Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)

1965-05-26 / 122. szám

1985. mSjus SS sűríts. HÖCRAB 5 Megjegyzések az autóstopról Csökkenő költségek Mérlegen az állami gazdaságok munkája Az állami aazdasávoknál A mi rendünk nemcsak a tollforgató diákoknak, de az ipari tanulóknak is hosszú va­kációt biztosít S mivel a csa­ládok — minimális kivételtől eltekintve — nincsenek töb­bé rászonjlva a serdülők nyá­ri keresetére, a szabadságidő a teljes szabadság idejévé vált Sajnálatos módon pedig szabadosság hónapjaivá lett. nem egy fiatal szemében a Jean Nepote nyugati krimina- lista tavaly nyári tanulmá­nyában arról beszél, hogy „ki­alakulóban van egy vakáció­pszichózis, ami sokaknak sza- badságoslevelet biztosít, hogy azt tegyék vagy ne tegyék, ami éppen tetszik”. A nyári szünet problémája hazai vi­szonyaink között nem ennyi­je feszült, de éppen eléggé komoly ahhoz, hogy foglal­kozzunk vele. Legalábbis egy, fejlődő idegenforgalmú me­gyénkben szintén érdekes vo­natkozásával : az úgynevezett autóstoppal. Első pillantásra az autó­stop helyes szokás. A kocsi - tulajdonosok szívességből or­szágjáráshoz segítik azokat, akik majd csak lehetnek egy­szer autótulajdonosok. Ez a szemlélet nem is oly régen még majdnem általános volt Olyannyira az> hogy két esz­tendővel ezelőtt az Egyetemi Lapokban a létesíteni szán­dékozott Magyar Autóstop Klub alapszabálytervezete is megjelent. A terv szerevezetté kívánta tenni az autóstop- pozást, s felügyeleti szervéül a RISZ-t javasolta, A két­ségtelenül jószándékú terve­zet nem valósult meg; és jó is, hogy nem valósult meg. A kérdés kiváló ismerője — dr. Komlósí Férenc — egyik igen alapos tanulmányában említi, hogy a rendőrség már a tervezet megjelenése előtt egy eszendővel felfigyelt az autóstopozás veszélyeire. Tö­megével sorolhatnánk fel az elszomorító eseteket, s mond­hatnánk el, mint vetemed­tek a szülői és nevelői fel­ügyelet alól kicsúszott fiata lók vagyon-, sőt szemérem el­leni bűncselekményekre. Természeti szépségekben bő­velkedik ugyan megyénk, de fürdőhelyekben nem. Így az ifjúság számára nagy a kísér­tés. hogy a kánikula idején a tikkasztóan száraz falvak­ból alkalmi autóval standja­ink valamelyikére elkoc.ikáz- zék. S ugyan mi történik, ha csak odafelé sikerül az in­gyenes utazás, de vissza már nem?! Mi történik, ha a ki­ránduló fiatalok nap közben elköltötték a tartalékpénzt? Ha csak azzal próbálkoznak meg. hogy jegyváltás nélkül utazzanak haza vonaton autóbuszon, ez még a legjobb eset­Számtalan mód kínálkozik arra, hogy a fiatalok megfele­lő felügyelet mellett — s ami szintén nem mellékes: olcsón — turistáskodhassanak- utaz­hassanak. Az efféle kirándu­lásból országjárásból még nem származott bah. ez autó­stopozásból annál több. Elsősorban természetesen a szülők és a pedagógusok dol­ga megértetni a fiatalokkal, milyen veszélyeket hordoz ma­sában n stopkocs'rás. Felada­ta ugyanez a KIS!Z-9zerve- zeteknek Is. A felvilágosítás­nak, nevelésnek ez a formá­ja természetszerűleg csak ak­kor lehet igazán hatásos, ha a gépkocsftulajdonosok Is, az autóval rendelkező intézmé­nyek vezetői, sofőrjei Is be- láják: akkor szolgálják iga­zán a fiatalok érdekeit, ha ezeket tartják szem előtt­*— b. z. — eevre jobban meghonosodik a belteries gazdálkodás. Ezt ál­lapította meg a közelmúltban véerehaitó bizottsági ülésén a meevei pártbizottság is. Külö­nösen az állattenyésztésben értek el jelentős eredménye­ket A sóik száz temvéiszállnt nevelése mellett jelentős mennyiségű húst. teiet s esvéb állati terméket adtak a népgazdaságnak. Száz hold szántóra számítva 29 mázsá­val több sertéshúst 4100 li­terrel több teiet 1100 darab­bal több tojást értékesítettek tavaly az állami gazdaságok, mint 1963-ban: Biztatóak az eredmények a szőlő, gyümölcs a komló és zöldség term elésben is. A Ma- gvamándori Állami Gazdaság hírneve — itt van az északi országrész lemgavobb össze­függő gyümölcsösé” — túlju­tott a mesve. az ország hatá­rain. A gazdaság tavaiv 35 százalékkal több gyümölcsöt küldött exoorhra mint a ko­rábbi években U gvancsak je­lentős a Sziráki Állami Gaz­daság szőlő- és komlótermesz­tése is. Eredményes sertéshizlalás Nóerád megye nyolc állami gazdaságában több mint 22 ezer hold szántóföldet művel­nek. At állattanvésztő tdeoe- ken öt és félezer szarvasmar­hát mintegy 18 ezer sertést csaknem 23 ezer iuhot nevel­tek a múlt évben. Az állat­tartás hozama egv millió fo­rinttal volt nagyobb mint 1963-ban Az állami gazdasá­gokban évről-évre erőfeszíté­seket tesznek az egészségen tbe-től mentes szarvasmarha- áTlamánT kialakításáért Az elmúlt egz év alatt 100 liter­rel nőtt a teheneinkén ti te i ho­zam. Ez. tavalv megközelítet­te a háromezer litert. A tej­termeléshez hasonlóan ered­ményesebb a szarvasmarha hizlalás is mint. a korábbi években volt. A legszembetűnőbb válto­zás azonban a sertéstenyész­tésben tapasztalható. A fertő­zött eléggé kevert sertésállo­mányt egészséges fajtatiszta állatokkal cserélték fel Ennek eredménye hogy lényegesen kevesebb malac nusztult el. mint korábban s iobban hasz­nosít iák az állatok a takar­mányt is mint a korábbi években. Az elmúlt egv év alatt több mint 700-zal nőtt a sertések száma és tovább emelkedett, meghaladva az. országos átla­got. a kocénVénti felnevelt malacok száma is A sertés- hizlalásban ugyancsak szá­mottevőek a» eredmények A gazdaságok több miint tíz ezer hízósertést értékesítettek át­lagosan 146 kiló súlyban Egv kiló sertéshús előállítási költ­sége az elmúlt egy év alatt to vább csökkent. Áz előállítási költség és az átvételi ár kö­zötti különbség sertésenként több mint 100 forintot ielent a gazdaságoknak, A merve ariottsá sarnak meg­felelően az elkövetkezendő időkben is az állatok nevelé­se. tenyésztés lesz a legfonto- sgbb üzemé" az. állami gazda­ságokban. Ennen ezért szük­séges hogy mindenütt kihasz­náltak azokat a leíhetőzégeket erőtartalékokat amelyek mep- pvnneftiáV az állatállomány számszerű és minőségi fej­lesztését. Kevés a takarmány Az állattenyésztés fejlődé­sének alapvető kérdése a ta­karmánytermesztés. Az álla­mi gazdaságok tervezési rend­szeréből adódik, hogv a nö­vénytermesztés és állatte­nyésztés között most. nincs meg a szükséges összhang Ebből következik. hogv a gazdaságok többség^b még kedvező idői árás esetén svm termelik meg azt a takar- mánvtrnemnviséeet amelvre a növekvő állatállománynak szüksége lenne Igv ezek a gazdaságok jelentős mennvi- sé"ű takarmányt kénytelenek vásárolni amelyek mázsája 50 forinttal drágább, mintha azt a salát gazdaságukban termelnék. Ez az alsovető oka annak, hogy a biztató ered­mények ellenére is az állat- tenyésztés költségei még min­ői g nagyobbak a szükséges­nél. Csak tetézi a meglévő gon­dokat hoev az elmúlt évek­ben az időjárás egyáltalán nem kedvezett a mezőeazda- sagi termelésnek. A tervezett­nél alacsonyabbak lettek a növénytermesztés hozamai Természetesen nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni azt sem, hogy néhány gazdas-rrHon hi­bát követtek el az. agrotechni­kai eljárások alkalmazásánál is. Gondok i'-’-'ntkeriek a ta- laierőutánnétlásban s Kiste- renyén. Nógrádkövesden el­késtek a növénvánolásnál is. Mindezek együttesen onvit jelentettek hoev három mil- v ’ forinttal rosszabb ered­ményt értek et tavalv a gaz­daságok, mint 1963-ban, S a szerkezeti változások helyett x nővén vtérTft esetés hozam ter­veit emelték meg az idén is. Az átlagtermések növelésére természetesen minden gazda­ságban törekedni kell Nem szabad azonban figyelmen kí­vül hagyni a termelési adott­ságokat a korábbi termelési to nas zta 1 a toka t sem A Bor- sosberényi Állami Gazdaság­ban. ahol az elmúlt négy év átlagában nem volt nazvobb a kukorica holdanként! termés­átlaga. 13 mázsánál most. 16 és fél mázsával állanították meg a holdanként! hozamo­kat. Ez már eleve veszteséget ielent Borsosberénvben. Növelni kell a hozamokat Ugyancsak az eredmények rovására mérv hogv több gazdaságban nincs megfelelő állatszállás istálló. A serté­seknek háromnegyed részét * növendégmarháiknak mintegy 80 százaékát tudiálk megfele­lőképpen elhelyezni. A meg­lévő érzületek sem felelnek meg a korszerű gazdálkodás követelményeinek Javarészük avult, düledező: megóvásuk­ra. rendbehozásukra nem fordítottak gondot. Ezenkívül a munkafolyamatok réoesí (é- sóvel is elmaradtak a gazda­ságokban s az állatién vésztő telepek vízellátása különö­sen a nvári hónaookiban több helyütt, is gondot okoz. Az úi gazdasági évben az állami gazdaságok legfonto­sabb feladata hogv tovább növeliék a gazdálkodás szín­vonalát. a terméshozamokat, természetesen a gazdaságos­ság határain belül Even te­kintetben van néhány olvan probléma, amelyek megoldá­sához a felsőbb szervek se­gítsége szükséges- íev a férő­helyek és a iárulékos beruhá­zások létesítése és hasonlóik. A korszerű termelési módszerek elterjesztése alkalmazó«* mellett fontos tennivaló hogy gondosan takarékosan bán­tanak a takarmánnyal Helves ha a gazdaságoknál mielőbb bevezetik a tehenek egyeden­kénti takeumán verését Azok­ban a gazdaságokban nedíg ahol nincs mód arra hogv na- gvobbaránvní építkezés révén bővítsék az állati férőhelyek számát, a célnak megfelelően kell fel haszná ni a felújítási összegeket. Ezt u-monts eddig sok helyütt „ésszerűségből” megtakarították Vlncse Istvánná HANG ÉS KÉP a Budapesti Nemzetközi Vásáron A ma embere elképzelni sem tudja már az életét „hang” és „kép” technika nélkül. Érthető hát. ha vala­mennyi vásáron a bútorok­kal és a ruházati cikekkel együtt a háztartási híradás- technika termékeinek van a legnagyobb közönségük. (Kell ez a megkülönböztetés: „ház­tartási híradástechnika”, hi- szjen létezik ipari híradás­technika, ahova a rádió, és tv-adőkat, közvetítő láncokat. Ipari tv-berend eséseket, disz­pécser telefoniát és még sok más terméket sorolnak.) Az idei nemzetközi vásáron rögtön szembetűnik, hogy a híradástechnika formakare- sós, amely együtt járt a tech­nikai forradalommal, kilábalt a rikító színek, meghökkentő vonalak alkalmazásának kor­szakából. Rendkívül Ízléses színek, szolid, célszerű vo­nalak jellemzik a kiállított rádiókat, televíziókat, magne­tofonokat — a szociálist« országoknál és a nyugati cé­geknél egyaránt A Star és a Rekord Típusszáma: TA-642. Gyárt­ja a székesfehérvári VTRG. 59 cm-es nagy képernyős ké­szülék. 110 fokos, tehát a leg­korszerűbb képeltérítéssel. Említésre méltó tulajdonsága, hogy a készülékben helye van már az u.n. UHF sáv­nak is. Ez a sáv egy máso­dik országos program vételé­hez szükséges, amelynek létrehozása 4—5 év múlva nálunk is várható. A konst­ruktőrök tehát már most, helyesen gondoltak erre a Star megszerkesztésekor — elvégre, egy tv-készü léket nem 1—2 évre vesznek az emberek. A Rekord tv (TA—661) szintén a VTRG terméke. 59 cm-es szögletes képcsövű, 110 fokos képeitérítésű ez is. A Rekordot (s voltaképp a Start is) csak be kell kap­csolni, s utána már a többit a készülék egymaga „elinté­zi”. A készülék automatiku­san a szoba fényéhez Igazít­ja a kontrasztot, stabilan tartja a képélességet, a kép­méretet — vízszintesen, füg­gőlegesen egyaránt, kiiktatva hálózatban esetleg fellépő észültség Ingadozás kellemet- ?n hatását. Egy könnyű kis Walcer A vásáron látható európai v-készülékek között minden- éppen az első helyre pá- y ázhat a Szovjet pavilonban átható „Walcer” elnevezé­st tv-készülék. Könnyű, és •endkívül megbízható, hiszen 20 tranzisztor, és 21 germa­nium dióda alkotja a „lel­két”. Párja a „Vecser”, ott látható a moszkvai házgyár­Az Elektroakusztikai Gyár sztereo berendezése: négy és fél Wattos sztereó-hangszóró, és egy kis hordozható sztereo­hangerösítő. „Gyufásdobozok" Ha a méretet, és a súlyt a teljesítménnyel vetjük össze, akkor az idén a „gyufásdo­bozok” kategóriájában — te­hát a válóban miniatűr rá­diók között — a Szovjetuniót illeti a pálma. A kis, 150 grammos, 7 tranzisztoros, 14 órás üzem idejű „Kozmosz”- hoz hasonló „parányt” még a japánoktól sem láttunk. Mé­retei a melléje helyezett va­lódi magyar gyufásdobozével szintté teljesen azonosak. Mes­termunka. Mi, noha „gyufásdobozzal" az idén sem jelentünk meg, a mar ismert hordozható ké­szülékek mellet néhány fi­gyelemreméltó új konstruk­ciót azért produkáltunk a tás­karádiók között is. Ezek kö­zé tartozik a fehérváriak BR- 103-as 10 tranzisztoros, 3 hul­lámsávos (URH sávos) gépko­csiba ugyancsak beszerelhető táskarádiója. A hang Az igazi, a tökéletes — a sztereo-hang! A tavalyi vásár slágere, az idén pedig nincs nélküle háztartás-hiradástech- nikai kiállítás. Magnetofon­A holland Philips cég sztereo-magno sorozatának legna­gyobb, középső és legkisebb darabja. A legnagyobb 12 kg, a ' legkisebb 1,35 kg súlyú. (Regős István felvételei) ban, rádióban, lemezjátszóban egyaránt uralja a mezőnyt Ismert a hasonlat: a rádió, a magnetofon a szobáinkba hoz­za a színházat, a hangver­senytermet. Nos, a sztereo- hamgtechnika segítségével ez a hasonlat már alig-alig sán­tít. Ha lemezhallgatás közben behunyjuk a szemünket, s csak „fülünk élményére” kon­centrálunk — az illúzió már tökéletes lesz: a zenekar ott játszik a szobában. A sztereo- fonika ugyanis teljes élethű­ség ael, kristályos tisztasággal „tolmácsolja” a hangot. A VTRG R 5700-as rádió­készüléke is sztereo lemez­játszóval és magnóval épít­hető össze. A Budapesti Rá­diótechnikai Gyér pedig ki­váló sztereomagnót mutat be a vásáron. A tranzisztoiros M-12-es sztereomagnó 3 se­bességű. két-két Wattos hang­szóróval. Kitűnő trükkfelvé­telek (készíthetők vele, ugyanis a szalag 4 felvevő sávos, így arra is képes a készülék, hogy önmagáról, s pL egy rádióról, vagy mikrofonról egyidőben felvételt készítsen — összeját- szon valamelyik üres szalag­sávra. Mindert anélkül, hogy a már meglévő felvételeket valamelyik másik sávon letö­rölné. Az idei BNV-on a magyar híradástechnika az élvonalba került. A háztartás-híradás­technikára gondolunk termé­szetesen, hiszen az ipari hír­adástechnikánk már eszten­dőkkel ezelőtt kivívta magá­nak a rangot a nemzetkört piacon. If j. Gerencsér Ferenc ben készült „ összeszerel t-!a- kás” bútorai között — szép, korszerű kivitelben. Hason­ló tranzisztoros tv-készülékek csak az Amerikai pavilonban láthatók. Az amerikaiak egyébként külön is kiállítást rendeztek hordozható tv-ké- szülékekbőL A híradástech­nikában kevéssé jártas láto­gató — látva ezt a döropdn- get — nehezen képzeli el, hogy a világ első hordozható, miniatűr tv-készillékét a ja­pán ipar produkálta először nagy sorozatban. A japán miniatűr tv-gyártást az idén egyetlen példány képviseli: a 8 kilós kis SANYO, ám ezt is egy nyugatnémet kereske­delmi konszern hozta el a vásárra. A japán tranzisztor- technikát az idén a Toshiba cég rádiója képviseli, amely egy 16 tranzisztoros. 6 hul­lámsávos szuperkészülék, a súlya nem éri el a 4 toSót. r

Next

/
Thumbnails
Contents