Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)
1965-05-27 / 123. szám
Í9£T5 VoTffP* w w A a n d rí 3 Gaztíasájni alapfogalmak Reálbér Ha az életszínvonalról esik szó, i.eüá'i akrabban a reálbér alak .áaát vizsgálják. A reálbél valóban egyik fő mutatója az életszínvonal alakulásának, ha nem is tükrözi azt teljesen. A reálbér lényegének a vizsgálatánál induljunk ni a munkások és Alkalmazót', ak rendszeres pénzjövedelmé- böl: a munkabérből. Ezt a 1 közgazdaságtan névieges (no- ! minal) bérnek nevezi. Miért | ..névleges” ez a bér? Hogy j ezt megértsük, vissza kell térnünk egy kicsit a nemzeti jövedelem elosztásához. A nemzeti juvedelermnek ko háromnegyed része a íogyasztási alap s ennek egy része, az egyéni fogyasztási alap. Ez azokat a termékeket tartalmazza, melyeket a lakosság elhasznál, elfogyaszt mint sze- , mélyes jövedelmet- Hogyan osztják el ezeket a termékeket? A szocializmus elvének meefelelően. kinek-kinek. elvégzett munkáin alanián De ez az elosztás nem is olvan egyszerű, hiszen van aki inkább élelmiszerekből kíván többet mások a ruházkodást részesítik előnyben, s még ezen túl is rz"v pavérvi különbségek vannak abban, hoev ki mit igénvei” elveszett mun- káia arányában a nemzeti jövedelem esvéni fogyasztási alapjából. Országos átlagban — a tapasztalatok alaoián — nagyjából persze kiszárnítiható. hosv ez az aim a különböző fogvw-rtási cikkekből mennvit tartalmaz. De a szeméi venként! elosztás csakis a bér. — az elveszett munka által meghatározott naevsású oénzösz- szee — segítségével lehetséges úgv. hogv mindenki maga válassza ki és vásárolja meg azt. amit szükségesnek Ítél. A termékek elosztása tehát a bér és az áruforgalom közbejöttével történik. De ez azt is i elönti hogv az elosztásra nemcsak a bérek, hanem az árak is hatással vannak. Ha ol. valakinek nő a bére. de közben ugvanannvi- val nőnek az árak is, nem több terméket vásárolni mint korábbon. Viszont ha a bérösszeg ugyanakkora marad de az árak csökkennek, a névlegesen változatlan bér a valósáéban több terméket képvisel tehát értéke nőtt A névleges bért és - reálbért azért kell megkülönböztetnünk mert mozgásuk válto- zá-"’ nem feltétlenül azonos. A névleges b»r számbavétele és atla"""ak n—^’-nífása viszonylag egvsze-ű feladat, a reálbéré nehezebb. Először meg keú állapítani hogy egv korábbi időponthoz kénest hogyan változott százalékban kifeiggve átlagosan a -évle- ees bér (az fgv kaoott mutatót nevezik normálbérindex- nékV Másodszor: ugyanezen idő alatt ho-gvan változott szá- za'~v->cqn az átlagos árszínvonal (enn»k mutatóia az árindex!. Végül a bérindexet e! kell osztani az árindexxel és !> keoo+t szám már a bérekért kanba'ó árutömeg változását vám-!« a reálbér alak'.’ását iri'b'b, A reálbér két tényezőjét a/é * külön kell vizsgálnunk. mert az árak csökkenése a társadalom rabflen rétegének iövedelmét növeli, míg a névleges bérek emelése csak a bérből és fizetésből élők körében hat és pl. a pa- m-rtsárnt számottevően nem érinti. Az államvezetés tehát ezeknek az eltérő hatású eszközök np'k a segítségével az adott helvziet követelményeinek megfelelően szabályozhat ia a lakosság különböző rétegei iövelmének alakulá- sát. Hazánkban 1964-ben 70 %- al volt ma0:-sabb a bérből és fizetésből élők reálbére mint 1949-ben Ez a szám Is iól mutarta azt, a nagy uta* rme- Ivpt ü7 életkőr'íilrnőn.K.v javulásában a felszab ' Ua megtettünk A Sziráki Állami Gazdaságú an az idén már 100 holdon termeinek komlót. Képünkön tárcsázzák a komló sorközeit. Százharminc asszony és lány dolgozik rendszeresen a telepen Az új premizálás tapasztalatai a szénbányákban Ösztönzés a széntermelésre I. A szénbányáknál ez év eleiétől úi premizálási rendszert vezettek be. Kidolgozását hosszabb vizsgálódás. a korábbi tapasztalatok összegezése. bevezetését Dedig a Mátranováki Bányaüzemnél véCTzett háromhónaDos kísérlet előzte m»g Az ott szerzett tapasztalatokat azután megtárgyalták a bánvák illetékes vezetőivel, mte’Őtt az egész Nógrádi Szén'-ánvászati Tröszt területén kötelezővé tették volna. Az azóta eltelt időben na°yon sok szó e'hr""mtt az úi prémiumrendszerről és még ma is beszédtéma. Sokan mellette foglalnak állást de vannak olyanok akik »álcát törnek fél»**» Megalcadályozza-e a manipulációkat? Mi a célia az úi premizálási rendszernek? Elsősorban az. hogv ösztönözzön a legfontosabbra. a minőségi szén- termelés növelésére. A orém-'-’m feltétele korábban a kereset alanián kiszámítható norma teljesítésre épült, és éopen ezért nem ösztönzött eléggé a legfontosabbra a minőségi széntermelésre A nén^peHaság v gnis p-rt várt- a bányáktól, de az árbevétel is ettől függ. A termelékenvsé? növelése helvett, az adminisztratív és eevéb úton elérhető kereset növ-lésre ösztönzött. A telie- sítménv növekedése nélkül, úgvn-vezet t műszakkontiro- zással. a mellékmunkák szaporításával — amiben nem gvszer a munka átvétel lazaságát is taupsztalni lehetett — biztosítottak na—-óbb alapkeresetet és természetesen prémiumot is. Ezért volt szükség az úira. olvan-a amelv a nemzeti iöved-’-m -nyelésére a széntermelésre a nagyobb termelékenységre, a munkafegyelem ia vitására ösztönöz és érvényesül a munka szerinti elosztás elve liven prémiumrendszert dol- ge-tak ki. am-’y természetesen megköveteli a közvetlen termelőmunka magasabb színvonalú irányítását. az üzem több szervezettségét, a tervszerű létszámgazdálkodást. Benne van a mellékmunka is A csapatok normáiéba arányosan beépítették a széntermeléshez szükséges úgynevezett mellékmunkákat is. A foi teli esi tménv és a letölthető müszakszám alanián e»v hónapra előre megái laoí ti ák. hogv mennvi szenet kell kitermelni a csapatnak ahhoz, hogv prémiumban részesülhessen. Igv a csapatok napról- nanra ellenőrizhetik hogyan tettek eleget a Prémiumfeladatuknak. Ez természetesen megköveteli n-t is h-"y a munkahelyen minden nao tel- ies létszámmal dolg^g-anak. Az üdülők, az igazoltan távollevők és a b-'-g-k helyére, a közvetlen műszaki vezetők köt-ff-osége hogy » tartalékból tel epítse» ék embert. Az igazolatlan hiányzókat már nem veszik figyelembe Erőén ebben nyilvánul me? a premizálási rendszer feeve- lemiavító hatása. A bányászatban természetesen ahánv munkahely, annvi adottság Brtrnv olé® gyakran akadnak előre nem számított dolgok, rendkívüli események. Ezeket is fjgveler-' -vették, amikor az úi premizálási rendszert kidolgozták A pré- miumkeret 15 számié káig az üzemek hatáskörébe utaltak olvan ösztönz-si alapot, amivel é——n az i'ven rendkívüli esetekben a meefele'ő tv szaki mggondolások alapién iutalmazhatiák az arra illetékes csapatokat. Ilven jutalmazási iogot kaptak például az afcnászcxk is. Az viszont már egészen más kérdés, hogv nem élnek elpg°é ezzel a ioe- eal. hiszen ebből a 15 százalékos keretiből csak Mátrano- vákon és N agyb-- fon vba n használjak fel holott másutt is bizonvára lett volna nvo- mós indok a csapatok iutal- m® zására. A műszakiak ellenállása A legnagyobb hiányosság azonban az új premizálási rendszer felületes ismeretéből adódik. Az előkészítés hibájául róható fel, hogy nem ismertették olyan széles körben, ahogy azt kellett volna. Nem egy műszakival lehet találkozni ma is. aki maga sincs tisztában a prémiumrendszerrel, a lehetőségekkel, és mivel az tőle is fokozott tevékenységet, a munka jobb megszervezését, hozzátehetjük adminisztrálásét is követeli. — ezért ellene szól. A szemléletben van hiba, mivel a premizálásnak csak az egyik oldalát látják; de azt már nem, hogy végeredményben a legfontosabb népgazdasági érdekre, a szén- termelésre ösztönöz, igyekszik elősegíteni a tervteljesítás biztonságát. Nem zária ki azonban a lehetőségét annak, hoev az pg--éb mellékmunkák nagyságától függően az alapkereset növekedjék, a termelékenység növekedésével egyidejűleg. Sok és egymásnak ellentmondó véleménnyel lehet még ma is találkozni Nem csoda, hiszen a bányászt valóban az érdekli, mennyit keres, mennyi prémium kerül a fizetési borítékba. Ezért sokan úgy vélik, hogy az új módszer csak arra volt jó, hogy csökkentsék a prémiumkeretet. Nem, nem erről van szó Nézzük csak összesítetten a törsztd eredményeket. Csattanós válasz a kétkedőknek Vavaly az első negyedévben 4,88 forint prémiumot fizettek ki minden szakmá- nyos műszakra, az idén pedig 4.80 forintot hiszen a műszakteljesítmény nem változott és különösen rossz eredmények születtek márciusban, ami veszélyeztette az egész negyedév sikerét. Vannak azonban arán vei tol ód á.sok. amelyek a termelékenység alakulása következtében keletkeztek. Feltáráson például tavaly 2,33 forint prémium jutott egy műszakra, az idén 4,20 forintot fizettek ki ilyen címen, mert mintegy 10 százalékkal nagyobb volt a fejteljesítmény. Elővájáson azonos maradt ugyan a teljesítmény, de a tavalyihoz viszonyítva mégis 1,20 forinttal növekedett az egy műszakra eső prémium. Kamrafejtésen 98 kilogrammal növekedett a fejteljesítmény és az egy műszakra eső prémium is 70 fillérrel. Frontfejtésen azonos teljesítmény mellett is 60 filléres prémiumnövekedés volt műszakonként. Ezek a c-áimok bizonvfrták a Iparibban, hogy az új premizálási rendszer nem csökkentett)» sem a prémiumkeretet, osunán I- * érvénvppbpH» a munka szerinti elosztás elvét. A következőkben a mátranováki tapasztalatokról lesz szó. mivel ott már korábban bevezették az új premizálást. (folytatjuk.) Bodó János A pedellus nyárra készül Tudom, a szó már régen nyugdíjba „ment”, amellyel e tisztes hivatalt ellátó személyt jelölni szokták, s ma inkább az iskola-, vagy hivatalsegéd elnevezés járja. Én azonban eddig is csak igy hívtam magamban az iskolák nagybajuszé bácsiit, jóságos nénilt, akik ugyan néha rámkiabáltak, de néha és ezek a feledhetetlen percek! — talán korábban csengették le a számtan órát, s hogy ez mit. jelent tudja minden régi, mai és jövendő beli diák. Nyilas Misi történetében is „pedellus” a pedellus, maradjunk tehát ennél, anélkül, hogy bárki érzékenységét sértenénk vele. Szóval, a pedellus a nyárra készül. Hogyan? — Berekfürdőre megyek szabad- tágra, tavaly is ott voltam a fele- egemmel. azelőtt is. Csendesebb, nittt Ha jdúszoboszló, van jó víz, hi- leg is, meleg is, van jó csend is, mi •ell még? Ezt mondja Turek István, a sál- jótarjání Rákóczi üli általános iskola, a volt polgári iskola segédje, s én rábólinlok, hiszen honnan tudnám, mi kell még valóban egy hatvan esztendős pedellus jó pihenéséhez? Bólintásomat beleegyezésnek veszi, de azért folytatja: — Tudja, a csend a legjobb, mert itt elég zaj van naponként reggel nyolctól, öt-halszáz gyerek jár ide. fiú meg leány. Zajosabb ez talán az opera büféjénél is. Ez ugyan elég meglepő hasonlat, gondolom, azonban nyilvánvaló a magyarázat. Turek István fia, László, az Operaházba szerződött. Egyetlen fia a pedellusnak, volt két lánya Is. de meghaltak. — Végeredményben öl-hatszáz gyerekem van, sok velük a gond — mondja még. öt-hatszáz gyerek viszont nagy család. Papírhulladék, kenyérhé) bizony lapul itt is, ott is utánuk a padokban, a tantermek sarkaiban, bár tisztasági mozgalom van az iskolában. — Tíz terem így is, úgy is tíz terem. Ezt naponként tisztítani kell. téli zimankóban meleg kályhákkal várni a nyolc órát. E Emlékszem, néha összezörrentünk a pedellussal, mint afféle kisdiákok. Mert szigorú — mi úgy mondtuk, házsártos" — volt az öreg. Ha hangosabbak voltunk „kicsit”, megveregette a vállunkat. Azt szokta mondani: — Senki sem süket hé! Amikor ezt említem Turek Istvánnak, mosolyok a bajusza alatt. (Neki is van. Azt hiszem, ez a mesterséggel jár.) — Huszonöt éve dolgozom itt az iskolában. Nem mondom, néha és is veszekszem a gyerekekkel, de mindig kibékülünk, igy hát olyanok vagyunk, mint a rossz pajtások. Ügy hírlik, némelyek itt is jobban „tartanak” Turek bácsitól, mini a számtantanártól, vagy az igazgatótól, hiszen a. csengői végeredményben mégis csak ő nyomja meg negyvene-percenként. Micsoda pontos órája lehet! Turek István szakmaja — az is van — kovács. Apja lakatos volt az Acélárugyárban, 6 is ott tanulta a mesterséget, de dolgozott külön műhelyben is. 1946-ban pincében lakott, * ruhái penészt kaptak, nyirkosak, vizesek lettek. Aklcor ez az iskola száraz lakást Ígért és adó t. így kezdődött iskolai „pályája". — Egyszóval, a lakás miatt? — Igen. Ha azt kérdezik Turek Istvánt felcserélné-e a seprű nyelét a nagy kalapáccsal, határozott „nem’’-mel válaszol. Esetleg hozzáteszi: — Itt én megtalálom a számításomat. Meg szeretem is az iskolát, ez is más zaj. mint a kovácsmühe- lyeké. Ma már nem cserélném fel akkor sem, ha nem mennék nyugdíjba. 4. Jobbágy Gusztáv igazgató szerint — jövőre ö is nyugdíjba vonul Turek bácsival — ha valamelyik nebuló rossz fát tesz a tűzre, nagyon szikráznak a szemei Turek Jánosnak. — Persze, ajánlatos ezt közelebbről is megfigyelni — teszi, hozzá mosolyogva. — Turek -jucsí szeme ugyanis egyáltalán nem a haragtól szikrázik. Néha az az érzése az embernek, talán örül is magában agy egy diákcsínynek. Főleg, ha nem jár az takarítanivalóval. E A hosszú hosszú kicsit hmnályos folyosón búcsú: k cl T ba* csitól, a perdellusíö'. Razza met erősen, A falon képek í!fgye~ nek. Jóságosán néz ránk r:' '■ Uh 'íálmán, Vajda Jánc f'8 ok-n • Vi• Mihály, Kölcsey '■’ere ne sl Bálint és Móric ■ rrsigm<1 ’. vl, — Jó pihenést Tun p/V Tóili Elemér r
