Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)

1965-06-03 / 129. szám

2 Vdfí*4f* fm: ffinft» S. es'ütSr«*! A fekete pápa A pilág jezsuitáinak gene­rálisát nevezik fekete pápá­nak. Maga az elnevezés e „generális” titkos hatalmára utal, és a hatalom módszerei­nek gyakorlására. Nos, az eddigi generális, a belga Janssens, egy évvel ezelőtt meghalt. Életének utolsó éve­iben már alig látott, s a be­tegsége miatt nehezére esett ágyától íróasztaláig vánszo­rognia. Helyette a kanadai John L. Swain 57 éves viká­rius „parancsnokolt” az új fekete pápa megválasztásáig. Amint az Observer című angol lap jelentette, május végén 218 jezsuita vezető gyűlt egybe Rómában az új generális megválasztása cél­jából. Az amerikai Newsweek utal arra, hogy az amerikai jezsuiták „modem” eszközök­kel kívánnak dolgozni. Saját békehadtestet kívánnak szer­vezni. Rendtársaik kiképzési idejét 15 évről erősen csök­kentenék. Az Egyesült Államokban tevékenykedő jezsuitáknak 11 tartományuk van. Fenntar­tanak 28 kollégiumot és több egyetemet. Híres a bostoni kollégiumuk, a St Lous-i és Ceorgetown-i egyetemük. Ami pedig a pénzügyeket illeti, ezek a vatikáni Szent Lélek Bankja „elveit,, tartják irányt- mutatónak. Ez a „hitvédelmi hadsereg”, amint ez ismeretes, minden eszközzel, mindig, mindenütt a társadalmi hala­dás ellenségeit támogatja. Az amerikai jezsuiták — o Newsweek szerint — két rendtársukat jelölték fekete pápának. Edward Mann-t, aki jelenleg Bombayban működik, és John Mc Mahen-t, aki Auriesville-ben tölti be a je­zsuiták „erőskezű szellemi vezetője” szerepét. A válasz­táson, három menet után, az 56 éves spanyol-baszk Pedro Arrupo győzött. A világ jezsuitái feltétlen és vak engedelmeséggel tar­toznak a pápának és a saját generálisuknak. A jenki je­zsuitákat választási veresé­gük aligha akadálozza meg azonban régi „hagyományaik” és „modern” céljaik szolgá­latában. Maradnak, akik vol­tak— Vietnami helyzetkép A% VSA újabb dollármilliókat fektet a háborúba Szerdára virradó éjjel Sai­gontól 64 kilométerrel észak­keletre kisebb összecsapásra került sor egy amerikai egy­ség és délvietnami szabadság- harcosok között Pleiku tar­tományban, Saigontól 350 ki­lométerrel északkeletre a szabadságharcosok ked­den támadást intéztek a csapatok egyik gépkocsi­oszlopa ellen. A támadás során a gépkocsi - oszlophoz kirendelt öt ameri­kai „tanácsadó” közül kettő életét vesztette, kettő meg - sebesült. A kormánycsapatok veszteségeiről nincs jelentés. Szerdán a saigoni repülőtér­it- érkezett az ausztráliai kor­mány döntése értelmében Díl- Vietnamba küldendő harci egységek első csoportja, 111 katona. Az egységet a Saigon­tól 19 kilométerre lévő Bien Hoa-i légitámaszpont védel­mére osztják be, amerikai pa­rancsnokság alatt. További ausztráliai egysé­geket hajóval szállítanak Dél-Vietnamba és azok beérkeztévei az or­szágban mintegy 800 ausztrá­liai katona állomásozik majd. A Csoszon Ilbo dél-koreai lap úgy értesült, hogy a szöuli kormány még június­ban nagy létszámú katonai erőket szándékozik Dél-Viet­namba küldeni. Johnson elnök kedden 89 millió dollárt kért a kong­resszustól a Dél-Vietnam- nak, Thaiföldnek és La- osznak nyújtandó „gazda­sági segítség” kiterjeszté­sére. Az elnök sajtóértekezleten Bolíviai jelentés La Paz (MTI) A szervezett bolíviai mun­kásság megmozdulásai és sztrájkjai után a Barrientos- Ovanda tábornoki junta lát­szólag ura a helyzetnek. a nyugodt felszín alatt azon­ban továbbra is izzik az elé- eedetlensée. A katonai rendszernek egyelőre sikerült hátrányos egyezményt ráerőszakolnia a szakszervezetekre: a Cami­bol. a bolíviai bányatársaság hétfőn megkezdte annak a nrogramiának a végrehajtá­sát. amelynek során az alkal­mazásában álló mintegy 30 000 bányász felének leszállítja a fizetését Minthogy az ország akotmánva tiltia a bércsök­kentést. a bányatársaság az alkotmányosság látszatának fenntartásával előbb elbocsát­ja az érintett munkásokat, maid alacsonyabb fizetésért ismét alkalmazza őket. A oroeram végrehajtásához kö­rülbelül három-négy hónapra van szükség. Hallstein segít Brüsszel (MTI) Csőmbe kongói minisztere] nők kedden Brüsszelben Walter Hallatéin professzorral, az Európai Gazdasági Kö­zösség bizottságának elnökével tárgyalt a Léopoldville-i rendszernek nyújtandó nyugateuröpái ' gazdasági segítség­ről. A Reuter tudósítása szerint Hallstein professzor megí­gérte, hogy a Léopoldville-i kormány vezetőjének kérését „gondos megfontolás tárgyává teszi”. hangoztatta, hogy a jövőben további áldozatokat kér majd az amerikai néptől. Phám Van Dong, a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság miniszterelnöke kedden hangoztatta: „A vietnami nép a világ más népeihez hason­lóan nem fél az amerikai fur- kósbottól, hanem visszaüt az Egyesült Államokra. A há­ború kiterjesztésére irányuló jelenegi poitikájuk során mi­nél magasabbra kúsznak fel az amerikai imperialisták, an­nál nehezebb lesz lejönniük a magasból és annál nagyobbal zuhannak majd”. „Minél áoá- zabbul fokozzák az amerikai imperialisták agresszív hábo­rújukat és minél több bűnt követ­nek el, annál nagyobb lesz irántuk a vietnami nép gyűlölete és annál nagyobb lesz eltö­kéltsége, hogy keményen visz- szaüssön és folytassa a har­cot mindaddig, amíg egyet­len amerikai agresszor sem marad Vietnamban” — han­goztatta Pham Van Dong. Tito Prágában Prága (MTI) Tito elnök és felesége szer­dán egyhetes hivatalos láto­gatásra Csehszlovákiába ér­kezett. A jugoszláv vendége­ket a prágai repülőtéren ün­nepélyesen fogadták. Antonin Novotny köztársasági elnök, a CSKP KB első titkára mon­dott üdvözlő beszédet, amely­re Tito elnök válaszolt. No­votny rövid beszédében han­goztatta: „Meggyőződésünk, hogy e látogatás alkalmával folytatandó eszmecserék mind országaink együttműködésé­nek bővítéséről, mind a je­lenlegi nemzetközi problé­mákról, hasznosak lesznek. Bizonyosak vagyunk benne, hogy az önök látogatása to­vább erősíti a nemzeteink kö­zötti barátságot és együttmű­ködést, és házzájárul a szo­cialista országok egységének és a világ békéjének megszi­lárdításához”. Tito válaszában hangsú­lyozta, hogy Jugoszlávia és Csehszlovákia népei között a hagyományos barátság alap­ja a szocializmus eszméinek azonossága és a békés nem­zetközi együttműködés. A nemzetközi helyzetről szólva hangsúlyozta; rendkí­vül főnk*, hogy minden or­szág és nép, amely érdekének tartja a nemzetközi helyzet javulását, a béke és az igaz­ságos, egyenjogú nemzetközi kapcsolatok biztosítását, sík- raszálljon a jelenleg mutat­kozó veszélyes fejleményekkel szemben, a tartós béke meg­őrzésére és minden nép sza- Dad fejlődésének biztosítá­sáért — Ezekben az erőfeszíté­sekben természetesen fontos szerep vár a szocialista cxr- szágokra, a nemzetközi mun­kásmozgalomra, valamint a haladó erőkre a világ minden részében. Ezeknek az erőknek építőjellegű megmozdu ládák­kal meg kell hiúsítaniok a reakciós erők próbálkozásait — mondotta Tito. Csou En Lőj látogatásai Rawalpidi, (MTI) Csou En Laj kínai miniszterelnök szerdán egynapos láto­gatásra Rawalpidibe érkezett, ahol találkozik Ajub Khan pakisztáni elnökkel. Csou En Laj csütörtökön utazik el Pakisztánból Dar-Es-Salaam ba, hogy viszonozza Nyerere tanzániai elnök februári pekingi látogatását Igen erős a felháborodás az amerikai beavatkozás miatt Részleges megegyezés Dominikában — Ellentétek az AÁSz államai között SANTO DOMINGO: Szerdára virradó éjjel San­to Domingóban megegyezés jött létre az Imbert-féle jun­ta és az alkotmányos erők között a Nemzeti Palota sem­legesítéséről. Imbert katonái kivonulnak a palotából és brazil csapatoknak adják át a helyüket. Az erről szóló megegyezést az Ambajador sz-állóban Jósé Mora AÁSZ- főtitkár szállásán írták alá. A fővárosban egyébként a legutóbbi 24 óra alatt a fj)intér Js fixán: Saabé Jláízlé -' A SZÁZAD NEVEZETES bűnügyei 82. Megszületett tehát az első Ítélet, de mintha a szolnoki törvényszéki nagyterem nem akart volna kifogyni az ar- zénes ügyekből. Hogy is mondták Holybánéék? „Min­denki ölt a faluban, hát most mindenkit meg akarnak ölni?” Természetesen, a Tisza­zug falvaiban sem volt min­denki gyilkos, bár ötvenen felül volt a kiderített gyil­kosságok száma, s ez 1929-30- ban bőségesen elegendő volt ahhoz, hogy ne csak Magyar- országon, hanem külföldön is sokat beszéljenek az embe­rek Tiszazugról. Ez volt a „téma” a petróleumlámpás kunyhóktól a csillárokkal ki­világított tánctermekig. A kunyhókban a nyomor­ról, a palotákban a „ember­szörnyekről” beszéltek. Üjabb és újabb méregkeve- verő asszonyok álltak a bíró­ság elé. Ha valemennyi arzé- nes asszony bűnügyét e he­lyen most le akarnánk írni, egész könyvünk terjedelme is kevés lenne rá. így leg­feljebb még két ügyet hozha­tunk ide: özv. Csabai Gyulá- né és özv. Kardos Mihályné tárgyalási anyagát. Csabainét 15 évi fegyházra, Kardcisnét halálra ítélte a bíróság. Azért választottuk ki ezt a két ese­tet, mert talán ebben az ügy­ben mutatkozott meg legin­Tiszazug kább a falusi bábaasszony elvetemültsége, aki tulajdon­képpen kihasználta az embe­rek nyomorát és tudatlansá­gát, Csabai Gyuláné ügyében az ítéletet a következőképpen indokolta a bíróság: „Néhai Csabai Gyula asz­talosmester sértett, és a vád­lott, Szabó Krisztina, 1905. január 29-én kötöttek házas­ságot, amely házasságból két gyermek származott, a jelen­leg 23 éves Csabai Gyula és a 17 éves Csabai Mária. A házasélet nem volt boldog, mert Csabai dolog tálán és iszákos életet élt, úgyhogy a vádlott hozománya iessaüként elfogyott, sőt, az utóbbi idő­ben a család szükséget is lá­tott. Csabai a harctérről gyo­morbajjal, betegen jött haza, amely betegségből teljesen kigyógyulni nem tudott. Csa­bai a harctérről hazajöveteie után is folytatta rendetlen életmódját, ha ivott, goromba volt a vádlotthoz, sőt, meg­történt az is, hogy éjnek ide­jén kizavarta a lakásból csa­ládját. Vádlott el panaszol la rossz családi állapotát Fazekasad­nak, aki azonnal meg is ad­ta az általa szokásos tanácsot: „Ne vesződj beteges férjed­del, majd adok én neked olyanvalanrt, amitől a fér­jed elpusztul.” Vádlott hallga­tott Fazekasné beszédére, el­fogadta az ö tanácsát, és elha­tározta, hogy elpusztítja, megöli a férjét. Fazekasné megbeszélésük­höz híven elvitte a vádlott lakására az ígért arzénmérget, fél deciliteres sósborszeszes üvegben, és megadta az uta­sítást, hogy akár egyszerre, akár többször, ételébe, vagy italába adja be a férjének, attól majd elpusztul. Az ar­zénmérget a vádlott a férjé­nek ivóvizébe öntötte, két- három esetben is, amit a be­teges férj megivott. A Faze­kasné által vitt üvegben csak kicsi folyadék maradi, amit vádlott az üveggel együtt az árnyékszékbe dobott. Csabai rosszabbul lett a méreg ada­golása után, amikor is a vád­lott a mérgező osszonyok szo­kása szerint orvost hívatott, abban a tudatban, hogy az orvos úgysem ismeri fel a baj valódi okát, és hogy így róla a gyanú elterelődjék. Dr. Szegedi orvos 1923. szeptember 25-én és október 3-án látta a beteget, akinek teljes étvágytalansága és hányingere volt. Habár az arzénmérgezésnek is hasanlók a tünetei, az orvos erre nem gondolt, hanem tüszős vas­tagbélgyulladást állapított meg, és gyógyszereket (nem arzéntartalmát) rendelt. Csa­bai azonban 1923. október 6-án reggel 4 órakor arzén­mérgezés következtében meg­halt. A vádlottnak az a cse­lekménye, vagyis az arzén­méregnek a beadása és a be­állott eredmény, vagyis a ha­lál között tehát okozati ösz- szefüggés van, így kétségte­len, hogy vádlott törvényes házastársát, Csabai Gyulát méreggel szándékosan meg­ölte.” Kardosné a saját gyermekét, majd a férjét mérgezte meg. A halálbüntetést, amelyet ki­mondták rá, a bírói ítélet így indokolta: „öz. Kardos Mihályné vád­lott első férjével, Kovács Sándorral 1894. évben lépett házasságra, e házasságból két gyermek születeti, Sándor és Károly, utóbbi 9 hónapos korában meghalt 1897. év őszéig élt együtt férjével, amikor is azt elhagyta, és Budapestre ment szolgálni, s a beteges, egy év körüli Sán­dor -iát oííhonhagyta az any­jánál, ahol az 14 éves koráig volt. 1919. évben váctictt Bu­dapesten férjhez ment Méhész Lászlóhoz, miután az előző évben az első férjétől törvé­nyesen elvált. 1917-ben má­sodik férjétől is elvált és hazament Nagyrévre lakni, amely évben vadházasságra lépett néhai Kardos Mihály­ijai, és akkor Sándor fiát is magához vette, aki továbbra is folyton betegeskedett. Kö­rülbelül kétévi együttélés után törvényesen megeskü­dött Kardos Mihállyal. Sán­dor fia nemcsak beteges volt, hanem rosszul is viselkedett, nem szerette a dolgot, ivott, kártyázott, még lopott is, és így részint betegsége, részint pedig rossz magaviseleté miatt állásait ott kellett hagy­nia. Eiának rossz maga visele­té miatt vádlott elgondolta, hogy elpusztítja a fiát. (folytatjuk) szembenálló felek tizenöt al­kalommal törték meg a tűz­szünetet. Az amerikai csapa­tok is több ízben tüzeltek. Az AFP helyi tudósítója szerint Caamano ezredes ki­jelentette, hogy a fővárosban lezajlott harcok után nagyon is valószínű egy felkelés a vi­déki körzetekben, ahol igen erős a felháborodás az ame­rikai beavatkozás miatt WASHINGTON: Az Amerikai Államok Szer­vezetének miniszteri tanácsa szerdára virradó éjjel úgy határozott, hogy a Dominiká­ban működő „Amerika-közi” haderőit ezentúl új, hang­zatos névvel ruházzák fel. A beavatkozó erők új neve így hangzik: „A béke Ameri­ka-közi erői”. Washingtonban a Reuter szerint ismeretessé vált. hogy a Paraguay-i diktátor 250 ka­tonát akar az Amerika-közi erők megerősítésére Domini­kába vezényelni. MEXIKO: Antonio Carrillo Flores, mexikói külügyminiszter kedden kijelentette, hogy or­szága ellenzi az Amerika-kö- ikóooeé gbK fV: snrd dlddré zi erők megalakítását. Mexi­kó különösen azt ellenzi, hogy az ilyen haderő az AÁSZ parancsnoksága alatt működjék. BUENOS AIRES: Argentina nem küld csa­patokat Santo Domingo!» — közölték hivatalosan az argentin fővárosban. Kanada beengedi az atomfegyvereket Ottawa (TASZSZ) Hírügynökségi jelentés szerint a kanadai kormány beleegyezett abba, hogy az ország területén amerikai atomfegyvereket tároljanak. Az atomtöltetű robbanófe­jekkel ellátott amerikai Jenny- rakéták tárolása évi 8 800 000 dollárba kerül a kanadai adó­fizetőknek és ebben az összeg­ben még nincs benne a körül­belül kétezer főnyi kezelő és őrző személyzet fenntartási költsége. A amerikai atomfegyverek elhelyezése Kanada területér két évvel ezelőtt kezdődött, amikor a jelenlegi kormány került uralomra. Az uralkodó Liberiális Párt annakidején a választási hadjárat során azt ígérte választóinak, hogy nem engedi meg az atomfegyve­rek elhelyezését az ország te­rületén,. de úgy látszik nem nagyon siet ígéretét betarta­ni. Vállalatok figyelem! A 111/1965. PM—OT együttes utasítás végrehajtásá­nak elősegítése érdeké ben a Figyelő című gazdaságpolitikai hetilap e heti száma 5 oldalon a „Kereslet—Kínálat” rovatban közli a vállalatoknál lévő elfekvő készletek listáját. Elfekvő készletek érté kerítését, vagy ezek vételét hirdesse a Figyelőben Cím; Budapest, V. Alkotmány utca 10. Telefon: 312—553.

Next

/
Thumbnails
Contents