Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)

1965-05-06 / 105. szám

2 wögrAn FOT5. 6. esűTOrtö!?: Még mindig reng a föld San Salvador térségében San Salvadorban és kör* övékén a mentőoszlaaofe megszakítás nélkül fáradoz­nak azon, hoffv a hétfői föld- reneés során összedőlt házak romiai alól kiássák az elte­metett sebesülteket és halot­takat. Bár a fenti térségben még mindig mozog a föld. a seb­tében helyreállított távíró és távbeszélő vonalakon érke­zett hírekből kezd kialakul­ni a földrengés okozta ousz- tulás. A Salvador fővárosában kedden kiadott hivatalos je­lentés szerint á földrengésnek eddig száz halottját találták mes és mlntegv ötszáz sebe­sülnél részésitik kórházi ápo­lásban. A Salvador! kormánv több szükségkórházat rendezte* tett be a földrengés sújtotta térségben, valamint elrendel­te a lakosság beoltását járvá- nvok ellen. Az állandó és az átmenet! állomások előtt hosz- szű sorbán állnak azok. akik a súlyos sebesültek segítségé­re sietnék. A hajléktalan családok ez­reit további meeoróbáltatás- nak tette ki a földrengés súj­totta térség egyes oont.iain véeisörvénylő tornádó. A legújabb jelentések sze­rint az eevre ismétlődő kl- sebb-naevobb erejű földmoz­gások tovább pusztítják a vidék megrongálódott épüle­teit. San Salvadorban káro­kat szenvedett több miniszté­rium és más kormánvéúület. súlyos károkat szenvedett a közúti hálózat, hidak mentek tönkre, a kisebb lakóházak ezreiből csak romhalmaz ma­radi A károkat felbecsülni még lehetetlen. Dominikai heiymethép Az USA „kommunista hisztériában" szenved Francisco Caamano, a Domi­nikai Köztársaság újonnan megválasztott ideiglenes elnö­ke kedden a felkelők által ellenőrzött városnegyed köz­pontjában, a Függetlenség té­ren több ezer főnyi tömeg előtt letette az esküt. Caamano ezredes beszédé­ben kijelentette: m országnak meg két) mutatnia, hogy képes az újjáépítésre, de arra is. hogy fegyverrel a kézben harcoljon. A dominikai nép reméli, hogy az amerikai erők a lehető leggyorsabban elhagyják az országot, mert csak így lehet elterülni, hogy a dominikai naclonalizmue Amerika-ellen- séget szüljön. Caamano, mint már jelentettük, közölte, hogy Öosch volt elnök jóváhagyta megválasztásét Caamano később sajtóérte­kezletet tartott. Az újságírók kérdésére válaszolva hangoz­tatta. hogy a felkelés nem kommunista jellegű és kije­len totte, hogy a rfiága részéről ellenzi mind a jobboldali, mind a baloldali diktatú­rát. Az amerikai csapatok Santo Amingo-i jelenlétéről szólva megjegyezte: „egyetlen szuverén kor­mány sem engedné meg, külföldi csapatok állomá­sozását területén, miután a helyzet normalizálódott”. Santo Domingóban kedden általában betartották a tűz­szünetet és az AÁSZ bizott­sága jelentést küldött Wash­ingtonba. amely szerint a szembenálló felek elfo­gadták a fegyverszüneti megállapodás kiterjeszté­séről szóló tervet. Amikor kedden este az ame­rikai tengerészgyalogosok meg­kezdték az általuk ellenőrzött övezet kiterjesztését, tűzharc­ra került sor köztük és a fel­kelők egy csoportja között. Az összetűzés kivizsgálására azonnal összeült az AASZ öt­tagú bizottsága. Caámano ez­redes képviselője kijelentette, hogy az amerikaiak lőttek elő­ször, amerikai részről viszont ta­gadták ezt. A különböző je­lentések szerint Caamano ez­redes mintegy tizenkétezer főnyi jólszervezett érövéi rendelkezik, ezenkívül pedig még sokezer fegyver van a lakosság kezében. Puerto Ricóban nyilakozótt a dominikai dráma távöHe’to főszereplője, Basch elnök, aki­nek Visszatérését követelve robbant ki a felkelés. Bosch kijelentette, hogy az Egyesült Államok .kommunista hisz­tériában” szenved, s élesen bírálta az amerikai beavatko­zást. A Johnion-doktrina nem Latin-Amerika népeinek érzületéből fakad New York (MTI) A Biztonsági Tanács tedd délutáni ülésén — mint már 1 el öntettük — Fedorenko szövi et küldött határozati ja­vaslatot törlesztett elő a Dominikái Köztársaság bel- ü eveibe történt amerikai fegyveres beavatkozásról. Az elsőitek felszólaló Car­los Maria Velasquez uruguayi küldött egvértelműleg elitél­te az Egyesült Államok do­minikai feeweres interven­cióiát. A Johnson-doktrína nem Lafcin-Arnertika népeinek érzületéiből fakadt. ..E doktrí­na ellen felemeljük szavun­kat. minthoev azt sém ioto. sem erkölcsi szempontból nem lehet igazolni* — hafl­Csapaterősítések) légitámadások Vietnamban Saigon-Washington (MTlI A nyugati hírügynökségek fiién Höából keltezett jelen­tésükben közlik. hogv szer­dán hatoat óta útabb ameri­kai csapatok étkeznék folya­matosén Dél-Vietnam bä. További részletek váltak is­mereteséé az Észak-Vietnam ellen kedden indított újabb amerikai légitámadásról. A hírügynökségi ielentésekböl kitűnik, hogy kedden 1Ö5 amerikai és délvietnami re­pülőgép három hullámban támadt ä Vietnami Demokra­tikus Köztársaság területére. Közülük 28 repülőgép a ha­tártól nyolc kilométernyire északra hajtott vésre kalóz­támadást. épűletéLét és In­diaikat bombázott. Saáeam je­lentés arról számol be. hoev a délvietnami rezsim mind ellenségesebb magatartást ta­núsít Franciaország iräflt. mert a franciák az amerikai agresszió megszüntetését «ür­getik. és az ország sem 1 égési- tesét szorgalmazzák. goztatta az uruguayi delegá­tus. Fernando Alvarez Tabló kubai küldött rámutatott: az amerikai-angol manőver lé­nyege áz. hoev az agressziót elkövető állam, vaevis az Egyesült Államok annak ér­dekében kivárt ia ieénybé venni az AÁSZ regionális szervezetének josaólgálátáit, hogy fedezze salát agresszió­iét és egyúttal megbénítsa á Biztonsági Tanácsot. A Biztonsáei Tanács ülésé­nek végén Stevenson ameri­kai és Fedorenko szovjet de­legátus szólalt fel a válasz­adás jogán. Ar amerikai kül­dött lényegében korábbi ál­lításéinak megismétlésére szorítkozott. A szovjet kül­dött követelte az amerikai delegátus világosan jelentse ki a Biztonsági Tanács előtt, äz Egyesült Államok elisme- ri-é áz ENS2 alábdkffiánvát. gfnélv thegfilt 1a a beavatko­zást más államok bélü&réi- bé (piuiúr juoán: A SZÁZAD NEVEZETES SeaUJtivdó: bÜnUgy A színésznő halála Millsfadiban 56. A színésznő elhunyténak megállapítása után Erdélyi Béla, amikor a holmiját be­csomagolta, Thiem Hildának a i'elesíige által viselt bűnje­les sált igen gyűrött állapot­ban, a bűnjel púderdobozt tü­körrel, s a bűnjel illatszer- üvagecskét és ajakpirosítót. odaajándékozta, s egyúttal átadott neki egy orvosságos üveget, amelyben valami vö­rös folyadék volt, s egy or­vossá gos dobozt azzal, hogy az dobja ki. De hogy a do­boz porokat tartalmazott-e, az a rendelkezésre álló adatok szerint nem volt megállapít­ható. Ugyanaznap délután el­ment a postahivatalba Gáldy- val együtt, ahol Forgács Gé­zának és Erdélyi Márknének két táviratot adott fel, amely­ben értesíti a szülőket, hogy felesége szerencsétlenül le­esett és agyrázkódás követ­keztében meghalt. Ugyanek­kor Erdélyi még két távira­tot adott fel, egyet Faube), Szlavnich és Társai bankház­nak, melyben értesíti, hogy felesége leesés folytán agy­rázkódásban meghalt, s hogy ez összes ügyek rendezésére hétfőn érkezik, a másikat pe­dig dr. Fülöp MiMós ügyvéd címére, melyben kéri, hogy a váltókat tartsa vissza és ér­tesíti, hogy az ügyek ren­dezésére hétfőn érkezik. Forgács Anna betegsége és elhalálozása után Erdélyi Bé­lán nem nagyon látszott a bá­náti nyoma. A haláleset előt­ti napon az étteremben a zenészekkel magyar dalokat játszatott, a zene mellett éne­kelt, majd a Lőwi-lányokkal táncolt, a temetés után pedig a gyermekek ping-pongjáté- ka iránt érdeklődött. Augusztus 25-én és 26-án Erdélyi Béla ismét egy-egy táviratot adott fel. Az első­ben kéri Busehort ,hogy a halálos esetet a biztosító tár­saságnál jelentse be, a má­sikban pedig kéri, hogy va­sárnap reggel pesti lakására telefonáljon. Aztán Forgács Annát elte­mették. Két nap múlva ex­humálták, s ezúttal megálla­pítást nyert, hogy a nyakán föjtogatáM ered «VP csíkot látni.” Így jegyezte fel tehát a gyilkosság történetét a tör­vényszéki elnök. Azonban egy roppant ügyes észjárású nagytekintélyű védővel talál­ta magát szemben aki a tár­gyalás kellős közepén felállt, s a köve kezőet mondotta: — A tiszteit elnök úr für­késző gondossággal igyekezett a vádlottat megkérdezni, ho­gyan történt a Kanzell-ről való lecsúszás. A vádlott le is írta a helyet, aztán fény­képek kerültek elő, de az ira­tok között nem méltó ztati'k találni egyelen adatot sem, amely azt mutatná, hogy a bíróság látta ezt a helyet. Mert hogyan Intézzek én kér­déseket arra a körülményre vonatkozóan, hogyan intéz­zen az ügyész úr a tanúk­hoz, amikor senki sem látta azt a terepet. Vajon igaz-e az, amit az egyik szakértő mondott, ami szerint Erdélyi Béla a lecsúszás után nem láthatta feleségét, a vízesés csobogásától nem hallhatta kiáltásait, és a legésszerűb­ben járt el, amikor Mlllstadt- ba szaladt segítségért? Száll­jon ki a bíróság Millstadtba. mert addig csak kombinálni lehet, és ez az egész bíró­sági tárgyalás egy nagy kom­bináció™ A bíróság elutasította a vé­dőiem kérését, s háir a per­iratok négy esztendő tárgya­lási anyagát ölelik fel, mivei az ügy négy esztendeig Húzó­dott — ebből az tűnik ki, hogy sem a bíróság, sem a vád nem látta ä helyszínt. De volt a védelemnek még egy nagyon érdekes érvelése is, amély kétségessé tétté a bizonyítékokat. Az ügyvéd feltárta ugyanis szokat a nagy hézagokat, amelyek e per bizonyítási anyagában most, utólag is fellelhetők. — Ebben a perben a leg- szömyűbíb szakadékok állnak elő — mondotta a Védő. — A jognak szakadó kai és a tömeghanguÖ&t, amely ebben az ügyben und lett. Isten mentsen meg attól, hogy a tömeghangulat győzzön és a tömeghangulat hatása alá te­rüljön a jog, mert akkor olyan atmoszféra teremtődik itt, mint amelyről az esküdt­szék! terem egyik freskója beszél: a boszorkányperek at­moszférája. Ugyebár a ma­gyar és az osztrák törvény elrendeli az azonnali halott­szemlét és a boncolást. Az a jegyzőkönyv, amelynek alap­ján itt vezetni méltóztatik a tárgyalást, nemcsak tör­vénysértő, de tudományelie- nes is, amelynek alap ián egy pillanatig sém lehet tárgyal­ni. Mert például törvényes parancsa áz osztrák törvény­nek, hogy aZt a ruhát, amely­ben a halottét találták, jegy­zőkönyvileg pontosan le kell írni, jelezni kell. hogy né­zett ki. milyen énvagból Volt, hogyan záródott fríb. (jolVtat)uk) 4 sxáműxöti „Fekete Bárány“ Gonakudzingwa kicsiny fa­lucska HJhodéziábáh a volt Dél-Rhozériábetn, a portugál uralom alatt lévő Mocam­bique határán. A világ aligha hallott volna erről a telepü­lésről, ha Kan Smith fajvédő kormánya nem száműzi ide Joshua Nkomot, a brit gyar­mat hárommillió afrikai lako­sának legnépszerűbb vezető­jét és négy társát. Héllköp- teren deportálták őket Göha- kudzingwábe, ahol néhány bádogtetös barak várt rájuk. Külön őrséget sem rendelteik melléjük, mért á portugál gyarmat határától ötven mé­ternyire kijelölt terület min­den lakott helytől messze fekszik. Nkomoékat a közel­ben tanyázó határrendőröknél is fenyegetőbben őrzik a vi­déket uraló oroszlánok .ele­fántok, amelyek már néhány­szor megtámadták a falu né­pét. Nkomot már többször be­börtönözték, deportálták, mió­ta életét összekötötte a dél- rhodéziáiak íüggétlenségi harcával. A dél-afrikai Na- talban járt egyetemre, de a segítőkész, a barátait törzsi táncokra tanító Nfeotnó ekkor még távol maradt a fröliti- kái vitáktól. Megszerezve ä „szociálpolitikai” diplomát, 1947-ben visszatért hazájába, ahol á Rhodézial Vasútnál létt ..népjóléti tiszt” és szo­ciális kérdésekkel foglalko­zott. Hamar felismerté, mi­lyen jogtalanságban és elnyo­másban élnek a gyarmat af­rikai lakosai, 6 ez felkeltette érdeklődését a politika iránt A ZAPU vezetője Nkomot először az Afrikai Vasútasok Szakszervezetének egy esetleges bírósági tárgya­lóé. Rhodézia kormánya tfz katangai zsoldost bérelt fél, menjenek Gonakudzingwába. és lövöldözésükkel üldözzék Nkomot az őserdőbe, ahol végezhetnének vele az orosz­lánok. Ha pedtig átszökne Mo- cambique-ba, ott lélőnék őt. A fájVédő Smith-kormány akkor azt a hazugságot ter­jeszthetné, hogy „Nkomot sa- ját törzsének tagjai öltek meg”_ Nteomo 'kapcsolata a kül­világgal mindössze egy tele­pes rádió. Az őtven hektár­nyi tisztást fehérrel meszéll kövekkel szegélyezték, a kunyhók egy részét maguk a számflzöttek építették Vessző­ből és agyagból. Hetenként bámmszof kapnak babot, ku- terieálisZtet és szamárhúst, tenyerét, azonban sohasem, látogatókat nem fogadhat­nák s akit mégis a „fehér kövéken” béKil találnák, öt­évi börtönnel sújtják. 2000 deportált afrikai A néhány hétté! ezelőtt Rhodéziában járt Bőttomley, az angol kormány nemzet- fcözösségügyi minisztere sém látogathatta meg Nkorrto gonahudzingwai kéhyszeriak- hélyét. Bottmléy a Vizilö- völgyben találkozóit á heli­kopteren odaszállított Nkó- rnoVal, a!ki tájékoztatta őt a kétezer deportált afrikai helyzetéről. Mlht ismeretes, Smith kormánya és az afri­kaiak egyaránt függetlensé­get követetnék, azonban Sfhifhék esek á feketékét el­nyomó 2Ö0 ezer fehér telepés- Kisébbséghék, míg az áfri­vezetujeve választottak, maju az Afrikai Nemzeti Kong­resszus elnöke lett, amelyet később betiltottak. A leg- i utóbbi esztendőkben, amikor Öél-Rhödéziában is mégerő­södött a nemzeti felszabadító mozgalom, a kolonialisták és a fehér telépesek gálád kísér­leteket tettek az afrikai tö­megek visszaszorítására. Nko­mot és pártját börtönbünte­tésekkel sem tudták megtör­ni, ezéri a pártján belüli né­zeteltéréseket szították. Két évvel ezelőtt, 1963-ban, mun­katársainak egy csoporja Sit- hole vezetésével rivális pár­tot alapított, a Zimbabwe Afrikai Nemzeti Uniót (ZA- NU). Az afrikaiak nagy tö­mege azonban változatlanul Nkomot tekinti vezetőjének, és követi a ZAPU-t. (Zam- babwe Afrikai Népi Szövet­ség). Oroszlánok és katangai * bérgyilkosok Az ellene hangoztatott vá­dak = szabadságot és egyen­lőséget követelt az afrikaiak számára — csak növelte Jos­hua Nkomo népszerűségét a fekete lakosság kőrébetí, A Smith-kormány Céljai azon­ban messzebb vezetnek, mint kaiak minden rhodéziai szá­méra akarnak függetlenséget. Á legutóbbi választásokon mindössze 90 ezer bennszü­lött szavazhatott, a Smith- kormány a váratlanul május 7-re Mírt választásokon azon­ban még ennyi afrikait sem akar az urnákhoz engedni. A fehér telepesek most a fajvédő dél-afrikai és a szomszédos portugál gyarma­ti kormányokkal egyezked­nek, hogy azután az „Afri- ka-ellenes alkotmány” alap­ján a választásokon szerzen- dő többségükkel egyoldalúan kikiáltsák Rhodézia „függet­lenségét”. Nkomo és pártja elutasította egy „fajvédő te­lepesállam” tervét és küzd az afrikai lakosság jogaiért Nkomot és társait amikor még a Wha-Wha-ban létesí­tett koncenráclós táborban sínylődtek. „Fekete Bárányok­nak” nevezték. Aztán Nko­mot „«(különítették a nyáj­tól”, de az a jélző — „Fekete Bárány’ — azóta is közszájon forog. Azt mondják, amikor afrikai testvéreivel beszél, Nkomo olyan gyengéd, mint egy bárány — dfe a gyarmato­sítókkal szemben kemény és kitartó, mint az oroszlán... Sebes Tíbör

Next

/
Thumbnails
Contents