Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)

1965-05-16 / 114. szám

-- -------- -----------------------—----------~T~~------. m-'T' "5T ' '•

T

965. mSfus t6. vasárnap

NÖGRÄD

„Nagy tisztessége van valamennyiünknél

a

— Hát igen, a kitüntetés... A Műnk.: érdemrend bronz ;okozatát kaptam. De tulajdonképpen nem csináltam rendkívülit. Éltem, ahogy általában falun élnek az emberek. Dolgoztam,, ahogy itt a falábán mindenki.

Seggel pótolta. A brigádvezetők segítettek neki, a faluból való gazdaember mind.

Nagy Sándor, a szécsénkei Győzelem Termelőszövetkezet elnöke, a szerény emberekre jellemző csendes szavakkal próbál védekezni a számára s.okatlan nyilvánosság ellen. Homloka az őszülő haj alatt, ezernyi apró ráncba szalad.

A szövetkezeti tagok mostani életüket, a szövetkezetét, véglegesnek fogadják el. Ügy dolgoznak, hogy mind jobb legyen a gazdaság. Az út azonban hosszú és egyenetlen volt. Különösen az alacsony munkaegység miatt háborogtak. Egy alkalommal éppen emiatt a közgyűlésen is parázs vita kerekedett. A tagok egymás szavába vágva kiabálták:

Tizedik esztendeje volt tanácstitkár a faluban, amikor szervezni kezdték a szövetkeze et. Azt mondja, inkább hivatalból, mint meggyőződésből szólt a közösség mellett. Ez érthető, hiszen tíz hold j Időn gazdálkodott maga is. A szövetkezet azonban megalakult, egyszerre aláírt a falu valamennyi családja. A falugyűlésen Nagy Sándort választották elnöknek.

— Nincs mérleghiány, de pénzt még sem kapunk!

— Huszonkét forint munkaegységenként nagyon kevés!

— Azok az ügyes emberek, akik jó mélyen belenyúlnak az állam kasszájába... Mit érünk vele, hogy megállunk a saját lábunkon?

Hogy mit válaszolt erre az elnök?

— A megfelelő adottságok, c jó föld. állatok, gépek hozzátartoznak a jó gazdálkodáshoz. Az indulásnál azonban mi egyikkel sem rendelhettünk —, emlékezik vissza ez első napokra. — Gépünk nem volt, állat sem igen... A földdel meg igazán nem dicsekedhetünk. A tavaszi, nyári záporok után mély árkokat vájt a hegyoldalakon a víz. Nálunk a legbiztosabb alap az ember, a szövetkezeti tagok közös munkája volt...

— Javaslom, hogy dolgozzuk át jövedelemelosztási módszerünket. Mindenki any- nj/.ooz jusson, amennyit dolgozik. Eleinte sehogy sem értettek velem egyet a járásnál

— magyarázza Nagy Sándor.

— Ellenkeztem velük: miért kárhoztassuk magunkat eredménytelenségre, ha van lehetőség arra> hogy többet termeljünk, jooban éljenek a tagok. Azóta is dolgozik minden család a szövetkezetben...

Azt mindjárt a kezdet kezdetén tisztázta magában, a közösben a jövedelem a legfontosabb. A tagok azonban ezt is várják, hogy megbecsüljék őket, emberségesen bánjanak velük. Ismert mindenkit a faluban, azért még sí in mentek olyan simán, egyszerűen a dolgok, ahogy gondolta. Mert a sok jószándékú, becsületes ember között itt is akadt egy hét felelőtlen, néhány megbántott ember, aki igyekezett hangulatot kelteni az elnök ellen.

Nemrégiben a gyenge termelőszövetkezetek gazdálkodásának megjavításáról esett szó a rétsági járási pártbizottságon. Példának éppen a szécsénkei termelőszövetkezetet említették. Szécsénke

a járás legkisebb községe.- ír

Azt mondják, Szalatnyai István Ferenc 17 holdjával a tekintélyesebb gazdák egyike volt a faluban. Nehezen döntött, utolsónak irta alá a belépési nyilatkozatot. Az első évben azonban nagyon igyekezett a munkában. Ott volt az első tavaszon az árpavetők között is. Kézzel szórták a földbe a magot. Már végeztek a munkával, amikor népes bizottság érkezeit a já- lási tanácstól. Vallatóra fogták az elnököt, mikor, menynyi árpát vetettek, hpgyan készítették el a magnak ágyát.

Ezerszáz holdas határa 111 családnak ad munkát, gondot. Földjük nem rosszabb, de nem is jobb, mint a környékbeli szövetkezeteké. Mégis, Szé- csénkében nem ismerik a mérleghiányt, kilenc-tíz mázsás búzatermést takarították be tavaly. A közös vagyon több mint egy millió forinttal nőtt a múlt évben. Egy-egy tag jövedelme itt volt a legmagasabb a járásban: megközelítette « tizenegyezer forintot.

— Nincs nekem különösebb szakmai képzettségem. A sok éves tapasztalat, meg az emberismeret állt mögöttem akkor is... — mondja kicsit zavartan.

Négy év telt el az alakulás óta. Nagy Sándor ezalatt az idő alatt nem csinált mást, csak dolgozott. Becsülettel, a faluért érzett nagy felelősséggel. Pető József a szövetkezet egyik legszorgalmasabb tagja mondta:

Szégyenkezésre persze akkor sem volt, most sincs oka- A szakmai hozzáértés fogyatékosságát kettőzött felelős— Az idő az elnökünket igazolta... Aki dolgozik, annak pénze, becsülete is van nálunk. Hogy ő mit tett az emberekért? Sokat fáradó zott a közösség javáért... Nagy tisztessége van ezért valamennyiünknél.^

Vlncze Istvánná

És kezdődött minden elölről.

T

izenöt asszonv beielentelte, hogy megalakítok a szocialista bri- "dot. Kazi Ernő a -meló- szövetkezet elnöke indulatosan beletúrt kuszáit üstökébe: Csak szórakozzatok a munkát majd Gábriel arkangyal

vészi el!” Elvesztette türelmét. 'tz arca me (»pirosod ott és mesírörbült mintha Gvörev Mihálvnénak az úi ionan megválasztott asszonvbriPád vezetőiének akarna usrani.

Két naDiff doleozott az erdőn

az asszony-brigád. Lehordták

— Nem brisádozni kell itt. dolgozni! Nincs, aki a Csa- oalvoshól behordia a fát. miből ad iám ki a tüzelőt. Ti mes brigádoztok. No ha brigád

asvtok hordiátok be!

Gvörsvné állta a. elnök rohamát. A szokottnál csak eev árnyalattal lett sáoadtabb. Fekete haia az arcára hullott és a szeme elszántan csillogott.

— Mutasd mee. hol az a fa?

Az elnököt meelente az asz- szonv nvusalma. Esv kicsit zavarba is iött és tiltakozott.

— Nem asszonynak való.

— Ka mondom, mutasd meg! Ez tizenegy órakor lehetett.

Fél kettőkor már a Csaoalvos felé kot.voBott az elnöjk brics- káia 3 kocsis mellett Kazi Ernő, hatul György Mihályné meg Bodor Péter brigádvezető Eevik spm szólt csak kapaszkodtak hosv a rirbe-görbe úton ki ne vesse őket a kocsi. Egy réten haladtak át. amelyen aoró oatakocska sietett, csillogva a naD fényében. Partián sárga viráaocskákat simogatott a szpllő.

Gvörgvné mindenről megfeledkezve nézte az ébredést. Beleremegett a szépségbe. Kazi Ernő riasztotta fel:

—Itt van. Mondtam én. hopv nem asszonynak való.

Sűrű bozót az oldalon. Egyéves vágás lehetett. Györgyné mereszthette nyakát,, hogy' hol a fa mert nem látta. Kazi

észrevette.

— A fa bent van a bozótban

— mondta.

— Ez nem asszonynak való

— erősítgette Bodor is. Györgvné haragra lobbant.

hoav az emberek nem mozdulnak. hanem őt nézik. Lekelt a kocsiról, összeszorította a szoknyáiét és belépett a bozótba Csetlett-botlott a szerte heverő hasábokban.

— Azért legalább össze rakathattad volna — kiáltotta.

— Kivel? — mondta az elnök. s leugrott a kocsiról

Nem is figyelt az asszonyra aki megemelt egv-két hasábot, maid tele bosánccsal kikászálódott a sűrűből.

— A brisád holnap lehord- ia a fát küldietek fogatott

Az elnök az asszonyon fe- leitette tekintetét. Milyen tüzes a szeme.

— Nem nektek való — már csak azért szólt, hosv lesve® oka az asszonyt nézni:

a naev hasábokat az útra. csak kocsira kellett rakni. Még a rakodásnál is segítettek. A sápitozó kocsisokat fél- relökdösték. Eev-kettőre híre is ment az asszonyok a férfiak helvett dolgoznak. Volt ebben gúnv is elismerés is A z elnök elégedett volt. c\ a iárási értekezleten nem lehetett vele bírni minden szavában az asz- szonvokat dicsérte. Szárnyra kelt az asszonyok hírneve. A

termelőszövetkezeti közgyűlésen pedig javasolta hogv Győr éviiét válasszák be a vezetőségbe.

Kazi Ernő annyira lefoglalta magának Györgynél, hogy gondoskodnia kellett helyettesről, aki távollétóben igazgatja a brigádot. Garai Miklósnét választották. Csontos arcú, szűkszemű asszony volt. Keveset szólt, de dolgozni nagyon tudott. Ősi erő táplálta ezt a nagycsontú asz- szonyt. Ahol megrekedt a munka, az asszonyok rendbe tették. Birkanyírás volt, de a két és félezer juhra egy nyírót som kaptak. Ezzel senki sem foglalkozott a faluban. A szomszéd gazdaságban voltak szakértők, de azokat csak úgy adták, ha ellenében húsz hold borsót megkapálnak.

Az elnök behívta György- nét az irodába.

— Böském, vállaljátok el! Másnap az asszonyok a szomszéd gazdaságba indultak dolgozni. Az elnök is ott volt. Induláskor hangosan, hogy mindenki jól hallja kiáltott Györgynének.

és szótlanul elindultak. Alkonyodon, amikor a tábla szélén feltűnt az elnök hintája, a hátsó ülésen Györgyné és az elnök. Mikor az asz- szonyok meglátták, megállt kezükben a kapa. Egynéhá- nyan szemükre húzták a kendőt, hogy jobban lássanak. Hideg volt a tekintetük, Ga- rainé letette a kapát és eléjük ment. Arca mint a szoboré.

— Asszonyok, gyertek ide!

Te meg Böske beszélj, hol jártál, mit tárgyaltál az elnökkel? — szorította a brigádvezető csuklóját.

Az elnök megérezte a vészt. Felébredt lelkiismerete, ő beszélte rá, hogy vele menjen. Kocsiztatta a határban. Mindent kifundált, csak mellette lehessen. Kívánta ennek az asszonynak a közelségét. Már se látott, se hallott. Györgyné elsápadt. Az elnök most először döbbent rá, milyen ostobaságba keveredtek. Menteni akarta Györgynét.

— Velem volt! — hangja, mint a fuldoklóé.

— Az a baj. hogy többet, mint kellett volna — szóltak az elnökre hárman is.

— Böském, te maradj itthon, beszédem van veled. Majd utánatok viszem — kiáltotta az asszonyoknak.

Az asszonyok összenéatek

Györgyné nagyon jól ismerte az asszonyokat Semmi élteimét nem talál ia a tiltakozásnak.

— Kazi, most hagyj minket! — kérte az elnököt.

C

send volt, feszült csend. A tekintetek György- nére szegeződtek, aki lehajtotta fejét, a szél arcára fújta fekete haját. ' Ott nyomban megmondta, hogy Garai Miklósné alkalmasabb lesz brigádvezetőnek. Aztán elment, gyalog, keresztül a földeken.

Másnap híve futott, hogy Györgyné új brigádot szervez az alvégi asszonyokból... 1

Bobál Gyula

cAheié

a színházi élet 'fejlesztésére

Megyénk kulturális életében jelentő* helyet foglal el az Állami Déryné Színház. A megyei tanács végrehajtó bizottsága is megtárgyalta a megye színházi életét és megfelelő határozatot hozott a szinház munkájának hatékonyabbá tételére.

A határozati pontok végrehajtásában a megyei és a járási szervek mellett a községi vezetők, mindenekelőtt művelődési otthon igazgatók tehetnek a legtöbbet. A művelődési otthon igazgatok elsősorban a körültekintőbb, alaposabb előadásszervezésben segíthetnek, szem előtt tartva, hogy művelödéspolitikailag, erkölcsileg és gazdaságilag egyaránt fontos a szinházi rendezvények nézőszámának növelése. Ennek érdekében néhány községben már eredményesen tevékenykednek, de ez a munka igen sok helyen javításra vár.

A közönségszervezés éltetekében feltétlenül szükséges a polgári járatként biztosított úgynevezett színházi autóbuszok fokozottabb igénybevétele. A szervezési munka nagyon jó módszere továbbá a helyfoglalásom bérletrendszer Ezen a téren kívánatos, hogy a termek eszmei befogadóképességének 70-80 százalékát bérleti közönség töltse meg.

A szervező munka terén igen fontos a termelőszövetkezetek és a különböző intézmények, vállalatok bekapcsolása. A megyei müvélSŰési osztály a szinházi élet fejlesztése érdekében a megye egészében fokozott figyelemmel kísérj a végrehajtó bizottság határozatainak megvalósítását.

:í;

;vi ' {■■ X-*' v \

^ Mp p?‘

»• ft-».#?jwfcfcfiÉi '-.gl.

....

i: - v jü ^ ' vv

... 4-«

.........fik

A fej és a kéz

Tervezés, termelés, jó minőségű, becsületes munka — ez most számunkra a legfontosabb. Vezetők, mérnökök, technikusok, kétkezi munkásemberek keresik egészséges türelmetlenséggel a legjobb megoldásokat, melyek gazdasági életünkbe új színt, még- nagyobb lendületet visznek, hogy minél jobban helytállhassunk a közösen vállalt feladat, a szocialista társadalom felépítésében.

Fontos dolog a termelés technikai, anyagi, szervezésbeli feltételeit okosan megteremteni, hiszen a rend, a tervszerűség életünk egyik alapja. A fokozott munka- ütem, a jóminőségű termelés azonban az emberi feltételek tökéletesítését is megköveteli: a mi társadalmunkban minden tisztességesen dolgozó ember ne csak tudásával, hanem érzései, önérzete, öntudata teljességével, a szorgalmas munka pártján álljon. Csak így üzenhetünk hadat a fegyelmezetlenségnek, a lógásnak, az ide-oda vándorlásnak.

Ezzel a második feltétellel sajnos nem mindenütt törődnek. A szervezésről, a mechanizmusról folyó viták közben kevés szó esik a tudati nevelésről, a tudatos fegyelemmel, az értelemmel, kedvvel végzett munkának erről a fontos feltételéről. Igen sokan kezelik úgy ezt a követelményt. mint az a tsz-elnök, aki szerint „most nem a szavak, hanem a tettek korszakiban élünk, felesleges tehát a szóbeli agitáció, hiszen a cselekvés és a nyomába 'szegődő eredmények a napnál Is világosabban meggyőzik az i embert.”

Téves ez az okoskodás. Még akkor is téves, ha valóban a tettek korszakát éljük. Ml szocialista emberek módján akarunk élni. Nekünk eszmei vonatkozásban is szót kell értenünk egymással, a mi szamunkra nem közömbös, ha csak a gyárakban, földeken épül tervszerűen a szocializmus, az emberek fejében és szivében viszont kevésbe.

Nem bízhatjuk a véletlenre, ki-ki belátására azt, mikor és hogyan jut el világunk céljainak megértéséhez, mikor követeli érzése és értelme is, hogy a keze serényebb legyen. Kell tehát a szó, a nevelés, hiszen azt is csak érvelő szavak segítségével értheti meg az emberek sokasága, hogy a mi munkánk nem öncélú tevékenység. S nem is csupán a magunk számára kell, hogy megteremtsük a boldogulást. Világméretű harc részesei vagyunk, 'testvérnépek csillagképébe ötvözötten olyan társadalmi rendet építünk, amely a legtöbbet akar tenni az emberért. Be kell bizonyítani a világ előtt, hogy felnőttünk e cél megvalósítására. A nemzetközi munkás- osztály harcának részesei vagyunk, ha jól dolgozunk, ha becsülettel, öntudatosan helybéliünk posztjainkon, a közös jövendőt kovácsoljuk. Aki pedig lóg, ölhetett kézzel, s a sültgalambot várja a szocialista társadalomtól, akar- va-akaratlanul árt közös ügyünknek.

Roppant felelősség terhel tehát mindannyiunkat, h'szen nemcsak arról van szó, hogy lesz-e mosógépünk, frizsiderünk, rádiónk. A kapitaVsta es a szocialista társadalom közötti gazdasági harcban a becsületünk a t.í. Ezt a harcot csak a mi világunk emberének szorgalmas, öntudatosan fegyelmezett munkája döntheti el a javunkra.

Ezért- fontos az okos szó és a nevelés, a kimunkált, magas öntudat, hogy ezt mindenki világosan megértse. Ezért fontos, hogy a fejekben is tervszerűen épüljön a szocializmus. Hiszen arat a fej akar, a fej helyesnek hu. azt a kéz engedelmesen meg- cselekszi.

A tari Májas 1 Termelőszövetkezetben befejezték a kukorica vetését

K. Gy.

k.

1