Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)

1965-05-11 / 109. szám

1sh35. május ff. Sefid. NÖPRÍP 3 (Sa jt exportra Mostanában lökésszerűen érkezik a tei a Budaoest- videiu Tejipari Vállalat szé- csényi üzemébe, a járás köz­ségeiből. Ennek is jórészét a régebbi gyakorlattal ellentét­ben most nem dolgozzák fel, hanem Gyöngyösre, Vácra, Pásztora szállítják a lakos­ság zavartalan tejellátása cél­jából. Ezért van olyan nap, amikor csupán öt-batezer li­ter tej marad a jól ismert és kedvelt Rokfort sajt ké­szítésére. Mivel csökkent a tei mennyisége természe­tesen csökkent a dolgozók létszáma is. De megcsappant az érlelő pince állványain az úgynevezett penészes sajt. Kovács Károly üzemvezető­helyettes, főművezető a je­lenlegi helyzetet figyelembe- véve, a jövő kilátásait is­merve azt mondja. — A jó idő beköszöntővel biztos megjavul a tejellátás, több sajtot tudunk gyártani. Szükség van erre, ha to­vábbra is teljesíteni akarják az exporttervet. Már pedig ezt íren fontos feladatuknak tartják, mert ezzel jelentős devizát szereznek népgazda­ságunknak. Az első negyedévben négy vagonra való sajtot továbbí­tottak a hűtővagonok a kül­földi piacokra. Ennyi is volt a tervük. Bíznak abban, hogy a második negyedévben, több tej jut az üzembe, s az el­ső negyedévi lemaradásból valamit törleszteni tudnak. Az áru jó, lehet szállitáni, — mondja a. főművezető P ásztor Józsefnek, az érlelő pince vezetőjének. tér Sándorné és Czimmer M ária. Vj formákkal győzhető le a passzivitás Látogatás a MÁV Művelődési Otthonban A vasutas lakótelep centru­mában. a fűtőház és a köz­ponti irodaház közvetlen szom­szédságában az eavkori Segéd­tiszti Kör öreg épületében van a MÁV Művelődési Ott­hon. Bár a főutcáról csak egy híd választja el és a Nagvái- lomásról is bekötő út vezet oda mégis eléggé el van dug­va a világ szeme elől. Azt hin­né az ember, hogv ez a terü­let' eiszeoaráltság egyúttal azt is jelenti, horv leginkább vasutas dolgozók látogatják, liléivé mivel ez a városrész távol esik valamennyi kultu­rális intézménytől az ittlakó MÁV dolgozók igyekeznek ki­használni a művelődési otthon nvúitotta lehetőségeket. — Közel sem íVv áll a hely­zet — mondia Garami Jó­zsef az intézmény tiszteletdí­ígc igazgatója — Látogatóink ^öme idegenekből”, azaz a körív % nem vasutas dolgozó­iból tevődik össze. — Mi lehet vaion ennek az ®ka’ — — Nehezen tudnám ezt megmagyarázni mélv alapos elemzést igényelne ténv vi­szont az. hoffv évről évre csök­ken a szakmabeli látogatók száma Ma már ott tartunk, hogv szinte valamennyi ren­dezvényünk ráfizetéssel iár. Sainos legtöbbször mée ma­guk a vezetők sem jönnek el, nem érzik szívügyüknek a kultúrotthon támogatását. Miközben Józsi bácsi szava­it hallgatom pillantásai a vitrinre téved, amelyben ser­legek és oklevelek sorakoznak egymás mellett. A MÁV Dal­kör és a színiátszócsoport eavkori eredményes munkájá­nak bizonyítékai. Szinte va­lamennyi ar ötvenes évek ele­ién került a vitrinbe. Mi tör­tént azóta? — Feloszlott az énekkar: kiöregedtek a színjátszók és bár eevszer-kétszer megkísé­reltük a színiátszócsoport életrehívását. sainos nem si­került Nincs aktív KISZ fia­talság. akikre lehetne számíta­ni Egyébként még KISZ szer vezete sincs a MÁV-nak. Évek*" volt rendszeres filmve­títés és bár még a iagvszedést is társadalmi munkában csi­náltuk. mégsem tudtuk a köl­csönzési díiat sem kifizetni s részvétlenség miatt. Ma már a televíziót is csak nagyon ke­vesen nézik itt a művelődési otthonban, hiszen a le°több családban már otthon van ké­szülék. A törzsgárda kártyáz­ni szokott leginkább esténként. A munka*—"=t lapozgatjuk. A sok üresen hagvott oldal után a evermekfoglalkozá- sok” rovat gazdag tematiíkáia rögtön szembetűnik: diavetí­tés, ki mit tud, színjátszás. — Hát ieen rájuk tudok egyedül támaszkodni. A ve­lük való foglalkozás tartia bennem is a lelket. Körülbe­lül huszan-huszonketten jár­nak állandóan a sziniátsző- szakkörbe. A különböző ün­nepségeken szoktunk műsort adni Az életkornak megfele­lően elsősorban mesejátékokat tanulunk. Jól működik a könyvtárunk is. amelynek mintegy másfélszáz beiratko­zott olvasóig van A könwál- lománv megközelíti a három­ezret. Mindezt már megváltozott arckifeiezéssel mondja Józsi bácsi, boldog, hogv valami Egy kicsit udvariasabban TÖBBEN IS PANASZKOD­TAK MÄR, hogy az egyik Salgótarján környéki termelő- szövetkezet irodáján udvariat­lanul beszélnek a tagokkal. Bárki bemegy ide, hogy elintézze ügyes-bajos dolgát, únottan, flegmán fogadják. Olyan itte a hangulat mindig, hogy az sem akar bemenni, akinek feltétlenül fontos. Az is kiderül, hogy nemcsak a tagokkal bánnak így, hanem a vendégekkel is. Szóval sem mondom, hogy másutt nem fordul elő ha­sonló eset. Egy fontos és igen forgalmas közintézményünk­ben sorban álltak sokan. Az egyik ügyintéző gyorsan és szívélyesen intézte el egy ha­sonló korú asszony kérését. Majd az ügyiratot letette közvetlen szomszédjának író­asztalára — aláírás céljából. Húsz perc is eltelt, mikor a fiatalasszony rosszallással ve­gyes meglepődéssel kérdezte kolléganőjét, miért nem intéz­te már el az aláírást. Az megrántotta a vállát, s elintéz­te egy udvariatlan megjegyzés­sel: „Nem kell úgy sietni...” Vajon mit vált ki az embe­rekből az ilyen viselkedés? Anélkül, hogy az eseteket kü­lönösebben elemeznénk meg­lehet mondani. Mindenkiből a temperamentumának megfe­lelő reakciót. Akadnak em­berek, akik gorombasággal válaszolnak, azonban a nagy többség nem szól egy szót sem — esetleg magában vonja le a megfelelő követ­keztetést. De vajon elegendő-e ez, helyesel hetó-e bármelyik eset? Véleményem szerint egyik eset sem helyeselhető. A vi­szont-gorombáskodásnak Első hatixálÚH előtt nincs értelme, a hallgatás meg valamiféle beletönődést jelent. Márpedig a lelketlen, hanyag ügyintézésbe nem lehet beletörődni. A MAI ÉLET nagyon ér­dekes, nagyon bonyolult. A mi korszakunk forradalmi változásokat hoz az egész társadalomban. Változtak az erkölcsi normák, az emberek mindennapi életének for­mái. Az emberek felvilá- gosodottabbak, a több tudás, ismeret birtokában jobban értik az élet bonyodalmait, mint valamikor. Tudásuk alapján az emberek igénye­sebbek lettek egymással is. S ezzel szemben mi a való­ság? Nagyon sokan figyelmet­lenek, udvariatlanok. Sokan megfeledkeznek ar­ról. hogy nem Robinson mód­jára. egymástól elszakítva, a magunk kis szigetén élünk, hanem társadalomban. Ki- sebb-nagyobb közösségekben: családban, a dolgozó kollek­tívában, Valamilyen szerve­zetben. Mindez pedig kötelez. Tekintettel kell lenni a kör­nyezetre, s úgy kell viselked­ni egymással szemben, hogy az élet minél kellemesebb legyen mindannyiunk számá­ra. Ez semmi mást nem kí­ván, mint a társadalmi együtt­élés szabályainak a betartá­sát. Volt időszak, mikor egy ..kérem”, vagy egy „köszönöm képen” miatt egyesekre rá­sütötték a kispolgár bélye­get. Nem is a másik végletről van szó. A símulékony haj- bókolásról. Egy jóérzésü em­bernek ez is feltűnő, ízléste­len A iellemes ember nem tűri ezt. Nincs erre semmi szükség. El kell tűnnie társa­dalmi életünkből annak a felfogásnak, miszerint még valamiféle különleges kaszt­szabályok érvényesülnek. Érdemes egy kicsit gondol­kodni azon, hogyan, milyen hangulatban hagyja el egy termelőszövetkezeti tag azt az irodát a goromba fogadta­tás után; s mi a véleménye a nemtörődömség miatt vá­rakozó ügyfélnek a kérdéses intézményről. Néha úgy tűnik, mintha egyesek csak azért élnének, hogy másokat bosz- szantsanak. elvegyék a ked­vét a munkától. Ez igazán nem nagy művészet, hiszen akárki tud figyelmetlen, ta­pintatlan lenni. Sokkal na­gyobb igényességről tanúsko­dik, ha valaki kedvesen, ud­variasan viselkedik a másik­kal. Még akkor is, ha fáj a feje. vagy ressz kedve van! Csodálkozunk azon, hogy egyes helyeken rosszul megy a munka, vagv bizonyos he­lyekre. személyeikhez nem szívesen mennek be az be­rek? Azt hiszem senkinek sem kell magyarázni, mit jelent, ha valahol gyorsan, szinte barát módjára segíte­nek. Mennyivel könnyebbnek, szebbnek tűrik az c’rt. MAI ÉLETÜNK bonyolult feladatait egymás nélkül, külön-külön nem oldhatjuk meg, csak rríndannyiunk kö­zös összefogásával. Ehhez vi­szont elengedhetetlen egymás megbecsülése, megtisztelő" e. Az anyagi tényezők fontossá­gát hangsúlyozva egv pilla­natig sem feledkezhetünk meg a lélektani tényezőkről sem. Nos, az udvariasság, figyelem., tapintat igen fontos tudatbeli tényező. Pádár András A korszerű szénaszáritási eljárásról A hagyományos takar­mánybetakarítási módszerrel a pillangósok fehérjetartal­mának 35—40 százaléka megy veszendőbe. Az így keletkezett kár értéke óriási. A szénakészítés új módszere a szellőztetés új módszere,a szellőztetéses szárítás — amely az utóbbi két évben megyénkben is rohamosan terjed — s amely a kockáza­tos szabadban való szárítási időt nagymértékben megrövi­díti és lehetővé teszi a beta­karítás teljes gépesítését a hagyományos eljáráshoz ké­eredménvről is beszámolha­tott. Látszik nem rajta múlik. hosv felnőtt közönsége hova­tovább ..halálra Ítéli” a MÁV Művelődési Otthont. Sokáig beszélgettünk még. és nem titkolt keserű szál ízzel távoztam a patinás intéz­ményből. Egész úton az járt eszembe: vajon mondjunk-e le egv művelődési objektumról, alakítsuk-e át más célra vagv inkább töltsük meg úi for­mákkal, új tartalommal. Az utóbbi mellett törtem pálcát Klubéletet kell kialakítani az pest jelentős minőségjavulást és nagyobb termést biztosít. Igen fontos, hogy az 1965. évben építendő szénaszári tó berendezések kellő időben, a lucerna első kaszálásának ide­jére üzemeltethetők legyenek. A szénaszárító kései megépí­tésével eltolódik a kaszálás. Tavaly a kései kaszálás, s szakszerűtlen betakarítás miatt a felsöpetényi Szabadföld Tsz- ben 11,6 százalék, a bujáki Zöldmezőnél 12,6 százalék, a nógrádsápi Vörös Csillagnál 12.3 százalék, az etesi Hala­dásnál 12,9 százalék nyers fehérje tartalmú pillangóst szárítottak. A kisecseti Mező Imre Tsz-nél 18 százalék, a romhányi Rákóczi TSZ-nél, ahol a megyében a legjobb minőségű szénát szárítottak 19.3 százalék nyers feherje tartalmú volt a széna. Emlí­tést érdemel még a karancs- keszi, a mátramindszenti, a cserhátsurányi termelőszövet­kezetek jó minőségű szénája. A szálastakarmány betaka­rítás gépeit — fűkasza, rend­felszedő-kocsira rakodó ka- zalozót át kell vizsgálni, s ha szükséges ki kell javítani. A szellőztetéses kazalszáritó berendezések elhelyezésénél pedig az alábbi irányelveket kell betartani: a kazal ma- gasifekvésű helyre, dombhát­ra kerüljön: a kazal, illetve a főcsatorna tengelye lehető­leg az uralkodó szél irányá­ban álljon úgy, hogy a szél belefújjon a ventillátorba: a ventillátort lehetőleg a napos déli, a keleti, vagy nyugati oldalra helyezzük az északi oldalra sohasem; a tűzrendé- szeti előírásokat messzeme­nően tartsuk be. Kedvezőtlen szárítóberen­dezés elhelyezése szempont­jából, ha az mélyfekvésű, vi­zes, párás helyre kerül, trá­gyatelep. vagy tó közvetlen közelében van, zárt erdőtele­pítés mellé kerül a berende­zés, a ventillátor északi ol­dalra kerül, vagy ha a ven­tillátor előtt magas fal van. Ha valemennyi üzem felis­meri a korszerű 6zénaszárítas fontosságát és a szellőztetéses szénaszárítás szabályainak megfelelően jár el, akkor rö­videsen meg lehet szünetetni azokat az óriási veszteségeket, amelyek a hagyományos ren­den szárításnál fellépnek. Pintér Sándor Egymilliárd köbméter öntözi izet basznál fel a mezőgazdaság ódon falak között Klubigazol- vánv korszerű ismeretter­jesztés. vitaestek. TV-ankétok iró-ovasó találkozók kamara kiállítások között, érdekes program. Ez az egyetlen jár­ható út a továbbiakban. Az adottságok megvannak: klub­terem. TV. lemezjátszó, könyvtár, játékok stb. Csak igénv leeven rá! A vezetőség részéről csakúgy. mint a nagyszámú vasutas lakosság részéről. Hiszen az igénytelen­ség az indokolatlan passzivi­tás ellen Garami Józsi bácsi mée a művelődési szervek ak­tív támogatásával sem veheti fel a versenvt. Csongrádi Béla Az ország ötvennél több ön­tözőrendszerében és öntöző- műjében befejezéséhez köze­ledik az úszóművek. szivatv- tvuk felvonulása. A vízüEvi igazgatóságok és a vízgépésze­ti vállalat telepei előzőleg há­romszáz szivattyús gépegysé­gen végezték el a karbantar­tást. hosv a berendezések a nvár folvamán lehetőleg min­den fennakadás nélkül győz­zék a napi 18-20 órás munkát. Az előzetes számítások sze­rint a mezőgazdaság az idén kereken eevmilliárd köbméter vizet használ fel öntözésre. En­nek eevharmadát a gazdasá­gok saiát masuk biztosít iák helyi vizekből, kutakból és tározókból. Hatszázötven mil­lió köbméter pedig az állami öntöző-rendszereken át a fo­Ivókból iut 37 öntözőtelenek- re. Ennek a hatszázötven mil­lió köbméter víznek a kieme­lése és továbbítása kereken nvolcvan millió forintba ke­rül. A költségek csökkentése és általában a takarékosabb vízfelhasználás érdekében az idén erőteljesebb ütemben folvtatiák a vízhasznos"' "si létesítmények korszerűsítését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents