Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)

1965-05-12 / 110. szám

1965. május 12. szerda. NOoMn Szerződéskötés levelezőlapon Új módttxerrel kísérletezik az Állatforgalmi Vállalat Az ÁllatfargHlmi Vállalat az elmúlt napokban kísérlet­képpen új módszert vezetett be a háztáji gazdaságok és egyéni állattartók vágó — és tenyészállat , forgalmazásával kapcsolatos ügyintézés meg­gyorsításáért. Munkatársunk felkereste a vállalat igazgatóját. Szabó Berény elvtársat, hogy az új módszer lényegéről, céljáról jogos panaszok érkeztek vál- nál a háztáji és egyéni állat- 1 adatunkhoz az ügyletkötések tartóknak a saját tenyésztésű elmaradása, elkésese miatt, marha után abban az esetben Ezek elkerülése érdekében biztosítjuk két részletben a az elmúlt napokban — a Me- 2U0 kilogramm takarmányt, ha gyei Tanács mezőgazdasági a növendék súlya a kötéskor osztályával egyetértésben — nem haladja meg a 120 kilót valamennyi községi tanácshoz a feltételek betartása köt,e- bérmentesített levelezőlapokat iező, így a szerződések meg" küldtünk. A levelezőlapokon kötésének késedelme hátrá- íettüniettük szerződéses akció- nyos tehet a termelőkre: hosz- inkat és helyet biztosítottunk szabb ideig kell az állatot részletesebb tájékoztatást ad- rajta egyéb bejelentések meg- tartani, nem vészesül takar­jon. KÉRDÉS: Mi az új módszer lényege? VÁLASZ: Amint az ismeretes, dők rendelkezésére állnak. Ki­rí háztáji és egyéni állattartók állathizlalási és nevelési szer­ződéskötéseivel, vágó — és tenyészállatainak leadásával, továbbá vemhesüsző igénye­iknek kielégítésével a vállalat járási kirendeltségeinek kör­zeti szerződtetni foglalkoznak. Mivel azonban egy-egy kör­zetben 10-15 község is tartozik, a községek gyakori felkere­sésére nincs mód, annak el­lenére, hogy a látogatás ütem- szerű, és rendszeres. Ezen túlmenően az sem lehetséges, hogy a szerződtető valameny- nyi állattartót felkeresse. Mindezek következtében gyakori eset volt, hogy a termelők szerződéskötést, vagy állatleadási szándékáról egy­általán nem, vagy csak elkés­ve szereztünk tudomást, és léteiére is. Ezek a levelezöla- mányjuttatásban stb. pok minden községben a jár- A levelezőlap lelhasználása lutlevélkezelőnél az érdeklő- azzal az előnnyel is jár, hogy dők rendelkezésére állnak. Ki- a szerződéskötés megkötésé- löltésük az. előnyomott szöveg- nek időpontjául a levelezőlap nek megfelelően történik. A postai feladásának napját te- levelezőlapokat az illetékes ja- kintjük. és attól számítjuk a rási kirendeltségnek kelt ci- határidőket is. Ezzel tehal a mezni. hátrányos következményeket a KÉRDÉS: A levelezőlapon termelők elháríthatják. történő bejelentés jár-e egyéb KÉRDÉS: Milyen eredményt előnyökkel is? várnak az új módszertől? VÁLASZ; A különböző szer- VÁLASZ: A levelezőlapok ződéses akcióban más és más csupán néhány napja kerültek feltételek vannak érvényben, ki a községekbe, és h mód- így például minden akciónál szer propagálása is csak most kötelező előírás bizonyos meg- indult meg. Bízom abban, határozott, minimális tartási hogy mind a terme’őszövetke- idő eltelte a szerződés magkü- zeti tagok, rrvnd pedig az tése és az állat leadási idő- egyéni állattartók megértik, pontja között, hogy ez a tehetőség részükre A süldőnevelési akciónál 1« gyors, megnyugtató megöl- előírás, hogy a malac súlya dúst biztosít, és nem várnak, a szerződés megkötésekor a 14 esetleg hosszú heteken keresz- kilogrammot nem haladhatta tül a szerződtető személyes meg. A marhahizlalási akció- megjelenésére PIACI KÖRSÉTA Rövidesen ismét less elegendő zöldáru Napok óta esik az eső, az emberek vagyakozva nézik az eset: de jó volna egy kis napsütés! Kinn a földeken nagy a sár, nehéz megközelí­teni a saláta, hagyma, retek­táblákat. Ez az egyik oka annak, hogy a piacon és a zóldség-gvümölw boltokban alig látunk szép árut. A má­sik ok, hogy a melegágy! pri­mőrök fogyóban vannak, a szabadföldi zöldségféle közül pedig még kevés alkalmas a szedésre. A BATONYj „NINCS” A lakosság azonban — kü­lönösen azok, akiknek saját kertjük nincs — mégis a boltokban, piaci árudákban keresi az annyira szükséges vitamindús zöldárut, a salá­tát, spenótot, sóskát. A leg­nagyobb igény ezekből a bá­nyavidékeken van, így Nagy- bátony Bányavárosban, ahol nem kertes családi házakban, hanem emeletes „bérházak­ban” laknak a munkások. Ha a városka szivében lévő zöldségboltban körülnézünk, szomorú kép fogadja a vevőt. Körös-körül üres rekeszek tátonganak az állványokon és sokan fordulnak ki csalódot­tan a boltból, mert nem kapják meg. amit kémek. — Gyökér van? — kérde­zik. — És sóska? Fehér bab?... Zöldhagyma?,, Ré­tek? A válasz egyhangú: nincs. A két utóbbinál válik csak változatosabbá a felelet, mert hagyma és retek van ugyan, de annyira hervadtak és csúnyák, hogy a holtos, nem is meri kínálni a vásár­lóknak. Almát kétfélét árul­nak: 8,20 és 6,50 forintosat. Az olcsóbb szebb, a drágáb­bat már régen ki kellett vol­na válogatni, mert sok közötte a romlott. Gyökér pedig azért nincs, mert a boltvezető el­felejtett rendelni. KÉSIK A RENPBLfig_ Salgótarjánban sem sokkal jobb pillanatnyilag a helyzet. A vásártéri 35-ös boltban és a piaci árudákban nincs sós­ka, amit pedig sokkal inkább keresnek, mint a spenótot, amiből viszont sok van. Nem egyszer előfordul, hogy dél­utánra már kifogy a zöld­hagyma, vagy a retek, mert a közűletek nem adják le a megrendeléseiket előre és a nagytételű vásárlás miatt ' már nem jut a lakosságnak eiekből a fontos cikkekből. A piaci árudákban arra pa­naszkodnak, hagy kevés a vevő. A 17-es áruda reggel hat óra óta nyitva tart és nyolc óráig egyetlen vásárló­juk volt. Ha jön is elvétve egy-egy háziasszony, megnézi a salátákat, zöldhagymát és máris siet; tovább. Pangás mindenfelé. Miért? Amint végighaladunk á piacon, magunk is megtalál­juk az okot. Odább az őster­melőik és a „maszek” árusok asztalain frissen szedett zöld­hagyma, keményközepű sa­láta, ropogós retek kínálja magát, legnagyobb meglepe­tésünkre 20—30 fillérrel ol­csóbban, mint amennyiért a MÉK pavilonokban a régi, selejtes árut adják. ÁRU A DÉLI MEGYÉKBŐL — Ez az időszak — kap­juk a felvilágosítást a Me­gyei Értékesítő Központban — amikor rövid időre lany­hul a zöldáru felhozatal. Jö­vő hétre 150 ezer fej szabad­földi salátát, nagyobb mennyi­ségű hónapos retket, zöld­hagymát, kalarábét várunk a déli megyékből. Természete­sen ez majd olcsóbbodást és minőségi javulást js je­lent. Egy hét múlva kelká­poszta, három hét múlva ko­rai fejeskápo&zta és zöldbor­só is lesz boltjainkban. Jú­nius tizediké körül pedig megjelenik a várvavárt újbur­gonya is. Zöldpaprika, uborka most még csak melegágy! van, ami nagyon kevés és meglehetősen drága is. Ezek­ből az árukból is csak a sza­badföldi termésből tudjuk majd a lakosság igényeit ki­elégíteni. Lesz tehát elegendő zöld­áru rövidesen! Azokból az árukból, amelyekből megyénk­ben nem terem elegendő, más megyékből hoznak, K, E. •• Ot^emher^Jhtat^éve^ Lelketlen, bürokratikus ügyintézés LIT KEN ezelőtt néhány év­vel kenvórevár épült, amelvet a kömvék lakossága érthető módon naev örömmel t'ona- dott. hiszen nemcsak Litke. de a környező falvak kenvórejlá- tásáhan is lénveees változást jelentett az úi üzem. Öt litkei lakos örömébe azonban üröm is vegyül. Az öt ember tulaj­donában volt uevanis a telek, amelvre a kenvérevárat épí­tették. Nem mintha ragaszkod­tak volna ehhez a területhez, vaev érzelmi szálak, gyermek­kori emlékek miatt sainólnák elveszett házhelyüket. A sajnálat oka csupán annvi. hogy a teleik árát mind a mai napig nem fizették ki. Kisajá­títottak tehát eev területet, lelekkönvvezték. mint az ál­lam tulajdonát, anyagi ellen­szolgáltatás nélkül. Kiderültek azonban ezzel az építkezéssel kapcsolatban egyéb furcsa, szokatlan dolgok is. A/ emlí­tett területet 1959-ben sajátí­totta ki a tanács és az építke­zést a Sütőipari Vállalat meg­kezdte anélkül, hoev a járási tanács építési engedélyét meg­kapta volna. Fél éve folyt már az építési körülbelül, amikor az építkezési engedély végre megérkezett. Ez is tör­vénytelen módon történt te­hát, és most nézzük részletesen a kisajátítást Az 1959-ben ál­lami birtokba vett területről a kisaiátitási műszaki munka­rész iránti kérelmet csak 1960- ban nyújtották be az Egri Ál­lami Fcüdnvilvántartói Hiva­talhoz. Eav évet tehát már itt késett a kifizetés minden in­dok nélkül. Az ügyirat beke­rült a sajnos més ma is léte­ző bürokrácia malmába és csak esv év múlva. 1961-ben kanta meg a Szécsénvi Járási Tanács igazgatási osztálya a telekkönvvezéshez szükséges iratot. A dolos tehát rendben lett volna, ha időközben a litkei községi tanács nem ves­zett volna házhelyrendezést, amelv miatt a nehezen várt műszaki leírás helyett újat kel­let a iárási tanácsnak rendel­nie. Az előző leírástól eltérően ez a műszaki munkarész nem tudni miért, már három év alatt készült el. 1964 tavaszán érkezett mefi a» üsodrat és et­től kezdve már pvorsan haladt az ügy. Röpke fél év után no­vember 21-én megszületek’ vésne a kisaiátitási végzés. /■ törvények értelmében 30 na­pon belül ki kellett volna te­hát fizetni a telkek árát. A határozatot el is küldték a beruházási irodának és innen mar ténvlee rövid idő alatt ez év ianuár 31-én visszaérkezett eev levél kíséretében, amelv szerint a számítás hibás volt ÖTSZAZNEGYVENNÉGY négyszögöl telekről volt szó. amelynek árát 12 forintban ál­lapították meg és mint teljes összegei 8 160 forintot jelölt meg a járási tanács. Tálán fö­lösleges magyarázatni: fűzni ahhoz, hoev ha 544-et 12-vel beszorzunk, semmiképpen nem kanhalunk ti ezer forinton fe­lüli összegei Ezt minden ió- zan számolni tudó ember ész­revesz! az első pillanatban. A faladat úgv látszik túl nehéz volt az ügyintéző részére. Ezt a számítási műveletet bármelyik gyerek hibátlanul elvégzi. Az­óta elvégezték a számítást. mesnUanították a helves ösz- szeeet. az ügyiratot elküldték a beruházási irodának. de pénzt a volt tclektulaldonosok mind a mai napig nem látlak. Megállapítani azt. hosv eb­ben »7 ötéves huza-vonában döntően ki voll hibás, ki a fe­lelős azért, hoav eav hatezer forint alatti összes miatt öt ember évek óta levelez a leg­különfélébb szervekkel nem lehet. Az ügyet vizsgálta már a néDi ellenőrző bizottság. Számtalan községi tanácsi ieevzőkönvv és beielentés fek­szik a iárási tanácsnál. A mesvei tanács illetékes osztá­lyán is nvoma van ifiabb Du­dás László Imre. Imre Telek Sámuel. Hegedűs János és Sza­bó János panaszának öt éve tart a huza-vona. öt éve nem kénesek kifizetni hatezer fo­rintot. A KENYÉRGYÁR ént tése egymillió forintba került. Ob­jektív nehézségekre hivatkoz­nak. mindenki megtalálja azt az indokot amelv megmagya­rázza az üsvirat késését. de ezeket elfogadni lehetetlen. Államunknak nincsen szüksé­ge arra hogv ellenérték nél­kül kisajátítson területet és ar­ra mée kevésbé, htv’v lelket­len. bürokratikus ügyintézés miatt emberek éveken keresz­tül várjanak az őket, megille­tő pénzre Ez különben tör­vénytelen isi Mátcffv Zoltán A eélsxerii legeltetésről Csökkentsük a taposási kárt A legeltetés megkezdésénél a gyakorlati példák szerint általában nem a füvek fej­lettségét, hanem inkább a naptárt veszik figyelembe. Esetenként érthető is, hogy sok gazdaság alig várja, hogy állatait kihajthassa a lege­lőre, h’szen a téli takarmány már sok helyen elfogyott. Nem mindenütt indokolt azonban ez az idő előtti le­geltetés. Sajnos a . tavaszi legeltetés körül igen sok a szakszerűt­lenség, ami jelentős károkat okoz. A legeltetés megkez­dését általában három körül­ménytől kell függővé tenni, fellett-® a gyep és alkal­mas-e a legeltetésre? Kedve­m-e az időjárás? Szükséges-e, hogy a takarmányozás gond­jain enyhítsünk? Mérlegelnünk kell az álla­tok kihajtása előtt, hogy a — Akkor majdnem szét­ment a brigád. Az emberek nehezen hisznek, ha esvszer becsapiák őket Art mondtak: máskor ne kérienek meg semmire, ha nem besrülik azt amit célul tűztünk. Erre azt válaszoltam: ha most szétue- runk. nem megyünk eevről- kettőre. Most, viszont olyan szakszervezeti bizottságunk van. amelyiknél biztos nem tűnik el a felajánlásunk. Gon­dolkozzatok. . : Efivütt maradtunk. Megérte. Mindezt, a kevés beszédű, erős fizikumú Labáth József mesél­te el. aki a Balassagyarmati Fűtőházhan. a május elseie nevű. tizeríkéttagú mozdonvla- katos brigád vezetője — Januárban kapták meg az oklevelet — kapcsolódik a beszélgetésbe Himmer Pál. a fűtőház főnöke, miközben für­késző tekintetét a gyógyításra Váró masinák mellett szorgos­kodó munkásokon pihenteti. — Hoev miért nem a ielvénvt? — fordul felém — Azt már a hriöádvezető elmondotta. Még csak annvit fűznék hozzá: azóta már ielvénvesék is le­hetnének. . ­A mozdonylakatosokból álló kollektíva 1962-ben nevezett be a szocialista címért föl vő versenybe. Annak rend je média szerint összeállítói tét- felajánlásaikat Himmer Pál Viszálykodás nélkül Mozílcmylakatosok között pedig aláírását adta. hoav se­gíti elképzeléseik megvalósí­tását. Eav év múltán, amikor az értékelésre került a sor. és elő akarták venni a felaián- lást. sehol sem találták. Hiá­ba igazolta a fűtőbáz főnöke a valóságot, mondta, hogv 6 látta, tud róla. az ellenőrök­nek mindez kevés volt — Nálunk naavon szigorúan bírálták el az ilyesmit — mondták egyöntetűen. Utána akart szétszéledni a brigád, -. A naofénv megtörik az aeél­oaripák csillogó testén. A La­báth brisád tagíai óramű nemtossáceal végzik műnk fiúi­kat. Senkit sem kell biztatni, new-meatni. mindenki tudta kö­telességét. Náluk az a gya­korlat járja, hogy kezdés előtt megbeszélik a naoi ten­nivalókat. més pedie az úi technológia a!an ián — A decemberi párthatá­rozat szellemében kidoleoatuk a mozdanvtavítás úi teohnoló- riátát. Ezek szerint nem kell többet dolgozni, csak ésszerűb­ben — foslalla össze a válto­zás lényegét a fűtőház főnö­ke Mit jelent ez a gyakorlat­ban? —Eav mozdonv részlegvizs- eáiát az úi előírások szerint a régebbi 650 óra helvett 450 óra alatt kell elvegezni. A hathavi vizsgát pedig 550 óra helyett 300 alatt A két év alatt úgv összeszoktak, hogv ismerik már egymás gondolatát is. Az idősebbek” a harminc évesek nedig mindig készek a fiata­lok segítésére. A legutóbbi brigád gyűlésen úev döntöttek, hosv Rampacsék Pálból. An­tal Lászlóból. Tóth Jánosból. Huavecz Jánosból és Pálfal- vai Istvánból ló mozdonvlaka- tosókat nevelnek. — Van családja? w Igen. Fatvarcon lakom. Onnan iárok be kerékpárral. Nó«v kilométer ide. A többi­ek? — mutat serénykedő tár­saira helybeliek Hanaiából melegség, őszinteség árad. Jó­szívű ember akárcsak a bri­gád többi tagjai. A községben ahol lakik, svakor! vendég az iskolában. Egvik vasárnap ai- tózárakat iavít másikor oertis* egy óh lakatos, munkákat végez. Nem számolia az ott eltöltött idők Szinte önmagától kérdi: KI csinálta meg? A mi gye­rekeinknek segítünk. Megér­tem én a tanítókat.. Arcán látom. mozgásáról észreveszem. hogv már men­ne Indulófélben van. ami­kor a következőket mandia: tnáius 1-re. terven felül kija­vítottunk eev nvalökát”. Olyat, amin a főnök elvtára utazott mée mutat eav régi tí­pusú gőzmozdonyra. A vasutas napra nedig mé? revet rendbe teszünk... — Ennek a székesfehérvári­ak örülnek a legiobban — folvtatia kedélvesen Himmer Pál. — ök kapják meg a ki­javított mozdonyt. = * V.szálvkodás nélkül — írtuk a cikk címében. Nem túlzás ez, kérdezhetné valaki. Nem. Mert ebben az üzemben- a munkások többsége az öntu­datnak egv magasabb fokát érte el. többségük szocialista módon gondolkodik él dolgo­zik. Eddig a munkások 5ű szá­zaléka kapcsolódott be a szo­cialista brigáétmozg-alomba. A vasutas nao tiszteletére újab­bak állnak maid a zászló alá. A* első negyedévben több mint 200 embernek 26 ezer forint jutalmat osztott szét a fűtőház vezetője. Azt hiszem ehhez nem is kell kommentár. Venesz Károly gyep valóban alkalmas e a legeltetésre. Itt a kívánalom, hogy a gyepet aíkato füvek a legettetes idejére elérjék a 10—15 centiméter magassá­got, Természetesen ez a ma- , gasság csak hozzávetőleges tájékoztató adat, amennyiben kedvezőtlen az időjárás, amint a jelenlegi, a legelő fűhozama és a fű minősége is gyengébb. A nagyon fia­tal fű kevés rostot tartalmaz. Így az állat nem tudja tel­jesen hasznosítani. Minél nedvesebb a gyep. a tiprás annál nagyobb kárt ‘ tesz benne. Emellett a fű egy-egy kilogrammja annál kevesebb szárazanyagot és eb­ben táplálóanyagot tartal­maz. Így tehát a túlságosan fejletlen gyepből tulajdon­képpen a jószágnak naponta több kilogrammot kellene ‘ legelnie, hogy az annyira táp­lálja, mint a fejlettebb, na­gyobb tápanyagftartalmú fű. A probléma ott van, hogv a fejletlen gyepből nem tud a jószág többet legelni. Mindezekből következik, hogy a túlságos korai legel­tetés a fejletlen füvekben, adódó tetemes taposási kár­tól eltekintve is csak látszó­lag biztosítja a jószág táp- anyagellátását. A valóság az, hogy Inkább leromlik tőle az állat, kivált ha a legelőig és vissza több kilométer utat ’s meg kell az állatnak ten­nie. Továbbá kívánalom a le­geltetés kezdetét illetően, hogy a gyep talaja már any- nyira felszikkadt legyen. hofiV a legeltetés a talajban és ez­által a gepben már ne okoz­zon kárt. Laza talajon az ál­lat legel és közben betapossa a gyepet, ezzel többet árt. . mint amennyit a legeléssel használ. Erre különösen kell ügyel­ni az ipolymenti árterülete­ken, amelyek még jelenleg is vfz, alatt állnak. Ha maid. a víz lement róluk, meg kell m-őződni a talaj kiszáradá­sáról, mielőtt az állatokat rá- haitanák. Természetesen a nedves le­gelő nem felel meg az ál- 1 ot-egészségügyi követeim é- vvpknetk sem, hiszen kóroko­zókkal fertőzött lehet. A jelenlegi hűvös, esős idő­éi ráa nem kedvez a level- ’elésnek és a füvek feil Sdé- '■'nefc:, ezért a legeltetésnél még fokozottabb körültekin­téssel kell eltórmmk Pintér Sándor megyei szaktanácsadó Ipalyvece

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents