Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)
1965-05-19 / 116. szám
jfflW JJUJIL^L«! . kill,, ,;‘!t gywy^*!j|; ms. trfifvs W. ■£?$&£ SfflGRilf 3 Bevált az őrhalmi automatizált sertéshizlalda Most lesz egy esztendeje, hogy az őrhaimi Hazafias Népfront Tsz- ben üzembe helyezték az automatizált sertéshizlaldát, amely egyetlen az országban és működését kísérletnek is tekintették. A termelőszövetkezetnek az egyéves hizlalási .terve 400 sertés volt, de a szövetkezet ezt a tervét kétszázzal túlteljesítette. A sertéseket jó minőségben adták át a fel- T'ásárló szerveknek. Jelenleg 106 sertést hizlalnak az automatizált hizlaldában, a közeli hetekben ezek is szállíthatók lesznek. A számítások szerint a hizlalda a tervezett jövedelmet biztosította a Gazdaságnak: a hízósertések 1 millió 200 ezer forint bevétellel erősítették a szövetkezetét. Az őrhalmi tsz intenzív sertéstenyésztő gazdaság. Kiváló tenyészanyaggal rendelkezik. A sertések törzskönyvezettek. A fialási átlaguk eléri a 17-18-at. A saját hizlalási szükséglet mellett az ország különböző vidékeire szállítanak hízóanyagot és to- vábbtenyésztésre alkalmas állatokat. Legutóbb egy Sátorai jaulhely környéki termelőszövetkezet vásárolt két te- nyészserfést. De szállít a tsz Pest megyébe, Veszprém megyébe is. Természetesen az országos igény kielégítése mellett a megyei szükségletet is ellátja. Nagyorosziba 56, Dej tárra 12, Kallóba 20 sertést szállított. Emberek, vigyázzatok! Möiekedeít a bal eseíek száma A jelentési naplót lapozgattam a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél. A számok mellett feltűnt a második oldalon a sok szöveges bejegyzés, ami a balesetekről ad hírt. Május 3-án Szurdokon Bol- la Imre csillést forgatás közben érte baleset. Két csille összenyomta a lábát. Szorospatakon Győré Sándor lábára dőlt a csille a meddőhányón és eltörte. Ménkesen 6- án Hatvani Emil a frontfejtésen jövesztés közben sérült meg. Ugyanaznap Tőkésen Szeberényi Miklóst érte baleset. A homlokból kidőlt kő a lábát a támfalhoz szorította. Ugyanúgy sérült meg másnap Kisteleken Kujbus József. A másik lapon Török János balesetét jelentették Szurdokról. A kitámasztott csille mellett haladt el, amely elindult és Törököt a vágat oldalához szorította. Fején és balkarján sérült meg. Lengyel András Székvölgyön kezét a fúrőrúdhoz nyomta, három ujját szétroncsolta Nagyfalusi Gábor a nagybá- tonyi osztályozó» rossz helyen fogta a kast, ujjait törte. Pál László Újlakon a szemére sérült meg. mert felrobbant egy gyutacs. Kányáson elszakadt a drótkötél. Kiss Komcsek Istvánt sértette meg. Csemer Rudolf segédmunkást két fás- csille szorította össze, kórházba szállították őt is. Balesetek, amelyek viszonylag elég rövid idő alatt történtek. Balesetek, amelyek elkerülhetők lettek volna. Balesetek. amelyek figyelmeztetnek: emberek, vigyázzatok! Az okok vizsgálata még folyik. Annyit azonban ezek a rövid jelentések is tükröznek, hogy a legfőbb okozójuk a nem elég körültekintő, figyelmetlen munka és nem a véletlen. Sokan még sem okulnak a megtörtént sajnálatos balesetekből. Elkönyvelik magukban, hogy azelőtt is voltak, ezután is lesznek. Közömbösekké válnak, ami sosem vezet jóra. Nem véletlen, hogy a balesetek zöménél a sérült, esetleg társa felelősségét lehet megállapítani. Bizony azután a hosszú gyógyulási időszak alatt van miről clgondolkozni. Nem lehetne előbb, mielőtt a baj megtörténne? Végre tanulni kellene ezekből a sajnálatos esetekből. A Nógrádi Szénbányászati Trösztnél az elmúlt negyedévben sajnos valamennyi baleseti mulató romlott, mind a baleseti, gyakoriság, mind a kieső műszakok számát illetően. Nem indokolja ezt semmi más, mint a nemtörődömség. Amíg az egyik oldalon milliókat költenek cl biztonsági berendezésekre, munkás- védelmi célokra, addig a másik oldalon éppen a közöny szaporítja a baleseteket. Véget kellene vetni ennek, jobban kellene vigyázni mindenkinek saját és társa testi éppségére. Kevesebb lenne a baleset, a megrokkant ember. B. J. Műszaki fejlesztés és népgazdaság Eredményes a kutató munka a YasSfvözetgyárban GÉPESÍTÉS ES LOFOGATOK Költségcsökkentés lehetőségei a szécsényi járásban Évről évre több gép lát munkához a közös gazdaságok földjen a szécsényi járásiban is. Az elmúlt egy év alatt jelentős számú traktort és egyéb munkagépet vásároltak a termelőszövetkezetek. Az elmúlt év tapasztalatai azonban azt is bizonyítják, a gazdaságok töbségében nem élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyet az erő-és munkagépeik nagv száma nvúit A gépek nem dolgoznak annyit, mint amennyire a szükséges karbantartások és javítások elvégzése után képesek. Ebből következik, hogy a legtöbb gazdaságban a nagyarányú gépesítés ellenére sem csökkenték a termelési költségek. Alacsony teljesítmény Általános gond a járás szövetkezeteinél, hogy alacsony az egv traktorra iutó teljesítmény. Ha a különböző traiktortápusokat közös nevezőre hozva traíktoregységben, n végzett munkát pedig normálholdban számítjuk, akkor tavaly az egy traktoregységre jutó teljesítmény 675 nor- máiiholdnyi munka volt. Ez 140 normálhoilddal kevesebb, mint amennyi munka 1963- ban egy traktoregyságre jutott. Egy traktor illetve munkagép teljesítménye hogyan alakul a gazdaságon belül, az nagyrészt attól függ, hogyan szervezik, irányítják a gépek munkáját. Jó példa erre a szécsényi Rákóczi Termelő- szövetkezet. Itt a gazdasag vezetői megfelelőképpen szervezték az erő-és munkagépek tevékenységét. Az eredmény: a gazdaságban általában időben végeztek a soronkövet- kező munkálatokkal. Növeke dett az esv traktoreevségre iutó teliesítménv. meeközelí- tette a ° "iormálholdat. Csökkenthetők a költségek A gépek munkíVu nak jobb megszervezéseve1 az eiőh t karbantartások és javítások pontos végrehajtásával jelentősen csökkenthetők a gépesítés költségei. Tavaly a járás közös gazdaságainál 75 forintért végeztek egy nor- málholdnyi munkát a gépek. Ez mintegy húsz százalékkal magasabb annál az összegnél, amely 1963-ban ezt a költséget jelezte, A gépi munka költséged természetesen termelőszövetkezetenként eltérő képet, mutatnak. Ezek is tükrözik a gépi munka szervezettségét, a végzett munka mennyiségét. Tavaly a Ilikéi Petőfi Termelőszövetkezetben 60,10 forint volt egy normálhold- nyi munka költsége. Az end- refalvai Aranykalász Termelőszövetkezetben azonban már meghaladta a 95 forintot. Kevesebb lófogat Ugyancsak a költségek .oukkentését jelentené, ha a yépek számának növekedésével párhuzamosan csökkentenék a lófogatok számát is. Ugvanis az a furcsa helvzet állt elő, hogy a gépek mellett megtartották a korábbi években még szükséges, de most már semmiképpen nem indokolt fogatokat. Egyre kevesebb ugyanis azoknak a napoknál: a száma, amelyeket a lófog átok munkával töltenek. A lovakat azonban akkor is etetni, ápolni kell, ha nem dolgoznak. Így jelentősen növekedtek a lótartás költségei is a szécsényi járásban. A számítások szerint egy pár lóéri átlagosan 12 500 forintot „fizettek” tavaly a szövetkezetek. A szécsényi gazdaságokban csaknem kilenc millió forint olt tavaly a gépi múmia költsége. Mintegy négymillió ilétszázezer forintot fizettek a fogatokért. Az idén azonban már a legtöbb gazdaságban úgy szervezik a gépek és a fogatok tevékenységét, olyan takarékosé gi intézkedéseket foganatosítanak, hogy csökkenjenek a gépi és a fogat- munka -költségei, olcsóbbá tegyék a mezőgazdasági termelést. Ilyen tekintetben sokat jelent az az intézkedés is, hogy »több termelőszövetkezetben önálló, megfelelő képzettségű brigádvezetőt bíznak meg a gépcsoport vezetésével. A gépcsoportvezető felelős a gépek szervezett munkájáért, azért, hogy a traktorok min dia üzemképes állapotban, időben megfelelő minőségű munkát végezzenek. K. B. A Zagyvarónai Vasötvözet- gyár a kohászat számára készít fontos ötvöző anyagokat. A követelmények pedig csakúgy, mint az élet minden területén rohamosan növekednek. Az acélgyártás minőségi fejlesztése elképzelhetetlen jó ferroötvözet nélkül. Jelentkezik is a kohászat az igényekkel, és vajon hogyan igyekszik kielégíteni ezt a V asötvözetgy ár ? Szalai János főmérnöktől éppen ezekről a kérdésekről, a kutató kísérletező munkáról és eredményeikről érdeklődtünk. — Három kísérleti kemencénk van, de bizony sokszor kevés, mert annyi a téma, amivel foglalkozni kell. A közelmúltban több sikert értünk el, amivel talán érdemes foglalkozni — mondotta. A kutatóintézetekkel együtt — A műszaki fejlesztést, kutató, kísérleti tevékenységet több csoportra lehet osztani. Van, amit saját részünkre végzünk. Üj technológiát dolgozunk ki és a gyártmány itt valósul meg. Vannak olyan témák, amelyeknek a megoldása más vállalatok kutatási, kísérleti céljait szolgálják és ezek között van KGST-téma is. Ezeket külső megbízásra végezzük, de van olyan, amit viszont mi kérünk másoktól. Igen jó gyümölcsöző kapcsolatunk alakult ki például a Vasipari Kutató Intézettel, valamint a Miskolci Nehézipari Egyetem fémkohászati tanszékével. — A mangán-tfrtán-alumí- nium gyártását például a Vasipari Kutató Intézet dolgozta ki. A kísérletek után a múlt év közepétől megvalósítottuk az üzemszerű gyártást. Ezt az ötvözőanyagot a kohászat az acélgyártáshoz használja fel. Előnye, hogy az egyébként magas olvadáspontú titánt ilyen formában lényegesen alacsonyabb olvadásponton vihetik az acélba. A nikkel-tatán ötvözetet a Kőbányai Vas- és Acélöntődé dolgozza fel mágneses anyagok gyártásánál. Ennek az új terméknek a technológiáját tavaly dolgoztuk ki és azóta gyártjuk. A ferrómangán affiné gyártásával már korábban kísérleteztünk és tavaly új techno- lógát dolgoztunk ki. Hazai érc felhasználásával elektromos kemencében állítjuk elő és ezzel a termelés mennyiségét jelentöesn lehet növelni a régi módszerrel szemben. Azelőtt ugyanis alumínium hulladékot használtak fel az érc redukálásához. Ebből a hulladékból viszont, csak igen kis mennyiség állt rendelkezésre. Igen jelentős dolog az automata hegesztéshez szükséges fedőpor előállítása is. Az idén már megvalósítjuk az üzemszerű gyártást. Közreműködők A KGST szempontjából is jelentős a hazai karbonátos ércek felhasználása. Ugyanis igen jelentős mennyiségű karbonátos mangánércünk van, amit eddig nem tudtak hasznosítani. A téma kidolgozásában a Vasipari Kutató Intézet is részt vett és lényegében az eljárás alapelvét a kísérletek tisztázták, sót már a félüzemi kísérletekig eljutottunk. Az idén még egy sor kísérletet el kell végeznünk a teljes siker érdekében. Akad néhány olyan dolog is, amelyben mint közreműködők szerepelünk. Ilyen volt például a szintetikus salak előállítása a Lenin Kohászati Művek számára, ahol azután a acélgyártásnál tovább folynak vele a kísérletek. X nikkel és wolfram hulladék anyagok feldolgozására is folytattunk kísérletet és hozzátehetem sikerei. A nikkel hulladék üzemszerű feldolgozása már tavaly megvalósult, a wolframé pedig az idén valósul meg. A gyártás technológiát Javítását segíti elő viszont, hogy a miskolci fémkohászati tanszék elvégezte számunkra a ferróötvözet gyártáséhoz szükséges redukáló anyagok reakcióképességének latát. Ezt már az idén a gyakorlatban hasznosítjuk. A Vasipari Kutató Intézet viszont a különböző minőségű kvarcitok felhasználásának lehetőségét vizsgálta. Üj termékek Az idén az apci üzemtől öt, lényegében új termék gyártását kell a vasötvözet- gyárnak átvenni. Ez elég sok energiát és tegyük hozzá termelő kapacitást is leköt. Ezzel szemben jónéhány kísérletet folytatunk, de újabb témák is szerepelnek a programunkban, amelyekhez hozzáfogunk. Ilyen például a nitrált ötvözetek előállítása, a mangán és króm ötvözetek készítése és a többi. Mit hoznak ezek a kutatási kísérleti eredmények a népgazdaságnak? Értékben nem tudnánk kimutatni, hisz alapanyagot gyártunk és így a haszna főleg a feldolgozó Iparban jelentkezik, mint például a szi- likócirkonnál, ami Diósgyőrött jelentős selejtcsökker.- tést eredményezett — mondotta. Segít a szovjet szakirodalom Munkájukat elősegíti hogy állandóan figyelemmel kísérik a szakirodalmat. Vagy húszféle szakfolyóirat jár az ü2embe. Ügy mondják, a ferróötvözetgyántás nem bővelkedik túlságosan nagy szakirodalommal, de felkutatják az országos műszaki könyvtár dokumentációi t és különösen sokait kapnak a szovjet szakirodalomtól. Ott egyébiránt is igen fejlett a ferróötvözet ipar, amit legutóbb egy hónapon keresztül tanulmányozott Szalai János főmérnök is. A kutató kísérletező tevékenység pedig valahogy már megszokottá vált ebben az üzemben, hiszen mindig születik valami új, ami hasznos a népgazdaságnak. Bodó János Asszonyok kezdeményezése Ipoly m ország ÍDolvtarnóc hírneves község. Akkor került felszínre először, amikor esv régész felfedezte, hoev a tekintélyes völggyé terebélyesedett. vízmosásban több százezer éves állatok megkövesedett maradványai, lábnyomai találhatók A világ minden táiáról érkeztek a faluba tudós társaságok, akik kétséget kizárva meaálapítoi- ták Ipolvtamócon: a régmúlt világ haevott magáról kőbe- orult ieleket. Növelte a falu hírnevét az amikor a megyében ^először náluk szereltek fel öntözőberendezéseket a kertészetben. Ekkor is érkeztek hezzáiuk szakemberek. de inkább botanikusok. akik méregették, számolgatták miiven előnnyel iár s g-rbe-g'rbe Nógrádban az öntözés. Ismét sokat emlegették a nevét amikor megnyitották a falun át Csehszlovákiába vezető uiaV Legúiabbkori hírnevét pe- die az ioolvtarnóoi asszonyok alapozták meg araikor kiáltvánnyal fordultak a raegve minden ter-melőszövefkezeté- nek asszonyához, hogy az. idén szorffal maskod ianak mindanv'an a kenyeret adó tsz °varan’*á-á ért am; —Vtlaél jStlno hogy idejében elvetnek, megka- p„„y snk to-ást. baromfit, adnak, a piacra. Ez utóbbi dolog nem olvan világot, vagv országot reneo t.ő dolog de ha iól meggondol iuk. ebből lőhet a falu legnagyobb haszna. Mert amikor felfedezték a világon is ritka emlékeket, eev téglafalon kívül, amelyet a lelet védelmére emeltek, semmivel sem szaporodott a község. Az öntözőberendezes*. is ott eszi a rozsda, mert nem használták. Olvon vizen vős a földiük. hogv azért fohászkodnak: kevesebb leaven az eső. akkor szépen fejlődik rajta a növénv. A határmegnvitá.s is csak gondot okozott: Lükétől Tarnócig járhatatlan sármasz- sza az út. Van mit restelkedni a vendégségbe érkező külföldiek előtt. Az asszonyok felhívása vi- sz.ont olvan népszerű lett. hogv a megve minden falujában érdeklődnek utánuk. Sok levelet küldenek nekik. őszintén megvallva nem is várták, hoev ilven nagv érdeklődést vált maid ki a felhívásuk Mindamellett olvan erővel kezdtek dolgozni, hogv Kovács János, a tanácselnök véleménye szerint az utóbbi években •Íven szorgalomra nem emlékeznek. Azt mondja Telek Laiosné. a nőtanács elnöke aki eevflk eszmei vezetnie a megvei felhívásnak. hogv nemcsak azért értékes a felhívás, hogv megmozgatta a falut, hanem azért is. hogy ez a megmozdulás kiemelheti a tsz-t a kátyúból. Észtendőről-esztendőre nem tudtak előre haladni. Mindig a gyengék között tartják őket számom — Bosszantó ez. kérem — robbant ki Telekné. Bosszantó is mert a termelőszövetkezeti tagok. akik szerzett munkaegységük szerint részesültek a jövedelemből. egv törne kocsival haza- vittéfc arait kaptak. A kívülállók pedig akik a tagok hiányában részesben vállalták el a munkát hosszú kocsival is alie evőzték hazavinni — Ennek most véget vetettünk — folvtatia Telekné. A felhívás megfogalmazás« után az asszonyok fogadalmat tettek a terület-vállalásra. Ami e<zv-eev tagra esett p-t az őszig, amíg a termelést le nem takarítják róla gondozni ápolni kell. Nagv hatása volt a munka flven megszervezésének, Hemzseg a nép a határban. Egy lelket nem lehet a faluban találni Telelkné is csak azért maradt otthon mert lakziba készült és sü- tött-főzőtt. Takaros kis közssé" Tpolvtarnőr rlo pK-*vnt+M nn is. Valamikor őstenger lehetett itt arra vallanak a megkövesedett álla tnyom ok is Nedves vizenyős a falai Még a bere- fotelén is fo—ás Tvipiíví vv,. ben az áldatlan időben ázik a föld alulról, felülrő. ami tétlenségre kárhoztatta a tsz-ta- gokat. Máskor azt mondták: vetünk majd, ha lehet. Most lesik az időiárást. mert vetnének. A tsz-vezetőség összehozott egy bizottságot. Megnézték hol művelhető a föld. hol nem. és ahol csak egv kis lehetőség volt vetettek Á krumpli is máshová került mint tervezték. Az eredeti táblára nem lehetett rámenni. kerestek egv homokosabbat, oda tették. Birkóznak az időjárással. D* sikerült a terűink — mondia Kovács János a tarácselnök. Nagyon sok minden szükséges az ilven mozgalom sikeréhez. Zavartalan munka na íőüör. másfelé az emberek feie A termelőszövetkezet vezetősége elvállalta, hoev minden akadálvt elhárítanak a tsz-tagoik munkája elől. X feladatok végrehajtására célprémiumot tűznek ki. A legjobb munkásokat jelentő* pénzösszeggel jutalmazzák. X tanács pedis gondoskodik arról. hoev a gyermekeknek helyük legyen amié az assz<v nvok dolgoznak. Nanköziott- honos óvodát bölcsődét létesít. Hetenként megmérik, id mit végzett. A falut is kiszé- nftilk. mert munkát szemlélő versenytársakat várnék. A kultúrházban pihentető műsort mutatnak be. Ezek a tervek, ameivből a szorgalom már valósá" Bi- -nnvára valóság lesz a több! Bou“J Gyula a * n< ti
