Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)

1965-05-16 / 114. szám

2 Nór.nin 1965. május 16. vasárnap Kádár János fogadta az új olasz nagykövetet Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, szombaton fogadta. Lu­dovico Barattieri di San Fietro-t, az Olasz Köztársaság új magyarországi nagyköve­tét, aki a közelmúltban adta át megbízólevelét. Amerikai kémek pere Kubában Havanna (MTI) A kubai fővárosban megkez­dődött 33 kémkedéssel vádolt személy bűn Derének tárevalá- sa. A havannai katonai tör­vényszék valutacsemipészés. el­lenforradalmárok rejtegetése és disszidálásuk segítése ideológiai felforgató tevékeny­ség valamint államellenes összeesküvés tárgyában emelt vádat ellenük. Az első számú vádlott Her­bert Candill Wolters ameri­kai misszionárius már 25 éve él Kubában. Walters. akiről kiderült, hoev a CIA ügynöke volt. a bírósági tárgyaláson masa is beismerte, hogy az a tevéknevség amit kifeitett tá­vol állt a tényleges misszioná­riusi tevékenvsógtőL Ciklon Keleí-Pakisztánban Dacca (MTI) Nemhivatalos jelentések sze­rint több mint kétezer halá­los áldozata van a szerdai ke­let-pakisztáni ciklonnak, a hivatalos adatok 998 halott­ról számolnak be. Batuakhali térségében a lakosság 98 szá­zaléka, több mint 5 millió ember vált hajléktalanná. A legnagyobb pusztítást a cik­lon BarisaíFam okozta. A hi­vatalos jelentések 526 halott­ról adnak számot, egyedül eb­ből a városbóL Horni ni kai helyzetkép Megérkeztek az első „A meri ka-közi rendfenntartó erők“ a megfelelő személyt kivá- A Biztonsági Tanács elhatá- tasztja, elküldi képviselőjét rozta azt is, hogy a domini- Dominikába. Amíg azonban kai kérdés vitájára meghív­Washington, (MTI): Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Déntek este elnaDolta a do­minikai válság vitáiát A Biz­tonsági Tanács valószínűleg szerdán ül össze legköze­lebb. A tanács péntek délelőtti ülésén olyan értelmű hatá­rozat született, hogy ü Thant ENSZ-főti tikár amint az ENSZ-főtitkár képviselő­iének személyét kijelölik. U Thant kiel étszámú ténymeg- állapító ENSZ-csoportot küld Dominikába. Ennek vezetője Rikhye indiai tábornok, U Thant katonai tanácsadója. ja mind a Caamano-kormány. mind az Imbert tábornok által vezetett junta képvise­lőjét Pénteken a késő esti órák­ban megint kiújult a tüzpár- baj az Imbert-féle junta, va­lamint az oldalukon álló ame­rikai ejtőernyősök, illetve a Az Amerikai Kommunista Párt nyilatkozata New York (TASZSZ) Az Egyesült Álamok Kommunista Pártia óén teken köz­zétett nyilatkozatában követeli az amerikai kormánytól, azonnal szüntesse meg a vietnami és dominikai háborút, vezényel ie haza az amerikai csapa tokát és ne fenyegesse többé atomháborúval a világot. A béke és a demokrácia, az amerikai néo érdekel meg­követelik. hogy a dél-vietnami és a dominikai néo szabadom Caamano-erők között. Az UPI jelentése szerint a tűz­harcot a Ozamo-folyó keleti partjáról — tehát az ameri­kaiak oldaláról kezdeményez­ték. A késő esti órákban két szállítórepülőgépen Domini­kába érkeztek at - Ameri ka- közi rendfenntartó erők” el­ső hondurasi katonái. Két­száz hondurasi katonát és 20 Costa Rica-i rendőrt szál­lítanak az első szakaszban Dominikába. A latin-ameri­kai egységeket az amerikai csapatok és a junta erőinek választhassa meg saiát kormányát és ne kellien olvan bábo­támaszDontián: a San Isidro-i bázison szállásoljál: el. kát megtűrnie országában, akiket csuoán az amerikai fegy­verek tartanak hatalmon — bansoztatia a nyilatkozat — A, Kommun ista Párt felhív minden amerikait, ielentse ki Johnson elnöknek: ..Békét követelünk feltételek nélkül! Tegye lehetővé e néoeknek. hogy szabadon döntsenek sor­suk felől! Szüntesse meg a háborút!” Folytatódnak a terrortámadások SAIGON A dél-vietnami kormány szombaton közleményben ie- lemtette be a haderő vezetősé­gének átszervezését, nevezete­sen az effv személyes főna- rancsnoki tisztség megszünte­tését és a közös vezérkar hely­reállítását. A nemzetbiztonsági tanács Dón teken délután Phan Huv Guat miniszterel­nök kérésére zárt ülésen tár­gyalta meg a kérdést. Egyelő­re még nem közölték, hogy az úi közös vezérkarban kik foglalnak helyet HANOI A vietnami táiékoztató iro­da összefoglaló ielentése sze­rint a Wietnami Demokrati­kus Köztársaság területe ellen május 11-én. 12-én és 13-án végrehaitott terrortámadások során három amerikai suaár- haitású roDülősénet lőttek le Nahe An tartomány fölött. Ez­zel az 19S4. augusztus 5-e óta Észak-Vietnam fölött lelőtt amerikai kalózrenülőaéoek szá­ma 291-re emelkedett Kcxzah népcsoport, amely magyarnak vallja magát ALMA ATA (TASZSZ) Bszak-Kazahsztánban, a kusztaváji területen, a Szári- Kopa tó közelében fekvő Tur- gaj-síkságon néhány falu la­kosai magyaroknak vallják magukat — közölték a Kazah SZSZK Tudományos Akadé­miájában. Ezeken a vidékeken még nem jártak európai uta­zók. A falvak lakosai csak ka­zah nyelven beszélnek, de szájhagyományban fennma­radt a lakosok családfája egészen a 13. századig vissza­menőleg. A hat kazah nem­zetség közül a „magyar” fal­vak lakosai az argün nem­zetség leszármazottai. Van közöttük egy népcsoport, amely „tomaj" néven emlege­ti magát; feltűnő, hogy a mai Magyarországon vannak ilyen nevű helységek. <J)intér litván: A SZÁZAD NEVEZETES Szabó Jlihztó-' bűnügyei Regéi! if be illő szélhámosság 67. Éppen e beszélgetés végére ért oda a „gyáros titkára”, és az amerikai, akit Dávid így mutatott be a hajókapitány­nak: — Mister Brown, a hajó új tulajdonosa! Kapitány úr! E perctől kezdve Brown úr ren­delkezik a hajóval, és paran­csol önnek. A szerződés szerint az én jogutódom, Brown úr, átvállalta önnel és a hajó sze- ■ ólyzetével annakidején meg­ütött szerződést is. Megér- ' ott? — kérdezte színpadias pózzal, s közben odasúgta a kapitánynak: — Hagyjon rá mindent. Felesleges óvatosság volt ez, mórt a kapitány pompás szí­nészi képességgel játszotta szerepét. Feszes vigyázzba vágta magát, letisztelgett „volt vazdája” előtt, s azután újból »fonásán tisztelgett a ,.ho- ,nnd” új hajótulajdonos előtt. A segédtiszt ezalatt a fedél­zetre gyűjtötte a hajó egész ■ emélyzetét, akik a kapitány vigyázzt parancsoló szavaira feszesen és ünnepélyesen vo- iultak el a „bolond" előtt... ' ■' amerikainak — ha nem is \ it a pózolások és a külsö- i gok embere — tetszeti az » tisztelet, ahogyan őt a ha­jon fogadták. Aztán a díszruhában öltö­zött kapitány kivonta kardját és ezzel tisztelgett le Mister Brow előtt, majd e szavakat mondta: — Én és a hajó személyze­te tisztelettel várjuk nagysá­god parancsait— A szegény amerikai egészen megszédült, azt hitte, hogy ennek így kell törtépnie, hogy ez euróoad szabálv és előírás a haió átadásánál. Most először vásárolt haiót EurÓDában... Hová is költötte volna a Dénzét? — Köszönöm a tisztelgést, kaoitánv úr! Kérem, közöliea haió személyzetével teltes megelégedésemet, s hoev min­den marad a régiben. — Az amerikai a fizetésre és a szer­ződési feltételekre gondolt: a kaoitánv pedig arra. hoev szegény bolond — Semmi változást nem kí­vánok. A poggyászomat még ma a haióra szállíttatom. s holnao re" re! próbautat te­szünk — mondta az amerikai Bár szavai világosak voltak, mégis — Dávid információin miatt — mindenki bolondnak hitte. — Parancsára, uram! — vá­laszolta a kaoitánv még min­di g színészikedve —- Most pedig kérem a ka­pitány urat mutassa meg a haiót. hogv azt tüzetesen mee- tekinthessem. A kapitány engedelmeske­dett és a négv úr elindult., Néhány árai szemle után a három úr — a volt ..tulaido- no6”. a titkár és a-» úi tulaido- nos — megel-íaedetten távo­zott. és az egyik előkelő ham­burgi étteremben megírták az áldomást utána nedia elvál­tak. A kiét szélhámos Monte Cár­iéba utazott a töméntelen pénzzel — szerencsét próbál­ni. . • Mister Brown másnap reg­gel hatalmas poggyászokkal felszerelve beköltözött a hajó­ra. A 7 amerikainak, ha fel is tűnt valami az csak az lehe­tett hogy a személyzet, a ki- mtánvtól az utolsó matrózig a leeelózékenvebben és lestisz- telettudóbban viselkedett vele szemben. Most látta csak. hosv volia- kéonen neki ioen naev” tech­nikai, geológiai és geográfiai tudása van. Erre Ú0V iött rá. hosv ha a haión bárkitől is kérdezett valamit hogy az íev van-e. vagy úsv — a vá­lás-, mindig igenlő volt. Ar amerikai kezdte unni az egyhangú tengeri utat. mert tt haió már mélyen bent iárt a tengerben, és fav nem gyö­nyörködhetett másban, mint a regeteg vízben. Ezért azt a na­rancsot adta a kapitánynak, hogv fordulton a haió vissza, és haladicm inkább közelebb a partokhoz, hogv ígv legyen miben evönvörtködnie A ha- ión mindenki tudta hogy az amerikai bolond, ezért úgy ke­zelték. ahogy a bolondokat szokták: mindent ráhagytak. A tizenkettedik napon az amerikai végleg megelégelte az egyedüllétet, ezért azzal for­dult a kapitányhoz, hogy irá­nyítsa a haiót Londonba, ott felveszi a családiét, összeállít nvolc-tízhetes halóidat s két- naoi pihenő után útra kel. — Igen.,. igen.., — vála­szolta kissé zavartan a kaoi­tánv. mert er már ellenkezett a gyárossal” kötött megálla- nodással Az ugyanis biztatta őt hosv tíz-tizenkét nap múl­va megszűnik a naevbácsi rögeszméje, s altkor vissza­hozhatja Hamburgba ahol vaffv a gyáros vaev a család­ból valaki maid átveszi. — Letelt már a tizenkét nan és ennek a mániákus em­bernek nem javult, hanem rosszabbodott az állapota — észlelte a kapitány. Ezért ösz­szehivta a haió vezető sze­mélyzetét s megbeszélést tar­tott velük a továbbiakról. El­határoztak hoev a haió visz- szatér Hamburgba amelvtől mintegy kétnaDi haióútra vol­tak A bolondnak pedig bebe­szélik. hoav Londonban van­nak. Ez annál könnyebb lesz. mert Hamburgban már várni foeia a család és átve­szik a kellemetlen utast, aki most kezd csak igazán bolond lenni. (folytatjuk.) Az elnöki töltőtollak — és akiknek nem kell néhány perccel az­után, hogy az amerikai tör­vényhozás újabb 700 millió dollárt szavazott meg a viet­nami háborúra. Lyndon B. Johnson, az Egyesült Államok elnöke — hálás megemlékezé­sül — több tucat monogram­mos töltőtollat osztott ki a honatyák között. A jelentések nem részletezik, kik kaptak az elnöki ajándékból. De, hogy kik nem kaptak, azt mégis csalhatatlan bizony­sággal mondhatjuk. Azokra a honatyákra gondolunk, akik — olykor hónapok óta — ha­tározottan ellenzik az Egye­sült Államok vietnami ag- ressziós cselekményeit. Ez a lista — bármilyen kü­lönösen hangzik — ha szám­szerűen talán nem is, de poli­tikai jelentőségénél fogva jó­val tekintélyesebb, mint a megajándékozott fejbólintó szenátorok névsora. Élén ugyanis nem kisebb személyi­ség áll, mint a demokrata párti Johnson elnök demokra­ta párti kongresszusi több­ségének vezetője, akinek már csak tisztjénél fogva is automatikusan az elnök ak­cióit kellene támogatnia. Ám Mansfield montanai szená­tor — mert őróla van szó — többször is nyilvánosan el­ítéli a saját pártjából verbu­válódott kormány dél-kelet- ázsiai katonai és politikai ak­cióit. Csatlakozott hozzá Fulbright arkansasi szenátor is, akit nem azért idézünk annyit, mert sokszor kimond­ja az igazságot az amerikai politika' bűneiről, hanem azért, mert ezt az igazságot az ő személyében — az ame­rikai szenátus külügyi bizott­ságának elnöke mondja ld. Aligha kapott az elnöki töltő­tollakból Morse oregoni sze­nátor, aki éppen Vietnammal kapcsolatban jelentette ki, hogy ha Johnson így folytat­ja — az „USA legrosszabb emlékű elnökeként vonul be majd a történelembe”, ha­csak nem váltja le ideiében McNamara hadügy—s Rusk külügyminisztert vietnami politikáiénak közvetlen ala- kítóit-végrehajtóit. AZ ELLENZÉK HANG­JA? Az elnök saját párthí­veinek szava. Nem is holmi öncélú ellenségeskedés, vagy személyes ellentét diktálja ezeket a hírálatokat, hanem az a meggyőződés: az USA agresszív beavatkozási poli­tikája kárt okoz magának az Egyesült Államoknak. „Belül­ről” bírálják teháit Johnsont és kormányát: ebben van bí­rálatuk sajátos politikai pi­kantériája. Hadd idézzük most Galb­raith professzort, a Harvard egyetem tanárát, aki évekig az USA nagykövete volt, s akit James Reston, washing­toni kommentátor — Johnson' politikai védelmezőjének tart. Nos, ez a professzor, éppen a Johnson-kormány védelmé­ben, helyteleníti a VDK elle­ni légitámadásokat. Így ér­vel: „Ezek az akciók eltávo­lítják tőlünk ázsiai, európai és afrikai barátainkat és va­lószínűleg éppen ellenfeleink helyzetét erősítik meg. Pe­dig barátok nélkül nem lehe­tünk meg.. Ugyanezt a kérdést köze­líti meg, csak más oldalról, Walter Lippmann, a nemzet­közi hírű kommentátor, aki­nek írásai naponta több mint kétszáz amerikai lapban lat­nak napvilágot „Az elnök — írja — azért van bajban, mert nem vette figyelembe, hogy a második világháború­val véget ért a nyugati fe­hér ember uralkodó szerepe Ázsiában. Mindaddig, amíg nem vesszük tudomásul, hogv nem mi vagyunk az urai Ázsiának, képtelenek le­szünk megoldani az ott felme­rülő kérdéseket. Ugyanazok a népek utasítanak vissza bennünket, akiket mi — ál­lításunk szerint — meg aka­runk menteni.. Tudjuk, az Egyesült Álla­mok szívesen beszél „elkötele­zettségről” Vietnamban. Való­jában azonban reklám meg­gondolásokról van szó, mint azt Hans J. Morgenthau pi-o- fesszor, a külügy, illetve a hadügyminisztérium korábbi tanácsadója megállapítja. Gon­dolatát így fejti ki: ..Viet- am esetében attól félünk, tekin­télyünkön csorba esik, ha visz- sza kell vonulnunk egy tart­hatatlan pozícióból. De vajon nem éppen a nagyság jele volna-e. ha az ilyen és hason­ló esetekben meg tudnánk en­gedni magunknak, hogy ne gondoljunk a presztízsünk­re?...” NEM AKARJUK azt az il­lúziót kelteni az olvasóban, hogy az Egyesült Államokban mindenki ellenzi a Johnsop- adminisztráció a gross zi ős po­litikáját. Ám azzal a több tucat töltői óllal, amit John­son a vietnami megajánlás­ban hűséges honatyáknak Ki­osztott, sem lehet keresztül­húzni azt a tekintélyes névsort, amelyen éppen vietnami poli­tikájának ellenzői sorakoznrk... (sp) DCedeei gyermekek Meghívunk benneteket a Televízió képernyője elé május 18-án, 17,50 órakor kezdődő ..TÁBOROZÁS IÁ TÉKORSZÁGBAN' című műsorra. Szórakoztató, hasznos tanácsokat kaptok a nyári vakáció helyes kihasználásához. Sport, Hangszer és Játékáru Nagykereskedelmi Vál­lalat. üliüHil vAsiit MOST VÁSÁROLJA MEG KEDVENC L K iW E Z E I I ! 30—50 százalékos árengediné ny!

Next

/
Thumbnails
Contents