Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)
1965-05-09 / 108. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A 7 MSZMP JOGSAD MEGYEI BIZOTTSACa ;p S A' MEGYEI TANÁCS LAP 17v XXI. ÉVF. 108. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1965. MÁJUS 9. VASÁRNAP Felelősség a vezetésben Nemrégiben cikk jelent meg lapunkban a diósjenői Üj Barázda Tsz-ben elkövetett mu 1 asztásokról, fogyatékosságokról. A cikk szerzője megírta, hogy a hibák elkövetői több éven át azért maradhattak felelősségrevonás nélkül, mert az ellenőrzés felületes volt és a szövetkezet vezetői kihasználták személyes ismeretségüket, összeköttetéseiket. A leleplező cikk tömeghatása épp olyan meglepő volt, mint a cikk tartalma. A szerkesztőség szóval és levélben számos hozzászólást kapott és a megnyilatkozások legtöbbje azt tanúsítja, hogy olvasóink a leghelyesebb következetetést vonták le. Az ugyanis az általános vélemény, hogy helyzetével sem vezető, sem beosztott nem élhet sokáig vissza, mert a tévedések, mulasztások előbb- utóbto lelepleződnek. Mások viszont helyesen ezt úgy határozták meg, hogy a diósjenői tsz-ben elkövetett szakmai tévedések, felületességek . leleplezése pártunk, társadalmi rendünk erejét igazolja. Néhányan azonban nagyon szokatlanul és váratlanul reagáltak a cikk bátor és kendőzetlen hangjára. Olyan kérdések hangzottak el: „Ki áll a cikkíró mögött, hogy mindezeket nyilvánosan ki lehetett teregetni?’’ Vagy pedig: ..Mi adta a bátorságot ahhoz, hogy egy újságíró higgadt, tárgyilagos hangon megírja azokat a hibákat, amelyekre a szomszédos községekből és a diósjenői tsz-ből már korábban is annyi jelzés érkezett, s amelyek eddig nem igen kerültek nyilvánosságra?” Egyesek viszont jóslásokra vetemedtek, hogy „az az újságíró, aki a diósjenői ügyet végre megírta, aligha marad sokáig nyugodtan állásában.” A szokatlan kérdésfeltevésekből könnyű lenne olyan következtetéseket levonni, hogy szövetkezeteinkben a tudat fejlődése nem áll arányban a gazdasági megalapozottsággal. Felvethetnénk propagandánk, felvilágosító munkánk, a tsz-demokrácla hiányosságait és napirendre tűzhetnénk a nevelő munkában, oktatásban mutatkozó felelősségünket. Ez alkalommal azonban csupán a feltett kényes kérdések megválaszolására szorítkozunk. Ki állt csakugyan a cikkíró mögött? Ki adta a bátorságot a tények feltárására és megfelelő következtetések levonására? A titokzatosnak tűnő pártfogó nem más, mint az igazság. Az az igazság, amely Lenin szavai szerint „nem függ a szubjektumtól, nem függ az embertől, sem az emberiségtől.” Amikor mi azt valljuk, hogy az igazság objektív, tehát tudatúnktól, elképzelésünktől függetlenül létezik, tulajdonképpen a gyakorlat által számtalánszor igazolt tételt hangoztatjuk. S ezt a tételt támasztja alá a diósjenői ügy is, amely talán a szükségesnél később, de még idejében napirendre került. A nagy port felvert Ónődi- ügy mellett a diósjenői tsz- ben tapasztalt mulasztások méretben és hatásában eltörpülnek, de tanulságuk azonos: a közélet tisztasága, a szocialista erkölcs, a gazdaságpolitikai célkitűzéseink ellen vétőket társadalmunkban semmilyen erő meg nem védelmezheti. S igazuk van azoknak is, akik a tanulságok levonása során ezeket az eméleti tételeket a gyakorlat nyelvére fordítják és hangsúlyozzák, hogy megyei és járási szerveinknek nemcsak az ellenőrzés elmélyítésében, hanem a szövetkezeti vezetők megítélésében is nagyobb körültekintéssel és felelősséggel kell eljárniuk. Megengedhetetlen, ami Diósjenőn is történt, hogy egyes meggondolatlan és erélytelen vezetők állami támogatással és nagyrészt az állam pénzén olyan kísérleteket folytassanak, amelyek a szövetkezet, a közös gazdaság gazdasági gyengüléséhez, tönkremenéséhez vezetnek. Nem általános, de nem is egyedi jelenség, hogy az irányitó szervek a szövetkezetek élére, állami anyagi támogatással olyan vezetőt javasolnak, aki a felelősségteljes pozíció betöltésére mór korábban méltatlanná vált, vagy legalábbis nem rendelkezik olyan képességekkel és érdemekkel, amelyek elhivatottá teszik az elnöki, vagy főagro- nómusi tisztség betöltésére. Két tsz-ben is panaszolták a diósjenői ügy napfényre kerülése kapcsán, hogy náluk a szövetkezeti elnök „büntetésből”, korábbi fogyatékosságaik miatt vették át, a közgyűlés jóindulatú hozzájárulásával, a közös gazdaság irányítását. S az is előfordult, hogy az eeyik tsz-ben levitéz- lett vezetőt, a javulás reményében egy másik, gyengén gazdálkodó szövetkezet élére javasolták. Olyan agronómus- ről is tudunk, akit egy mélyreható járási ellenőrzés után a jogtalanul felvett nnémwrn visszafizetésére köteleztek ésc dotáció elvonásra javasoltak, s egyidejűleg ugyanazok a járási vezetők hozzájárultak a főagnonómus tsz-elnőkké választáséhoz. Az irányító sner- vefk munkatársai az efféle intézkedések magyarázatául a legtöbbször szakemberhiányra, szocialista humaniwnusra hivatkoznak. De vajon miféle humanizmus érvényesül azokkal a tsz-tagokka! szemben, akiknek kénytelen-kelletlen vállalniuk kell a felelőtlen, képzetten vezetés anyagi és erkölcsi következetményeit? Az igazi humanizmus a közösség védelme. Megyénkben sok esetben a mostoha természeti viszonyok és a rossz közgazdasági adottságok nehezítik a szövetkezetek megerősödését, hiszen a rossz talajú, hegyvidéki tsz- ekben köztudomásúan csak többéves munkával, nagyobb beruházásokkal lehet a gazdálkodás színvonalán javítani. De a* is igaz, hogy a kedvezőtlen körülmények ellenére is többet tudna termelni és jövedelmezni számos szövetkezetünk, ha a helyi vezetők is az irányító szervek jobban értenék a dolgukat. A rétsági járásban, ahol a diósjenői szövetkezet is van, több tsz példája igazolja, hogy a vezetés miatt gyenge szövetkezetét a vezetés megerősítésével a közepesek vagy jók közé lehet emelni. Tehát a vezetés színvonalától nagyon sok függ. és nagyon helyes a rétsági járási pártbizottságnak az az álláspontja, hogy nem minden nehézségnek az erózió, a kedvezőtlen földrajzi és gazdasági helyzet az eredője. A diósjenői ügy, amely olvasóinkban annyi gondolatot vetett fel és az igazság mindent legyőző erejéről tanúskodik, legyen intő jel a jövőben mind Irányító szerveinknek, mind a végleges döntést kimondó tsz-tagok- nak, hogy nagyobb felelősséggel, hozzáértéssel irányítsák, segítsék, végezzék a szövetkezetét erősítő, alkotó munkát. Lakos -György koszorúzás! ünnepségek A Győzelem Napja 20. évfordulója tiszteletére ternag a merve valamennyi üzemében intézményében és hivatalában röDgyűlésen emlékeztek meg a dolgozók a győzelem napja 20. évfordulójáról. A röpgyűlések- ről számos üzem dolgozói táviratot küldtek az Országos Béketanácshoz, amelyben a dolgozók tiltakozó szavukat emelték fel az amerikai imperializmus kalandor politikája ellen és hitet tettek a béke mellett. A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói többek között ígv írnak: ..Mi a Salgótarjáni Acélárugyár fizikai, műszaki. adminisztratív dolgozói röpgynlé- sen emlékeztünk meg május kilencedikéről, a második világháború befejezésének 20, évfordulójáról. Két világégést már végigéltünk, nem akarunk eev újabb mindent felülmúló pusztító háború martalékává lenni. A győzelem nania 20. évfordulója tiszteletére ma délelőtt Salgótarjánban a szovjet hősök emékművénél I I órakor koszorúzás! ünnepséget rendeznek. ahol a párt és tömeg- szervezetek mellett az üzemek képviselői is elhelyezik a hála és kegyelet koszorúit. VIRÁGOS MÁJUS „Mezőgazdasági termelésünk fokozása mindenkinek becsületbeli ügye“ A Hazafi as Népfront Nógrád megyei Bizottságának felhívása a termelőszövetkezeti tagokhoz, megyénk lakosságához A Hazafias Népfront; Nog- rád megyei Bizottsága 1965. április 28-án tartott ülésén egyhangú egyetértését nyilvánította a célkitűzések mellett, amelyeket az MSZMP Központi Bizottsága, a minisztertanács, majd az Országgyűlés aíz 1965. évi gazdaságpolitikai feladatok megvalósítása érdekében meghatározott. Ezért a megyénk népfront- mozgalma előtt álló legfontosabb feladatnak a termelés és elsősorban a mezőgazdasági termelés növelésének a segítését, a termelőszövetkezeti tagok politikai, szakmai és általános műveltségi színvonalának az emelését tekinti. A mezőgazdasági termelés fejlesztése népgazdasági érdek, de minden dolgozónak, termelőszövetkezeti és nem termelőszövetkezeti tagnak egyéni érdeke is. Többet kell termelni, hogy olcsón, bőségesen, jó minőségben jusson mindenkinek kenyér, hús, gyümölcs, tej, cukor és más édelmiszer. A nagyüzemi társas gazdálkodás keretei között erre minden előfeltétel biztosítva van. Bizonyítja ezt, hogy megyénkben múlt évi kedvezőtlen időjárás ellenére is 5,5 százalékkal termeltünk többet, mint az előző években. Az időjárás az idén sem Ígérkezik jobbnak. Egyes tavaszi növények vetésénél a hosszantartó esőzés miatt már most három-négy hetes késés jelentkezik. Megyénk termelőszövetkezeteiben az idén 29 ezer hold kukoricánál, 13 ezer hold burgonyánál, háromezer hold cukorrépánál és több mint 10 ezer hold egyéb A salgótarjáni tó-strand sokak kedvenc kiránduló helyévé vált KOPPÁNY GYÖRGY FELVÉTELEI tavaszi kapásnövénynél, ösz- szesen mintegy 55 ezer hold területen kell elvégezni a tavaszi növényápolási munkákat, amelyből egy-egy tsz-tag- ra egyszeri megművelés esetén is mintegy két hold terület jut Mindezek ellenére az 1965- évi terméskilátások igen kedvezőek. Várható eredményeinket azonban döntően az határozza meg, hogy az időjárás miatt megnövekedett feladatoknak mennyiben tudunk időben, a minőségi követelmények betartása melett eleget tenni. A feladatok végrehajtására lehetőségeink adottak. Ezekkel a lehetőségiekkel élni kell, elsősorban úgy, hogy a rendelkezésre álló glépi és kézi munkaerőt a szükségletnek megfelelően helyenként és időben csoportosan az utóbbi évekhez viszonyítva még szervezettebb farméban kell foglalkoztatni. Mezőgazdasági termelésünk fokozása mindenkinek becsületbeli ügye kell hogy legyen, elsősorban azért, mert a mezőgazdaságban elért eredmény az üzletek és piacok telítettségében, az árak csökkenésében fog megmutatkozni. Ezért feltétlen szükséges, hogy a pártoló tagok és családtagok is teljes mértékben kapcsolódjanak be a tavaszi növényápolási munkákba. Megyénk ipari munkásai már eddig is számtalan esetben bizonyították, hogy a mezőgazdaság gondjait, a mező- gazdasági termelés növelését saiát ügyüknek tekintik. Az idén is kérjük, hogy szabad idejük felhasználásával minden segítséget adjanak meg mezőgazdasági termelésünk eredményeinek fokozásához. Erre kötelez bennünket szocialista rendszerünk teljes felépítése. felszabadulásunk 20. esztendejének méltó megünneplése. és az a tény, hogy második ötéves tervünk eredményes befejezésével megfelelően készülhessünk fel a harmadik ötéves terv céljainak megvalósítására. Az e munkákban való aktív részvételre hívja fel megyénk egész lakosságát. a Hazafias Népfront Nógrádi megyei Bizottsága t
