Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)

1965-06-18 / 142. szám

Világ oroletárjai, egyesüljetek! A független Európáért De Gaulle vidéki Párizs, (MTI) De Gaulle csütörtököm foly­tatta 23. vidéki körútját a Párizstól délkeletre levő vá­roskában. A köztársasági elnök na­ponta négy-öt beszédet mond, amelyekben ugyanazt a ket­tős témát fejtegeti: Francia- országra döntő szerep vár egy független európai politika ki­alakításában és ehhez belső szilárdságra, a jelenlegi rend­szer fenntartására van szük­ség. De Gaulle, amint ezt Nan- tes-ban és Versailles-ban is kifejtette, úgy látja, hogy a világ egyensúlya nincs biz.o­választó körútja sítva, mert az Egyesült Álla­moknak és a Szovjetuniónak a többi országét messze túl­szárnyaló hatalmán pyugsziK. A francia elnök szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok is igyekszik befolyá­sát kiterjeszteni a „határain kívül eső népekre”. De Gaulle, bár elítélte az Egyesült Álla­mok Vietnamban és a világ más pontjain alkalmazott politikáját, nem tagadta meg alapvető szolidaritását az amerikaiakkal, akik — mint mondotta — „védelem és se­gítség nyújtásával” igyekez­nek hegemóniájukat biztosíta­ni és csak „szükség esetén” nyúlnak katonai eszközökhöz. XXI. ÉVF. I ÜSS ÁRA: 50 FILLÉR 1965. JÜNIUS 18. PÉNTEK Erlauder Moszkva bau MSZMP küldöttség utazott Tito elnök ma a Szovjetunióba utazik Belgrád, (MTI) Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetségének főtitkára a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének, a szovjet minisztertanács­nak és az SZKP KB elnökségének mghívására ma f ;ie ségéved együtt hivatalos látogatás céljából a Szovjetunió­ba utazik. Már vakáción vannak a di­ákok, de a legtöbb salgótar­jáni iskolában ezekben a nyá­ri hetekben sincsenek zárva az iskolaajtók: javítanak., ta­taroznak, hogy szeptemberben egészséges, kellemes környezet várja a tanulókat. A városi tanácson, az Al­sófokú Oktatási Intézmények gondnokságán az ovodák és az általános iskolák tatarozá­Tanácskoznak a bányaműszakiak Cél a izéníejtéii módszerek korszerűsítése Két napos ankét kezdő­dött csütörtökön délelőtt Sal­gótarjánban, a Bányász Mű­velődési otthonban. Az OMBKE nógrádi csoportja rendezésében. „A vékonytele­pi művelések problémái az északmagyarországi szénbá­nyászatban” címmel. Az an­kétem a nógrádi, borsodi, ózdi és a mátraaljai tröszt műszakiai közül mintegy kétszázan vettek részt. Pothornik József, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt igazgatója, megnyitójában emlékeztetett az egy évvel ezelőtt megtar­tott műszaki-ankét hasznos­ságára, majd ezt követően az első napon négy előadás hangzott el. Sült Tibor, a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt főmérnöke fejtéstechnológiai problé­mákkal foglalkozott elő­adásában. Megemlítette, hogy az iparmedencében végered­ményben már száz éve bá­nyászkodnak, és az elődök elsősorban a kedvezőbb le­hetőségeket használták ki, a jobb szénmezőket leművel­ték. Különösen vonatkozik ez a szénmedence északi ré­szére. A korábban alkalma­zott módszereket még élen­járóknak lehetett tekinteni, azonban ma már gazdaságo­sabb módszerekre van szük­ség. Egy sor kísérletről szá­molt be, amelyek éppen ezt célozták. Az acélbiztosító eszközök alkalmazása viszont lehetővé tette, a korszerűbb frontifejtési-módszer alkal­mazását. Amíg 1962-ben 490 méter volt a frontfejtések széles­sége, ma már 926 méter, te­hát csaknem kétszerese. Akkor az összes termelés 10,7, ma pedig 21,9 százaléka frontfejtésekből kerül fel­színre. Korábban csak Mi- zserfán és Kányáson működ­tek frontfejtések, ma pedig már Szorospatakon, Ménke- sen, Gáti aknán, Csurgó-tá­rón, Forgáchon, Szurdokon, Tőkésen, és Tordas II. akná­ban is rendszeresen üzemel­tetnek frontfejtéseket. A továbbiakban összeha­sonlítást tett a ma még a termelés zömét adó kamra­fejtések és frontfejtések kö­zött. Három év alatt pél­dául az utóbbinál a fej telje­sítmény csaknem 4 mázsával növekedett, műszakonként. A frontfejtések színvonalát azonban még javítani kelle­ne, hogy elérje a kom r a fej­tés ok teljesítményét. Egyéb­ként az összehasonlítás so­rán arról is beszélt, hogy a kamrafejtésekben igen nagy a fejtési veszteség, Mizser- fán néha a 30 százalékot is eléri. Kamrafejtésekben, további javulás már nem várható, míg a frontfejtésekben igen sok lehetőség van a gépesí­tésben, a technológia töké­letesítésében. A feladatokat a következőkben határozta meg: Keresni kell továbbra is a frontfejtési technológiai el­terjesztésének lehetőségét, ezt követően a maróhenge­res és széngyalus jövesztés megvalósítását. A drága energia-felhasználást csök­kenteni kell. Tovább fejlesz­teni a fejtési technológiát úgy, hogy csökkenjen az am- lasztási és a veszteségidő, rövidebb legyen a fejtési ciklus. Sült Tibor előadása után Szebényi Ferenc nagybáto- nyi főmérnök a széles hom- lokú fejtésmód kiterjeszté­sének az üzemüknél szerzett tapasztalatairól beszélt. Latorczai János a borsodi vékony széntelep bányamű­velési- és gépesítési problé­máiról, Varga Lajos, az eger­esein vékonytelepben alkal­mazott hydropneumatikus tárnokkal szerzett tapasztala­tokról tartott előadást. sáról és felújításáról az aláb­biakban tájékoztattak. Salgótarjánban jelenleg 14 óvoda, illetve 12 általános is­kola van. Az óvodák nyári tatarozására ez évben 60 891 forintot fordítanak. Az iskolák nyári tatarozása ugyancsak megkezdődött. E munkát a Lakáskarbantartó KTSZ végzi folyamatosan. Idén 419104 forintot költenek az általános iskolák állag­megóvására. A Bartók Béla úti iskola teljes felújítására ezen kívül 534 000 forintot fordítanak. A nyár folyamán teljes födémcserét hajtanak végre, s minden egészségügyi követelménynek megfelelő új mosdó-, illetve egészségügyi helyiségeket alakítanak ki, s ellátják azokat, valamint a politechnikai műhelyt köz­ponti fűtéssel. A felújítási munkát a múlt héten kezd­ték meg, s augusztusra feje­zik be. A város középiskoláiban folyó nyári tatarozási mun­kákról az iskolák gondnoksá­gai tájékoztattak. A Madách Imre Gimnáziumban, a Furák Teréz Leánykollégiumban, a Közgazdasági Technikumban a nyáron nem lesz felújítás, csupán kisebb festési, helyre- állítási munkát végeznek el. A Gépipari Technikumban a nyáron a tornaterem födém­felújítását hajtják végre. A nyári tatarozás keretében a technikum diákotthonában is végeznek tatarozási munkála­tokat a nyáron. Az épület ta­tarozását a Lakáskarbantartó KTSZ novemberre vállalta, ez sajnos — oktatási intéz­ményről lévén szó — meglehe­tősen távoli és rossz időpont, hiszen az oktatás az iskolák­ban szeptemberben kezdődi Harmincezer méhcsalád munkában Teljes virágzásban a nógrádi akácosok, - Rekordvándorlásra számítanak — Tizenkét vagon mézre szerződtek méhészeink Csütörtökre kialakult a ha­gyományos teljes „nagyüzem” a nógrádi akácosok alján. Megérkeztek Bács, C&omgrád, Békés, Szolnok és Pest me­gyéből a vándorló méhészek. A legutóbbi két nap, szerda és csütörtök, az idei mézgyűj­tés első igazi munkanapja volt. A családonkénti napi át­lagos mézhozam felülmúlta az öt kilogrammot, ezen a két napon nem ritka azonban a 10—15 kilós napi kaptársúly­gyarapodás sem. Mivel az ország déli részei­ben az előző kedvezőtlen idő­járás miatt a vártná/1 gyen­gébben alakult a mézhozam, miden eddiginél nagyobb ván­dorlásra számítanak Nógrátí- ban. Tavaly alig több mir. 20 000 családot vándoroltaUa . most csütörtökön már > 30 000-t is túlhaladta az aka erdők alján elhelyezett méh­családok száma. Noha az „édes szezon” ele­jét jelzi még a nógrádi aká­cosok időnaptára, máris meg­kezdődött az illatos akacnit«. felvásárlása is. Csupán i helybeli, Nógrád megye; mé­hészek tizenkét vagon akác­méz eladására szerződlek •» szövetkezeti felvásárlószervek - kel. Az első kannák már meg­teltek, sőt az első nagyobb szállítmány is útnak induit csütörtökre virradó éjszaka á nógrádi tájakról, Moszkva, (TASZSZ) Erlander svéd miniszterel­nök és kísérete befejezte a Szovjetunióban tett körútját és csütörtökön visszaérkezett Moszkvába. Útban Szlmfero- polból Moszkvába, a repülő gépen a miniszterelnök vála­szolt a szovjet újságírók kér­déseire. Elmondotta, a Szov­jetunióban igen gyorsütemű a fejlődés és az ország életéi erőteljes aktivitás jellemzi, különösen tapasztalható ez az építkezés területén. Finnországba A Finn Kommunista Párt Központi Bizottsága meghívá­sára Gáspár Sándornak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottsága tag­jának, a Budapesti Pártbi­zottság első titkárának veze­tésével csütörtökön magyar pártküldöttség utazott Helsin­kibe. A salgótarjáni Rákóczi utcában. A Nógrád megyei Tana cs Építőipari Vállalata mintegy negyedmillió forint os költséggel újítja fel ezt az épületet Iskolákat, óvodákat tataroznak Födémcsere — Felújítás — Több mint egymillió forint szépítésre Magyar­lengyel testvériség. Hagyományos és tör­ténelmi a magyar—len­gyel barátság, amelynek kiemelkedő dátuma az a nap, 1948. június 18., amikor a két — sza­badságért annyit és oly sokszor közösen harcoló nép — szabaddá váltan megkötötte egymással a barátságnak és a köl­csönös segélynyútjás- nak az egyezményét A haladásért folytatott küzdelem közös múlt­jának, a Kossuthok és Bem apók, a lengyel nemzeti felkelés ma­gyarjainak és 1848, és 1919 lengyel önkénte­seinek méltó folytatása ez a szerződés, amely e múltnak házisón a jövő Lengyel- és Magyaror­szágát fűzte egybe. S e majd két évti­zedben kapott a len­gyel—magyar barátság igazi, sokoldalú tartal­mat, vált valóságos együttműködésévé a két nép egészének. A szo­cialista jövő közös igé­nye, s azon történő együttes munkálkodás — ez az igazi tartalom. A szocialista építés sorsdöntő éveiben ko- vácsolódott törvény­szerűen a két ország kapcsolata, s nőtt túl a tizenhét éve kijelölt kereteken is. Kapcsolataink alap­ja elveink egységes marxista—leninista párt­jainak megbonthatat­lan elvi egysége; a né­zetek azonossága ko­runk döntő kérdéseiben, a világpolitiko és a nemzetközi munkásmoz­galom valamennyi problémájában. Áz évforduló mindig alkalmas a visszatekin­tésre. S nagy elégedett­séggel nyugtázhatjuk azokat az eredménye­ket, amelyeket népeink elértek a közös úton. Különösen gyorsan fej­lődtek gazdasági kap­csolataink, főként a legutóbbi években. A KGST keretében 1958- ban létrejött magyar— lengyel gazdasági együttműködési bizott­ság kedvezően formál­ta a két or­szág gazdasági ágainak tartós termelési együtt­működését, amel­lett, hogy ebben az idő­szakban a kölcsönös ke­reskedelmünk kétszere­sére emelkedett. így párosult az egyszerű forgalomnövekedés a munkamegosztás, a sza­kosítás. a közös vállal­kozások, a műszaki és tudományos együttmű­ködés, az egybehangolt tervezés fejlődésével. A barátsági szerződés aláírásának évforduló­ján tehát örömmel nyugtázhatjuk, hogy a szerződéses kötelezett­ségek teljesítése mind­két népnek, országnak nagy hasznára vált, hozzájárult annak a jövőnek az építéséhez, amelynek jegyében fo­gant ez a szerződés. Népünk a mai napon is őszintén kívánja, hogy ez a mély gyökerekből táplálkozó barátság to­vább mélyüljön a kö­vetkező években is.

Next

/
Thumbnails
Contents