Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)

1965-06-20 / 144. szám

1965. Jűrtfas 291 vasamén NÖCKAD 5 A legjobb megoldások tudománya A fejlődéssel lépést tartó szervezők főnöke — a főmér- szervezőnek azonban „szemet ipari vezetők mellett ma már nök, vagy az igazgató, vagy szúrt” ez a „klasszikus mód­' "" valaki más — s milyen hatás- szer” — s „felnyitotta" a ve­kört adjanak neki. Ezt a vi- izemét is Javaslatára ... tolópadot állítottak be a két tat pozitívan kell értékelni, üzemcsarnok közé, a szállí­mert arra utal, hogy iparunk- tási idő tüstént a negyedére világszerte ott találjuk -az üzémszervezö munkatársakat. A technikusok, mérnökök, üzemvezetők, gyárigazgatók és főkönyvelők a napi operatív Tíz nap Debrecenben (Részletek egy Nógrád megyei tsx-asszony üdülési naplójából) feladatok ellátása közben nem ban „polgárjogot” nyertek az csökkent, s az eddig itt leikö­fordíthatnak elég időt meg arra is* hogy szüntelenül vizs­gálják jó-e az ügyviteli sza­bályzat, a gépek sorrendje, a üzemszervezők, öt esztendővel tött segédmunkásoknak két- ezelőtt még a gyárak általa- harmadát máshol alkalmaz- ban csak „megrendelték” az hatták. üzemszervezést, a KGM Ipar- A Hajtóműgyárban szinte munkaidő kihasználása, a kap- gazdasági és Üzemszervezési valamennyi üzemrésznél és csolat a tervezők és a kivi te" intézeténél. Az intézet mun- gyáregységnél volt korábban társai kimentek a vállalathoz, lemez-leszabó részleg is. Itt felmérték a helyzetet, majd az üzemszervező arra „jött elkészítették a megoldási ja- rá”, hogyha egy központi le- vasiatot. Ezt a „fáradságot” mez-leszabót szerveznek, s a vállalat kifizette, — azután valamennyi gyáregység leme- a javaslatot vagy alkalmazta, zét ott vágják a kívánt méret­vagy nem. 1957-től 63-ig az re és alakra, tekintélyes mér­lezők között, a gyáron belüli anyagellátási rendszer, van-e elég fény a gépek között és vajon megfelel-e a szakmun­kás-gárda szakmai felkészült­sége az új gyártmányok ké­szítéséhez,.. és így tovább. Felsorolni sem lehet, hogy ma intézet által javasolt megoldá- tékben csökkenthetik a lemez- már a korszerű munka meg- 50knak körülbelül 40-50 szá-...................................................... szervezéséhez mennyi minden re kell szüntelenül figyelni. zalékát vezették be. Ezt nem mondhatjuk jó aránynak. A A szervezés nem két határ- nagyvállalatok megalakulásé­it ulladékot és sokkal lesz a munkaerő és a kihasználása. jobb gépek nap között elvégezhető, egy hétig, egy hónapig tartó mur­vai megváltozott a helyzet. Jónéhény nagyvállalatunknál ka, hanem folyamatos, állan- _ az Egyesült Izzóban, dó tevékenység. Sematikus el­képzelés az, ha úgy gondo­lom: megszerveztem ezt az üzemet, vagy ezt a gyártó sza­lagot — ez most öt évig jó. Ami ma termelékeny, gazda­ságos megoldás, az holnapra már ráfizetéses lehet és fékez­heti a munkát. Rohamosan fejlődik a technika, szakadat­lanul nőnek a követelmények az egyik oldalon, a másik ol­dalon pedig kopnak a gépek, és „kopik" a szaktudás. E ket­tő között pedig ki kell alaki­Keresni a legjobb megoldásokat Magyar Hajó- és Darugyár­ban, a Lenin és az Özdl Ko­hászati Művekben például már saját üzemszervezési cso­portot .laboratóriumot szer­veztek. Néhány életrevaló javaslat Érdemes néhány példát megemlíteni a fiatal üzem­szervezési csoportok első ered­tani az egyensúlyt, az össz- «lényeiből: pl. a Magyar Adó- hangot, és azt meg is tartani csőgyárban korábban a hatal­— ez a szervezés feladata. Hivatása m elégedetlenség A gazdasági-műszaki vezető­kön egyaránt úrrá lehet a megszokás — hiszen a ma elért sikerek ritkán ösztönzik az embert változtatásra. A megszokott környezetben, a beidegzett munkaritmusban, a gépiessé vált ügyintézésben, a napi tevékenység lázában, a hibás momentumot akkor is nehéz, felismerni, ha az ered­mény nem teljes értékű. Az üzemszervézőnek azonban ép­pen az a feladata, hogy sza- resere kadatlanul keresse az új meg­oldást, a megszokottól való el­térést, a még gazdaságosabb, hatékonyabb módszert. Úgy­szólván hivatása az elégedet­mas porcelán szigetelő teste­ket vizsgálat nélkül építették be a készülékbe és azok kai együtt próbálták ki. Sok porcelántest gyakran „át­ütött”, amikor áramot vezet­tek a készülékekbe. Ilyenkor szét kellett szedni a berende­zést, s új szigetelést tenni a rossz helyébe. így a teljes szerelési idő megduplázódott. Az üzemszervező javasolta, hogy állítsanak be egy ultra­hangos vizsgáló-készüléket, s a porcelán szigetelőket besze­relés előtt vizsgálják meg. Ja­vallatát elfogadták, a végsze- relde termelékenysége kétsze­A Ganz Mávagban géprészeket kellett a meg­munkáló műhelyekből a vég­szerelőébe szállítani. Ez kézi­íenség. A pillanatnyi helyze- erővel történt- na*y fáradság tét nem azért ismeri meg, hegy elfogadja, hanem hogy változtasson rajta — ez a munkája. Ezáltal válik állan­dó vitapartnerévé, „beosztott lelkiismeretévé’ zetőínek. gal és sokáig tartott, de nem „tűnt fel” senkinek, hiszen így szokták meg, így csinálták 10—15 éve már. Az üzem­Eppen 30 évvel ezelőtt Lon­donban egy nemzetközi mű­szaki konferencián az ipari szervezőmunkát úgy definál- ták, hogy az nem más, mint a legjobb megoldás tudománya (the science of the optimum). Ahhoz, hogy korszerűsödő iparunk a megkezdett úton gyorsabban juthasson előre, s a fejlődés arányos, töretlen lehessen, — ezt a tudományt nem nélkülözhetjük. Lehet persze ösztönösen is jól szer­vezni, a tapasztalat, a rutin sok mindent pótolhat, tartós sikereket, megalapozott ered­ményeket azonban intuíciók­tól nem várhatunk. De azt sem, hogy valahonnan „felül­ről” drákói szigorral előírják valamennyi gyár számára kö­telezően az üzemszervezés tudományának mindennapos alkalmazását. Minden vezető­nek a maga helyén — műhe­lyektől a vezérigazgató szo­báig — önmaga és mások előtt kell „becsületet szerez­nie” ennek a tudománynak, s lelkiismereti ügyet kell csi­nálnia abból, hogy a minden­kori legjobb megoldást meg­találja és alkalmazza. Ehhez vagy maga ismerkedik meg az üzemszervezés tudományá- naev val (valamennyi nagyobb ipa­ri központtal rendelkező nagyvárosunkban műkődnek ma már üzemszervezési tan­folyamok), vagy űzemszerve- ző szakembert alkalmaz. Nem rossz befektetés ez, előbb- utóbb busásan megtérül. ifj. Gerencsér Ferenc Az asszony, aki tíz napot töltött a debreceni tsz-üdülo- ben .alig negyven éves, vi­dám, szorgalmas növényter­mesztő falujában. Először vett részt társas üdültetésen, és minden napjáról feljegy­zéseket készített. Minthogy a napló nem a nyilvánosság számára készült, a szerző neve feltüntetése nélkül köz­lünk belőle néhány részletet. Csütörtök akasztotta a odavitt a tü­Szegény nagyapám, ha fel­támadna! Istenbizony nem hinné el, hogy hartminc évre halála után palotát építenek a parasztoknak, ahol csak nyújtózkodnia, fotelba ül­nie, jókat ennie és innia kell, s úgy kiszolgálják, mint a török császárt. Mi négyen lakunk egy szo­bában. Ketten régi ismerő­seim Nógrád megyéből, a harmadik szobatárs viszont kikent-fent főkönyvelőnő az egyik Szolnok megyei tsz- ből. Meg is mondtam neki: — Nem jól van az, hogy dumákkal rakják teli a tsz- irodát. Micsoda paraszt-köny­velő az, aki i lilára festi a száját! Ö meg csak mosolygott. S miközben az újonnan vá­sárolt bikinit próbálta fel, odavetette nekem: — Mondd, szívem, te nem Nógrád megyei vagy véletle­nül, hogy ilyen balos néze­teid vannak!? Ilyen csitri és letetuzza az emberlányát! Még hogy ne­kem balos nézeteim! Péntek Ma kirándulást tettünk egy kacsatelepre, a közeli tsz- be. örültünk, hogy láthatunk valamit a hajdúsági tsz-ta- gok munkájából, csak a fő­könyvelő-lány duzzogott: — Ilyen jó időben, inkább strandolni mennénk! — Ne húzd föl az orrodat, szívem — mondtam — Rád fér, ha megtanulod, hogy mi­lyen a kacsa. Megint csak mosolygott — Tudom én azt — mond­ta — Ellenben adok neked egy nylon-sálat az jól fog állni a szőke hajadhoz, Nyakamba nylon-sálat és kör elé. — Ugye, jól áll? Jól passzolt az arcomhoz, nem mondom, de olyan erős parfőm-illata volt hogy a japán kacsák is szédelegtek tőle. Ezzel a lánnyal még össze­rúgom a patkót! Szambát Ma strandolas szerepelt a programban. Csakhogy ne­kem eddig soha nem volt fürdőruhám. Vénasszony va­gyok én már ahhoz. Megye­beli szobatársaim azonban ti­tokban vettek maguknak für­dőruhát Nem kétrészeset, hanem egyszerűbbet, kevés­bé hivalkodót, kötöttet, — Szólhattatok volna, hogy vásárolni mentek! S még nekik állt feljebb. — Nem mertünk szólni, mert egy kicsit maradi vagy. Én maradi? Na, majd én megmutatom! Odaszóltam a könyvelő­lánynak: — Ruzsozd ki a számat, szívem. Kíváncsi vagyok ho­gyan festek kipiroeítva! Azután elmentünk a kőny- velő-lánnyal fürdőruhát ven­ni. Az üzletben találkoztunk egy Hajdú megyei főkönyve­lőnővel, zsebkendőket vásá­rolt — Én ma nem megyek a strandra — magyarázta — trt a tsz elnöke, hogy eljön meglátogatni. Olyan elnö­künk van, hogy nagyon kö­rültekintően gondoskodik a dolgozókról. Estefelé megint láttuk ezt a hajdúságS főkönyvelőnőt Egy kis ember ölelgette a nagyerdei pádon. — Lám-lám — mondtam — Ez nyilván a tsz-elnök. Ép­pen a dolgozókkal való fog­lalatosságban merült el! A szobatársak kacagtak. — Majd elmondjuk ott­hon, hogy milyen a jó tsz-el­nök. Vasárnap Ismerkedési délutánt ren­deztünk. Zene, tánc, móka. Egy fiatal agronómus felkért táncolni, s annyira unszoltak a többiek, hogy elmentem. Nehogy azt (mondják, hogy maradi vagyok. — Jaj, ha ezt a férjem lát­ná! S egész idő alatt arra gon- dotam, hogy amíg én itt élem a nagyvilági életet, ő otthon a házikertben a krump­lit permetezi. Mert azt. írta, hogy egész vasárnap perme­tezni fog. Ahogy tánc után leültem, azt mondta az egyik barát­nőm. — Nem félsz, hogy megtud­ja az urad? — Én ugyan nem — mondtam fölényesen — Van neki is a kontóján bőven. A múlt hétón vizsgázott és tök­részegen jött haza a járási székhelyről. Ráadásul Erzsi­kének szólított, pedig én Ilonka vagyok. Tényleg Erzsikének szólí­tott, de szándékosan, mert nagyon vicces ember. Num érdekli őt más asszony. Tűz­be teszem érte a kezem. Hétfő Esősre fordult az idő. Autó­busszal elvittek bennünket, a a szoboszlói tsz kertészetébe. Nyakig sárosán tértünk haza. Kedd Ma megint tsz-látogatáa szerepelt a műsoron, utána pedig beszélgetés a megye vezetőivel. Főkönyvelő szobatársam megint zúgolódott. — Szórakozni jöttünk, nein tapasztalatcserére. — El vagy te. maradva po­litikailag, szívem — róttam meg. A megyei vezetők közül a párttitkár mégis őt igazolta. — Szép-szép a mi elvtár­sainktól, hogy meg akarnak mutogatni mindent jó és hasznos kezdeményezés — mondta — Az is dicséretre a gyárak ..... ...................................................................................................................................................hihiiiiiiihiiiiihih.....................mii>. hogy olyan körülte­1 ktntéssel gondoskodnak prog­Üzemszervezés megrendelésre M a még szokatlan ará­nyok, meleg színek, fény­től csengő ablakszemek. Szokni kelL Ahogy megvál- _ . . _ . toztatja a környezetét, tőlünk Gazdasági szakkörökben ma | ig változást vár, az emberek­ÖihJmsd Mt&izLajfmk arról vitáznak, hogy ki is le- _ __ ____ g yen a vállalatoknál az üzem-1 ”“”dja “falai között Szép látvány az égbe dig forró a víz, ragad a lábasra... Folytatná a „panaszt”, tői, akiknek az élete, öröme, o kötényes szavába vág. Kiállítás Szalonikiben és Kubában zajlik, nyúló sok bérház. A kézhez már hozzáidomult a radiátor csa­varja, a fénylő síneken sza- i ladó függöny. A honfoglalás = boldog örömein is túl vannak 1 már a lakók. Egy-egy csa- „ I Iád boldog állomása az új fé- I0U ,a § szék. Szeretni is kell ezeket a szinte nemcsak a mának, hanem a holnapnak is emelt I hajlékokat. Szívesen bolyom A zsír oda- Elhallgat, mert a háta mö­gött feltűnik a férj, s az dör- *** gő baritonnal tromfok — Majd lemegyek, s meg- — Nem is baj. Minél főbb tanítalakl Kapsz egy olyat, van, annál több kellene. Né- hogy. ha telhetetlenek vagyunk. A ' írhatom le, hogy másik házban — bólint a fe- attól az olyantól miféle sors- nóról kezdett nekem beszélni, ven szeme mindig megvi- \ ramról. De hát ide mégsem damit. A napokban előre en- § dolgozni jönnek, hanem szö­gedéit, s ráhunyorítottam. Ba-1 rakozni, pihenni. Szerintem rátság kezdődött köztünk. Meg~| csökkenteni kell az ilyen kő­váriam, s ahogy lépdeltünk | tött programpontokat.. hazafelé, mesélni kezdett. Lót-1 Ezek szerint mégis én un­ta, hogy jó hallgató vagyokJgyok a maradik „4 s csak mondta, mondta a ma-1 gáét. Nagyon tetszik neki alSSOPdCI lift, S azután egy csodamasi- ........ 11 N éhány nappal PERUMON Külker esk edel mi Vállalat levelében értesí­tette az Acélárugyár terme- 1 Iési osztályát hogy július f gok7 sétálgatok ezek között a jével — Feketévé szinte örül ra jutott volna a vezér, csak is neki. Már tépte a haját, figyeltem az elképedt arcokat, Mindennap befutottak hozzá a a megbénult kis ajkakat. A rokonok, meg az ismerősök. goromba szó olyan volt, mint Nem győzte vásárolni a szap- a villámütés. Elfonnyadt a pant. Olyan volt már a la- vidám kedvük, leültek egy kása mint a közfürdő. kupacra, aztán hamarosan el­— Hát igen, igen, de még- szállingóztak. isesak jó lenne tudni, hogy Hallottak egy szót, ami mo­ami olyan fehér mint a le), belülről hideg mint a tél le­heleté, csengőén pattan az aj- hogy hívassam le a főkönyve­taja, halkan duruzsol a mo torja. * Hűtőgépet vettek. — Most már abba rakja be anyuka a forralt tejet. Magya I­végéig különféle mezőgazda­sági szerárubat; csákányt, villát, gereblyét fejszéket, lapátokat és egyét terméke- § vannak két mintaszállitmányként juttasson el Budapestre. Az említett két mintaszál- j lítmányt, a közeljövőben két ; külföldön megrendezésre ] kerülő kiállításhoz akarják felhasználni. Az egyiket Szalonikiben, a másikat pe­dig Kubában rendezik meg. Az előbbieken kívül még egy kiállításon vesz részt a gyár termékeivel. Mindez azt bizonyítja, hogy javult a piackutatás munkája, emel­kedett az exportra szánt ter­mékek minősége, neve és hír­neve van a gyár termékeinek a külföldi piacokon. De össze­függésben van ez azzal is, hogy a gyárat úgy tartják számon a külkereskedelmi vállalatoknál is, mint ahol feltétlenül betartják a szál­lítási határidőt. házak között, még ha át is § kell lépni a téglát, kikerülni I egy deszkahalmazt. Közel a szomszédok, bará­tok, új ismerősök. Csak ki kel! nyitni az ablakot, a a másik erkélyen viszontláthat­ni őket Milyen vidám tere- ferék zajlanak. De néha kar- cos egyik-másik hangja. napközben mikor melegebb a toszkált bennük. Korán ismer- rázott kézzel-lábbal, kipirulva. víz... ték meg. Pedig A fésűs asszony hangja ek- vélni” akart kor már nem volt olyan élénk, követelő. Egy kis pír is át­futott az arcán, zavart volt, mintha szégyellt volna va­lamit ... valaki „ne­Reggel a hallban ott talál­tam a hajdúsági tsz-elnököt, azt a kisembert. Megsért, A fehér masina — Tegnap a szomszéd ni­ni is átjött megnézni. Még! meg is simogatta, ahogy anyut szokta az alvó Rózsikat. 1 őnőj ükéit a szobájából. Szóltam a lánynak. — Itt van megipt az elnö­kötök. A lány sebtiben öltözkö­dött — Ugye, jó ember — mondta — Törődik a dolgo­I zókkal. — Hány tagja van a szö­= vetkezetnek? — kérdeztem. Az ablakból A kövek, pallók, építőanya­gok között vidám gyerekse­reg Robin Hood-ot, Teli Vil­most emleget, meg más esz­ményképeket. Fűti őket a sok Nem szép kihallgatni má- romantikus történet. Akad ve­zér is, de olykor a vidám Melegvíz, szappan, zavar sok beszélgetését, de a magas, visszhangzó lépcsőházakban csevegésbe belevegyül egykét erősebb jelző, amelyet nem tudni melyik, hol figyelt meg, s most csattanónak szánt. A akaratlanul is megesik. Asszonyok beszélgetnek. Egyiken kötény, a másik ke­zében fésű, amivel, az imént hangok messzire hallatszanak, egy buksi fejet hozott rend­be. S van még valaki a fenti emeletről. Délelőtt tizenegy óra lehet, olyan ebédfőzés köz­beni tere-fere. A fésűs asszony kicsit méltatlankodik- — Az a baj, hogy nem min­felszaladnak az emeletre, tá- időben a volra a házsorok között. Az egyik magas épületnek kinyílt az ablaka. Haragra torzult arcú asszony tekint le — Nem szégyellnek maga­tokat? Erre tanít..-? most! Háromszázötven. Belkóékat szájra vette a már értettem mindent. A *zd-l — Tudod, csak azért kér- lépcsőház. A régi szoba-kony­hából magukkal hozták a si- fonért meg a palánkos ágyat. Aztán mondogatták: — A konyhába még állító­lag öszeütöttek egy hevérőt. — A szőnyegek is régiek. Ecetera-ecetera, Belkóéknak híre támadt Eljutottak hoz­zám is. Nem sokat adtam rá, gondoltam kisebb pletykák. Emlékezetemre azonban még­is ráragadtak ezek a mende­mondák. S tényleg csak piety- . -------- —___ k a lehetett, mert az utóbbi azoknak, akik kulcsot kaptak, i meg e®y ®ort De szokni kell még ezt a Ekkor elváltunk, s már értettem mindent. A szá-= nakozó fintorral mondott hi- f deztem — mondtam neki — rek elmaradását. Érdekes. Egyi mert nem értem, hogyan jut Lehel ezekben a télen-nyároni annyi ideje minden tsz-tagra. meleg épületekben a legprak-1 Három nap alatt már másod­tikusabb beruházás. Csend van* Belkóék körül. A hideg masina tette? ! szór jár nálad, i. Csütörtök V I Eltelt egy nyári kony-1 lad az idő! olt aki a hából kőltöeött ide, I jó itt mások egy lebontott | házból. Űj honfoglalás volt ezl hét. Hogy sza- Nagyom-nagyon ! Te jóléten! Az uramnak hírek elmaradtak. Ma nem Írok naplót Leve- vidám, jóérzést támasztó mi-Ilet írok az apjuknak; nehogy Már mindent elfelejtettem vol­na, de az egyik reggel - - - ------ - , .. m int annyiszor összeakad- llöt. 3 szomszédokat, s azokat | “71, j011 otthon. Mert tam a kis Belkó Pityuval a szabályokat is, amelyeket | ^,rt meg nem olyan venem~ Reggelente találkozunk a tej- nem említ a házirend... = boltban. Bozontos üstöké, ele- Gulyáé Ernő Válogatta és jegyezte: Lakos Gyöggp i

Next

/
Thumbnails
Contents