Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)
1965-05-21 / 118. szám
I3S5 máin:« 21.' péntek. nögrAd 3 , As üzemi párt- vb megtárgyalta lebb szervezéssel törleszthetnek az inászóiak Egy falu — két ember Ilyenkor délután már csöndesek a szobák a tanácson. A félfogadás délelőtt lezajlott és az ügyintézés is végétért. Koncz János az adóügyi előadó azonban még ilyenkor is itt ül az íróasztalánál, hiszen ő nemcsak az adóügyek sokszor száraznak tűnő számaival foglalkozik, hanem az egész község gondjaival. Jani bácsi, a Hazafias Népfront elnöke — azért szólítjuk így, mert amikor a faluban érdeklődtünk, hogy ki a bizottság elnöke, csak másodszorra mondták a vezetéknevét, először csak úgy emlegették, hogy, hát a Jani bácsi. Koncz János bácsi megérdemli, hogy ne menjünk el szó nélkül ténykedése mellett. Több mint tíz esztendeje foglalkozik a népfrontbizottság problémáival. Több mint tíz esztendeje segíti a termelőszövetkezet, a tanács munkáját nemcsak szervezéssel, de sokszor két kezével is. Ebben a faluban részt vesz a népfront bizottság a termelőszövetkezet minden megmozdulásában. A pocok irtásban még az iskolás gyerekeket is sikerült Jani bácsinak beállítani. Hogy az utcák szélén virágzó fák állnak községszerte, az sem a a véletlen műve. A helyes növényápolás elvét ismeri az egcsz község és ebben nem kis része van a népfrontbi- zo'♦-•tónak. De egyéb munkákból is kiveszik a község lakói részüket. Az idei évben 1500 munkaórát terveztek járdaépítésre. Az elmúlt évek társadalmi munkaóráit figyelembe véve ezt a munkát minden bizonnyal teljesíteni fogják. Pirosarcú, őszülő hajú bácsi közel a hatvanhoz. Alig két év választja el a nyugdíjtól. A Hazafias Népfront elnöksége mellett tanácstag, elnöke az állandó mezőgazdasági bizottságnak, de mindez még nem meríti ki Koncz János bácsi idejét, mert ha bárkinek bármilyen problémája van, bizalommal fordul hozzá. De nem ő az egyetlen a községben, akiben bíznak. Mihály Emőné, a község „Cili nénije” ugyan ilyen szeretettel és gondossággal végzi munkáját, amely sokszor bizony nagy fáradtsággal, áldozatokkal jár. Mikor hat évvel ezelőtt Káliéba került, a cigánytelepen bizony rendkívül rosszak voltak az egészségügyi viszonyok. Oltásra is nagycn-na- gyon ritkán hozták csak el a gyerekeket. Azóta Cili néni elérte, hogy nemcsak az egész község, de a cigánytelep gyermekei is az előírt időben megkapják a szükséges védőoltásokat és ma már senki nem emelhet szót a ; gyermekek és a felnőttek tisztasága ellen. Nem hivatkozott ő soha paragrafusokra, nem fenyegetődzött büntetéssel, eredményeit sok-sok szeretettel, utánjárással érte el. A kedves, fiatalarcú őszhajú asszonyt nem véletlenül szeretik és tisztelik az egész községben. Bár már túl lépett a negyedik ikszen, olyan lendülettel, fissességgel beszél legközelebbi terveiről, begy azt bármelyik fiatal megirigyelhetné. Az idei évben szeretné, ha Kalló elnyerné a megye legtisztább községe címet. 1962 óta jól esne, ha ismét elismernék illetékes vezetők, hogy a falu virágokkal, fákkal be- ületett utcái, a legtisztábbak, a legszebbek Nógrádban. M. Z. Az inászói aknaüzem az elmúlt négy hónapban nem teljesítette tervét, 2276 tonnával adós maradt. A Zagyvái Bányaüzem elmaradása (eddig 290 vagon), tehát zömében Inászóra esik. Éppen ezért fontasabb kérdést nem is tűzhetett volna napirendre az üzemi párt végrehajtó bizottság. Két bánya, Királytáró és Székvölgy tartozik ehhez az aknaüzemhez, de az elmaradásban mindegyik részes, sőt abban is, hogy átlagosan 17 kalóriával alacsonyabb fűtőértékű szenet szállítottak. A legfontosabb termelékenységi mutató az egy- műszakra eső összüzemi teljesítmény, csaknem másfél mázsával volt kisebb a tervezettnél. az önköltség pedig nagyobb. Indokok és a valóság Kétségtelen, vannak elfogadható indokok, mint például a sz.kvölgyi bányatüz. a Margit és K;rály-tárók összevonásával kapcsolatos átállási gondok. Iszapolásnál elszivárgó víz nagyobb talpduzzadást okozott, több fenntartási munkát igényelt. Ezek mégis csak részben indokolják az elmaradást, mert vannak más okok is, amelyek jól szervezett, céltudatosabb irányító munkával elkerülhetők lettek volna. A műszaki vezetés hibájául rouató fel, hogy több esetben nem állt kellőszámú munkahely a dolgozók rendelkezésére. Ezenkívül a szállításnál, az anyag- és faellátásban is sok hiba volt. A szervezetlenség, a laza irányító munka jellemezte a létszámgazdálkodást is. Megvolt az akna létszáma, sőt felesleg is, mert kevesebb volt a kieső, ennek ellenére sem volt meg a produktív létszám, ezért nem is lehetett a tervet teljesíteni. A vezetés kapkodó munkájára vezethető vissza ez is csakúgy, mint az amikor a közípkáderek létszámhiányra panaszkodnak, ugyanakkor egyes helyekre, például a szállításhoz, a szükségesnél több embert ÉVEK ÖTA szakember, illetve szakmunkásgondokkal küzd a mezőgazdaság. Pedig szakemberek nélkül nem lenet jól megoldani a termelés növelésének sokrétű, bonyolult feladatát. A mezőgazdaság átszervezése óta nem volt más választás, mint oktatni, művelni s. szövetkezeti parasztságot. s ezzel egyidőben megkezdeni egy fiatal szakember és szakmunkás gárda kinevelését. Nehézség mindkét esetben igen sok jelentkezett. Az idősebbeket már nehezebben lehet rávenni a tanulásra, míg a fiatalok még kevésbé barátkoztak meg a mezőgazdasági hivatással. Az elmúlt években elsőrendű feladatot jelentett a termelőszövetkezeti parasztság képzése. A nehézséget itt az okozta, hogy nagyon sok szövetkezeti tagnál az általános műveltség hiánya megehezí- tette — vagv nem is tette lehetővé — a tudományosabb gazdálkodás, fogalmainak, ismereteinek elsajátítását. Mivel nagyon sok parasztembernek nincs meg az általános iskolai végzettsége sem, igen nehéz a műveltségüket, világnézetüket tovább művelni; Ezekről a kérdésekről betelepítenek. Figyelmeztetést kaptak ezért, sőt el is ismerték a hibát, ennek ellenére vajmi keveset változott a helyzet. Sok bosszúságot okozott a bányászoknak, hogy nem takarították rendszeresen a csilléket. A sorozatos betapa- öás Kedvezőtlenül befolyásolta a minőséget és állandó hiányokhoz vezetett. Ki ne bosszankodna azért, hogy a hónap végén az általa jogosnak vélt csilleszámból levontak, vagy éppen emiatt a prémiumtól esett el. Á kommunista vezetők felelősségéről A végrehajtó bizottság a vita során elsősorban a kommunista vezetők felelősségét vetette fel. Megállapította, hogy nem követtek el mindent a decemberi párthatározat megvalósításáért. Mmd a műszaki, mind a politikai vezetésben hiányoztak az átgondolt intézkedések, a munkát a kapkodás jellemezte. Személy szerint bírálatot kapott Oravccz Vince akna- vezetó, akit a végrehajtó bizottság véleménye szerint túl- tágcssn lekC r. k az apró. mindennapi piculáin k, holott a távlati feladatokkal kellene többet foglalkoznia. Például a munkahelyek időben történő kialakításával. Éppen ezért jobban meg kéne osztani a mndennapi gondokat a bányamesterekkel, főaknászokkal. A műszaki közipkáderek munkájában nagyon sok a javítani való. Némelyiknél mintha hiányozna a kellő felelősségérzet. Nincs joguk eltűrni a fegyelmezetlenséget, de sokszor elnézik azt is, hogy egyesek például másfél órával előbb kiszabjanak. Érvényt kellene szerezni annak, hogy a műszaki középkáder felelős a bánya reábízott részéért, annak rendjéért, az ott folyó munkáért és a beosztottakért. Ha elnéznek a hibák felett, szélgetünk Rakonczai Antallal, a Rétsági Járási Tanács művelődésügyi osztályának vezetőjével. Ebben a járásban — ahol a legtöbb a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezet — igen lényeges kérdésként kezelik a járás vezetői a közös gazdaságok tagságának továbbképzését. Az eddigi eredmények szépek, azonban Rakonczai elvtárs reálisabban szemléli ezeket. — Mezőgazdasági lellegű a tárásuk, nekünk döntően fontos. hogy milyen eredményt érünk el a termelőszövetkezeti parasztság iskolarendszerű oktatásában — mondja. — Az igaz. hogy a jelenlegi művelődési évet megelőző három évben az általános iskolai tanfolyamokon több mint nvolc- száz felnőtt dolgozó vizsgázott le. De egészen más a kép, ha a parasztságot vizsgáljuk. Ugyanis az ötven év alatt lévő parasztjaink nyolcvan százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. EBBEN LATSZIK az eredmények fonákja. Persze azért törvényszerű ez a-« eredmény még akkor is. ha az aránvnak lényegesen jobbnak kellene lennie. Érthető, hogy a felnőtt oktatás mindenekelőtt az ipari dolgozók körében vált kedeltűmi a lazaságokat, ezt nem tudják megvalósítani. A megoldás módja: a jobb munkaszervezés Lényeges változásra van szükség a munkaszervezésben, ha valóban már az első félév végére le akarják törleszteni az elmaradást. Ezt egyénként megígérték a vita során a végrehajtó bizottságnak. Igen fontos, hogy biztosítsák a termelés ütemességét, hogy a szén szállítása már a műszak elején elkezdődjék és nemcsak a második felében. Ez azért is fontos, mert véges a szállítási kapacitás, nem bírja a lökésszerű igénybevételt. A torlódás üresesille hiányt okozhat a bányában, ugyanakkor zavart az osztályozó«. Az ütemes termeléshez viszont az kell, hogy a csapatok ne kirabolva adják át a munkahelyeket váltótársaiknak, hanem beácsolva, lehetőleg el- rooDantva. Ez is munkaszervezés kérdése. A végrehajtó bizottság segítő szándékkal foglalkozott az inászói aknaüzem munkájával, hiszen amilyen élesen bírált, olyan sok tanácsot is rdc't á h'bák kijavításéhoz. Nun látta pálcául biztosítottnak a harmadik negyedéves terv teljesítésének feltételeit, ezért javasolta, hogy a bányaüzem főmérnöke, műszaki csz -„ya, közösen az aknavezetővel, egy héten belül vizsgálják meg ezt a kérdést és tegyenek hathatós intézkedéseket. Nagyobb felelősséggal Az inászóiakon, valamint Székvölgy és Király-táró vezetőin és minden egyes dolgozóján múlik, hogyan tudnak úrrá lenni a gondokon. Tennivaló bőven akad, de elsősorban a szemléletben kell változást elérni. Nagyobb felelősségérzettel az eddiginél sokkal jobb irányítással és munkával ki lehet küszöbölni a csorbát. veltté, amit persze az is befolyásolt hosv az üzem0» kötelezővé tették munkásaiknak az iskola elvégzését. A közös gazdaságokban má« a helyzet. Nincs kötelező jelleg, s még a jobb megélhetésnek, a kedvezőbb beosztás elnyerésének is csak jelentéktelen százalékában a továbbtanulás az elsődleges útja. A helyzettel azonban nem lehet megalkudni, illetve nem lehetett megalkudni. Ha sok akadállyal is, de szívósan folyik a harc j termelőszövetkezeti parasztság iskolai oktatásba való bevonásáért. — Erre a művelődési évre kétszázötvenen Irtakoztak be a járásból — tájékoztat az osztályvezető — de ebből csak hatvanén termelőszövetkezetiek. Sajnos a lemorzsolódás elég nagy, s a kimaradók legnagyobb része éppen a szövetkezeti parasztok közül kerül ki. Bonyolult vizsgálatokkal lehetne keresni az okokat: miért nem akarnak tovább tanulni? Segítenek-e azoknak, akik vállalják a tanulást? Méltányolják-e a későbbiekben a magasabb iskolai végzettséget? Mindezek — s még más összetevők is — jelentősen befolyásolják a termelőszövetkezeti parasztok tanulási kedvét Csak egyetlen dolgot szeretnék megieevezni — mondja Rakonczai elvtárs Igen rossz a példamutatás. A termelőszövetkezeti brigádvezetők között is igen sok az olyan, akinek nincs me® az általános iskolai végzettsége. Ilyen közös gazdaságban várhatunV-e Bodó János Helyes törekvések a rétsági járásban A falusi emberek műveltségéért í¥esze semmi, fogd meg* jél Már a helyét Is kiszemelték- A terület „tulajdonosával” pedig tavaly megállapodtak. Az volt az egyezség, hogy a miskolci mélyfúrók átadják a Nógrád megyei Építőipari Vállalatnak Bagiyasalján levő, régóta kihasználatlanul álló telepüket. Cserébe kapnak négy, csővázas raktárépüietet. A nógrádiak meg is rendeltek Kecskeméten a csőszerke- zetet, a vállalat egyik mérnöke pedig hozzálátott, hogy megtervezze a régóta áhított és sokféle szempontból égetően szükséges központi betontelepet. Amelyet itt, ezen a baglyasi teliken rendeztek volna be. Aztán, a minap egy levél érkezett Miskolcról. A csővázas barakokat köszönettel átvették, de a baglyasi telepet, sajnos nem adják... Ez az, ugye, amire nálunk azt mondják: nesze semmi, fogd meg jól! Szóval, betontelep megint nem lesz- Pedig, milyen szép tett volna egy központi telepen osztályozott kavicsból ellenőrzött technológiával előállítani a legkülönbözőbb minőségű keverékeket, s aztán gépkocsikon az építkezésekre szállítani. Micsoda nyereség időben, költségekben, minőségben! És micsoda könnyebbség az építésvezetőségek számúra’ És mennyivel jobb lett volna itt rakodni, mint a vásár- - rrözött levő n"1-c1'1 "év- nál! Arrrlv eg<' tó! int, már szintén nincs. Mert a városi tanács határozata megszüntette ezt az ideiglenes rakodóteret. a vasút pedig a mellékvágányt. A helyzet aggasztó. A képzeletben sóderhalmok jelennek meg minden vasútállomáson — Selyptől Salgótarjánig. Ahol csak talpalatnyi hely van. Emelkednek a szállítási költségek- fekbérek, kötbérek, akadozik az építkezés. Azt mondják, aki keres — talál. Ezért hát megkezdődött a keresgélés új terület után. Zagyvaöél falván, a vasúc és a műút között rá is akadtak egy területre, amelyen a központi betontelen, de még a mésztelep is megvalósítható. Eevetlen akadálya a megvalósításnak, hogy hiányzik egy körülbelül nyolcszáz méteres mellékvágány, egy leágazásCsakhogy ennek a sínpárnak, s még az egyéb hozzávalónak a megépítéséhez körülbelül kétmillió forint kellene. Kétmillió! Nem két kratcár az kérem. A takarékosság évében... Hoz ez nektek valami nyereséget? — kérdezték a főigazgatóságon- Nem hoz — mondták a tarján iák — de megkímélné a népgazdaságot óriási többlet kiadásoktól. Népgazdaság! Nem azt kérdeztük. Hanem azt, hoz-e... Nem? Na látjátok. Akkor nincs kétmillió. Kérték a beruházót, hátha adna ő pénzt a mellékvágányhoz. Még a vasutat is kérték, segítsen . .. Hiszen annak sem mindegy, hogy a talbot-kocsik visszafelé, Tarjánba nem üresen, hanem sóderral megrakva futnak. Hogyne! — mondták a vasútnál, nagyon szívesen megépítjük a mellékvágányt. De pénzünk az nincsen rá. Nem a mi beruházásunk .. • Hát, ez ugye megint: nesze semmi, fogd meg jól. Deliét, igaz is. Nem kis pénz az a kétmillió. Nem lehet csak úgy, a szögről leakasztani. És azután, nincs is itt kérem semmi baj. Mert- úgy van az, hogy az anyagot Salgótarjánba. mondjuk, nem Salgótarjánból száll fi jak, hanem teszem azt Pásztóitól: azért többet fizet a beruházó. Fizethet: van törvény, amely ezt megengedi, nincs törvény, amely tiltaná. S ha a beruházó többet fizet, a rubrikákban emelkedik az építőipari vállalat termelési értéke. Ráadásul, anélkül, hogy azért különösképpen megdolgozna. Hogy az ilyen termelési értékemelkedés: népgazdasági szempontból nesze sémim, fogd meg jól? És hogy ezt mindenki tudhatná...? Tudják, persze, mindenki tudja. De mit csináljunk, ha ez az egész központi betonos mésztelep probléma olyan rosszkor jött. Épp a takarékosság évében... 1 A csehszlovák tudomány sikerei A jelenlegi tudományos egyik legelőkelőbb hely Ja- eredmények sorrendjében az roslav Heyrovsky akadémikust illeti meg, aki 1959-ben ! az elektrolitikus folyamatok I új kutat&si eljárásért Nobel- dijat kapott. Jaroslav Heynagy lelkesedést a tanulás iránt a tagság részéről? VALÓBAN A VEZETŐKKEL kellene kezdeni a beiskolázást. Már azért is. mert az iskolázatlan vezetők sok helyen nem szívesen veszik, ha a beosztottak tanulnak — léinek, hogv tudásuk révén ők kerülnek a helyükbe. Gyökeres változást azonban csak további szívós munkával tehet elérni. Ezt is csak úgv. ha a termelőszövetkezeti tagok beiskolázása nemcsak a pedagógusokra marad — mintegy albérletben —, hanem az oktatási szervek munkáját támogatták a mezőgazasági szervek is. — Ebben, illetve a következő iskolai évben szeretnénk mélyreható vátozásokat elérni — mondja az osztályvezető. — Szeretnénk biztosítani. hogy minden termelőszövetkezeti vezető végezze el az általános iskolát, s több legven a női tag is a tanulók között. A tanulásra eddig beszervezettek majdnem negyven százaléka termelőszövetkezeti tag de még ez is kevés, a feladat nagyságához mérten. Jobb eredményt azonban csak akkor tudunk elérni ha segit a járási mezőgazdasági osztály és segítenek a közös gazdaságok vezetői is. NAGYOK A FELADATOK a rétsáffi járásban. Valószínű azonban how a további előrehaladás is gyorsabb lesz. A tervek és az elhatározások legalábbis ezt akariák igazolni. Vártér Ánrtrés rovsky akadémikus, a Károly Egyetem fizllta-kémia professzora, polarograf néven ismert műszert szerkesztett, amely automatikusan feljegyzi az elektrolízises oldalon áthaladó áram intenzitást és feszültségi görbéjének folyamatát. Saját módszere és annak módosítása alapján felépítette az elméleti és alkalmazott elektrokémia új, nagy területét, amely Polarográfia néven ismert. Csehszlovákiában és más országokban iparilag előállított polarográ- fiai műszerek jeleneg miniden kémiai laboratóriumban és minden nagyobb ipari vállalatnál megtalálhatók. A polarográfiát nemcsak a fizikai-kémiai jelenségek elméleti kutatásánál, hanem a gyakorlati elemzésben is alkalmazzák, ahol sok esetben óriási méretű hatékonyságfokozódást és megtakarításokat eredményezett; különösen egyes ipari eljárások ellenőrzésében és automatizálásában, az orvosi gyakorlatban, stb. A csehszlovák fizika-kémia további, világviszonylat ban is híres, képviselője Rudolf Brdicka akadémikus aki új polarográfiai módszert dolgozott ki a vérsavó inuko- proteidjeinek megállapításával kapcsolatban. A Brdicka reakció és máj- és daganat megbetegedések vizsgálatában nagyjelentőségű.
