a körülötte ülőkre. Schneller szinte biztosra vette, hogy Szmetana tévedett, de azért félt, s aszerint cselekedett, ahogy döntöttek. Odaült az inspektor mellé, s olyan suttogással, amit három méterről is meg lehetett hallani, elmondta Szmetanának a megbeszélt szöveget. Amikor aztán Kürschlagba értek, hirtelen leszállt a vonatról. Hátranézett, de Weiszkopí nem vol sehol. Szidta magában Szmetanát és megindult az állomáson át az országút felé, amerre autóbuszt remélt. (folytatjuk) továbbiakban más területre is kiterjeszthtik együttműködésüket Erre ugyancsak Van már példa: Idén februárban — Jugoszlávia kezdeményezésére — az együttműködést az elektronikára is kiterjesztették. • A megállapodás gyakorlati végrehajtása során Jugoszlávia képviselői lehetőséget és jogot kapnak arra, hogy tevékenyen részt vegyenek a KGST állandó bizottságainak munkájában, ahol a közős érdekű kérdésekben csak Jugoszlávia képviselőinek egyetértésével lehet érvényes ajánlást tenni, határozatot hozni Ez azt jelenti: az ajánlások, illetve határozatok csakis ebben az esetben vonatkozhatnak Jugoszláviára is, ahol azután a jugoszláv törvényhozásnak megfelelően kerül sor megvalósításukra. Jugoszlávia érdekeit és véleményét messzemenően figyelembe veszik már az egyes kérdések előzetes kidolgozásakor. A jugoszláv szakértők ugyanis a munkának már ebben a fázisában részt vehetnek, akér saját országuk kezdeményezésére, akér a KGST titkárásának felkérésére. A megoldás végrehajtásával kapcsolatban esetleg felmerülő problémákat a KGST és a jugoszláv kormány képviselőinek tárgyalásai útján oldják meg. Az új megállapodás szervesen fakad abból, hogy kedvezően alakultak a Jugoszlávia gazdasági kapcsolatai a KGST tagállamaival. Ezek a kapcsolatok immár tekintélyes múltra tekintenek visz- sza. Az utóbbi időbein már harminc százalék volt a KGST-országok részaránya a jugoszláv külkereskedelemben. Jugoszláviának hosszúlejáratú árucsereforgalmi megállapodásai vannak ezekkel az országokkal: az árucsere egyébként évente -2—13 százalékkal bővüL Mind a KGST-országok, mind Jugoszlávia sempontjá- böl élőnyos ma már az, ha a szerteágazó, sokoldalú együttműködésit elsősorban az ipart kooperáció és szakosítás irányában fejlesztik, aminek révén az összes érdekelt felek fokozhatják export-termelésűiket A KGST-hez tartozó egyes országok és Jugoszlávia között bizonyos mérvű kooperáció és szakosodás már korábban kialakult a fémfeldolgozó iparban, a koksz- gyártásban, a cső- és hengerel táru gyártásban, a színes- fémiparban, a gépgyártásban, így például' a jugoszláv vállalatok * együttműködnek a lengyel és a magyar vállalatokkal a traktor-, a bányagép-, as épületgépgyártásban. A KGST és Jugoszlávia megállapodása azt is jelenti, hogy ennek az együttműködésnek újabb távlatai nyílnak. A KGST és Jugoszlávia megállapodása újabb bizonyítéka annak, hogy a szocialista országok nemzetközi gazdasági szervezete teljesen nyílt. Mindazok, akik egyetértenek a KGST céljaival és elveivel, készek teljesíteni a szervezet alapszabályaiban foglalt kötelezettségeket, teljes jogú tagként beléphetnek a KGST-be (amint azt Mongólia tette), vagy — kölcsönösen elfogadható feltételek és az egyenjogúság alapján — bekapcsolódhatnak a KGST keretein belüli együttműködésbe (amint azt Jugoszlávia tette). Jugoszlávia együttműködése a KGST keretein belül ékes- példája annak, hogy milyen gyümölcsöző a KGST tevékenysége az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kialakításában és fejlesztésében. V. Morozov
