Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)

1965-05-16 / 114. szám

1663. mtftis 16. vasárnap NÖOK/lD II gazdag programot Ez az óvodo afféle kísérle- meseországból csöppent volna j. . ,, , ide. A „felnőttes” főzőcskét b intézmény apró tűzhelyek- nf,msokára bevezetik Párizs kel, edényekkel, konyha fel- löbbi óvodáiba is. szereléssel, mintha az egesz Z. 3. Táborozás mellé Főzőcske — francia módra Lakberendezési tanácsadó brigád AZ ŰJ LAKÁSBA költö­zők gyakran nem tudják, ho­gyan rendezzék be lakásukat úgy, hogy otthonuk valóban modem, íriéses, s kellemes légyen. Különösen a családi életet kezdő fiatalok vannak nagy gondban. Tallinban, Észtország fővá­rosában társadalmi munká­ban működő Művészeti Ta­nácsot hoztak létre, amely immár több mint két eszten­deje irányítja a városban az iparművészeti és lakberende­zői tanácsadást. Az ötletet a helybeliek felkarolták, annál is inkább, mert tulajdonkép­pen — tőlük származik az el­gondolás. MI ÉRDEKLI A TALLI- NIAKAT? Van, aki praktiku­sabban szeretné berendezni kisméretű lakását, mások pe­ri’g festés előtt a szinössze- állításhoz kérnek tanácsot. Sokan az ő segíts-gükkel vá­lasszák a megfelelő szőnye­get, bútorszövetet, kerámiát. De vannak bonyolultabb kér­dések is, amelyek megoldásra várnak. Tallinban a lakás- helyzet még nem engedi meg minden családnak, hogy pél­dául külön szobában legyen a fiú — és külön a leánygyer­mek. Amikor aztán felnőnek, a szülők szeretnének megol­dást találni. Legtöbbször a meglévő lakást úgy alakítják, hogy egy szobát, vagy leg­alább egy sarkot biztosítsa­nak a nagyfiúnak, vagy nagy­lánynak, de úgy, hogy az egyébként kellemes berende­zés megmarad. A talliniak a tanácsadó brigád fogadónapjaira rend­szerint elv'szik magukkal la­kásuk alaprajzát is, máskor pedig helyszíni szemlére in­vitálják a szakembereket. — Az a feladatunk, hogy segítsünk a helyes ízlés kiala­kításában — mondja Maimu Pleis, asszony, akit Észtor- szág-szerte kitűnő lakberen­dezőként ismerik. Tallinban a Gyöngyszem, a Melódia és a Palace kávéház tükrözi ízlé­sét, hozzáértését. Szabadide­jében szívesen és rengeteg ötlettel segít a talliniaknnk, s igyekszik megtalálni a le­hető 1 egoi cső wh és mégis de­koratív megoldásokat. Ezért gyakran keresi fel otthonuk­A BRIGÁD egy másik tag­ja Helgi Remets kerámikus, képzőművész, érdemes mes­ter. Kitűnően ismeri az észt nemzeti bőrdíszművességet is. Munkái kiállításokon és a vá­sárlóközönség körében egy­aránt nagy sikert arattak és rendszeresen tart előadásokat munkás- ós diákhallgatóság­nak. Bruno Tomberg munkáját több munkásotthon mellett aa írók és a művészek klubjá­nak berendezése is dicséril Persze, az ilyen intézmények­nek könnyű a dolguk: meg­rendelik azt, amire szüksé­gük van. De mit tegyen az egyszerű vásárló? ELŐFORDULT, hogy a tal­liniak panaszkodtak, hogy az áruházakban nem találnak kedvükre való bútort. Too berg ilyenkor elment a bútor­gyárba is. Gyakran vitázott a gyári tervezőkkel. De ez ma már a múlté, mert Tomberg a gyár művészeti tanácsadója lett, társadalmi megb’zatás- sal, a szakemberek megbe­ílr n rrornlróipt. Párizs nevezetességei kö­zött a konyhaművészet igen előkelő helyet foglal el. A „francia konyha” mint foga­lom, s mint idegenforgalmi vonzerő vetekszik az Eiffel- toronnyal, a Szajnaparttal, s e romantikus hangulatú Quar­tier Latin-nel. Nem csoda, hogy már az óvodások is érdeklődnek a szakács mesterség iránt, t komolyra fordítják a főzőcs­ke játékot. Megtehetik. Yvet­te Ferry, a párizsi Stephan Fichon óvoda igazgatónője rá­jött, hogy körbenállva, egy­más köpenyét gombolni, leg- Patrick Sauvage az óvoda .csirke-szállítója”. Elbűvüllen alább olyan mulatságos, min: figyeli, hogyan kopasztják a szárnyasokat, a lnác-lánc-eszterlánc. Krump­lit, paradicsomot, szeletelni, épp oly szórakoztató, mint a paoírkivágás. Kirakósjáták helyett lehet teríteni, tálakat díszíteni, sőt a piacon vásá- jolni is, aminek izgalmához egyetlen játék sem hasonlít­ható. A Stephan Pichon óvoda kis növendékei önállóan ter­vezik meg a napi menüt, édes­anyjuktól receoteket gyűjtő nek. maguk vásárolnak. ki húst. ki főzeléket, ki fűszer­féléket. raizokkal, sorminták­kal díszítik az étlapot, és az óvónénik segítségével megfő­zik a francia konyha szerin­ti ételeket. Kedvencük a mr.r- .-------­h asült rizzsel, paradicsommár- Ejnye, ez a krumpllhámozókós nem engedelmeskedik Pas- tással, füstöltszalonnával, no calnak. Veronlquc viszont már otthonos a paradicsom sze- meg a sült csirke. Ietelésben. A munka végeztével jön a nagy öröm: Sylvie Colas élve­zettel eszi saját főzijét. GYERMEKEKNEK . e E fL 1 S 6 7 8 9 10 R E! « 13 LrJí ,8 14 15 16 1? 20 21 22 23 24 26 26 27 28 29 30 31 32 35 34 35 38 3? 38 39 40 ■ • VÍZSZINTES: 1. Versét mór olvashatták a Nógrádban. 10. A vízsz. 1. foglal­kozása. 11. Nemesi cím népi­esen. 12. Egyiptomi napisten. 14. Vagon mássalhangzói. 15. Gazda­sági Tanács. 16. Mezőgazdasági gép. 18. Oval végén fiatal afri­kai állam. 19. Ta. . : tánc. 20. Japan japánul. 22. Német'város. 23. Kr... : barnásbörü. 24. Ta­karmánynövény 25. Veder más­salhangzói. 26. Vissza: az egyik «Idái. 29. IAÖ. 29. Már szán­tott. 30. Szülő. 32. Azonos más­salhangzók. 33. Görög törzs. 35. Északi nép. 36. Május kilencedi­ké. (Folytatása függ. 19.) FÜGGŐLEGES: 1. Férfinév. 2. Kérdőnévmás. V Energia. ív Víz. 5. Azonos más-^ salhangzók. 6. Távolkeleti pénz. t. Régi mezopotámiai város. 8. Felett erkély. 9 ...........Bladet: svéd n apilap. 13. Vonatkozó névmás. 14. Húz. 17. Vágyakozó. 13. Folya­matosan taszít. 19 A vízsz. 40 folytatása. 21. Paraszt. 22. Ek. hibás minőségellenőrzési osztály. 24. Robot mássalhangzói. 25. Mes terember. 26. Péksütemény (B^P) 27. Az egyik bolygó. 28. Keleti ál­lam. 29. Húz. (Két utolsó uetű felcserélve. 31. 3.14. 33. DÖA. 34. Szabálytalanság a labdarúgásban. 37. Jegyez. 38. A függ. 34. más­salhangzói. 39. Vissza: de. Megfejtéstil beküldendő a víz­szintes 1, 40. Múltheti keresztrejtvény helyes megfejtése: Keraban a vasíejú — Májusi eső — Anyák napja Könyvjutalmat nyertek: Szilágyi Kálmán bgy., Vass Erika Starján. Szabó István Bgy. A könyve­ket postán küldjük el. Még néhány hét, és vége a tanévnek. Kis és nagy diákok örömére megkezdődik a nyári szünet. Különösen nagy öröm­mel várják a nyarat az úttörők. Az egész éves színes, érdekes úttörőélet a nyári táborban éri el csúcspontját. Nagy várakozás, hosszú készülés elnri meg az út­törőtáborok indulását. 9—10 éves kortól az egyik legszebb élpiény^ ez Jelenti gyermekeinknek. Évről évre nő a táborozó út­törők száma. Ma már alig van olyan úttörőcsapat, amelyik ne szervezne önálló csapattáborozást, vagy a járási, a városi váltótá­bort ne venné igénybe. A csa­patok ugyan általában táboroz­nak, de a gyermekeknek még Így is csak alig negyed része részesülhet ebben az örömben. Pedig ők szinte kivétel nélkül szeretnének táborba menni. Meny­nyi vidámság, mennyi izgalom, új élmény, valamint számos vál- t.07atos, ismeretlen, felderítetlen dolog várja Őket. A táborban mindenkinek saját magának kell helytállnia. Nem segít az édesanya, vagy az édes­apa. önállóan cselekedni — von­zó a gyerekek számára. Ennek ellenére sok szülő nem engedi el gyermekét a szülői háztól. Pedig ez nem tesz Jót a gyermeknek. Egyrészt félszeg­ség. kisebbségi érzés keletkezhet benne, amikor látja a többiek lá­zas készülődését és e^t keserű szívvel kell tudomásul vennie. Másrészt nem tud magának elég érdekes és hasznos, vonzó és szó­rakoztató programot összeállítani a nyárra, pajtásai nélkül. A felnőttek sem szeretik az unatkozást, még kevésbé kedve­lik ezt n gyermekek. Nem raj­tuk múlik, hogy van-e elég ér­dekes, jó programja. Az iskolai élet ,az úttörőélet, a gyermek­nek a családban betöltött szere­pe cs feladata, annyira sokolda­lú és változaios tanév közben, hogy kevés a* idő arra is, erre is. Nagyon helyesen teszik azok a szülők, akik jól megszer­vezik gyermekeik nyári program­ját. Ez a program biztosítson elegendő pihenést, játékot, moz­gást a gyermeknek, ugyanak­kor adjon feladatot, múmiát, célt és értelmet tevékenységének. AZ úttörők egyik legfontosabb programpontja kétségkívül a tá­borozás. De ez nem minden. Az utazás előkészületekkel, a tábor, majd a hazaérkezés — legfel­jebb 15—20 nap a nyárból. Mit csináljon a gyermek a többi idő­ben? A 13—14 évesek részére min­denütt szerveznek néhány hetes, napi 4—6 órás munkát. A mun­ka örömét és nehézségeit meg­ismerni, megpróbálni igen hasz­nos dolog. Az önálló kereset öröme is sokat jelent a gyér- j mekeknek. Sok úttörőcsapat szer- | ződést kötött termelőszövetkeze-*1 tekkel, állami gazdaságokkal, meg- határozott munka elvégzésére. Az úttörő szakkörök egy része is — j elsősorban a mezőgazdasági jel­legűek — működik a nyáron. Érdekes programot igér az út­törő nyári olimpia. Emellett a strandolás, a sportolás más for­mái, a kirándulás és túrázás, a nyári mozi-bérlet, a könyvtárak, az úttörőházak és a művelődé­si házak is mind-mind várják a pajtásokat. Mindebben a legfontosabb, hogy a szülök gondoskodjanak a gyer­mek nyári programjáról. Ne le­gyen egyetlen olyan gyermek sem, aki ne tudná, hogy mi­hez kezdjen. S ez, rajtunk, szü­lőkön, űttörő,vezetőkön, nevelőkön, felnőtteken • múlik. Pék András Maimu Pleis a helyszínen ad tanácsot a brigád egyik „ügy­fele nek” A Soimi-házaspár Helgi Rém ets elgondolása szerint ren­dezte be a lakását. (APN főt tik) 1 p /t egyszer egy öregem- -A bér meg egy öregasz- sicny. Volt nekik egy unoká­juk: Annácska. Annácska ba­rátnői kimentek az erdőbe epret szedni és Annácskát hí­vogatták. A két öreg sokáig nem akarta elengedni a kis unokát. Végül mégis bele­egyeztek, de megparancsolták neki, hogy el ne maradjon társaitól. Elmentek a leánykák az er­dőre. szegedetni az epret. Sű­rűsödtek a fák. sűrűsödtek a bokrok, s Annácska egyszer csak elmaradt a társaitól. Hahóznak, hah tznak neki, de nem hallja meg. Sötétedni kezd. Társai ha­zamennek, Annácska magára marad.Felmászik egy iára, elkezd keservesen sírni, sírva panaszolja: cA, kislány iney a rákit —Jaj! jaj! kis Annácska! Jaj! jaj! Calambocska! Na­gyapónak,, nagyanyának volt egyszer egy unokája, Annács­ka. Magukkal csalták a lá­nyok, s otthagyták a renge­tegben. Jön egy medve s kérdi tőle: —Miért sírsz te kicsi leány? —Hogyne sírnék, medve bá­csi! Nagyapónak, nagyanyá­nak én vagyok az egyetlen unokája, Annácska. Maguk- kal csaltak a lányok s itt­hagytak a rengetegben. —Gyere velem, hazavisz- lek? —Nem megyek én, félek tő­led—megeszel.­Erre otthagyta a medve. Ak­kor Annácska újból sírni kez­dett s mondogatta: —Jaj,jaj! Kis Annácska! Jaj, jaj galambocska! Jön egy farkas, kérdi tőle: —Miért sírsz, te kicsi le­ány? —Ugyan hogyne sírnék, or­dasfarkas! Nagyapónak, na­gyanyának én vagyok az egyetlen unokája. Annácska. Magukkal csaltak a lányok, s itthagytak a rengetegben —Gyere velem, hazaviszlek — Nem megyek én, félek tőled — megeszel. Erre a farkas otthagyja s a lányka rhegint sírdogál. Arra szalad egy rólca, s kér­di tőle: — Miért sírsz, te kicsi leány? — Hogyne sírnék én, te ró­ka! Nagyapónak, nagyanyá­nak én vagyok az egyetlen uríolcája. Magukkal csaltak a lányok, s itthagytak a renge­tegben. — Gyere velem, hazavisz­lek! Akkor a leányka lejön a fáról felül a róka hátára és uccu!... rohan vele a róka <i falu felé. Nagyapóék házáig szalad s olt megkapogtalja farkával a kaput. — Ki az? — En vagyok, n róka, el­hoztam neketek az unokáto­kat. — Ó. te drága. jó róka, gyere be hozzánk a húrba. Hova is ültessünk? Minél Icí- luilgassunk? Tejet hoznak, tojást hoz­nak. Jóllakott a róka. s visz- szafutott a rengetegbe.

Next

/
Thumbnails
Contents