Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)

1965-05-20 / 117. szám

....... - —r................................ ..................— • —----— ' ..... .......*------------­" " V" Í965. május 2n csüfört!5& JTŐGR ÄTJ 3 A lucerna első kaszálása Takarmánynövényeink kö­zül lucerna adja a legtöbb fehérjét, éppen ezért nagyon fontos, hogy valamennyi gaz­daságban időben betakarít­sák. A kaszálás időpontját nem a naptár szabja meg, hanem a takarmány állapota. A kor­szerű betakarítás első felté­tele, hogy a lucerna első ka­szálását zöldbimbós állapot­ban kezdjük meg, mert így értékesebb, emésztő fehérjé­ben gazdagabb takarmányt kapunk. Ezért szakítanunk kell azzal az általánosan el­terjedt nézettel, hogy a leg­nagyobb szénahozam elérése akkor biztosítható, ha a lu­cernát java virágzásban ka­száljuk. Ezzel az eljárással a lucerna első kaszálása na­gyobb tömegű szénát és több keményítőértéket ad ugyan, de kevesebb fehérjét tartal­maz. A korai első kaszálással nemcsak emészthető fehérjéd ben gazdagabb szénát ka­punk, hanem előbbre hozzuk a második kaszálás idejét is. Ez az előbbrehozás kihat az egész évi termelés betakarí­tására, ugyanis a harmadik kaszálás időpontja is előbb érkezik el, s kedvező időjá­rás esetén lehetőség van a negyedik kaszálásra is, ami 15-20 százalékos terméstöbb- letet jelent. Az újtelepítésű lucerna el­ső kaszálását még fiatalabb fejlődési szakaszban kell megkezdeni. A borsóval tele­pített tucemát a borsó vi­rágzásának kezdetén helyes először megkaszálni. Helyte­len gyakorlat, hogy harma­tos. vagy megázott lucernát szénának kaszálnak. A ned­vesség ugyanis az álló nö­vényzetről gyorsabban páro­log el, mint a renden fekvő­ről. A kaszálással tehát várni kell, amíg a harmat félszá­rad. A tarlómagasságra különö­sen ügyelni kell, mert a túl alacsony, vagy túl magas tar­lók jelentős veszteségeket okozhatnak. Nem szabad a lucernaföldet „leborotválni”, mert az egész év folyamán a növényzet gyengén, lassan fejlődik, esetleg ki is pusz­tulhat. A háztájiban adott lucerna táblák védelmében helyes, ha a tagok a min­dennapi fogyasztáshoz szük­séges mennyiséget, kaszával vágják le. A tépéssel ugyan­is a lucerna élettartamát rö­vidítik meg. Lucerna eseté­ben az első évben 10-12 cen­timéteres, a második és a következő években 4-5 centi- méteres tarlómagasság a kí­vánatos. A lucerna betakarításánál az állványos és a szellőzte- téses a követendő szénakészí­tési eljárás. Több fehérjéhez jutnak így az állatok és a kaszálást követő két-háwwn napon belül általában üreg a tábla, ami a műtrágyázást, ápolási és növényvédelmi munkák gyors elvégzését te­szi lehetővé. A levélpergés nélküli betakarítással gyakor­latilag a kártevők tömegét is lehordjuk a tábláról, így za­vartalanul fejlődhet az új növendék. Barlai Gábor Bevált cs szakosított gépjavítás Nógrád megye néhány gép­állomásán két éve szakosí­tották a gépjavítást. A két év tapasztalatai bebizonyították, hogy a javítási módszer hasz­nos, ezért az idén már a leg­több gépállomás ennek alap­ján végzi a téli gépjavítást. Az Érsekvadkerti Gépjaví­tó Állomáson a szakosítás szerint Szuoer-Zetor trakto­rok javításával foglalkoznak. Az első évben egy-egy trak­torra fordított javítási idő átlagosan meghaladta a há­romszáz órát. Tavaly már lé­nyegesen több traktort javí­tottak az állomáson, mint korábban, s a szalagrendszerű munka azt eredményezte, hogy átlagosan 220 órára csökkent egy-egy Szuper-Ze- tor javítási ideje. Ezzel a módszerrel lényege­sen csökkentek a gépjavító ál­lomáson az alkatrészellátás gondjai is. Lényegében egy­két traktortípus alkatrészeit kellett beszerezniük,s ez azt eredményezte, hogy folyama­tosabbá vált az anyagellátás gyorsabbá a munka, mint a korábbi években volt. Együtt a város lakóival Beszélgetés Tömbös Mártonnal, a Balassagyarmati Városi Tanács VB elnökével Energikus ember Lombos A munkái választ vár! Nemrég a szocialista bri­gádvezetők megyei értekezle­tén az egyik felszólaló úgy tette fel a kérdést: — Van itt valaki, akire tartozik? A munkahelyén, üzemében ta­pasztalt visszásságokról be­szélt. Felszólalása válasz nél­kül maradt. Miért? Nem volt ott Illetékes vezető, aki a hely­zet ismeretében elfogadható választ adhatott volna. Igaz, vasárnap volt. Azért, bogy ne legyen termeléskiesés. Az egy­szerű emberek, a szocialista brigádvezetők és tagok nem sajnálták a szabad időt, fá­radságot, ott voltak, de a meghívott vezetők — tisztelet a kivételnek — alig jelentek meg. Gondok, bajok akadnak mindenütt. Megszoktuk már, hogy az emberek bátran vé­leményt mondanak a hibák­ról, javaslatokat tesznek a kö­zös ügy érdekében. Mégis ta­pasztalni máskor is, hogy el­hangzanak vélemények, javas­latok, de azok hatástalanok maradnak, mert nem kapnak rá az emberek még kielégítő választ sem, nemhogy intéz­kedéseket tennének. Erre ve­zethető vissza az a jelenség is, hogy például, a termelési tanácskozások egyes helyeken nem érik el a kívánt szín­vonalat, az érdektelenség lesz úrrá. — Minek szóljak, ha úgy sincs foganatja? — tartja a munkás ilyen esetben. A szocialista brigádok érte­kezletén például valamennyi bányász felszólaló sürgette, hogy vizsgálják felül a premi­zálási módszert. Bizonyára volt ezzel kapcsolatban egy sor téves nézet is, a jogosnak látszó panaszok között, de nem volt ott senki, aki érdemben választ tudott volna adni ezek­nek az embereknek. Az értekezleteket mindig va­lamilyen cél érdekében szer­vezik és nem azért, hogy fe­leslegesen rabolják az embe­rek idejét. így volt ez a szo­cialista brigádvezetők értekez­letén is. Az egyszerű mun­kás megtiszteltetésnek vette, hogy meghívták és elment. A meghívott vezetőknek akár­hogy vesszük is, az ezen való részvétel kötelesség lett vol­na. B. J. Márton, a Balassagyarmati Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának új elnöke. Szinte fáradhatatlan. Ami Kor be­kopogtattunk hozzá, ügyfelei­vel volt elfoglalva. Uj funk­ciójában az első fogadónapot tartotta. Csúcsforgalma volt. Az emberek egymásnak adták az ajtó kilincsét. Többen bir- tokháborítási ügyben keresték fel az elnököt. Két szomszéd telekvitájában nehéz igazságot tenni. Mások a tanács igazga­tási osztályán hozott határo­zat ellen appelláltak. Sokan jöttek lakásépítési ügyben. A tanács ugyanis azt akarja, hogy a beltelkeken több szin­tes lakás épüljön. A tulajdo­nosokat természetesen kárta­lanítják. Akadnak azonban, akik ezt nem értik meg, gör­csösen ragaszkodnak korábbi elképzeléseikhez, a az építési tilalom feloldását kérik. De elhangzott itt kérés lakáskiu­talásra, gyermek elhelyezés­re, néhányan új állásba kí­vánkoznak. Ahhoz, hogy mindenki meg­elégedve hagyja el az elnöki szobát, türelemre van szükség. Lombos Márton pedig ezzel is rendelkezik. Jó emberi tulaj- . donság. Amíg a fogadónap tartott, én is hallgathattam az embe­rek panaszait, s vaskos papír- köteg között lapozgathattam. A Minisztertanács rendeletéi, utasításai. Törvények, amelye­ket a tanács alkotott. —, Szükséges, hogy megis­merjem a rendeletieket — for­dult hozzám, amikor kis szü­net következett be. — Meg­felelő, helyes intézkedéseket csak a törvények birtokában hozhatok. Ügy érzem ez az egyik legfontosabb a mun­kámban. Azt már korábban megtud­tam, hogy a balassagyarmati városi tanács új elnökének el­ső lépése az emberek megis­merése volt. Beosztottjait a hivatalban kereste fel. Min­denkivel szót váltott. A mun­káról, egyéni életéről, gond­járól, bajáról, öröméről be­szélgetett. Mindenkiről szinte mindent tudni akar. Jó mun­kát csak így várhat az ap­parátus dolgozóitól. Elmondta terveit. De nem hallgatta el azt sem, hogy rendnek, fe­gyelemnek kell lenni a mun­kában. ö segít, de azt vár­ja, hogy őt is segítsék. Dél már jóval elmúlt., ami­kor magunkra maradhattunk. A kérdés is adott volt. Mit lehet egy új elnöktől kérdez­ni? — Igen, a terveim. Minden­ki mondhatná, hogy új sep­rő, jól seper. En nem ezt val­lom. Amit teszek, a közös­ségért teszem. Vannak itt megkezdett munkák. Ezeket kell sürgősen megvalósítani. Vegyük csak sorjába.^ Hatalmas térképet terít az asztalra. Az új Balassagyar­mat bontakozik ki az ember előtt. — Egyik legnagyobb gon­dunk a lakás. Az már biztos, hogy ez év augusztusában meg­kezdjük a 41 lakásos épület építését. Átadására azonban csak a jövő év augusztusában kerül sor. A harmadik ötéves tervben további lakások épül­nek a várókban. Amit azon­ban már most fokozni sze­retnénk. A város lakásgond­jának megoldását nagyszerű­en szolgálja a KISZ lakásépí­tési akciója. Míg ezelőtt két évvel csak hat, az elmúlt esz­tendőben már húsz, az idén pedig további hetvenkét KISZ lakás épül fel a Süvitőn. A tanács segíti ezt a tevékeny­ségeit. Először azzal, hogy so- ronkívül biztosítja a telket. Segít az anyag beszerzésé­ben is. Másodszor azzal, hogy építettünk oda egy négy tan­termes iskolát, kivezettük a vizet, új utat létesítettünk, az utakon pedig higanygőz lám­pák világítanak Tehát minden adott ahhoz, hogy ezen a te­rületen további lakások épül­jenek saját erőből, a tanács segítségével. — Másik igen nagy problé­mánk a közművesítés. Ez szo­ros tartozéka a további la­kásépítkezésnek, sőt üzemek telepítésének. Sajnos e téren eddig nem tudtunk lényegesen előbbre lépni. Most, nagy utánjárásra azt ígérték, hogy júliusra megkapjuk a közmű­vesítés teljes tervét. Így jö­vőre megkezdhetjük ezt a munkát is. Először a derí­tőket, utána a gerincvezetéke* építjük meg. — Balassagyarmat kiemelt város lett, mit jelent ez? — vetettem közbe. — Mint kiemelt város, kap­tunk két és fél miliő forin­tot Balassagyarmat szépítésé­re. Ebből a pénzből korsze­rűsítjük a város fő utcájának villamoshálózatát. Kandelá­bereket szerelünk feL Parko­kat, jászótereket létesítünk; több ezer virágot ültetünk ki a városba. Feltétlen korszerű­síteni kívánjuk a város üzlet- hálózatát. Nagy egységeket ho­zunk létre. A Bajcsy-Zsilinsz- ki utcában úgynevezett ÁBC rendszerű üzletházat létesí­tünk már jövőre. Kitelepítjük a belvárosban, elsősorban a fő utcán meglevő raktárakat, A volt zsákraktár helyén élel­miszer boltot nyitunk. A beszélgetés az üzemek fejlesztése irányába terelődött. Lombos Márton ezekről is nagy lelkesedéssel beszélt. — Az csak örömünkre szol­gál, hogy o városban lényegé­ben megoldottuk a női és fér­fi munkaerő problémát. Most azt akarjuk, hogy a környék­beli községek munkaerőgond­ját is megoldjuk. Balassagyar­mat, ha nem is máról holnap­ra, de könnyűipari gócpont lesz. Bővítésre kerül a por­celángyár. A termelést mint­egy ötven százalékkal kíván­juk növelni. A Finomkötött- arugyár is megkapta az elő­zetes terület felhasználási en­gedélyt, s ha minden az el­képzelés szerint történik, ezer fős üzemet létesítünk. A íőr- fiak részére újabb munkaal- Iialmat biztosít majd az Ipoly szabályozása. A hídépítők mar ebben a hónapban felvonulnak Balassagyarmatra, huszonnyolc millió forinttel megkezdjük east a nagyon régen várt es igen nagy munkát. A tanácselnök fontos fel­adata, hogy megvalósuljanak a tervek, elképzelések. Lom­bos Márton már az első na­poktól bizonyította: fáradságot nem ismert a közösség érde­kében. De van itt más is. A ta­nácstagok munkája Eddig valóban gyenge volt a tanács tömegmunká­ja. Ezen is gyökeresen vál­toztatunk. Állandó kapcsola­tunk kell legyen elsősorban a tanácstagokkal, de a választói polgárokkal is. Ezért azt kí­vánjuk, hogy az egyes állan­dó bizottságok munkája le­gyen aktívabb. Legyen szoro­sabb az együttműködésük a szakosztályokkal. Üj ember még beosztásában Lombos Márton. A város azonban ismeri, mint ahogyan 6 ismeri o várost. Közösen pe­dig sokra, képesek. Somogyvári László A pártszervezet a szövetkezeti demokrácia őre A közös gazdálkodás éved nem­csak a határ külső képében, s tá­volról sem csupán a gazdálkodás anyagi eredményeiben hoztak vál­tozást, hanem a gazdák szemléleté­ben is. A szövetkezeti gazdálkodás gyakorlata nyomán a múlt ködébe veszett egész sor szorongást keltő balhiedelem,' amelyekkel terhelten kezdtek a szövetkezetek tagjai az új életet. Nem állíthatjuk, hogy ma már minden szövetkezeti tag meg­találta helyét a közösben, de senki sem tagadhatja, hogy ma milliónyi — hajdan magának élő — paraszt- gazda sajátjává vált a tudat, hogy társaival együtt, gazdája, tulajdonosa a szövetkezetnek. Nem magától ment végbe ez a változás. ■ A kommunisták, a szövet­kezeti pártszervezetek szívós, kitar­tó munkája kellett ahhoz, hogy a dolgozó parasztok rendszerertete és igazságérzete a demokrácia „meg­tanulásával”, a „beleszólás” lehető­ségének és hasznosságának felis­merésével párosuljon. Évek munká­ja kellett ahhoz, hogy a szövetke­zeti tagok az elnökben, a főagro- nómusban, a brigádvezetőikben a . bizalmukkal megtisztelt gazdasági vezetőt lássák, aki társuk a gazdál­kodásban, megbízatása folytán ve­zeti a közös ügyeket, de egyébként mindenért felelős a tagok előtt. Ha most azt mondhatjuk: a kö­zös gazdaságok tagjainak többsége a szövetkezet lényegéből fakadó demokratikus jogok tudatában él és dolgozik, az mindenekelőtt, annak köszönhető, hogy pártszervezeteink — kötelességüknek megfelelően — őrködnek afölött, hogy mindenütt betartsák a szövetkezeti demokrá­cia elvét. A kétségtelen eredmé­nyek ellenére mégsem állíthatjuk, hogy a pártszervezetek kimerítet­ték azokat a lehetőségeket, amelye­ket a demokrácia helyes alkalma­zása a gazdálkodás fejlesztésé­ben, a vezetők munkája hatékony­ságának fokozásában, a tagok tuda­tának formálásában nyújt. A szö­vetkezeti demokrácia kibontakozta­tásához azzal nyújtanak a legna­gyobb segítséget a kommunisták, ha mindenekelőtt a pártszervezeten belüli demokráciát biztosítják. így mutatnak példát a szövetkezet egész tagságának. A szövetkezeti pártszervezet el­lenőrzést gyakorol a gazdasági ve­zetők munkája, tevékenysége, veze­tési módszere fölött. A pártszer­vezet sohasem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a demokrácia a szövetkezetekben — nem formaság, az a szövetkezet vezetésének leg­fontosabb elve, s egyben a jő gaz­dálkodás elengedhetetlen emelője. Ennek betartására ösztönözni, az egyik legfontosabb kommunista kö­telesség a szövetkezetekben. Írott szabályok rögzítik a szövetkezet vezető szerveinek, a közgyűlésnek, az igazgatóságnak, az ellenőrző bi­zottságnak, az elnöknek jogkörét és feladatát. Vezetni, általában nem kis feladat, demokratikusan vezetni pedig művészet Nos, a legjobb szövetkezetek vezetői már megta­nulták a módját, miként lehet a szövetkezeti demokráciában rejlő lehetőségeket a leggyümölcsözőbben felhasználni. Hányszor találkozhatunk mégis elnökökkel — főleg nagy munka­időben — akik a hozzájuk forduló­kat azzal hárítják el: „ugyan, hagy­jál barátom, hisz’ azt sem tudom, hol áll a fejem, annyi a gondom:” Pedig, ha a kommunisták az ilyen elnöknek azt tanácsolják, hogy gondjaival forduljon a tagokhoz, biztosan sikerülne megosztania a gondokat, a feladatokat. Van olyan végletes eset is, amikor az elnök, — ha kell, ha nem, — köz­gyűléssel szavaztat meg minden in­tézkedést, hogy ne kelljen neki ma­gának vállalnia a felelősséget. Egyik nem él, a másik visszaél a demok­rácia lehetőségeivel. Világos hogy azok a vezetők gondolkodnak he­lyesen, akik igazukról igyekeznek meggyőzni a tagokat: érvelnék, vi­tatkoznak helyesnek ítélt elgondo­lásaik mellett, de tanulnak is a goktól, felismerik a józan, tárgyila­gos javaslatokat, s képesek saját elgondolásaikat, a többség akaratá­val egy közös akarattá ötvözni. A szövetkezeti demokrácia betar­tása vagy be nem tartása termé­szetesen nem az évszakok függvé­nye Mégis, némi megengedhető túl­zással mondhatjuk: a nagy munkák idvj>>, a demokratikus vezetés próbája a szövetkezetekben. Télen nem igen szokott baj lenni. Amíg a határt hó borítja, a legtöbb szövetkezet tag­jai órákig is elvitatkozgatnák a vég­zett munka tanulságairól, az újabb célokról. S bár a vezetőknek jócs­kán ad munkát télen is a zárszám­adás, a tervkészítés és a tél napi gondjai, mégis gyakran módját ej­tik, hogy szót értsenek a tagokkal is erről-arrpíL S tökéletesen he­lyénvaló, ha a tagok azt akarják, nyáron is legyen szavuk, akkor is beleszólhassanak a vezetés ügyeibe, megjegyzéseikkel, javaslataikkal segítsék a közöst, s ellenőrizzék választott képviselőik útján, ho­gyan sáfárkodik a vezetőség a kö­zösség vagyonával. A legjobb szövetkezetekben a pártszervezet még a munkák dan­dárja idején is talál módot a ta­nácskozásira a tagokkal, őrködik afölött, hogy minden vezető igazod­jék a demokratikus vezetés követel­ményeihez. Amikor a kommunisták ■ggyűlésükön beszámoltatják as elnököt, vagy az agronőmust egyes folyó múmiák helyzetéről, s ha olykor figyelmeztetnek is egyes vezetőket a demokrácia követel­ményeinek betartásaira, akkor az egész szövetkezeti tagság érdekében leseik ezt Xtt-ott előfordulj hogy egyes szö­vetkezeti vezetők — főleg akiknek vezetési gyakorlatában eluralkodott a parancsolgatás — nem szívesen veszik, ha a pártszervezet vezető­sége, vagy taggyűlése beszámoltatja őket Nos, a pártszervezetek, a kom­munisták helyesen teszik, ha ilye« esetekben a felsőbb pártszervek se­gítségét is igénybe veszik, hogy vá­lasztott vezetőiket a demokratikus vezetés módszereire szoktassák. A szövetkezetben nincs helye paran­csolgatásnak, és parancsokkal igaz­gató vezetőknek. Ott csak egyetlen parancs létezik: a közösség érdedre és akarata. Csak a demokratikus vezetés ad lehetőséget és erkölcsi alapot ah­hoz, hogy a szövetkezet vezetői kö­vetkezetesen harcoljanak az olyan szemlélet és gyakorlat ellen, amely a szövetkezeti demokráciát anarc­hiává akarja változtatni. Egyesek száján még ma is könnyen kiszalad a meggondolatlan mondás: „nem érdekel, nem az enyém!" Az ilyen szemlélet és gyakorlat természete­sen ugyanúgy sérti a közösség ér­dekeit, mint a parancsolgatás, ezért érthető, hogy a kommunisták ez el­len is harcolnak. Őrködni nagy munkák ideien afölött, hogy a szövetkezet tagjai­nak véleménye, javaslata vagy kri- likája meghallgatást nyerjen, igen fontos kommunista kötelesség a szövetkezetekben. Ahol minden tsz- tug érzi, hogy gazdája a szövetke­zetnek, józan tárgyilagos vélemé­nyének súlya van, ott jó a hangulat akkor is, ha sűrűsödnek a tenniva­lók. S a jó hangulat nemcsak ön­magában jó, hanem arra is, hogy szélesen kibontakozzék a szövetke­zeti gazdák alkotó kezdeményezése. Formálni, védeni a demokratikus légkört a szövetkezetekben pár­tunk tagjainak ndmesak kommu­nista kötelességük, de egyben olyan tett is, amely később gazdag ter­mést hoz a közösség javára. Tóth Pál

Next

/
Thumbnails
Contents