Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)

1965-05-12 / 110. szám

19lS?5 májtü? T? szerda. Levél a Szovjetunióból j Saeikeoi.iu*egünk a iia.*>uLbau a következő levelei kai Vi a iMVjaunialióii Kerem. segítsenek nekem a következőkben. Lvenany népdal a „után, hogy az Önök varosa fels.aba- tíui(, a uuros környékén Levő kegyekben szovjet hatónak, holttestet fedeztek fel. Engem, mint a csapalleat gazdasági felelősei utasítóit a parancs no ksdg, hogy huszonnrgy oru,a belül gondoskodjam a hősi halottak eltcmeteséröL. A pa­rancsot a megadott időre teljesítettem. Kérésemre a helyi tolmács (akinek a neuere nem emlékszem, de tudom, hogy az első világháborúban orosz hadifogságbán tanult meg oro­szul) egy sírkövet hozott, amelyet a város terén, a sírra he­lyeztek. A temetést jómagam nem láttam, mert sürgősen tovább kellett mennünk nyugati irányba. A tolmácsnak azonba* adtam pénzt abból a célból, hogy a kő obeliszlzre arcfnyozoU betűkkel véséssé fel az általam megadott felira­tot. , . Azt szeretném, ha a hősi halált halt szovjet katonák sírját és a sírra helyezett obeliszket fényképfelvételről lát­hatnám; úgyszintén az itt eltemetett szovjet katonák névso- t at. 2n már régen nyugdíjban vagyok, lehet, hogy a címet eltévesztettem. Lehet, hogy a sírhely nem Salgótarjánban van. de akkor sem messzi a várostól, a környéken valame­lyik hel iségben. Nagyon kérem önöket,, segítsenek nekem felkutatni a sírt s a felvételt küldjék el nekem. Szovjetunió. Szaratovi terület Balasov város Prokofij Grigorlevies Mordovin Kérjük szokat m olvasok at. akik a levél tartalmával kaorsMathan hármilvon felvl W«ro»ltá«t tvflna* nyújtani. aTt siirRécpn juttassák el sz erUesztöségünk címére. hogv Prokofiev GH-mrjevics Mordo vin kívánságának minél előbb eleget tehessünk. Tí! Jaj védelem házilag Küzdelem az erózió ellen okszerű talajműveléssel, táblásítással és a termésszerkezet megváltoztatásával vő grAd Erőd a bűnözés elleni harcban Miért nincsenek pénshnmisít ók? — Alkonyul a betörőknek Az erózió elleni komplex •édekezés megszervezése, ki­vitelezése igen bonyolult mec­hanizmust kíván — kezdve egy átfogó irányterv elkészí­tésétől, az elvégzett munkák átvételéig. Mindez sok erőt le­köt és hosszú időt vesz igény­be. Mivel a talajpusztulás gyorsabb a megyében, mint s szervezett védekezés, fontos, hogy ne csak a szervezett for­mában, hanem az egyes ter­melőüzemeken belül is, úgy­nevezett „üzemen belüli” ta­lajvédelemmel foglalkozza­nak. A Megyei Tanács mezőgaz­dasági osztálya ezzel kapcso­latban tárgyalt már az orszá­gos Talajjavító Vállalat szak­embereivel. Megvitatták, hogy az eddig használatos bonyo­lult tervezési rendszertől el­térő, egyszerűbb formában is megvalósítható talajvédelmi munkákkal hasonló jó ered­ményeket lehet elérni. Orszá­gosan már folytattak kísérle­teket ezzel kapcsolatban, te­hát nem kipróbálatlan mód­szerről van szó. A kísérletek tanúsítják az egyszerűbb módszer létjogosultságát. A dr. Göncz Árpáddal, a Talajjavító Vállalat központ­jának megbízottjával folyta­tott tanácskozás eredménye­ként nálunk a megyében két termelőszövetkezetben kezdik meg a talajvédelmet ezzel a módszerrel. Bujákon és Bé­ren, mivel ennek a két ter­melőüzemnek hasonlóak a te­rületi adottságai, azok a föld­tani, agronómiái és egyéb té­nyezők, amelyek feltételei az egyszerűbb módszernek. Nem kell majd emberek százait mozgósítani, drága gépeket alkalmazni, csurmn azokat a szakmai utasításokat kell betartani, amelyeket a szakmai irányítók előírnak. Ez az egyszerűbb módszer már eredményekhez vezet a táblásítás végrehajtásával, a növényszerkezet megváltozta­tásával is, Előkészület meg\ éakben su limepi könyvhétre A május 28-án kezdődő Ünnepi Könyvhét előkészüle­tei Nógrad megyében is meg­kezdődtek. Az előkészítő bi- zpttsug eszletes programot dolgozott ki, hogy a könyv- ünnepe méreteiben, szerve- rett.se« éber és tartalmi telí­tettségét tekintve jelentőség- teljesebb legren, mint a ko­rábbi esztendőkben. Ennek megfelelően valami­lyen formában a megye szin­te minden helysége készül a könyvhétre. Lényegesen több lesz az idén a könyvárusító sátor, a könyvkiállítás és be­kapcsolódnak az események­be az író-vendégek mellett az irodalmi színpadok s ter­vek szerint a nógrádi írócso­port tagjai is. Az Ünnepi Könyvhét al­kalmából meghívta az előké­szítő bizottság Berkesi And­rás, Thury Zsuzsa és Ténagy Sándor írót. Csukás István és Hajnal Gábor költőt. A központi ünnepség megren­dezésére ebben az eszten­dőben a balassagyarmati Népfront Klubban kerül sor. Ezen az író- költő vendégek közül Csukás István és Haj­nal Gábor vesz részt s a vá­ros irodalmi színpada ad mű­sort. Thury Zsuzsa írónő május 29-én délután Sziigybe láto­gat el, ahol az iskolások író­olvasó találkozójának vendé­ge lesz. A kaland-regényeive! nálunk is népszerű Berkesi András május 29-én délután Kisterenyén találkozik olva­sóival, június 1-én délután a salgótarjáni Megyei Könyv­tárban dedikálja műveit, es­te Mátranovákon vesz részt író-olvasó találkozón, majd június 2-án Nagylócra láto­gat el. Berkesi június má­sodik felében még Balassa­gyarmatra is hivatalos. Csu­kás István a május 28-i ba­lassagyarmati iró-olvasó ta­lálkozót követően 29-én Nóg- rád községet keresi fel. Az Ünnepi Könyvhét ide­jén számos községet keres fel illusztrált ismeretterjesztő műsorával a Salgótarjáni Közgazdasági Technikum. A községekben közönségszerve­zést végeznek a televízió ün­nepi műsorához és szó van arról, hogy a megyei írócso­port tagjai szintén irodalmi estekkel működnek közre a könyvhét ünnepi eseményso­rozatában. Patikát seitet a veevszeres üvegek sokasága, a modern nasvítóséo viszont fénvkéoész műtermet: a mikroszópok bio- Iü"us laboratóriumára, a fo- aók. fúrók resaelőik oedia ezermester mühelvére emlé­keztetnek. Fiatal rendőralhad­naev birodalma ez a furcsa kis vilás: a főkanitánvsác bönüevi laboratóriuma. Nem rés működik, de máris bevál­totta a felszerelése ideién táp­lált reményeket. E néhány he­Ivisée fontos erőd a bűnözés ellen. Teljesen korszerű, java­részt szoviet evárt.mánvú fel­szerelése jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a me­gyénk területén e? évben el­követett. valamennyi betöréses lopás tettesét sikerült felderí­teni. bűncselekményét tökéle­tesen és svorsan bizonyítani. A laboratórium kényes érzé­keny műszereinek használatát kezelőiük egyéves szaktanfo­lyamon sajátította el. — A nyomozó nemritkán ie- len féktelennek látszó fonalat ragad meg s annák segítségé­vel tárra fel a bűncselekmény további részleteit. — említi a laboratórium vezetnie, miköz­ben a sztereomikroszkóoot be- állítia. — Adott esetben per­döntő lehet, vaion a bélveget a gyártásakor felvitt ragasz­tóréteggel. avagy néMáu.! böl­ény wel tapasztották a boríték­ra. Megfigyelte a perforált bé- Ivegszél mellett az ezüstös csillogást? A tettes kristálv- raigasztót használt. Ez a speci­ális mikroszkóp térben, azaz három dimenzióban láttatja a tárgv meanuffvított kénét. Bolhából süldő-elefánt Az összehasonlító mikrosz­kóp sem kevésbé érdekes. Na­gyító képessége ezerhárom- százötvenszeres. Érzékelteté­sül: egv 1.8 milliméter nagy­ságú bolhát 2.43 méteres — süldőelefánt nagyságú — ször­nyetegnek láttatna. — Ilyen készülék segítségé­gével bizonyult rá egv motor- kerékpárosra. hogy elgázolt ál­dozatát cserbenhagyta. — ma­gyarázza vendéglátónk. — A gén tankjáról lepattant és a tankról vett zománominta összehasonlítása perdöntő bi­zonyítékul szolgáit Ha a bű­nöző el is tűntet tettének színhelyén valamely nyomot, haey helyette másikat, gyak­ran olyat, amel - a bűnüldözők számára még értékesebb A bűnügyi technika fejlődése nemcsak a bűnüldözést teszi eredményesebbé, de a megelő­zést is értékesen szolgába Neon véletlen, hogy — példá ul — pénzhamisítással már senki sem próbálkozik Al<; ama vetemednék, ig-en iől tud­ta ho.gy mind a házi készíté­sű” érme mind az olyan ban­kó hamis vol+a nercek alatt kiderül A szakmai tudás a modern technika a-* okira tham isi tok­nak is félelmetes lebirhatat- lan ellenfele. A rendőrség ma má” csimáti azt turHn megállapítani, hogy melyik kézírás kitől származik de azt is hegy a «"ranűsítottak kö­zül X vagy Y írta-e a levelet uevamazon az írógénen Azt ned;g énnen everek i á t ék mes- határrmni ho^v akár ezer í"é- ~ —' Vn-Wil t-rnxog­tatták le a vizsgált írást. Amikor minden mosószer hatástalan Igen bonyolult vegyi össze­tételű az az anyag amelv ak­kor is kimutatta a vérnvomot. ha azt bármiféle hagyomá­nyos vagy szintetikus mosó­szerrel próbálták eltüntetni. — Az a személy aki eavik mezőgazdasági nagyüzemünk­ben károsító szándékkal nö­vényeket vágott ki. igen ra­vasznak gondolta magát. — tallóz emlékei között az al­hadnagy. Megsemmisítette a pusztításra használt eszközt Mégis raitavesztett. mert be tudtuk bizonyítani a határban hagyott és az udvarán megta­lált növénvmaradvánvok azo­nos eredetét. A bűnügyi tech­nika rendelkezésünkre álló eszközeivel meg tudiuk álla­pítani hoav az összetörés Dil- lanatában éeett-e az izzólám- na vagy sem: de még azt is. hogv a vizsgálat alá vett haj­szál kihullott, kitépett vagv levágott-e . Egv íróséptolvai konokul tagadott. De csak ad­dig, amíg elébe nem tártuk az általa megváltoztatott, a gép vázába beütött eredeti számok fénykénét. Hiszi nem hiszi, ■edteben még keresztet is vetett: az gondolhatta ördön­gösség van a dologban Ezután •ü mondott szénen mindent) Ki dolgozhat a bűnügyi laboratóriumban ? Hasznos, érdekes sőt izgal­mas a munka bűníy’vi labora­tóriumban A közhasznú tevé­kenység örömében nemcsak' az oda beosztottak részesedé-‘l- ne'r Azok is akik elmés ötje- •eiket szívesen állít iák ió cél szolgálatába Üzemi munkás és rendőrtisztek közösen készí­tettek itt — például — olvan berende-ést amelv máris ha­tékonynak bizonyult a társa­dalmi tufáidon védelmében. Hasonló készüléken most is dolgoznak. Az első kísérleti példányokat ipari, mezőgazda- sági és kereskedelmi egysé­gekben szerelik maid fel. — Közvetve természetesen minden iószándékú ember ré­szese lehet az itt végzett mun­kának. — fűzi hozzá a bűn­ügyi osztálv vezetője — Első­sorban azzal hogv a bűncse­lekmény felfedezését késede­lem nélkül a rendőrség tudo­mására hozza. Éno ivén fontos, hogy a lehetőséghez kénest érintetlenül őrizze mee a bűncselekmény színhelyét. So­sem feledem el azt a kedves nénikét akinek a lakásába be- íö’-tek. s aki a nyomozókra várva hirtelenébennagytakarí­táüt rendezett a szobában is. a- udvaron is Nem tudtuk, bosszankodiunk-e vagy neves­sünk. . — Végülis mire jutottak? — Aznap mérgelődtünk, ne- evednaora nevettünk. Akkor­ra ugyanis, a lakosság segítsé­gével. nemcsak a tettes volt vendégünk” dr az orgazdái is... Borváró Zoltán ...... ........................................11111 ’"r ^ őiaatáitadat éj éietmíí Az egészségesebb nemzedékekért 4 nővér alig egy órája ? *- született csecsemőt ho­zott a karjában. Az újszülött rózsás orcáit kissé felfújta, néhányszor cuppogott nedves szájával. Doktor Merényi Sán­dor. a salgótarjáni _ megyei kórház szülészeti-nőgyógyá­szati osztályának főorvosa ké­rette magához a nővért a csecsemővel. — Nézze kérem — mula­tott az újszülött sötétpely hes koponyájának egy pont­jára, — ide illesztettük a műszert melynek segítségével világra hoztuk a gyereket. Semmi nyoma az új eljárás­nak. — Ezek szer’nt a fogós- műtétek ideje lejárt? — kér­dezzük. — Leiárt. Az új eljárás be­vezetésével sokkal könnyebb és főleg, ártalmatlanabb a szülés — mondta a főorvos Hosszú útja volt. találmá­nyának. míg a gyakorlatban nevezették és alkalmazzák. Derűs, bizakodó a főorvos tekintete. Aki annyi szenvedést, kínt .látott, s maga is érezte, meg­értette az anya és a szü­letendő emberke küzdelmét *7 élet-irt, egvik élet céliá­vá kellett terve és tette is a szülés megkönnyítését. Enné) n felismerésnél vált p nrolí—ló rnnros 1-ntntn tn­éé—é. fVHalólóvá. A hivatás- tudat velejárója a szakma teljes megismerése mesteri fokon, mélységeinek, magas­ságainak felmérése, ebből eredően továbbfejlesztése és az életmű megalkotása. Doktor Merényi Sándor ta­lálmánya a vacuumextra- hációs eljárás. — Az ötlet nem új — ma­gyarázza. — Előzményei már 1849-ben felmerültek, persze, csak elvi síkon. 1891-ben új­ra találkoztunk vele a szak- irodalomban. Tíz évvel ez­előtt jelent meg erre vonat­kozólag elvi írás egy jugosz­láv orvos tollából. Nyomá­ban Európa-szerte megindult a kutatás. — Tehát ez volt az előz­mény. Rátérhetnénk a kér­dés hazai megoldására? — Hosszú utat tettünk meg a sikerig. Kövessük nyomon fokról-fokra. — Kezdhetnénk az eljárás meghatározásával? — A vacuum extraháló el­járás lényege fizikai törvé­nyen alapszik. A légüres tér teremtésekor adódó húzóerő segítségével hozzuk világra a csecsemőt. — Hogyan képzelte el az elmélet gyakorlati megvalósí­tását? — Legfontosabb volt — cs ez s:keriilt. is — mindenek előtt olyan eHárást kidojénv ni. melv minden káros kö vetkezményt kiküszöböli, mind az anyára, mind a cse­csemőre nézve. Nagyon is nehéz, megfontolandó lépés volt. — Mondhatnánk, új orvo­si műszernek kellett meg­születni? — Ez az — bólogatott a főorvos. — Az új műszer, melynek vacuum extractor a neve, hosszú fejlődésen ment keresztül, míg végleges for­májában, melyet ma hasz­nálunk megszületett. Tessék — emelte fel a csillogó, kis fémharangot — ez az. — Láthatnánk a műszer fejlődésének folyamatát? H ok tor Merényi Sándor főorvos a műszer pro­totípusainak valóságos kis múzeumát mutatta be. Az ál­talában harangalakot meg­közelítő alakú műszerek a legkülönbözőbb anyagból ké­szültek. Néhány üvegből készült pro­totípust a Salgótarjáni öblös- üveggyárban öntöttek. — Hogyan döntötte el, me­lyik típus lesz a helyes és végleges a gyakorlatban? — Hosszas kísérletezés ered­ménye ez is. Előbb saját te­nyerünkön, kézfejünkön pró­bálgattuk. Aztán áttértünk más kísérleti formákra. Azt is figyelembe kellett vennünk, hogy a műszer nem készül hel. törékeny, könnyen gör­bülő anyagból, nehogy ;x mag­zat. vogv az anya megsé­rüljön. Üjból a hivatalosan elfo­gadott és használt fémmű­szexit mutatta meg és össze­hasonlította a szülészeti el­járásnál használt fogóval, melyhez az új műszert sem méreteiben, sem alakjában nem lehet hasonlítani. Az összehasonlításkor em­lítette. — A méret mellett egy fizikailag igen sokatmondó adatot szex-etnék megemlíte­ni. A szokványos fogó hasz­nálatánál 17—30 kilogrammos húzóerőre volt szükség, az új műszer mindössze 6—8 ki­logrammos húzóerőt fejt ki. Gondoljunk a különbségre! IVf ajd más összehasonlí­1TJ- tó adatokkal mutatta ki az új eljárás előnyét a régebbivel szemben. — Igaz, a fogós műtét al­kalmazásánál ma már gya­korlatilag megszűnt a halá­lozás, viszont megmaradt az anya belső sérülésének nagy lehetősége. Az új eljárás vi­szont semmifrile elváltozást nem mutat a csecsemő fe­jén. És még egy kis statisz­tika. A régebben használt fogó esetében, száz műtétnél öt csecsemő halt meg, tehát öt százalékos volt a halálo­zás esélye, az új eljárásnál ez még az egy százalékot sem éri el. És még egy elő­nye van az új eljárásnak: nincs szükség altatásra. —Az ismertetett adatok mellett, az eljárásnak esetle­ges következménye1 is van­nak? Mer'nyi főorvos figyelmez­tetően emelte fel a kezét. — Az úi eljárások követ­kezményeiről beszélni nem egyszex'ű, hanem megfontolást igénylő, felelősségteljes. Két következményt kell alapvető­en figyelembe venni: Az első az úgynevezett mortalitás, vagyis halandó­ság. Erről beszéltünk már az előbbiekben. A második, a morbiditás, vagyis az utóla­gosan mutatkozó következmé­nyek, melyek esetleg évek múltán mutatkoznak meg. — Milyen tapasztalatai van­nak főorvos úrnak a moi'bi- ditást illetően? — Üjból örvendetesek — mosolyog. — A fogó, mint említettük sérüléseket okoz­hat az anya szervezetében, már méreteinél fogva is. Az új műszer olyan kicsiny mé­retű és alakja is kizárja az anya sérülését. Az újszülött viszont megszenvedte rend­szerint a fogóval elősegített szülést. Lehettek és voltak utóhatásai. Ezeket a szakem­berek évekig vizsgálták. Az úi Merényi-féle eljárás utó­következményei rendkívül kedvező számot mutatnak. Jóformán nem beszélhetünk utólagos következményekről. Az újszülött fejlődése és to­vább a gyermekkori fejlődés nem mutat káros következ­ményeket. — Mennyire terjedt el a Met'épyi-féie eljárás és mi­lyen visszhangja van a tu-, cíonrányos szakirodalomban? — A kíséxdeti stádium be­fejezése után a szakemberek a jó eredmények folytán rö­videsen bevezették. Nógrád megyében csak az új eljárást követik. Miskolcon és Baján a Merényi-féle műszert vezet­tek be. Ami a szakirodaimat illeti, térjünk rá előbb a ha­zai ismertetésekre. A Merő* xiyi-féle módszer alkalmazá­súnak eseteit ismertetik, me­lyek az eljárást indokoljak. 1964 decemberében Budapes­ten a nőgyógyász szakcsopor­tot összehxvta az Egészségügyi Miniszsérium, ahol alkalmunk nyílt a módszer ismertetésére. Az ülésen leszögezték, hogy a Merényi-féle eljárást fog­ják követni. A Magyar No* orvosok című szaklap 1965. januári száma hivatkozik az új eljárásra és módunk volt erről a kérdésről szakmai vándoi'gyülésen is nyilatkozni. — Milyen fogadtatásra ta­lált az új módszer külföl­dön? — Ott is eredményesen al­kalmazzák. Romániában 1962* ben ismertette a szakirodaion», azonkívül bevezették a Meré­nyi-féle műszert is. Nyugaton MalmsVröm svéd professzor is szerkesztett ilyen műszert, melyet Malmstrom- féle műszernek neveznek, de emellett a magyar Merényi- íéle műszert is használják. Doktor Merényi Sándor fő­orvos szerény mosollyal fe­jezte be találmánya ismerte­tését. IVf egköszönjük doktor Me* ^ * rényi Sándor főorvos tájékoztatását. Szép, értékes találmány ez, mely. nemzet­közi elismerést és gyakorlati alkalmazást nyert. Ez a talál­mány pedig, mely a jövő, egészséges nemzedékek szol* gáláiéban áll — Nógx-ád me­gyében született, a megyei kórházban Salgótarjánban. Bokor István

Next

/
Thumbnails
Contents