Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)

1965-05-07 / 106. szám

1Ű85- mSjÚb T WÖGItÁÖ 3 Interpelláció a baglyasi Hosszúra nyúlik a baelvas- aliai út építése. Sokat iavítot- ták. de tökéletes munkát nem végeztek, s szinte minden év­ben újból javítgatni, renarál- r,! kell. Az út mellett natak folyik, s talán ez a magyará­zata annak, hogy a laza talaj elmozdul, terhelés következ­tében. Már régen betonalaoo- zású. kemény burkolatú utat kellett volna építeni, s ehhez hozzátartozott volna a natak szabályozása, befedése. Évek­kel ezelőtt szó volt erről. a megvalósulás azonban még mindig késik. A több mint kétkilométeres útszakasz, aminek egv része a kora tavaszra teljesen tönk­rement. most egyáltalán nem használható, javítani kell. Fel kell bontani a régi kövezetét. S amig a javítás tart. ad­dig ennek a nagy lélekszámú kerületnek a lakói gyalog iár- nak a villamosvasút felüljáró­ig s onnan haza. A helyzet iróniáia pedig az. hogy ugyan­annyiba kerül (12.50 Ft) a he­ti bérlet a baglyasallalaknak. mintha a végállomásig közle­kednének. vagyis megtennék a fentjelzett útszakaszt is. De most javítanak, azaz inkább csak javítgatnak, mert úgy ké­szül. mint a Luca széke. Ideiglenesen a teherforgalom részére salakkal szólták fel a község főutcájával párhuza­mosan haladó Erkel utcát. Itt az autóbuszok nem tudnak közlekedni. A baglvasiak ész­revételeit azonban érdemes len­ne megszívlelni. Ezeket mond­ják: 1. Miért fizetünk többet, mikor kevesebbet utazunk. 2. Miért nem intézkedik az AKÖV. hogy egv bódés autó­busszal a mellékutcán megold­ja az utasszállftást? 3. Miért mostoha gverek ez a jelentős út ügyében munkáskerület Salgótarján­ban? Az üggyel kapcsolatban ér­deklődtünk a városi tanács­nál. Sándor Elemér, a tanács elnöke azt mondta, kevés a pénz az útépítésre Mórics Er­nő. a tanács útfenntartó rész­legének üzemvezető. helyette­se: a legjobb brigádunkat Irá­nyítottuk ide. Most küldtünk egy úthengert is és garantál­juk. hogv május 15-ig az ide­iglenes makadámutat elkészít­jük. Azért építünk ideiglenes utat. mert tudomásunk szerint lövőre végleges utat építenek, s rendezik a patak ügvét isi!) Felhívjuk az AKÖV forgalmi osztályának vezetőjét. Telek Györgyöt is. Kifogásoltuk a viteldíi összegét. Válasz: Sajnos megállapí­tott szakaszhatárok szerint kell fizetni a bérleti díjakat. — Nem lehetne módosítani? — Erre nekünk nincs fel­hatalmazásunk. — Nem alkalmazhatnának ideiglenes bódéskocsit? — Nincsen —. íe v a forgal­mi osztályvezető. Akadály korlát; vagv in­kább bizonvítvánvmagvarázat? S mindaddig, amíg ezek az érvek hangzanak, addig a baglvasiak sárban gyalogolnak. « ráadásul ezt még meg is fizetik. Az autóbuszon állandó téma ez a huzavona, s gyako­ri a mérges kifakadás". Vesze­kedik az utas a kalauzzal. s fordítva A végső ok az. hogv a tanács elhanyagolta, az út ál­lagmegóvását és karbantartá­sát és sajnos az AKÖV is csak rendeletekre hivatkozik... Most azt a választ kaptuk, hogv május 15-ig elkészül az út. Nagyon vár ják a baglvasi­ak. Remélik, ez már nemcsak Ígéret lesz. Gulyás Ernő Hatvanhárom millió rekonstrukcióra íj akna a Mátra oldalán Messze ellátni innen az er- <1 »borította Mátrára. A teleo amelv Katalin II. akna néven került a térképre, eevre iob- ban kiépül. A heav alatt rei- 1 ik a ió minőségű szén. ami a becslések szerint is több mint három millió tonna. Ezért hát az a naev építkezés. A katalini rekonstrukcióra 63 millió forintot fordítanak. Ebből 25 millió a földalatti beruházás. Tavaly év végéig már 33 millió forint értékű munkát végeztek el. Ut készült hozzá az aknáméivítők 318 méter mélv függőaiknát hajtot­tak. illetve falaztak ki. Áll már az aknatorony. Kész az afcnaeéoház. a transzformátor állomás, a ventillátorház. sőt a műhely is. Most dolgoznak a Bányászati Építőipari Vállalat dolgozói a felolvasó, a lámpa- kamra és az iroda építésénél, valamint a tereprendezésen. A terveket az aknászállító gép­ház és a gép kivételével a Nógrádi Szénbányászati Tröszt tervező részlege készítette. Katalin-akna annak ideién vasvis az ötvenes évek eleién kis. úgynevezett bicsak bányá­nak indult. Azóta elég nagy területet feltettek le és a meglévő berendezések, ener­gia ellátása már nem tudia biztosítani a zavartalan ter­melést. A munkahelyeken igen naev például a villamos feszültség ingadozás. A bá­nyászoknak igen hosszú és fá­rasztó utat kell megtenniük a ki és beszállásnál, amikor 230 méteres szintkülönbséget kell leev z„víi < A tanva sz-zboz- tetése sem volt már megfelelő. A korában feltárt bánvarész már ki fogyóban van és a re­konstrukció nélkül állandóan csökkenne a termelése. Igv a > beruházások megvalósításával a ielenleg napi 42 vagonos el­látás is zavartalanná válik, alkalma« lesz korszerű műve­lési módok meghonosítására. Az úi aknán keresztül nagy­mértékben lerövidül maid a. ki- és beszállás ideie. több idő ■ iut a termelő munkára. Az úi akna. illetve az egész rekonstrukció határideie a fö­vő év vége. A külszínen látot­tak alapián semmi akadálya annak, hogv ez a nagy beru­házás határidőre elkészüliön. hiszen az éoitő munka zömét már elvégezték. A Nagybátonvi Bányaüzem : szempontiából igen ielentősez. i hiszen egv úiabb gazdag szén­mező feltárása válik lehetővé. ÉDoen ebből fakad a nagv ér­deklődés is. Gyakran látogat­ták az itt föl vő munkálatokat. | a felsőbb szervek képviselői, j és úgv vélik igen hasznos len- ■ ne. ha már az eredeti határ- j idő előtt megkezdhetnék az úi i aknán az emberek le- és fel- j szállítását. A megvalósítás több vállal*- j ton múlik, hiszen a BÉV az aknamélvítők. a Duclos Bá- ! nvagéosvár és a Naevbátonvi : Szolgáltató is részt vesz a ki- j vitelezésben. B. J. kóstoló a iiáriioezeibeti Szécsényben a várfalövezet déli, négyszögletes, a második világháború alatt megsérült, s megcsonkított tornyos védő­bástya alatt, a dongaboltoza­tos mélypincében a Szécsény és Környéke Fölművesszövet­kezet az Országos Műemléki Felügyelőség engedélye alap­ján borkóstolót létesít. Ez a kezdeményezés azért is fi­gyelemreméltó, mert jelenleg Nógrád megye nem rendelke­zik hasonló történelmi és mű­emléki környezetben lévő ide­genforgalmi létesítménnyel. A helyi társadalmi szervek a közeljövőben kezdik meg a pince fölötti területek rende­zését. A tervezési és a helyre­állítón munkálatok már meg­kezdődtek. Virágba borult fák ... Hófehér virágruhákban pompáznak a cseresznye és a meggyfák, halványrózsaszín­be öltözött a barack a Ma- gyamándori Állami Gazdaság gyümölcsösében. A 900 hol­das gyümölcsöskertből évről- évre több száz mázsa almáét, barackot, cseresznyét, megy- gyet és málnát küldenek a külföldi- és hazai piacokra. Az itt termett gyümölcsök minősége kiváló. Tavaly Becsben, a gyümölcsök nagy nemzetközi vetélkedőjén a magyamándoriaik hat érmet, egy aranyat, két ezüstöt és három bronzot nyertek. Az országban még két olyan gaz­daság volt, amely elérte, il­letve túlszárnyalta a Magyar- nándori Állami Gazdaság tel­jesítményét Az őszi lombhullástól, a kora őszi gyümölcsszedésig sok a tennivaló. A fák kö­zött most is öt nagyteljesít­ményű permetezőgép dolgo­zik. Nyomukban tejfehér per- metfelhőbe burkolóznak áfák. A metszést időben, mind a 900 holdon elvégezték. A permetezéssel azonban egy ki­csit megkéstek. Két hétig szakadatlanul esett Az eső lehetetlenné tette a permete­zőgépek munkáját. A község­beli lányok, fiatalasszonyok, lehetnek úgy száznyolcvanán, most a késő tavaszi gázoló kapálást végzik. A nagykiterjedésű gyü­mölcsös munkálatait Gebri Pál, a gazdaság gyümölcsker­tésze irányítja. Korra még fiatalember, de a szakmába öreg, tapasztalt embernek tölti itt, a gazdaság hire, ne­ve itthon és a külországban, egyúttal az ő szakember hí­rét is öregbíti. A gondos gaz­da büszkeségével járja nap­nap után az almáskerteket, a barackosokat, lépeget a vi­rágzó cseresznye és meggyfák között. A negyven holdas törpe növésű almásra külö­nösen büszke. A fiatal fák már a telepítést követő ne­gyedik évben termést hozta.k. Több mint 14 vagon almát szüreteltek itt a gyümölcssze­dők. A gép magyar gyártmány, a Gépkísérleti Intézet tavaly adta ki az első darabokat. Ebből hoztak egyet Magyar- nánáorba is. S úgy látszik a kísérlet sikerült. A talajmaró, U-28-as traktor vontatja, szép munkát végez. Gebri Pál bi­zakodva néz a jövőbe. málna talajmunkáit ezek után teljes egészében elvégzi majd a talajmaró. Pompás virágruhában áll­nak a fák a Magyarnándori A-llami Gazdaság gyümölcsö­sében. A hófehér, s a hal­ványrózsaszín virágszirmai gazdag termést ígérnek. A gyümölcsös munkáit az elmúlt évek alatt jórészt gé­pesítették a gazdaságban. Gép végzi a talajmunkákat, a permetezést is. A gyü­mölcsszedés meg nem okoz gondot. Szívesen, szinte ké­rés ~ 'lkül jönnek a szomszé­dos községekből, főképpen fiatalok. Azt mondják, egy- egy fürgekezű leány vagy asszony, aki már gyakorlott munkás, naponta 80-100 fo­rintot is me-'-eres gyümölcs­szüret idejé ... A málna művelésével azon­ban sokáig nem boldogultak a gyümölcsösben. A föker- tész legnagyobb örömére az idén végre megoldódik a málna talajmunkáinak gépe­sítése is. Eddig ugyanis a málnasorok egymástól való távolsága miatt nem találtak művelésre alkalmas gépet. Kézzel kapálták a 40 hold termést. A kézi munka azon­ban drága, s haladatlan is. Most azonban újtípusú mál­naművelő gép talajmaró lá­tott munkához a gyümölcsös­számít. Tizedik esztendejét ben. Egyelőre kísérletképpen. Gebri Pál főkertész a talajmaró munkáját szemléli Fürgekezű lányok kapálnak a törpenövésű almafák közön Munaabau a nagyteljosítmón ya permetézcgep. 'Koppány György feiv«»«^

Next

/
Thumbnails
Contents