Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)

1965-05-13 / 111. szám

1965. május 13. csütörtök: NŐGRA9 3 Apr6-c$eprl i %-jz- íA A boltvezető íróasztalán jegyzőkönyv ■í*’ fekszik. Gyerekes ákom-bákom írás­sal. A kislány, aki az önkiszolgáló boltban csokoládét lopott, elismeri bűnösségéti Az áru értéke minimális. Mindössze 80 fillér a két boci-csoki. Ezért jegyzőkönyvet felvenni — mondaná az ember. Csínytevés ez inkább, mint lopás. — Ha ez lett volna az első eset, akkor igen — válaszol a boltvezető, s az egyik fiókból elszomorítóan tekintélyes mennyisé" gű jegyzőkönyvet vesz elő. És hogy ezek a dokumentumok nem kézzel íródtak, hanem előre elkészített, sablon szöveggel készültek, az még lehangolóbb. Hiszen ez a tény azt igazolja, hogy ezek a kisebb-nagyobb érté­kű lopások nem egyedi esetek, hanem sajnos elég gyakoriak. És nemcsak a gyerekek, de felnőtt, jó keresetű dolgozók is „megtéved­nek”. A tolvajok által aláírt bizonyítékok a legkülönbözőbb áruféleségekről szólnak. Több százezer forint kárt okoznak ezek az embe­rek, akik az élet egyéb területén többségük­ben jól dolgoznak és köztiszteletben állnak, de érthetetlen módon mégis kockára teszik becsületüket néhány forintért. Különösen gyakori ez a jelenség a nagyforgalmű üzle­tekben, ahol nem a kialakult törzsközönség vásárol. Azokban a boltokban, ahol a sze­mélyzet és a vevőközönség ismeri egymást, lényegesen kevesebb az ilyen esetek száma. Nem lehet tehát azt mondani, hoev a ielen- ség általános volna, hiszen a Somoskőújfa­lui önkiszolgáló boltokban évente elvétve ha egy-két gyerekcsíny akad. Törvényeink a kétszáz forint alatti lopá­sokkal csak mint szabálysértéssel foglalkoz­nak, ez nem minősül lopásnak, és így termé­szetesen nem von maga után büntetőjogi szankciókat. Nincsen tehát mód arra. hogy megfelelő mértékben büntessük ezeket az embereket, hiszen látszólag ezek az apró lo­pások nem nagy jelentőségűek. Egészüket te­kintve mégis figyelemre méltóak. A megbot­lott gyermekek büntetése némileg könnyebb, hiszen a vállalat jogásza levélben értesíti az esetről az iskolát és a gyermek szüleit. A nevelő és a szülő pedagógiai érzékére van tehát bízva a feladat, hogy a gyereket meg­nevelje. Ez a módszer sem kielégítő azonban száz százalékig, mivel egyes szülők vérig sértve fogadják az elkényeztetett csemetéjük­ről szóló „hazugságot”. Nem volna helyes, ha valamiféle törvénv­módosítással a büntető törvénykönyv hatás­körébe utalnák ezeket az apró-cseprö ügye­ltek De miután összességükben az egész tár­sadalmat érintik, — anyagileg, erkölcsileg egyaránt — a társadalomnak kéne elvégezni ezeknek az embereknek a nevelését és a kö­zösségek kényszerítő erejével megszüntetni ezt a jelenséget. Több szocialista országban láthatunk pél­dát arra vonakozóan, hogy a visszás jelensé­gek leküzdésére felhasználják a legnagyobb nyilvánosságot. Fölkeltik ezáltal a bűnösben szégyenérzetet és elveszik a kedvéi attól, hogy tettét mésesvszer elkövesse. A Szovjetunióban érdekes módszert dol­goztak ki arra vonatkozóan, hogy a közleke­dési eszközökön jegy nélkül utazó embere­ket megszégyenítsék. Az ilyen potyauta­sok arcképéti és adatait kifüggesztik az autó­buszban és az hetekig ott lóg, hirdetve az illető „bliccelését”. Bulgáriában az ittas embereket nemcsak előállítják a rendőrségre és a megfelelő egészségügyi intézményhez, de az esetről azonnal értesítik a sajtó képviselőit, akik a helyszínen fényképet készítenek az ille­tőről és megfelelő szöveg kíséretében meg­jelenik a másnapi újságban. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy min­den kis gyermeket aki 40 iilléres bocicsokit lop az önkiszolgáló boltban, állítsunk az egész város színe előtt pellengérre, de min­denképpen helyes volna, ha az iskolákban nemcsak a pedagógus foglalkozna az eset­tel, hanem az osztály, vagy ismétlődés ese­tén az egész iskola diákközössége maga ítélné el a megtévedt gyermeket. Biztos, how csökkenne az apró tolvajlások száma. Ugyanez ez vonatkozik a felnőttekre is. Bizonyára jobban meggondolná mindenki, mielőtt jogtalanul eltulajdonít tíz deka ká­vét ,egy darab szappant, vagy egy doboz szardíniát, ha tudná azt, hogy megtorláskép­pen nemcsak egy minimális pénzbüntetést kell fizetnie, hanem ügyével munkahelyén, a társadalmi bíróság foglalkozik. A pró-cseprő ügyek ezek ,de a bajt csí­rájában kell megelőzni, mert ezekből a jelentéktelen dolgokból fejlődnek később a komoly, nagy hibák, ha időben gátat nem vetünk a jelenségnek. Mátéffy Zoltán A fiatalok birodalmában KISZ salgói iskoláján A A kacskaringós út, amelyik Salgóra vezet, kegyetlen az utashoz és gépkocsihoz egya­ránt. Hatalmas buckák, még nagyobb kő és sárcsomó ne­hezíti a közlekedést, A fensí- kon, hol a KISZ Nógrád me­gyei Bizottságának vezetőkép­ző Iskoláját találja a látogató, elfelejti az út viszontagságait. Bálint Tamás, az iskola ve­zetője mutatja be a létesít­ményt. — Több, mint másfél millió forintba került a vezetőképző iskola. Korábban bányairoda volt. Othonossá várázsoltuk. lata, avagy a KISZ feladata a különböző termelési moz­galmakban. Általában napi nyolc órás a tanulási idő. Az előadások után egyéni ta­nulás következik, majd osz­tályfoglalkozásokon vitatják meg fiataljaink az anyagot. Itt az elmélet gyakorlati al­kalmazása a legfontosabb. A korábbi csendet a fiata­lok hangosabb beszéde vált­ja feL Kisebb méhkashoz is lehetne hasonlítani. A komoly munka mellett bőven akad idő nak. A sakkozók a csendet óhajtanák, de ez a kis zsi- vajgás sem zavarja őket — Ügy érezzük, sokszor ját­szunk és mégis tanulunk — beszél Fodor Éva, aki Máfcra- novákról jött. — Szellemi ve­télkedőket rendezünk szabad időnkben. A gy akorlatban mu­tatjuk be, hogy mi illik, mi nem illik például társaságban. Többek között azt, hogyan kell a fiúnak táncra kérni a lányt. Az előadások mellett a kőtelező Irodalmat Is tanulni kell a fiataloknak. A tantermek­ben mód nyílik erre. A tengerentúlon is hírnevet sserestek Látogatás Gál László exportbrigádjánál NEMRÉG elismerő öklévé- is zömében kézi erővel fo- Néhány let kapott Gál László három- Ívik. technológiai szoros szocialista export- — ITT VAN ez a gép. mértét meg brigád ia a Metalimpex Kül- Okos jószág a gyári újítók, ban például kereskedelmi Vállalattól a Darázs László és Simon Sán- heneerelt acélszalagok kiké- dór készítették, öt-hat em- szítéséért. csomagolásáért. Ez bér munkáiét képes elvéaez- a 49 tagú brigád a Salgótar- ni — mutatta, azután odébb iáni Acélárugyár egyik les- hív. — Itt is gépalap készül, nagyobb export-brigádia. A Betonozzák. Ide kerülnek az hideahengerműben dolgoz!- úi csomagoló gének. Nyugat­nak. ról szerezték be őket.. Van Gál László, a brigád vezető közöttük kisebb-nagyobb. már 27 éve. 14 éves kora Már féléve itt álltak, a párt­vezetőség szorgalmazta, hogv minél előbb üzembe helyez­hessük őket. Igen nasv könv- nvítést ielentenek maid. hi- csomót mártanak, szén teüesen elvégzik a cső- után csorgatóra magolást mu.nakönnvítő változtatással! is- azután. Koráb- egész nap mé­lyen meghalolva végezték a szalagtekercsek körülfonását. Ezen úgv változtattak, hogv lesűlvesztették az állóhelyet. íev kiegyenesedett derékkal könnyebb a munka. óta itt dolgozik. Rajta kívül még vannak néhánvan. akik régiek, de a brigád taffiai zömében mégis fiatalok. Úgy gyarapodott számszerint is a brigád, ahogy a hengermű termelése. Rövid idő alatt jelentős piacra tett szeri az acélárugyár hidegen henge­relt termékeivel a tőkés és baráti országokban egyaránt. Az idén a vállalatnak 334 millió forintos export tervé­ből a hengerműre 80 száza­lék psife. s ez mind átmegy Gálék kezén. Rövid pihenőt tartottak éppen amikor meglátogattuk őket Elfogyott a reggeli, azután nem lehetett álló em­bert látni. Serényen munká­hoz látott mindenki. — A-* elmúlt negyedév elés iól sikerült — úiságol- alakult ki a kikészítőben iák. — Az export tervet Olvan tapasztalatunk viszont 101.8 százalékra. csaknem már van. hogv melvik cég esv millió forinttal teliesí- miiven igényes. Néha talán tettük túl. Ezen belül a nvu- túlzottan is. de a meerende- gati tőkés exportot csaknem lő fizet, nekünk pedig alkal­105 százalékra. Áprilisban is mazkodni kell az ieénvei­1,2 százalékkal több export- hez. Indiának például egv­árut gyártottunk a tervezett- formán másfél tonnás teker­nél — mondiák és ebbm es eket csomagolunk. Más igen nagv része van Gál államik máskép kérik László brigádiának — Egy év alatt hánv tonna áru fut át a brigád kezén? — Egv gondunk van — _ kérdezem, magyarázza a brigádvezetö. — hogv amíg a hengerlés — Tavalv 21 ezer tonna automatikussá nagyon kor- volt. Az idén lesz némi szerűvé vált. a kikészítés emelkedés. A minőségi köve- technológiáia ezt nem követ- telménvek azonban növeked- te. Az anva «mozgatás több tek. Ugyanis a keskeny te- évtizedes módszerrel a két- keresek körülfonása sokkal kerekű támasztós targoncák- több munkát ielent — váló­ba! történik és a csomagolás szolja. Elnézem, ahogy a beolaio- zott. súlyos tekercseket kéz­zel fonták be. Először olaios maid kreooaoír szalag kerül rá. Ezeket polietilén szalag maid lutavászon követi. — Ez indiai exportra megy. Itt kényes a csomago­lás. a tekercsek szélét még idomvasgvűrűvel vonták kö­rül. Ez védi a szalag élét. Ezzel a csomagolási móddal már elértük a Világszínvona­lat — újságolta. — Nincsenek régi export tapasztalataink, ami techno­lógia van. az kicsinyenként A szalagok olajozása is kézzel. meszelővei történt korábban. Most már gépesí­tették ezt a munkafolyama­tot is. Egy olaiial telt me­dencébe egyszerre nagyobb amit az- tesznek. ahonnan a felesleges olaj visszafolyik a tartályba. JÖL ÖSSZEFORROTT kol­lektíva a Gáléfcé. igyekeznek könnyíteni munkáiukat. de sokat várnak az úi gének üzembehel vezéré­től is. Ezenkívül állandóan sürgetik és ioggal av anyag- mozgatás könnyítését. Ami még raitufc múlik. egvre in­kább érdemesek akarnak len­ni az export brigád jelzőre. * Bodó János A korszerű konyha és étterem új, mi építettük a régi épület mellé. Van két tantermünk, öt hálószobánk, s más helyiség. Megtudtuk Bálint Tamástól, hogy az iskola ez év márciu­sában nyílt meg, s hogy azóta már hét csoport, több mint 240 fiatal járt itt A KISZ alapszervezeteik termelési, sport felelősei, propagandisták és a középiskolák KISZ titká­rai vettek részt továbbképzés­ben. — Az iskola célja? — kér­dezte vissza Bálint Tamás. — A legfontoabb az, hogy a megyén belül megoldjuk a KISZ vezetőképzést. Kiszese- ink korábban Mikolcra jártak, egy hónapos iskolára. A re­szortfelelősök nyári táborozá­son vettek részt. Ez a mód nem felelt meg a követelmé­nyeknek. Most kulturált kö­rülmények között júliusig az alapszervezeti reszortfelelősök •egy hetes tanfolyamra járnak. Júliusban az úttörő-vezetők veszik birtokukba az épületet. Szeptemberben egy hónapos KISZ titkári tanfolyamot szer­vezünk a szomszédos Heves megyével közösen. — Természetesen terv szerint történik az oktatás. Az elő­adásokat a megye különböző vezetői tartják, az ifjúságot legközvetlenebbül érintő prob­lémákról. Ilyen volt a többi között a szabadidő hasznos, célszerű felhasználása, vagy a mai ifjúság erkölcsi arcu­a szórakozásra is. Pattog a ping-pong labda. Néhányan az asztali-foci fölé hajolnak, má­sok a sakk-figurákat helye­zik egyik kockáról a másik­ra. — Gazdag élményben lehet itt mindenkinek része — ad­ja a választ kérdésemre Them Zsuzsa, aki az OTP alapszer­Nagyon szeretjük a táncver­senyeket is. Széleskörű a szórakozási le­hetőség. Míg az egyik a lab­dát kergeti, a másik azon a vitán vesz részt, amelyet Fó­rum címmel kezdeményeztek az iskolán. Itt kötetlen beszél­getésen vitatják meg az ifjú­ságot érintő problémákat. Leg. Qlxmesak sütni b fűzni tanultak... Sajátos, népszerű formáját lehetőségeivel. Persze, a mo teremtették meg az ismerét- dem szakácsművészetet is ki- terjesztési munkának Cserhát- válóan elsajátítják az asszo- surányban. A község művelő- nyok, ennek bizonysága volt a dési otthona immár többesz- napokban megrendezett záró- tendős tapasztalattal évről-év- vizsga, mely a hathónapos re sütő-főző tanfolyamot ren- tanfolyam végét jelentette, dez s ennek keretében „mel­lékesen” szó esik a tudómé- A baráti légkörű összejőve- nyos, a művészeti, az irodai- felen a megye, a járás és a mi élet kérdéseiről, megvitat- község képviselői is részt vet- ják a nemzetközi helyzet idő- tek s a cserhátsurányi nők szerű problémáit, nevelési, teljes sikerrel tettek bizony- egészségügyi tájékoztatókat ságot a konyhaművészetben hallgatnak a surányi nők, fog- szerzett gyakorlatukról, a 1 átkoznák a termelőszövetke- hangulatos beszélgetés során zeti munka feladataival, a pedig általános ismereteik gazdaságos termelés korszerű szép gyarapodásáról. Legkedvesebb látók az asztali foci. Nos. ki lesz a balnok? vezetőtől jött az iskolára. — Az asztaliteniszt csaknem va­lamennyien szerettük eddig is. Legnagyobb élményt azonban az asztali foci jelenti. Ott iz­gulunk igazán. Ki lesz a győz­tes? Ugyanis házibajnokságot is szervezünk még sakkban Együtt Izgulunk a fiatalok­kal. örülünk egy-egy jó le­ütésnek, vagy egy-egy gól­utóbb például azt vitatták meg, hogy lehet-e nálunk ér­vényesülni. Egy hetet töltenek Saigon az alapszervezetek különböző reszortfelelősei. Tanulnak, szórakoznak. Tanulnak, hogy a KISZ aüapszervezetekban is növeljék a vezetés színvona­lát, segítsék a fiatalok esz­mei és politikai nevelését. A tanfolyam pedig ehhez nagy segítséget ad. Somosryvári László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents