Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)

1965-05-25 / 121. szám

Í965. május 25 kedd. NÖGRÄB 3 Idegenforgalom Nógrádban Beszélgetés as IBUSZ vezérigazgatójával •• Üzemben a ventilldeiós berendezések A napokban Salgótarjánba látogatott Schiffer Pál, az IBUSZ vezérigazgatója, aki­vel a alábbi beszélgetést folytattuk. — Ismeretes — mondotta a vezérigazgató — hogy a magyar népgazdaság komoly befektetésekkel járó erőfe­szítéseket tesz az idegenfor­galom fejlesztésére. Sok év­elmaradását kell pótolnunk viszonylag rövid idő alatt. Az előző években idegenfor­galmunk szinte nem is bírt üzleti jelentőséggel a nyuga­ti utazási irodák számára. Ma már nyugodtan elmond­hatjuk, megváltozott a hely­zet. Ez számunkra mindenek­előtt azt jelenti, hogy egyen­lőrangú partnerként kell fel­lépnünk más irodákkal szem­ben. Nem kis dolog ez. Jelen­legi körülményeink ugyanis mostohábbak. Hogy ezt meg­lehessük, számos összetett, bonvolult sokágú feladatot kell sürgősen megoldanunk. Ezek közé tartozik a vendég­látóiparral kialakult kapcso­lat rendezése, szállodai jog­rendszerünk felülvizsgálása, stb. Másik fontos oldala a dolognak nyilván az: mit adunk a külföldről hozzánk látogató vendégnek, milyenek a szolgáltatásaink, mit ajánlhatunk, mit mutatha­tunk. S azit hiszem, ez már szükebb tájegységként, me­gyénként is érdekes, Önöket is érdekelheti, foglalkoztatja. — Természetesen, ön milyennek lát­ja Nógrád megye helyzetét idegenfor­galmi szempontból? — Nógrád jelenleg nem tar­tozik az idegenforgalmilag jelentés egységek közé. A legismertebbek kétségkívül Budapest, a Balaton-környék, Szeged az ünnepi játékaival, esetleg Eger, Sopron, Kőszeg. A lényeges persze mindenhol az, mit adunk? Salgótarján­nak előnyére válhat minde­nekelőtt a Ka ran es Szálló. I — Igen. De az is lényeges, mit nyújt a város. — Kétségkívül igaz. Vé­leményem szerint itt is lé­nyegesen jobban, ügyesebben kellene kihasználni a jelleg­zetes néprajzot. Salgótarján „Palócország fővárosa". Saj­nos, ezt jelenleg semmi nem jelzi. Mindenkinek meg kel­lene mutatni a földalatti bá­nyászati múzeumot. ilyen Európában ezen kívül csak kettő van. A környék turisz­Á gépesítés és a termelékenység A dolgozók bevonása a me­zőgazdasági termelés előkészí­tésébe a körültekintő, takaré­kos gazdálkodás megvalósítá­sába azt jeleníti, hogv gyor­sabban nő a termelékenység. Ezzel a mezőgazdaságban is többet kell foglalkozni, hiszen eredményesebb lesz ígv az üzemek tevékenysége, gazdál­kodása. A termelékenység növelésé­nek számos forrása van, vala­mennyi termelési ágban. ígv a gépesítésben is, A mezőgazda­sági munkák gépi ellátása a termelőszövetkezetekben méa csak rövid múltra tekint visz- sza. de az mindenesetre meg­állapítható, hogv azokban az üzemekben, ahol sikerült meg­szervezni a gépek ió kihasz­nálását. csökkent a munkál; önköltsége és növekedett az egv gén által végzett munka termelési értéke. Érdemes ilyen szempontból összéhason- títani négy gépállomást, a ta­valyi adatok alapián. Gépállomás Pásztó Kisterenye Bércéi Tolmács A számok vizsgálatánál fi­gyelembe kell azt is venni, hoev a gyengébb teljesítés. a kedvezőbb mutatók milyen összefüggésben vannak egy- egv adott terület gépesítésé­vel. A kisterenyei Gépállomás gyengébb teliesítménvét az is befolyásolta, hogv a gépek száma a munkigénvekhez vi­szonyítva meglehetősen magas. £ tulajdonképpen ez az esviik igen fontos tényező, mely a termelékenységet meghatároz­za. Ezért, iavaslom a termelő- szövetkezeteknek. hogv a gé­pek vásárlásánál feltétlenül vegyék figyelembe, milyen nagyságú az a géppark, amelynek kihasználása megfe­lelően biztosítható, úgv. hogv a mezőgazdasági munkát opti­mális időben elvégezzék. A mezőgazdasági gépek üzemeltetési költségei ma már jelentős összeget képviselnek. 1 gépre 1 gépre jutó 1 gép munkájának jutó kh anyagköltség termelési értéke 569 34,4 76,0 412 31,6 54,5 583 29,8 77,5 588 33,7 75,6 A javítás költségei például megközelítően azonos összeg­ben ielentkeznek akkor is. ha a gépeket nem használják ki megfelelően. A másik jelentős termelé­kenységi tényező, hogv az erő­gépekhez megfelelő munkagé­peket is vásároljanak a gazda­ságok. A munkagépek közül javaslom a pótkocsik számá­nak növelését. Legalább két pótkocsi álljon rendelkezésre egv-egy vontatásra alkalmas traktorhoz. A föl- és lerako­dási idő. még ha bizonyos mértékben gépesítve is van. az eddigi gyakorlat szerint tíz­órás műszak alatt kettő-négv órát von el a hasznos szállí­tástól. Hasonlóképpen bővíte­ni kell más munkagépek szá­mát is. Ez a biztonságos előre látás ugvanis a termelékeny­ség növelésének eevik legfon­tosabb feltétele. Schrodt Ernő Ismét „vallomásra készül“ a magyar paprika Három magyar kutató, Tyihák Ernő, a Gyógynö- vénykutató Intézet munka­társa, Juhász Károly, a Ker­tészeti Főiskola zöldségter­mesztés! tanszékének munka­társa és Gulyás András, a daranypusztai állami gazda­ság laboratóriumvezető ve­gyészmérnöke újabb „vallo­másra” igyekeznek bírni a magyar paprikát. Azért újabbra, mert a paprika egyszer már sikeresen „val­lott”’: Szent-Györgyi Albert annak idején paprikából ál­lította elő a C-vitamint, ami­ért Nobel-díjat kapott. Most a világhírűű veteményből al­kaloid, illetve alkaloid jellegű anyagok izolálásával foglal­koznak a zemlített kutatók, a jelek szerint eredményesen. Eddig két új alkaloidát fe­deztek fel, s ezeknek szer­kezetéről előreláthatóan a Halléban júniusban megren­dezésre kerülő nemzetlcözi biokémiai kongresszuson tá­jékoztatják majd a külföldi tudományos közvéleményt. tikailag kitűnő, ezt is fejlesz­teni lehet egyelőre természe­tesen inkább csak a belföld számára. — Ez pénzkérdés is. — Részben. Véleményem szerint azonban nemcsak a pénz hiányzik. Néhány dolog­hoz például nem is pénz kell elsősorban. Magyarországon sajnos „divat” az, hogy ami a mienk, eltitkoljuk, vagy „szé­gyenlősen” szólunk róla. Aki járt olasz-, francia,- vagy ép­pen osztrák földön, tapasztal- haíta, nem ez a helyzet. A jó idegenforgalmi szemléle­tet nemcsak a leporellók, prospektusok, útikönyvek, térképek elképesztő tömege jelzi, — ez részben üzlet — hanem az ifi hogy az állam­polgárok mindegyike „idegem vezető”. Szívesen tájékoztat, magyaráz, hívja fel valamire a figyelmünket. Nálunk . ez hiányzik. Pedig azt hiszem, a lokálpatriotizmusnak ez a for­mája semmiképpen sem árt. Salgótarjánban több embertől kérdeztem, hol van a bánya­múzeum, nem tudták. Volt, aki még az ' genforgalmi Hivatal helyét sem ismerte. Az ilyen ember természetesen képtelen arra, hogy bármi idegenforgalmi ..propagan­dát” kifejtsen a város, vagy a megye javára. I — Nem esett szó a falvaikról. — Óriási jelentőségük van. S itt mégegyszer csak a szemléletet hangsúlyozom. Társadalmi munkával, vagy a községfejleisztési összegek ügyes csoportosításával ugyanis számos gondot már rég megoldhattunk volna ez­zel kapcsolatban. És még egy. Ahhoz, hogy egy idegenfor­galmi bázis kialakuljon, első­sorban a belföldi közönség körében leéli kedveltté, is­mertté tenni. Ez gondolom, vonatkozhat Nógrádra is. Csak az vonzza a külföldit, amire a hazai polgár is kí­váncsi, amit a magyar utazó emberek is szívesen keresnek fel, amiről ők is szívesen be­szélnek. Tóth Elemér Á korszerű szellőztetéses szénaszárításról Szálastakarmánv termeszté­sünk alapvető, fontos felada­ta. hogv a megtermesztett ta­karmányt biztonságosán a legkisebb veszteséggel tud­juk betakarítani és szénává szárítani. Az értékes levéldús pillangós takarmányok beta­karításának és szárításának módia a széna minőségét és mennvjsését is döntően befo­lyásolja. Szükséges, hogy a betka.rítás és szárítás korsze­rűsítésével jóminőségű. táp- lálóanva^ban és vitaminok, ban gazdag, szép zöldszínű, levéldús szénát kaoiunk. mert állattenyésztésünk hozameme­lésének alaoia a ióminőséeű takarmány. A tarlón történő természe­tes szárítás nagv vesztesé­gekkel iár mert a’» időjárási kockázatot, a mechanikai vesztw^wket nem iudiuk ki­küszöbölni. Meleg, száraz, na­pos időben a pillangósok teve- lói gyorsan megszáradnak összezsugorodnak, és a legki­sebb érintésre leperegnek. A hagyományos szárításnál fenn­álló veszteség azért is jelen­tős. mert a levelek a széna feszes Hnanvíi®ának csaknem 75 százalékát tartalmazzák. Különösen naav a veszteség, ha a szárítás folyamatát az e«ő megszakítja aminek kö­vetkeztében a levélrészek tö­rékenyek lesznek és a oergési veszteség fokozódik Szellőzte­tő szárításnál, a ventillációs, hideglevegős szárító berende­zések alkalmazásánál a vesz­teség szinte teljesen kiküszö­bölhető. ha fonnyadtam hord­juk be a takarmányt, amikor a levelek még nem perecnek. A kaszálás helyes időpontja A széna minőségét nagv- mértékben befolyásol i a hoev miiven korban kaszáljuk le a lucernát. Fel kell hanvni az­zal a hacvománvos feíosás­sal hoev mecváriuk a vi­rágzás kezdetét. A . kutatók vizsgálataik során kimutatták, hogv a fiatal, zöldbimibós kor­ban lévő növénynek a leana- “vobb a táoanvag- és ásvá­nyi anvag-tartalma. Az állo­mány öregedésével a nvers fe­hérje-tartalom folyamatosan csökken, a nversrost tartalom pedig fokozatosan nő. ami egy­úttal a nverefehériének az emészthetőségét is csökken­ti. .; A korai kaszálás élőn ve még a. is. horv sokkal előbb kerülhet sor a második ka­szálásra és nem nvűlik bele az aratás kezdetébe. A kazal rakása és a munka menete Nagyon fontos hogv a be­hordást. felszedésl-rakodást csak harmatfelszáradás után kezdiü'k el. Felületi viztől nedves, ázott, harmatos takar­mánnyal sok felesleges vizet vinnénk be ami egyenlőtlen száradást és belemelegedési gócokat is eredményezhet. A kazal minden részét egy­forma magasan kell megrak­ni. Az egyenletes rétegvastag­ság igen fontos a takarmány egyenletes szárítása érdeké­ben. Ahol vékonvabb a réteg, ott a levegő előszökik a vas­tagabb réteget nedic elkerülj. A kazal rakása rétegenként történik A kazalra általában S5-45 százalékos víztartalmú fonnvadt takarmánvt rákiunk, ekkor még a mechanikus fel­szedés levélnercést nem okoz. Az egyszerre felrakható réteg- vastagság általában négy mé­ter. mintew 5-6 vagon takar- mánvmennvisée. Csak amikor ez megfelelően megszáradt, ak­kor rakiuk rá a következő réteget. Hűvös, esős időben kisebb, száraz meleg időben rasvobb lehet, a rétegvastag­ság Amíg a kazal betetőzve nincs. Donvvával kell védeni a beázástól Mivel a® előrejel­zés szerint esős idő várható, különösen maw jelentősége lesz a ponyvának, ezért ponv- V» mindig lewen készenlét­ben. PárSópités Fiatalokkal megerősödve Ahow a kazal emelkedik., ugv húzzuk fölfelé a dugókat A fölhúzott dugók nyomában kiirtó keletkezik, ahol áramlik fölfelé a levegő. Nagyon fon­tos how a dugókat sohasem húzzuk ki 60 centiméternél magasabbra a kazalból, mert azok elferdülhetnek, s a kür­tök elzáródását idézik elő. Amikor egv-eev réteg raká­sát befeieztük. a kazlat kis­sé domborúra rakiuk. ilyen­kor a dugó felső végének sem szabad kilátszani a kazalból, hogv a ponyvával való fedést ne akadályozza Az utolsó ré­teg felrakása előtt ki kell húz­ni a dugókat a kazalból. * azokat más kazlak rakásához is felhasználhattuk. A szellőztetést azonnal meg kell kezdeni amikor a beren­dezést teliesen széna fedi. Az első nan egész éiszaka de le­galább éifélic iárassük s ven­tillátort. s ezután már csak mindig nanpal illetőleg ak­kor amikor a levegő relatív nedvességtartalma 80-85 szá­zaléknál kisebb. Kivételt ké­pez az az eset amikor nawon nedvesen hordtuk be a takar­mányt. vaw ha hosszabb ideig tartó esőzés miatt bemeleged­nék a kazal s hőfoka 35 fok fölé emelkedik, ilyenkor is be kell kapcsolni a ventillátort, de csak addig amíg a takarmány lehűl. A befúvott levegő belülről kifelé áramik. Tehát először a belső rétes szárad meg Ezért a külső réteg sokáig nyirkos­nak. nedvesenk tűnik. Nem kell attól félni, hogy a ta­karmány megromlik a szára­dás fnlvamán ez az úgyneve­zett kondenzréteg eltűnik. Ha ilyenkor vasmálpát dugunk a kazalba mind!“ tapasztalhat­juk. hogv envhe melegedés csak a külső szélen van. be­lül azonban hideg a vasnál ca, Nem szabad rá rakni a széna­kazalra úiabb réteget. amíg kondenzív kicsapódást észle­lünk. előbb a nedves külső ré­teget teliesen ki kell száríta­ni. Szellőztetéses szárításkor a bemelegiedés vészéivé min­denkor megszüntethető n ven­tillátor bekapcsolásával. Könv- nvem meggyőződhetünk a be- melegedésről. ha korán reggel bekapcsoljuk a ventillátort, mert ilyenkor gőzölögni fog a karai, fev megtalálható a be­melegedési góc is. AZ ECSEGI pártszervezet­hez harminc tag tartozik. A tagok fele a helyi termelő- szövetkezetben, másik rísze a íöldművessizövetkezetnél, a tanácsnál, vagy az iskolánál dolgozik A párttagok közül öt nő, közülük három a ter­melőszövetkezet tagja. Ez az arány nem is lenne rossz. Az azonban már mindenképpen, hogy a tagok túlnyomó több­sége ötven éven felüli. Mi volt az oka annak, hogy a páríépítési munkában meg­rekedtek Ecsegen? Miért kö­vetkezett be, hogy „kiörege­dőben” van a pártszervezet? A válasz egyszerűnek látsza­na azzal, ha úgy intéznénk el, hogy évek óta nem vettek fel tagjelöltet ebben az alap- szervezetben. Utoljára 1960- ban volt tagjelölt Ecsegen. Abban, hogy Ecsegen nem tudtak előbbre haladni, szá­mos ok közrejátszott. Először talán azt keil megemlíteni, hogy a termelőszövetkezet gyenge vezetése miatt évről évre romlott a gazdasági ered­mény. A korábbi 42 forintról 32 forintra csökkent egy mun­kaegység értéke. A gazdasági, de az akkori pártvezetők is mást Ígértek. Azt, hogy fo­kozzák a gazdasági eredmé­nyeket, mind több jut a ter­melőszövetkezetben dolgozók­nak. A visszaesés pedig oda vezetett, hogy az emberek már nem hittek választott ve­zetőiknek. A PÁRTVEZETÉSBEN is több negatív jelenség volt ta­pasztalható. Csák a gazdasá­gi és nem a politikai mun­kával foglalkoztak. Vezetősé­gi üléseken, taggyűléseken a termelőszövetkezet tevékeny­sége volt napirenden, a poli­tikai nevelő, felvilágosító munkára már sem idő, sem erő nem futott. A pártvezetésben néhányan azonban, a kiutat keresték. Javaslatuk alapján új elnök került a közös gazdaság élé­re. Két új, arra rátermett brigádvezetőt is választottak. Ez az intézkedés azonban még kevésnek bizonyult ah­hoz. how a holtpontról előbb­re jussanak a partepites te­kintetében is. 1964. decembe­rében Válóczi Ferenc szemé­lyében új párttá tikára lett az alapszervezettnek. Válóczi rá­termett ember. Energiájából arra is futotta, hogy a gaz­dasági eredmények javítása mellett többet foglalkozzék az alapszervezet belső életévei. S amikor megindult a fejlő­dés a közös gazdaságiban, — a legutóbbi zárszámadáson már 37 forint 35 fillért fizet­tek egy munkaegységre és 10 forint prémiumot is adtak — az alapszervezet hozzálátott a politikai élet fellendítéséhez. Az elkészített munkaterv sze­rint minden két hétben rend­szeresen megtartják a vezető­ségi üléseket, s minden hó­nap utolsó csütörtökén a tag­gyűléseket is. Napirenden már nemcsak a gazdasági munka szerepel. Megvitatták a Dártépítés lehetőségeit. Tár­gyaltait a politikai oklalas feltételeit, aminek eredmé­nyeként az idén már 25 párt­tag vett részt oktatásban. Napirenden szerepéit a pro­paganda és politikai munka, a KISZ, a Nőtanács tevé­kenysége. Természetesen mindjárt azt is meghatároz­zák: hogyan tovább. Ecsegen — nagvon h almo­sén a párttagság utánpótlását a KISZ szervezet tagjaiban látiák. Fiatalok kellenek a pártba — monaják a vezetői,, A KISZ titkárt, aki ugyan pártonkívüli, meghívják a ve­zetőségi ülésre. Idős Pongrácz Ferenc a pártszervezet veze­tősége részéről, Nagy Antal pedagógus pedig pártmunká­ban patronálja a KISZ szer­vezetet. Ennek is eredménye, hogy az idén már nyolc fia­tal tért vissza a faluba, kö­zülük három már a termelő­szövetkezet tagja, a többi pe­dig bedolgozó a közösbe. Pezsgőbb lett az élet az ecsegi pártszervezetben. Mind többen figyelik a kommunis­ták tevékenységét — akár a munkában, akár a politikai életben. Így tört meg a jég Ecsegen. öt év után ismét van tagjelölt az alapszervezetben, méhozzá három. Közülük ket­tő fiaiail. Ifjú Pongrácz Fe­renc most szerelt le a hon­védségtől, traktoros. Morav- csik György is tarktoros. Ba­nos Elek fogatos a termelő- szövetkezetben­FIATALOKKAL ERŐSÖ­DÖTT az ecsegi pártszerve­zet. Szükség is volt erre. Most azonban az a feladat, hogy a tagjelöltek mielőbb számuk­ra megfelelő pártmunkát is végezzenek. Az jó dolog, hogy részt vettek a pártoktatásban. Példamutatók a munkában. De a tagjelöltség kötelezett­ségekkel is jár. S ha az alap­szervezet éppen a tagjelölt időt jól használja fel a fia­taloknál, akkor még erősebb, egységesebb lesz az ecsegi alapszervezet is. Az első lé­pést megették ehhez. Somogyvárf László A száradásról Komolyabb, hosszan tartó bemeleeedés csak akkor for­dulhat elő. 'ha a technológiai szabályokat nem tartjuk be. vagv a berendezést, nem elő­írás szerint készítjük el. Beázás ellen Donvvával kell védeni a kazlat. mindaddig míg azt be nem tetőzzük. A Donwát minden esetben kös­sük le. hogv a szél el ne mozdítsa. NaDDal azonban, mikor ió idő van és a ventil­látor is működik, a Donvvátle kell venni, mert alatta kicsa­pódik a víz. s a száradást hátráltatta. Ha valami oknál fogva a kazal beázik. a ned­ves. megázott réteget le kell dobni, s a beázott melegedő foltot ki kell várni és száradt takarmánnyal betömni Egy-ew réteg száradási ide­je általában tíz nan. Ez azon­ban a behordott takarmány víztartalmától az időiárástól és a réteg vastagságától füe- gően több is. kévésé1-’-- is le­het. A kaza’ betetőzése és a szárítás befejezése után né­hány nap múlva a déli órák­ban rré® ajánlatos bekapcsol­ni a ventillátort, hogv a kazal tettes kiszáradását, ezzel elle­nőrizzük. Ha ilvenkor val ame­lyik részein meleg leverő ki­áramlását. észleli ük akkor oM vizes bemelegedett, folt van amelynek tettes kiszáradását a ventillátor továbbiáratásával biztosítani kell. Pintér Sándor megyei szaktanácsadó. Ipolyvece

Next

/
Thumbnails
Contents