Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)
1965-05-26 / 122. szám
Í965 malm szerda vflr.i» * n 3 Guxdukág» i alapfogalmak Nemzetközi fizetési mérleg A e,mérleg” a gazdasági életben gyakran használt elszámolási, összehasonlítási módszer, amely egy-egy gazdasági jelenséget úgy vizsgái, hogy az erőforrásokat és a felhasználást — tételesen részletezve — szembeállítja egymással. így kiderül: a vizsgált területen hiány, vagy felesleg mutatkozik-e? Minden évben összeállítják pl. a legfontosabb anyagok, termekek nép- gazdasági mérlegét, a munkaerő mérlegét stb. A nemzetközi fizetési mérleg az ország egy év alatti külföldi pénz-kifizetéseinek és külföldről származó pénz-bevételeinek szembeállítása- A különböző tételek lelsorolása után elkészítik az egyenleget, ami nőm más, mint a mérleg lsét oldalának, a bevételek és kiadások végösszegeinek különbségé, Az egyenleg aktív, ha a bevételek meghaladják a kiadásokat, míg ellenkező esetben passzív. Milyen tételek szerepelnek a nemzetközi fizetési mérlegben? Legjelentősebb a külföldre szállított és íj külföldről vásárolt áruk ellenértéké. Ezeket a kereskedelmi bevételeket és kiadásokat külön is számbaveszlk és külkereskedelmi mérlegnek nevezik. Ez összegszerűen a fizetési mérleg legnagyobb része. Az országok nemzeti jövedelmét alkotó terméktömegben vannak olyan áruk, amelyeket az országban nem használnak fel, s ugyanakkor szükség van egy sor olyan termékre, amelyeket az országban nem állítanak elő. Hazánk pl. gyógyszereket, műszereket stb. sokkal többet termel, mint amennvit felhasználhatunk, míg pl. vasérc, koksz, pamut stb. szükségletünket leginkább külföldről fedezzük. Így a nemzeti jövedelem egy része a külkereskedelemben kicserélődik. Magyarország nemzeti jövedelmének kb. egvhar- madát cseréli más termékekre ami magas aránynak számít és azt jelenti, hogy a külŰnnepi Könyvhét, i 965 Bölöni György: kereskedelem lényegesen befolyásul ja az orsxug egész gazlaságl életét.. Nemzetközi pénz-mozgás keletkezhet úgy is, hogy egy ország beruházásokat végez más ország területén. Ilyesmire pl. segély keretében kerülhet sor (mint az asszuáni gát építése Egyiptomban a Szovjetunió által), vagy ha több ország, közös használatra létesít beruházást más ország területén. Az ilyen nemzetközi tőkemozgás, valamint a törlesztések- kei. továbbá az esetleges kantat vagy osztalék kiegyenlítéssel összefüggő fizetések szintén szerepelnek a nemzetközi fizetési mérlegben. Az áruk szállításával, a biztosítással stb. járö szolgáltatások, az ajándékozás, örökösödés, a diplomáciai képviseletek fenntartása mind szükségessé tesznek országok közötti fizetéseket, s így szerepelnek a nemzetközi fizetési mérlegben. Jelentősek lehetnek az idegenforgalommal összefüggő tételek is. Egy ország fizetési mérlegében természetesen sok országgal kapcsolatos fizetések szerepelnek- Hazánk fizetési mérlege is tartalmaz szocialista éj kapitalista országokkal kap csőlátás tételeket. Ami a szocialista országokat illeti, nem szükséges, hogy mindegyikkel kíHön-kiMSn fizetési egyensúlyban legyünk. Az un. kli- tinn elszámolási rendszer tehetővé teszi, hogy az egves országokkal kapcsolatos, tartozásainkat más országokban fennálló követeléseinkkel egyenlítsük ki. Ez a lehetőség kapitalista országokra nem vonatkozik, velük országonként kell megteremteni a tartozások és a követelések egyensúlyát. Hazánk gazdasági helyzetének szilárdsága abban is tükröződik, hogy nemzetközi fizetőképességünket a legblzal- matlanabb. a legnagyobb biztonságra törekvő tőkés cégek, országok sem vonják kétségbe. Ugyanakkor nagyon fontos- hogy maximális import takarékossággal és a tervben megszabott export feladatok pontos és megfelelő minőségű teljesítésével is tovább javítsuk nemzetközi fizetési mérlegünket. "dóaUia kend B. Gy. Tapasztalatok a tanácsi helyiiparban A TANÁCSI IPARI VÁLLALATOK termelése az utóbbi években jelentősen meggyorsult, gyártmány struktúrájuk ugrásszerűen kiszélesedett. Emiatt a vállalatok jelenlegi szervezete már nem tudta kielégíteni 3 velük szemben támasztott minőségi igényeket. Ezzel egyidőben megnőtt az érdeklődé* és a figyelem a tanácsi ipar iránt. Ez természetes dolog, mert a megye iparában mind nagyobb feladatok hárulnak rá. s ezért évről-évre növekszik jelentősége. Ez elsősorban az iparfejlesztésben, a munkaórák, főleg a nők foglalkoztatottságának növelésében, a lakosság javító-szolgáltató igényeinek kielégítésében jelentkezik Mindeset viszont úgy kell megvalósítani, hogy közben növekedjék a termelékenység, gazdaságosabb legyen a termelés. új cikkek sokasága kerüljön a piacra, emelkedjék a termékek minősége, és lehetőséget teremtsünk a helyiiparban is az export-termékek előállításához. Az előbb említett feladatok megvalósítására éppen ezért a régi szervezeti keretek szűknek bizonyultak. Szükség volt a helyiipari vállalatok átszervezésére, szakosításéra, s ennek nyomán a profiltisztításra. Erre az év elején került sor. Azóta magunk mögött tudunk ©gy negyedévet. Ez igen rövid idő ahhoz, hogy reálisan tudjuk . értékelni a gazdálkodás hatásfokát. Azonban már most az eddig elért eredményekből is többirányú következtetést lehet és kell is levonnunk. Nyílt titok, hogy a tanácsa könnyűipar, nem teljesítette első negyedéves tervét, csupán 91,2 százalékot ért el, azonban az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva mégis többet termelt ez az ágazat, mégpedig 6,6 százalékkal, azaz 2 millió 450 ezer forinttal. Ha viszont az 1965. évi tervfeladat negyedéves bontását vizsgáljuk, kiderül, hogy míg tavaly az első negyedéviben az évi tervnek 20,6 százalékos teljesítését írtuk elő, addig ebben az esztendőben, umikor megvalósítottuk uz átszervezést, 22.6 százalékot jelöltünk meg. Ennek a megnövekedett feladatnak viszont csali a 21,4 százalékát teljesítettük. Bár mennyiségben lemaradtunk, ennek ellenére a Központi Bizottság december 10-i határozatának megfelelően igyekeztünk gazdaságosan termelni. Ez csak részben sikerült. A termelési költségtervet az előírt 91,4 százalék helyett 89 százalékra csökkentettük. Ugyanakkor vállalataink bevétele — nyeresége —, majdnem egy millióval több, mint az elmúlt év időszakában. A SZAKOSÍTÁSSAL egy. idejűle-c az átlagostól eltérően, az idén több új termék gyártását kezdtük meg, mint az eimúlt év azonos idősaa- kában. Már gyártjuk a* egyszemélyes kárpitozott sez- lont, sorozatban történik a kábeldob termelése, folyik az export, célokat szolgáló ládagyártás, megtettük az előkészületeket a D—4K és az U—28-as traktorvezető fülkék sorozatgyártásához. És mindezt különösebb beruházás nélkül, több-kevesebb sikerrel. Nehezítette munkánkat to- bábbá az is, hogy egyes megrendelőink, a takarékosssági esztendőre hivatkozva korábbi igényeik egy részét visszamondták. Ezek helyett is keresni kellett újabb munkát, ugyanakkor meg kellett küzdeni a szakosítást ellenőrzőkkel is, akik személyes érdekeik előtérbe helyezésével minden hibát, mulasztást, gondot, problémát bajt az átszervezésre akartak ráaggatni. Ezzel szinte mesterségesen lelassították a fejlődés tempóját, bizonytalanságot teremtettek, ahelyett, hogy képességeik latbavetésével segítették volna ezt a munkát. Ilyen funkcióharc keserítette az emberek szája ízét, akadályozta a jobb munkát a balassagyarmati nehéz konfekcióban, és a szécsényi telepen. Káros hatását a mai napig is érezzük. A szakosítással az volt a célunk, hogy felszínre hozzuk azokat a tartalékokat, amelyek a régi formában nem kerültek a figyelem, az érdeklődés középpontjába Ezért, amikor az első negyedév hibáiról szólunk, tulajdonképpen az újabb eredményhez vezető útról, tennivalókról beszélünk. Ebből indulunk ki, amikor az egy munkásra eső termelékenységi terv 92,9 százalékos teljesítését vizsgáljuk, vagy, ha a 13 fős létszám túllépéséről vitatkozunk. AZT TAPASZTALTUK, hogy üzemeinkben az előbb említett időszakban elég nagy volt a belső munkanélküliség. nem voltak eléggé átgondoltak a munka- és üzem- szervezési intézkedések. Ez vonatkozik teljes egészében a Nógvdd megyal Textilipari Vállalatra és a Nógrád -megyei Bútor- ás Faipari Vállalat szécsényi részlegére. De kapkodó volt a felkészülés az új gyártmányok előállítására la. Nem sikerült máról-holnapra, a telepek és a központok kö- zötti gyártási programot jól összehangolni. Emiatt egyes helyeken átmenetileg nem tudták a munkásokat kielégítően foglalkoztatni. De felszínre kerültek olyan jelenségek is, amelyek ha nem történik meg az átszervezés, a mai napig is rejtve maradnak: a rendezetlen állóeszköz nyilvántartások, a magánrendelőknél kintlévő pénzek, leltárhiányok, illetve többletek, stb A szakosítás helyessége mellett szólnak továbbá azok az eredmények, amelyek a termelőeszközök ésszerűbb fel- használásában jelentkeznek. A Nógrád megyei Bútor- és Faipari Vállalat balassagyarmati üzeméből a kihasználatlanul lévő gépeket a szécsényi üzemben hasznosították, ahol addig jóval alacsonyabb volt a gépesítés műszaki színvonala. Az átszervezés módot adott arra, hogy a régebben eldobott, hasznos hulladékot most a szécsényi üzemben dolgozzák fel egyes gyártmányokhoz. Az előbbieken kívül, a jó szakember gárdával rendelkező Balassagyarmat segíti a Szécsény- ben tevékenykedő betanított munkások sokaságát. Amikor az első negyedé» tapasztalatairól szólunk, a ma- gyei tanács ipari osztálya* nak irányító munkájáról la véleményt mondunk. Vágyig a jót is, a rosszat is magunkénak valljuk. A meglévő hiányosságok megszüntetésére már több intézkedést tettünk. Többek között a létszám betartására, az új szakemberek beállítására, ahol még nem történi ez meg, Hozzákezdtünk az ügyrend kidolgozásához, felkutatjuk az export-lehetőségeket, a helyszínen ellenőrizzük a kiadott utasítások végrehajtását. tanácsokat, javaslatokat adunk a munka jobb elvégzéséhez, és ha a szükség úgy kívánja, felelő*, ségne vonjuk a mulasztó* kát. Napról-napra céltudatosabban munkálkodunk, hogy a jelenlegi gondokat mielőbb legyőzzük, jól hasznosítsuk az eddig feltárt tartalékokat, és keressük a fejlődés újabb lehetőségeit. EDD1& IS BEBIZONYOSODOTT, ezért továbbra is az a véleményünk; osztályunk dolgozói a Központi Bizottság december 10-i határozatából adódó gazdaság-politikai feladatokat egyedül nem képesek megoldani. A munka hatékonyságának növelése érdekében, kérjük az illetékes területi pártbizottságok vezetőit, az üzemi pártalapezer- vezeték vezetőségeit, a kommunistákat, a szakszervezeti aktívákat, és a KISZ-fiatal©* kát, hogy az üzemeikben elkészült intézkedési tervben foglaltak megvalósításához adják okos elképzeléseikéit, javaslataikat, dolgos két kezüket, jó példájukkal pedig ragadják magukkal munkatársaikat, hogy minél előbb bebizonyíthassuk: az átszervezés a vártnál előbb hozta meg a kívánt eredményt. Gombár János, a megyei tanács ipari osztályának vezetője ŐRZŐK „Az emberi élet múlandó. Azonban tetteit megörökíti a történelem.” IDiuLesici A Szépirodalmi Könyvkiadó a Magyar Könyv Ünnepi Hetén jelenteti meg új kiadósban Bölöni György legjelentősebb és legközismertebb allcotását. A szerző franciaországi emigrációja idején irta ezt a könyvet, melyben a XIX. század világába ágyazva mutatja be Táncsics Mihály életét. Bölöni György, miként azt másik rendkívül közismert alkotásában „Az igazi Ady”-ban tette, ugyan-' úgy ebben a művében Táncsics Mihály életét és munkásságát szabadítja meg a csalfa, vulgarizáló, vagy éppen tudatos félrevezetésektől és mutatja be a semmi megalkuvást nem ismerő, szabadságharcra buzdító Táncsics Mihályt. A jobbágyi sorból induló forradalmár életének minden szakaszát az egykorú hiteles dokumentumok felhasználásával nagy tudományos felkészültséggel vázolja, az írói mesterség nagy erényeit csillogtatva, mely által a mű nemcsak hiteles életrajz, hanem egyben kitűnő művészeti alkotás. Ismeretes, hogy Bölöni a negyedszázados kényszerű emigráció után a „Hallja kend Táncsics” kéziratával tér haza 1945-ben a felszabadult Magyarországra. Könyvét politikai tankönyvnek szánta, melyben felfedi az 1848-as események indítékait, bemutatja fejlődési vonalát azzal a céllal, hogy 48-as örökséget hozzáadja a magyar újjászületéshez. A könyvnapra megjelenő mű Bölöni György művet sorozatának első köteteként Jovanovics Miklós szerkesztésében jelenik meg. A kötésterv Rudas Klári ízlését dicséri. Vratni József művelődési otthon igazgató ..A salgótarjáni öblösüveeevár kulturális élete” című dolgozatából idézem: „Nem volt könnyű feladatom visszamenőleg a gvár indulásától kikutatni hogyan indult el a kulturális tevékenység hiszen 1893 óta két világháború nusztított. amelv a meglévő jegyzőkönyveket, írásokat — ew kis időszak kivételével — csak mind el- Dusztította. Az 1893-tól az 1920-as évekig tartó időről Tihanyi Lászlónétól (Borsos Anna) és Krenáes Józseftől kantam felbecsülhetetlen adatokat. fénvkéDeket. és elbeszélések alaDián Ismertem meg a múltat. Valamint azokból az 1906-1914 időszakiján felvett jegyzőkönyveikből, amelyek a „Salgótariáni Pa- laczkevári Munkások Társas Egyesületének” üléseiről készültek. s amelyeket Fülöp Pál adott át nekem a jubileumi ünnepség alkalmával ekékkel a szavakkal. Kedves Vratni elvtársi fogadja tőlem és őrizze úp? mint aho®van én őriztem ötven éven át”. 1. Őrzők. Nem találok jobb szót arra amellyel a salgótariáni öblösüvegevpr művelődési otthona látopa+ómak jelentős részét. icVlemezíhefném. Az őrzők a közéD- illetve az idősebb korosztály tagjai Kora délután elindulnak a kolónia macskakövem, vaev a város távolabbi részéből, hogy a játékterem hűvösében csendes beszélgetés közben, cigarettafüstben meehánviák- vessék a naD gondjait vagv éooen régmúlt időket idézzenek. Az újságírónak viszonylag könnvü a dolga csak lejegyzi ezeket a nélküle is nao- mint nan zailó beszélgetéseket. amelvek többnyire így kezdődnek: Arra emlékszel- el?...” Sok mindenről szó esik ilyenkor. Arról is amikor 1893-ban először szállt fel a füst a wár kéményéből, s arról a tizenhárom évről is. amikor az üvegesek csak a gvár kantiniába járhattak és költhették a pénzüket. S amikor a gvár urai a maevar és a nemzetiségi (osztrák, cseh. szlovák, szerb. stájer, német) dolgozók között mes- lerségesen szították a viszályokat. 1905 máius elsején például a német üv--»spk a jelenlegi kolóniában lévő 14-es számú lakóházra vörös zászlót tűztek ki Amikor a magyar üvegesek ezt meglátták azormal levették és helvébe a nemzetiszínű zászlót rakták. Bizonv vibráltak az ellentétek. mint a fénves meleg üveg a nacionalista és a soviniszta uszítás is akadálvrvyí'S p«.-»/vPn*jÄ*(. Szivoboda Károly üveggyár! hűtőmester. Strak. Ritcsehel. Haneman és Plesinaer segítségével 1906 máricus 25-én megalakítja a Salgótarjáni Palaczkgvári Munkások Társas Egyletét”, amelv első időben kizárólag kulturális téren tevékenykedik s csak később kezd foglalkozni tagtá—ai segélyezésével is Az egvlet létrehozása után Szvoboda nemsokára a dalkört Is megalakítja s a füstölgő kémények tövéből fel-fel röppen. fel-fel izzik « dal Ki volt Szvoboda’ . Sz. K. üveggyár! hűtőrrester 1875-ben Gaián született. Morvaországban tökéletesen megtanulta az üvegipar gyártási tifkpit maid Erdélyben. Romániában Csehországban és Ausztriában praktizált, 1894- h-n lépett a Salgótarjáni Üveggyár szolgálatába „íria róla 1934-ben a Nógrád és Hont vármegye nun gráf iáia Hogy ekkori tevéken "kedésével mennvit segített. arra nincs monográfia. Névrokona a gondnok Szvoboda Nándor nevet: — Igen kénem én is igen régi bútordarab vagyok. Figyelem a régi bútordarabot”. Villogó szemű. barna ember. Alapító tag S máris kezdi sorolni a programot: — A klubba most nem mehetünk ott mérlegképes könyvelői tanfolyam van Az ismeretterjesztő előadások többnyire érdekesek sokan hallgatlak őket. Van három televízió. sok iáték. hetenként P-’ -Pl 1 rp 0+ v«é-+fív>V hetenként táncos összejöveteleket rendezünk működik az olvasókör, a tékeszakosztálv De hát hívom a többieket is. ne egyedül beszéljek. Mondom, a hivatalos programra most nem vagvok kíváncsi másért jöttem ide. Azért elsiet, öszes. magas férfival. Kruppa Gyula vezetőségi taggal tér vissza. — Én neme sale azért járok ide. mert hoev tagja vagyok a vezetőségnek s én vagvok a film-felelős Nekem kérem itt barátaim vannak. akikkel minden nap találkozom, beszélgetek. Itt ismertem meg őket. mi már szinte részei vagyunk ennek az öreg otthonnak. Azt pedig hogv ki a íó súgó. Sándor Vilmostól tudjuk meg. — Az én apám bányász volt. mégis üveges lettem. Tizennégy éves koromtól dolgozom a gyárban közben három évet Belgiumban töltöttem bánvában. Ennek a ovoroai mée most is itt vannak a kezemen. Amióta üveges vagyok, s amióta létezik ez a* otthon én azóta iárok ide Most pár évig ritkábban esti tagozaton a technikumot végeztem el. Korábban én voltam az ötven éves színjátszó szakosztály súgóié. Kérem az a ió súgó aki ismeri * a — Mit gondol hánv éves vagvok én? _ 7 — Hetvenhat. Idős Földi József, az. olvaKóVör a'anít.ó fcaeia hosszú évtizedeken át ..kívülről” ismeri a könwtár többezer kötetét. még ma is kölcsönöz. — Az alanítő gvűlést 1928, márciusában tartottuk az, 0]- vasókör tagjainak egy pengőt kellett lefizetni, abból vásároltam Budapesten a* eiső könyveket. A könyvtárnak jelenleg 315 olvasója van. s oár hónán múlva megkezdik itt is a szabadpolcos. korszerű kölcsönzést. Frink Ferenccel, a teke- osztálv edzőiével a játékteremben beszélgetünk. 1951- lől edző. — Most tavasszal és nváron hetenként kétszer edzünk. jelenleg a meweben az első a csapatunk Húsz tagja van. Nváron megrendezzük a Kilián versenyeket.. Ez mindig igen sók fiatalt vonz. Beszélgetek az. emberekkel - az ..őrzőkkel”. Arról akartam írni. mit kapnak ők n művelődési otthontól miért, iámak ide. Kiderült az, otthon valami egészen különleges dolgot ad nekik Segítségével valamit megőriznek önm agukból - s a világból. Valamit? Nagyon sokat,. Mindenekelőtt az ifjúságot ahoev ülnek a tv előtt, a játékterem asztalai mellett álldoeáinak a ieke- nálva környékén sétálnak az öreg falak között a g^ár környéki napsütötte kolónia öreg otthonában Vagy éonen elbeszél "rt-nek a fiatalokkal tím-ircnVni ódnak nekik. Tóth Elemér
