Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)

1965-05-22 / 119. szám

Világ pfoletárjai, égföSülfételc t AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS. A MEGYEI TANACS LAPJA XXI. ÉVF. 119. SZÄM. ÁRA: 50 FILLÉR 1985. MÁJUS 22. SZOMBAT Tarasz Hugyagon „ oMaI, Jegyzetek egy kiemelt építkezésről (3. oldal.) A sportnapok műsora (4 oldan Az olvasók fóruma (5 rfdal) A vezetés demokratizmusa Dolgozni csak pontosan, szépen, Ahogy a csillag megy az égen. Ügy érdemes” József Attila sokszor hal- ioct, szód sorai minden em­bert munkára vonatkoztat­hatók. De talán semmire sem annvi indokol tsáeeal. mint a vezetők munkáikra. A aazdasáe-vezetónek meg­határozó szerepe van min­den gazdasági alakulatban a társadalom előrehaladása szemDantiálból hiszen a ve­retes iavulása eredménvez- heti leginkább a termelő­munka hatékonyságának nö­vekedését A kizsákmányoló társadal­makban a gazdasági veze­tők a vezetéssel kapcsolat­ban korábban lényedében két módszert alkalmaznak. a r elbocsátástól való félel­met és a pénzt.. A munkál­tatók a dolgozókait a profit­szerzés eszközeinek, a flépek Kiszolgálóinak tekintik Ma már a polgári közgaz­dászok naevrésze felismerte, hoev e gyakorlatnak a maga leplezetlemségében való fenntartása a tőkések szá­mára káros. « ennek eevik következményeként született oéldáu! az a vezetési elmé­let — human relations — mely szerint nem az embert kell mindenáron hozzá ido­mítani a gépekhez, hanem a munkahelyi feltételeket kell osss2áiangfoa hozni. Ennek az elméletnek bevezetése egyes lökés cégeknél igen érezhető javulást hozott a mwitaa tel- iesítmérevben. A munka megszerettetése és kényszerű rosszból fontos életcéllá való átváltoztatása ienneszetesen csak a szocia­lista társadalomban valósul­hat meg. á szocializmusban minden más társadalmaktól eltért a vezetés tartalma, hiszen egy- i észt a központi irányítás le­hetővé teszi a társadalmi méretekben értelmezett elő­relátást és vezetést másrészt megváltozik a vezető és ve­zetett közötti kapcsolat. Megszűnvén az ellentétes osztályok a vezetők és ve­retettek viszonya már nem tükröz a termelési eszközök­höz való ellentétes viszonyt. Az irányítás nem válik kü­lön. nem idegenetek el a munkástól, hiszen a vezetők ás vezetettek célja közös, boldogulásuk, javuló élet- iörülménveik szorosan és elválaszthatatlanul össze­kapcsolódnak. Ahhoz azon­ban. hogy ez az általános társadalmi igazság a min- dennaook evakorlatában is érzékelhető lépvén szüksé­ges, hogy vezetőink szocia­lista módon plienek és ve­zessenek. A vezető feladata. hogy vezetése gyakorlatával min­den különösebb magyarázat nélkül is értésére tudia ad­ni a dolgozóknak, hoffv cél­jaik közösek. Ennek pedig legkézenfekvőbb módja ha megosztja a "ondiait Érmen ezért a szocialista vezetőnek azon kívül hogy megfelelő szakmai, politikai, szervező, vezető képessév"“! rendelke­zik, valamint maximálisan kihasználta a szakterületén a tudományos eredményeket, értenie kell ahhoz is. hogv a dolgozókat rendszeresen , evőn ja a gazdasági egység --zetésébe felszabadítva ez­által a vállalati közösségben reilő sok-sok rendezvén ve- ző. alkotó erőt. Volt idő. amikor az egy­személyi vezetést sokan ucv értelmezték, hogv a vezető döntjse el — feletteseivel való tanácskozás titán — vállalafta. üzeme összes problémáit. S bár sokat be- • széltünk a demokratikus centralizmusról mint aszó- J claüsta gazdasági vezetés nélkülözhetetlen elvéről, mégis e tanítás nem vált > akkor a gazdasági munka irányításának mindenna­pos gyakorlatává. Sokan abban látták a vállalati demokrácia háttér­be szorulásának okát. hogv « a mi gazdaságunkban a vál­lalati igazgatók is felülről kapott utasítások direktívák alapján, dolgoznak s az uta­sítások végrehajtása nem te­szi lehetővé az üzemi de­mokrácia kiszélesítését. A túlcentralizálás a helyes vezetési gyakorlat kialakítá­sában valóban okozott ne­hézségeket. de a központi irányítás — a szocialista építőmunka során — mindig feltételezte a lcüiönböző ha­tározatok és újítások végre- h vitásának demokratikus megszervezését a központi gondolatok megvalósítóinak alkotó hozzájárulását. Hoev a felsőbb Irányítás és az üzemi demokrácia mennyire egymást feltétele­ző dolog, azt talán a leg­utóbbi időben kiadott mun- kaügij, rendelkezések végre­hajtásának tapasztalatai bizonyítják legjobban. A Munka Törvénykönyv úi rendelkezései, a létszám szükséges mértékre történő leszállítása, csak azokban az üzemekben valósult meg különösebb zökkenő és probléma nélkül, ahol e ren­delkezések vógrehaitásába bevonták a dolgozók legszé­lesebb rétegeit is. Ahol nem a munkaügyi osztályok Író­asztalai mellett próbálták összeállítani a nékülözhető dogozók listáját, hanem a nehezebb utat választva a legkisebb egységekben is megvitatták a tennivalót, és alulról felf elé készültek a ia- vaslatok nem okozott »avart a létszámcsökkentés, hanem jelentősen erősítette az üzemvezetés tekintélyét, hi­szen a munkások láthatták: a vállalat valóban azokra nem tart ieénvt akik az ő véleményük szerint is a leg­inkább nélkülözhetők vol­tak. Mind a gazdaságirányítás fejlesztése, mind az új mód­szerek keresése a vállalati vezetés hatáskörének, fon­tosságának növelését igény­li és feltételezi. Az úi raa- gasabbrendű vezetési köve­telmények kielégítése nem könnvű feladat. Ehhez a vállalati igazgatók sem ta­lálnak annyi segítséget, mint éppen saiát üzemük­ben. E segítséget azonban csupán akkor kaphatják meg, ha a vezetési funkciót a legszélesebbkörű üzemen belüli demokráciával páro­sítják. Csak az egész üze­mi kolletrtíva együttes erő­feszítése eredményezheti azt a pontos, szép munkát, ame­lyet a munkásosztály nagy költőié megálmodott. dr. Garam József Magyarországra érkezett Alex Ouaisoe-Sackey Péter János külügyminisz­ter meghívására pénteken fe­lesége kíséretében hazánkba érkezett Alex Quaison-Siackey nagykövet, az ENSZ-közgyű- lés 19- ülésszakának elnöke. Fogadására a repülőtéren megjelent Péter János kül­ügyminiszter- és a miniszté­rium több más képviselője. mm Alex Quaison-Sackey, Ghana ENSZ képviselője, az ENSZ- közgyűlés tizenkilencedik ülés­szakának elnöke. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Ünnepélyesen megnyílt a% 196S évi Budapesti Nemzetközi Vásár Pénteken reggelre ünnepi köntöst öltött a Budapesti mából üdvözöljem az Elnöki ladja a nemzetközi jövedelem Tanács és a kormány megje- egyharmadát. Külkereskede 1 - Nemzetközi Vásár. A vásár- lent tagjait, a diplomáciai mi forgalmunk gyors ütem: város főterén felállított ár- bó csórón 35 ország nemzeti lobogóját lengette a szél. Ki­lenc óra előtt sorra érkeztek a vendégek az ünnepi meg­nyitóra, akiket dr. Vitéz And­rás, a vásár igazgatója foga­dott. Az ünnepi megnyitón meg­jelentek: Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, a miniszter- tanács elnökhelyettesei, Ajtói Miklós, Csanádi György, Horgos, Gyula, Kovács Imre, Lévárdi Ferenc, Losonczi Pál, Nagy József né, Tausz János, Tímár Mátyás, Veres József a kormány tagjai. Ott volt a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet számos kép­viselője, részt vettek a meg­nyitón a Budapesti Nemzet­közi Vásár alkalmából ha­zánkba érkezett kormány- küldöttségek, a külkereske­delmi miniszter meghívására ■érkezett külföldi delegációk és vendégeik, továbbá a dip­testület képviselőit, a hoz- növekedése pedig azt bizo- zánk érkezett kommáinydeie- nyitja, hogy nemcsak hdrde - gációkat, az összes kiállítókat jük az egyenjogúság és ko és valamennyi kedves vendé- csomós előnyök szem eló gunfcet. tartásával folytatott keres': — Napjainkban, amikor a delem fejlesztésének szí: technikai haladás világmére- s ég ességét, hanem a gyamot tetőben gyorsuló ütemével latban is megvalósítjuk, szükségszerűen együtt fejlő- — Ez kétségkívül döntő te­áik a nemzetközi munkameg- r.yezője a Budapesti Nemzet - osztás, a világkereskedelem- közi Vásár növekvő vonzerő­ben különösen fontos szere- jének. A vásáron a konki pe ran az árucserét előmoz- üzletkötések mellett lehetős adó nemzetközi vásároknak, nyílik olyan kapcsolatok k — Ezek sorában a Budapes- alakítására, amelyek a tapasz ti Nemzetközi Vásár is mind- tálát szerint gyakran érlelőd- inkább eleget tesz e fontos xielo tartós kereskedelmi ősz­éé elsődleges feladatának. szeköttetéssé. — Ezt bizonyítja, hogy ez- — A vásár szemléltetően úttal — a rendező Magyairor- tükrözi a Kölcsönös Gazdasági szággal együtt — 35 európai Segítség Tanácsa keretében a és tengerentúli ország kiáili- baráti szocialista országokká tóinak nyújt alkalmat és meg- kialakuló termelési együttmű- felelő keretet áruik bemuta- ködés eredményeit és felad® tógára. Ebben az évben a köl- tait Ugyanakkor elősegíthi • földi kiállítók által, eliogkdt egyéb országokkal is kialakít- terület nagyobb, mint eddig ható, kölcsönösen gyümölcs: ■- bármikor, s meghaladja, a ko- zq termelési kooperációs Ionjainak igazgatói. A himnusz elhangzása után Fock Jenő, a minisztertanács elnökhelyettese mondott ün­nepi mélyítőt. — Kedves Vendégernkt — Engedjék meg, hogy az _______ ___r______ !e­lom áciai testület vezetői és rábÖiakat ugyancsak túiszár- hetőségek további feltárását. tagjai, a vásár kútfőid i pavi- nyaló hazai árubemutató raé- _ Túlmenően azon, hogy ? , * retett. vásár ma már számottevő ta­— A magunk részéről lálkozóhelye a nemzetközi ke- örömmel üdvözöljünk sa ke- reskedeiemnek, évről évre reskedelem bővítésére irányú- megújuló találkozást jelent ló minden törekvést, annál is dolgozó népünk alkotó mun- inkáfeb, mert népgazdasa- kájának gyarapodó eredmé- gunkben a külkereskedelem nyelvel; 1965. évi Budapesti Nemzet- igen jelentős helyet foglal el: Ebben az évben, amikor fel­közi Vásár me^iyitása alkal- exportunk volumene mégha- szabadulásunk 20. évfordulóját ____________ /,___ . _■ ___________ ünnepeljük, itt bemutatott t ermékeink egyben a szocia­lista építés útjára lépett Ma­gyarország eddigi fejlődését, itársédalmi előrehaladását is tükrözik. Mind nagyobb szára­zán bizonyítják azt a törek­vésünket is, hogy termelőerő­inket az iparban magasfokú szellemi munkát megtestesítő, itthon és a külföldi piaco­kon keresett, korszerű gyárt­mányok gazdaságos előállítá­sára összpontosítsuk. — Befejezésül, engedjék meg, hogy még egyszer üdvö­zöljem az itt megjelent vala­mennyi kiállítót. Kívánom, ér­jenek el jó eredményeket, érezzék jól magukat vendég- szerető népünk körében és közreműködésükkel járulja­nak hozzá a kölcsönösen elő­nyös kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséhez. — Ezzel az 1965. évi Buda­pesti Nemzetközi Vásárt meg­nyitom. A meghívott vendégek ez­A gépállomásokról jelentik Ütemesen végzik a gépjavításokat ift is kijavítják az eladásra szárat gépeket A Szécsényi Gépállomás még 27 traktort foglalkoz­tat, amelynek nagynésze a nógjádmegyeri. a magyangé- ci és a mihálygergei terme­lőszövetkezetekben dolgozik. (Tudósitónktól!) te a tavassá tevékenységét. Ezeket a gépeket most mór a Későn nyitott a tavasz, s javítóműhelyekfoen készítik így most valamennyi gépállo- ^ a nyári munkákhoz. Tér- máson igyekezni ítéli a mező- njészatesen több traktor «tó­gazdasági munkákkal, hogy tólH1 még a .^vefikeze­még a nyár, az aratás meg- földeken_ Jelenősebb mun_ kezdése előtt végezzenek. A ^ a3XXÍKm már csak a nő­Kisterenyei Gépállomás kör- ^ hatáiAan van. A ^pal. zeteben még jelentős az a te- |omás traktoroséi egyébként Az Érsekvadkerti Gépjavító rület is, amelyet szántani kell. túlteljesítették tavaszi lervü- Állomáson pedig teljes ütem­Sámeonházán a hét közepén ket. Azokat a traktorosokat, ben folyik a gépek javítása. még mintegy 200 hold föld akik a határban már befejez- A termelőszövetkezeti trakto­várt szántásra. A terület ték a munkát, a javítómű- rosok mellett megkezdték a nagy-része vizenyős, erősen helyekben foglalkoztatják. A hibás kombájnok kijavítását' „gto me^ekTntették” a" Buda­á tásott, és így sokat kellett tgpv az, hogy május végéire is. pesti Nemzetközi Vásárt. várni arra, hogy a föld any-_____________________________________________________________________________________ n yira msgSzskkadjon, hogy szántani tudják a gépek. Most is négy lánctalpas és egy Sz-100-as traktor szaporázza Életbe lép az űj menetrend Közvetlen vonat Hajdúszoboszlóra — Változás több vonat indulási idejében jómba. A vonat express me a műinké t a sámsoraházai ha­tárban. Serény munka folyik a Pásztói Gépállomáshoz tarto­zó termelőszövetkezeteknél is A gazdaságok egy részében a mezei pocok és a téli fagyok kárt okoztak a pillangós ve­téseikben és így megnöveke­dett: az a terület, amelyet most a tavasszal szántani kel­lett. A gépállomás javító műhe­lyeiben sem pihennek a sze­relők. Május végéig befejezik azoknak a munkagépeknek a javítását, amelyeket aztán meg­vásárolnak a termelőszövetke­zetek. A 49 cséplőgépet kettő kivételével már kijavították. A gépek nagyrésze már gaz­dára is talált a környező ter- melősizövetkezeteknél. A Tolmácsi Gépállomás körzetében már fogyóban a munka. 22 traktort befejez­A MÁV új menetrendje május 30-án lép életbe és 1966. május 21-ig lesz érvény­ben. Az új menetrendnél fi­gyelembe vették az idegen­forgalom állandó növekedését, ezért a MÁV tovább szaporí­totta a nemzetközi vonatok számát. Együttműködve a szomszédos államok vasútjai­val, május 30-tól a MÁV nyolc út nemzetközi vonat­párt közlekedtet. A belföldi forgalomban változást jelent, hogy új gyorsvanat pár közlekedik Budapest—Szeged és Buda­pes t—Szombathely között. Nyári vasárnapokon a Bala­ton mentén hetven vonat jár, a Balaton északi partján a pálya korszerűsítésével csök­ken az utazási idő. Jobb uta­zási körülményeket teremt a vasút a Velencei-tó és Buda­pest között is. Az új menetrend több vál­tozást tartalmaz a megye szá­mára is. Elsősorban Salgótar­jáni és Budapest) között! kfözíle- kedő vonatoknál. A 319-as vo­nat, amelyik eddig minden nap 1 óra 47 perckor indult Salgótarjániból, az új menet­rend szerint csak a hétfői na­pokon közlekedik. Hétközna­pokon megmarad a 307-es számú gyorsvonat. Reggel 6 órakor indul Budapest Keleti pályaudvarra, s a korábbi időben indul vissza Buda­pestről. Változás az, hogy ez a gyorsvonat vasárnap nem Budapestre, hanem Hajdúszo­boszló érintésével Debrecen­be közlekedik. Zagyvapálfal- va, Kisterenye, Nagybátony, Pásztó, Hatvan, Szolnok, Haj­dúszoboszló és Debrecen ál­lomásokon áll meg, június 27-től augusztus 29-ig, tehát a fürdési szezonban. A vonat délelőtt 10 óra 14 perckor érkezik Hajdúszo­boszlóra és délután 18 óra 15 perckor indul vissza Salgótar­netidóben közlekedik, s sze mélyvonati jeggyel lehet utaz­ni rajta. Változás történt a 335-ös számú vonatnál Is. Május 30-tól nem Pásztóig, hanem Hatvanig közlekedik a szerel­vény, ahol gyorsvonat! csatla­kozás van Miskolc és Buda­pest felé. Később 12 óra 38 perckor indul a közvetlen szolnoki járat is Salgótarján­ból. Korábban indul viszont délután a szentély és gyors­vonat is a Fő-téri állomásról. A személyvonat most 15 óra 30 perckor, a gyorsvonat pe­dig 16 óra 23 perckor gördül ki Salgótarjánból. A pásztói helyi vonat a gyorsvonat ko­rábbi idejében, 16 óra 45 perckor indul a Fő-térről. Lényeges változás nem tör­tént Balassagyarmat vonatke- zásában. Vác, illetve Buda- pest irányéiban az utolsó vo- na 17 óra 24 perckor indul Balasisagyarmatról.

Next

/
Thumbnails
Contents