Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)
1965-05-20 / 117. szám
....... - —r................................ ..................— • —----— ' ..... .......*------------" " V" Í965. május 2n csüfört!5& JTŐGR ÄTJ 3 A lucerna első kaszálása Takarmánynövényeink közül lucerna adja a legtöbb fehérjét, éppen ezért nagyon fontos, hogy valamennyi gazdaságban időben betakarítsák. A kaszálás időpontját nem a naptár szabja meg, hanem a takarmány állapota. A korszerű betakarítás első feltétele, hogy a lucerna első kaszálását zöldbimbós állapotban kezdjük meg, mert így értékesebb, emésztő fehérjében gazdagabb takarmányt kapunk. Ezért szakítanunk kell azzal az általánosan elterjedt nézettel, hogy a legnagyobb szénahozam elérése akkor biztosítható, ha a lucernát java virágzásban kaszáljuk. Ezzel az eljárással a lucerna első kaszálása nagyobb tömegű szénát és több keményítőértéket ad ugyan, de kevesebb fehérjét tartalmaz. A korai első kaszálással nemcsak emészthető fehérjéd ben gazdagabb szénát kapunk, hanem előbbre hozzuk a második kaszálás idejét is. Ez az előbbrehozás kihat az egész évi termelés betakarítására, ugyanis a harmadik kaszálás időpontja is előbb érkezik el, s kedvező időjárás esetén lehetőség van a negyedik kaszálásra is, ami 15-20 százalékos terméstöbb- letet jelent. Az újtelepítésű lucerna első kaszálását még fiatalabb fejlődési szakaszban kell megkezdeni. A borsóval telepített tucemát a borsó virágzásának kezdetén helyes először megkaszálni. Helytelen gyakorlat, hogy harmatos. vagy megázott lucernát szénának kaszálnak. A nedvesség ugyanis az álló növényzetről gyorsabban párolog el, mint a renden fekvőről. A kaszálással tehát várni kell, amíg a harmat félszárad. A tarlómagasságra különösen ügyelni kell, mert a túl alacsony, vagy túl magas tarlók jelentős veszteségeket okozhatnak. Nem szabad a lucernaföldet „leborotválni”, mert az egész év folyamán a növényzet gyengén, lassan fejlődik, esetleg ki is pusztulhat. A háztájiban adott lucerna táblák védelmében helyes, ha a tagok a mindennapi fogyasztáshoz szükséges mennyiséget, kaszával vágják le. A tépéssel ugyanis a lucerna élettartamát rövidítik meg. Lucerna esetében az első évben 10-12 centiméteres, a második és a következő években 4-5 centi- méteres tarlómagasság a kívánatos. A lucerna betakarításánál az állványos és a szellőzte- téses a követendő szénakészítési eljárás. Több fehérjéhez jutnak így az állatok és a kaszálást követő két-háwwn napon belül általában üreg a tábla, ami a műtrágyázást, ápolási és növényvédelmi munkák gyors elvégzését teszi lehetővé. A levélpergés nélküli betakarítással gyakorlatilag a kártevők tömegét is lehordjuk a tábláról, így zavartalanul fejlődhet az új növendék. Barlai Gábor Bevált cs szakosított gépjavítás Nógrád megye néhány gépállomásán két éve szakosították a gépjavítást. A két év tapasztalatai bebizonyították, hogy a javítási módszer hasznos, ezért az idén már a legtöbb gépállomás ennek alapján végzi a téli gépjavítást. Az Érsekvadkerti Gépjavító Állomáson a szakosítás szerint Szuoer-Zetor traktorok javításával foglalkoznak. Az első évben egy-egy traktorra fordított javítási idő átlagosan meghaladta a háromszáz órát. Tavaly már lényegesen több traktort javítottak az állomáson, mint korábban, s a szalagrendszerű munka azt eredményezte, hogy átlagosan 220 órára csökkent egy-egy Szuper-Ze- tor javítási ideje. Ezzel a módszerrel lényegesen csökkentek a gépjavító állomáson az alkatrészellátás gondjai is. Lényegében egykét traktortípus alkatrészeit kellett beszerezniük,s ez azt eredményezte, hogy folyamatosabbá vált az anyagellátás gyorsabbá a munka, mint a korábbi években volt. Együtt a város lakóival Beszélgetés Tömbös Mártonnal, a Balassagyarmati Városi Tanács VB elnökével Energikus ember Lombos A munkái választ vár! Nemrég a szocialista brigádvezetők megyei értekezletén az egyik felszólaló úgy tette fel a kérdést: — Van itt valaki, akire tartozik? A munkahelyén, üzemében tapasztalt visszásságokról beszélt. Felszólalása válasz nélkül maradt. Miért? Nem volt ott Illetékes vezető, aki a helyzet ismeretében elfogadható választ adhatott volna. Igaz, vasárnap volt. Azért, bogy ne legyen termeléskiesés. Az egyszerű emberek, a szocialista brigádvezetők és tagok nem sajnálták a szabad időt, fáradságot, ott voltak, de a meghívott vezetők — tisztelet a kivételnek — alig jelentek meg. Gondok, bajok akadnak mindenütt. Megszoktuk már, hogy az emberek bátran véleményt mondanak a hibákról, javaslatokat tesznek a közös ügy érdekében. Mégis tapasztalni máskor is, hogy elhangzanak vélemények, javaslatok, de azok hatástalanok maradnak, mert nem kapnak rá az emberek még kielégítő választ sem, nemhogy intézkedéseket tennének. Erre vezethető vissza az a jelenség is, hogy például, a termelési tanácskozások egyes helyeken nem érik el a kívánt színvonalat, az érdektelenség lesz úrrá. — Minek szóljak, ha úgy sincs foganatja? — tartja a munkás ilyen esetben. A szocialista brigádok értekezletén például valamennyi bányász felszólaló sürgette, hogy vizsgálják felül a premizálási módszert. Bizonyára volt ezzel kapcsolatban egy sor téves nézet is, a jogosnak látszó panaszok között, de nem volt ott senki, aki érdemben választ tudott volna adni ezeknek az embereknek. Az értekezleteket mindig valamilyen cél érdekében szervezik és nem azért, hogy feleslegesen rabolják az emberek idejét. így volt ez a szocialista brigádvezetők értekezletén is. Az egyszerű munkás megtiszteltetésnek vette, hogy meghívták és elment. A meghívott vezetőknek akárhogy vesszük is, az ezen való részvétel kötelesség lett volna. B. J. Márton, a Balassagyarmati Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának új elnöke. Szinte fáradhatatlan. Ami Kor bekopogtattunk hozzá, ügyfeleivel volt elfoglalva. Uj funkciójában az első fogadónapot tartotta. Csúcsforgalma volt. Az emberek egymásnak adták az ajtó kilincsét. Többen bir- tokháborítási ügyben keresték fel az elnököt. Két szomszéd telekvitájában nehéz igazságot tenni. Mások a tanács igazgatási osztályán hozott határozat ellen appelláltak. Sokan jöttek lakásépítési ügyben. A tanács ugyanis azt akarja, hogy a beltelkeken több szintes lakás épüljön. A tulajdonosokat természetesen kártalanítják. Akadnak azonban, akik ezt nem értik meg, görcsösen ragaszkodnak korábbi elképzeléseikhez, a az építési tilalom feloldását kérik. De elhangzott itt kérés lakáskiutalásra, gyermek elhelyezésre, néhányan új állásba kívánkoznak. Ahhoz, hogy mindenki megelégedve hagyja el az elnöki szobát, türelemre van szükség. Lombos Márton pedig ezzel is rendelkezik. Jó emberi tulaj- . donság. Amíg a fogadónap tartott, én is hallgathattam az emberek panaszait, s vaskos papír- köteg között lapozgathattam. A Minisztertanács rendeletéi, utasításai. Törvények, amelyeket a tanács alkotott. —, Szükséges, hogy megismerjem a rendeletieket — fordult hozzám, amikor kis szünet következett be. — Megfelelő, helyes intézkedéseket csak a törvények birtokában hozhatok. Ügy érzem ez az egyik legfontosabb a munkámban. Azt már korábban megtudtam, hogy a balassagyarmati városi tanács új elnökének első lépése az emberek megismerése volt. Beosztottjait a hivatalban kereste fel. Mindenkivel szót váltott. A munkáról, egyéni életéről, gondjáról, bajáról, öröméről beszélgetett. Mindenkiről szinte mindent tudni akar. Jó munkát csak így várhat az apparátus dolgozóitól. Elmondta terveit. De nem hallgatta el azt sem, hogy rendnek, fegyelemnek kell lenni a munkában. ö segít, de azt várja, hogy őt is segítsék. Dél már jóval elmúlt., amikor magunkra maradhattunk. A kérdés is adott volt. Mit lehet egy új elnöktől kérdezni? — Igen, a terveim. Mindenki mondhatná, hogy új seprő, jól seper. En nem ezt vallom. Amit teszek, a közösségért teszem. Vannak itt megkezdett munkák. Ezeket kell sürgősen megvalósítani. Vegyük csak sorjába.^ Hatalmas térképet terít az asztalra. Az új Balassagyarmat bontakozik ki az ember előtt. — Egyik legnagyobb gondunk a lakás. Az már biztos, hogy ez év augusztusában megkezdjük a 41 lakásos épület építését. Átadására azonban csak a jövő év augusztusában kerül sor. A harmadik ötéves tervben további lakások épülnek a várókban. Amit azonban már most fokozni szeretnénk. A város lakásgondjának megoldását nagyszerűen szolgálja a KISZ lakásépítési akciója. Míg ezelőtt két évvel csak hat, az elmúlt esztendőben már húsz, az idén pedig további hetvenkét KISZ lakás épül fel a Süvitőn. A tanács segíti ezt a tevékenységeit. Először azzal, hogy so- ronkívül biztosítja a telket. Segít az anyag beszerzésében is. Másodszor azzal, hogy építettünk oda egy négy tantermes iskolát, kivezettük a vizet, új utat létesítettünk, az utakon pedig higanygőz lámpák világítanak Tehát minden adott ahhoz, hogy ezen a területen további lakások épüljenek saját erőből, a tanács segítségével. — Másik igen nagy problémánk a közművesítés. Ez szoros tartozéka a további lakásépítkezésnek, sőt üzemek telepítésének. Sajnos e téren eddig nem tudtunk lényegesen előbbre lépni. Most, nagy utánjárásra azt ígérték, hogy júliusra megkapjuk a közművesítés teljes tervét. Így jövőre megkezdhetjük ezt a munkát is. Először a derítőket, utána a gerincvezetéke* építjük meg. — Balassagyarmat kiemelt város lett, mit jelent ez? — vetettem közbe. — Mint kiemelt város, kaptunk két és fél miliő forintot Balassagyarmat szépítésére. Ebből a pénzből korszerűsítjük a város fő utcájának villamoshálózatát. Kandelábereket szerelünk feL Parkokat, jászótereket létesítünk; több ezer virágot ültetünk ki a városba. Feltétlen korszerűsíteni kívánjuk a város üzlet- hálózatát. Nagy egységeket hozunk létre. A Bajcsy-Zsilinsz- ki utcában úgynevezett ÁBC rendszerű üzletházat létesítünk már jövőre. Kitelepítjük a belvárosban, elsősorban a fő utcán meglevő raktárakat, A volt zsákraktár helyén élelmiszer boltot nyitunk. A beszélgetés az üzemek fejlesztése irányába terelődött. Lombos Márton ezekről is nagy lelkesedéssel beszélt. — Az csak örömünkre szolgál, hogy o városban lényegében megoldottuk a női és férfi munkaerő problémát. Most azt akarjuk, hogy a környékbeli községek munkaerőgondját is megoldjuk. Balassagyarmat, ha nem is máról holnapra, de könnyűipari gócpont lesz. Bővítésre kerül a porcelángyár. A termelést mintegy ötven százalékkal kívánjuk növelni. A Finomkötött- arugyár is megkapta az előzetes terület felhasználási engedélyt, s ha minden az elképzelés szerint történik, ezer fős üzemet létesítünk. A íőr- fiak részére újabb munkaal- Iialmat biztosít majd az Ipoly szabályozása. A hídépítők mar ebben a hónapban felvonulnak Balassagyarmatra, huszonnyolc millió forinttel megkezdjük east a nagyon régen várt es igen nagy munkát. A tanácselnök fontos feladata, hogy megvalósuljanak a tervek, elképzelések. Lombos Márton már az első napoktól bizonyította: fáradságot nem ismert a közösség érdekében. De van itt más is. A tanácstagok munkája Eddig valóban gyenge volt a tanács tömegmunkája. Ezen is gyökeresen változtatunk. Állandó kapcsolatunk kell legyen elsősorban a tanácstagokkal, de a választói polgárokkal is. Ezért azt kívánjuk, hogy az egyes állandó bizottságok munkája legyen aktívabb. Legyen szorosabb az együttműködésük a szakosztályokkal. Üj ember még beosztásában Lombos Márton. A város azonban ismeri, mint ahogyan 6 ismeri o várost. Közösen pedig sokra, képesek. Somogyvári László A pártszervezet a szövetkezeti demokrácia őre A közös gazdálkodás éved nemcsak a határ külső képében, s távolról sem csupán a gazdálkodás anyagi eredményeiben hoztak változást, hanem a gazdák szemléletében is. A szövetkezeti gazdálkodás gyakorlata nyomán a múlt ködébe veszett egész sor szorongást keltő balhiedelem,' amelyekkel terhelten kezdtek a szövetkezetek tagjai az új életet. Nem állíthatjuk, hogy ma már minden szövetkezeti tag megtalálta helyét a közösben, de senki sem tagadhatja, hogy ma milliónyi — hajdan magának élő — paraszt- gazda sajátjává vált a tudat, hogy társaival együtt, gazdája, tulajdonosa a szövetkezetnek. Nem magától ment végbe ez a változás. ■ A kommunisták, a szövetkezeti pártszervezetek szívós, kitartó munkája kellett ahhoz, hogy a dolgozó parasztok rendszerertete és igazságérzete a demokrácia „megtanulásával”, a „beleszólás” lehetőségének és hasznosságának felismerésével párosuljon. Évek munkája kellett ahhoz, hogy a szövetkezeti tagok az elnökben, a főagro- nómusban, a brigádvezetőikben a . bizalmukkal megtisztelt gazdasági vezetőt lássák, aki társuk a gazdálkodásban, megbízatása folytán vezeti a közös ügyeket, de egyébként mindenért felelős a tagok előtt. Ha most azt mondhatjuk: a közös gazdaságok tagjainak többsége a szövetkezet lényegéből fakadó demokratikus jogok tudatában él és dolgozik, az mindenekelőtt, annak köszönhető, hogy pártszervezeteink — kötelességüknek megfelelően — őrködnek afölött, hogy mindenütt betartsák a szövetkezeti demokrácia elvét. A kétségtelen eredmények ellenére mégsem állíthatjuk, hogy a pártszervezetek kimerítették azokat a lehetőségeket, amelyeket a demokrácia helyes alkalmazása a gazdálkodás fejlesztésében, a vezetők munkája hatékonyságának fokozásában, a tagok tudatának formálásában nyújt. A szövetkezeti demokrácia kibontakoztatásához azzal nyújtanak a legnagyobb segítséget a kommunisták, ha mindenekelőtt a pártszervezeten belüli demokráciát biztosítják. így mutatnak példát a szövetkezet egész tagságának. A szövetkezeti pártszervezet ellenőrzést gyakorol a gazdasági vezetők munkája, tevékenysége, vezetési módszere fölött. A pártszervezet sohasem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a demokrácia a szövetkezetekben — nem formaság, az a szövetkezet vezetésének legfontosabb elve, s egyben a jő gazdálkodás elengedhetetlen emelője. Ennek betartására ösztönözni, az egyik legfontosabb kommunista kötelesség a szövetkezetekben. Írott szabályok rögzítik a szövetkezet vezető szerveinek, a közgyűlésnek, az igazgatóságnak, az ellenőrző bizottságnak, az elnöknek jogkörét és feladatát. Vezetni, általában nem kis feladat, demokratikusan vezetni pedig művészet Nos, a legjobb szövetkezetek vezetői már megtanulták a módját, miként lehet a szövetkezeti demokráciában rejlő lehetőségeket a leggyümölcsözőbben felhasználni. Hányszor találkozhatunk mégis elnökökkel — főleg nagy munkaidőben — akik a hozzájuk fordulókat azzal hárítják el: „ugyan, hagyjál barátom, hisz’ azt sem tudom, hol áll a fejem, annyi a gondom:” Pedig, ha a kommunisták az ilyen elnöknek azt tanácsolják, hogy gondjaival forduljon a tagokhoz, biztosan sikerülne megosztania a gondokat, a feladatokat. Van olyan végletes eset is, amikor az elnök, — ha kell, ha nem, — közgyűléssel szavaztat meg minden intézkedést, hogy ne kelljen neki magának vállalnia a felelősséget. Egyik nem él, a másik visszaél a demokrácia lehetőségeivel. Világos hogy azok a vezetők gondolkodnak helyesen, akik igazukról igyekeznek meggyőzni a tagokat: érvelnék, vitatkoznak helyesnek ítélt elgondolásaik mellett, de tanulnak is a goktól, felismerik a józan, tárgyilagos javaslatokat, s képesek saját elgondolásaikat, a többség akaratával egy közös akarattá ötvözni. A szövetkezeti demokrácia betartása vagy be nem tartása természetesen nem az évszakok függvénye Mégis, némi megengedhető túlzással mondhatjuk: a nagy munkák idvj>>, a demokratikus vezetés próbája a szövetkezetekben. Télen nem igen szokott baj lenni. Amíg a határt hó borítja, a legtöbb szövetkezet tagjai órákig is elvitatkozgatnák a végzett munka tanulságairól, az újabb célokról. S bár a vezetőknek jócskán ad munkát télen is a zárszámadás, a tervkészítés és a tél napi gondjai, mégis gyakran módját ejtik, hogy szót értsenek a tagokkal is erről-arrpíL S tökéletesen helyénvaló, ha a tagok azt akarják, nyáron is legyen szavuk, akkor is beleszólhassanak a vezetés ügyeibe, megjegyzéseikkel, javaslataikkal segítsék a közöst, s ellenőrizzék választott képviselőik útján, hogyan sáfárkodik a vezetőség a közösség vagyonával. A legjobb szövetkezetekben a pártszervezet még a munkák dandárja idején is talál módot a tanácskozásira a tagokkal, őrködik afölött, hogy minden vezető igazodjék a demokratikus vezetés követelményeihez. Amikor a kommunisták ■ggyűlésükön beszámoltatják as elnököt, vagy az agronőmust egyes folyó múmiák helyzetéről, s ha olykor figyelmeztetnek is egyes vezetőket a demokrácia követelményeinek betartásaira, akkor az egész szövetkezeti tagság érdekében leseik ezt Xtt-ott előfordulj hogy egyes szövetkezeti vezetők — főleg akiknek vezetési gyakorlatában eluralkodott a parancsolgatás — nem szívesen veszik, ha a pártszervezet vezetősége, vagy taggyűlése beszámoltatja őket Nos, a pártszervezetek, a kommunisták helyesen teszik, ha ilye« esetekben a felsőbb pártszervek segítségét is igénybe veszik, hogy választott vezetőiket a demokratikus vezetés módszereire szoktassák. A szövetkezetben nincs helye parancsolgatásnak, és parancsokkal igazgató vezetőknek. Ott csak egyetlen parancs létezik: a közösség érdedre és akarata. Csak a demokratikus vezetés ad lehetőséget és erkölcsi alapot ahhoz, hogy a szövetkezet vezetői következetesen harcoljanak az olyan szemlélet és gyakorlat ellen, amely a szövetkezeti demokráciát anarchiává akarja változtatni. Egyesek száján még ma is könnyen kiszalad a meggondolatlan mondás: „nem érdekel, nem az enyém!" Az ilyen szemlélet és gyakorlat természetesen ugyanúgy sérti a közösség érdekeit, mint a parancsolgatás, ezért érthető, hogy a kommunisták ez ellen is harcolnak. Őrködni nagy munkák ideien afölött, hogy a szövetkezet tagjainak véleménye, javaslata vagy kri- likája meghallgatást nyerjen, igen fontos kommunista kötelesség a szövetkezetekben. Ahol minden tsz- tug érzi, hogy gazdája a szövetkezetnek, józan tárgyilagos véleményének súlya van, ott jó a hangulat akkor is, ha sűrűsödnek a tennivalók. S a jó hangulat nemcsak önmagában jó, hanem arra is, hogy szélesen kibontakozzék a szövetkezeti gazdák alkotó kezdeményezése. Formálni, védeni a demokratikus légkört a szövetkezetekben pártunk tagjainak ndmesak kommunista kötelességük, de egyben olyan tett is, amely később gazdag termést hoz a közösség javára. Tóth Pál
