Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)

1965-05-18 / 115. szám

1963. május 18. kedd NÖGRÄD s Palóc Napok, 1965 Sikert arattak a sxécsényiek és a kaxáriak A tudomány és a gyakorlat kapcsolata Ságban, jó kedvben sem volt sem. A palóc leánytánc — hiány. Erről megyénk két fű- amely a nógrádi karikázóból vószenekara, a Salgótarjáni összefűzött színpadi jelenet Acélárugyáré és a bányáé gon- volt, a nógrádi hagyomá- áoskodott. A menetben velük nyok gazdagságát, a leánytánc is találkoztunk. A felvonulás csak a kezde­tet jelentette. Még a délelőtt, a Palóc Múzeumba sereglett a tömeg. Nagy érdeklődésnek örvendett a boldogi palóc kodalmas. lek "1 ezernyi szépségéi elevenítette fel. A kisterenyei páros című táncszámunkat is érdeklődés­sel tekintették a szemlélők. \ S míg az egyik { Délután a gyönyörű park­oldalon táncosaink szereztek újabb hírnevet és megbecsü­lést Nógrád megye tánckul­ban felállított két szabadié- túrájának, addig a másiknál ri színpadon folytatódott a & két iffcn jó hírű fúvószene- műsor. >1 többi kultúrcsoport karunk aratott osztatlan si- mellett megyénk is érdekelt kert. Az acélgyáriak „egye- volt itt; a szécsényi, kazári i sültek” a bányász zenekarral, és kisterenyei táncosok adtak 1 * a jól összeválogatott indu- ízelítőt tudásukból. Legna- lókkal kedveskedtek az igen gyabb sikert talán a szécsényi nagyszámú érdeklődőnek. Kalácsot osztogatnak a mátra derecskéi palócok az ünnepség résztvevői között. Egy-egy vidék népviseletét, hagyományát ismerhette meg a látogató. A paródiák a ken- derkotést, a fonást és a házi­szövést mutatták be. A nagy- rédeiek lakodalmasát dicsér­ték az emberek. Hiába hajlott | esőre az időjárás, vasárnap detelőtt egymás után érkez­tek Parádfilrd&re a zsúfolt autóbuszok, motorkerékpárok és személygépkocsik. Délelőtt tíz órára már több mint húsz­ezer ember szorongott részben az úttest szélén, részben a Hangos volt táncosok aratták. A bagi leánytánc és a széki verbun­kos felejthetetlen élményt nyújtott a nézőknek. Nagy taps kísérte a kazáriak fellé­pését. Hegedűs Mária peda­gógus munkája nyomán mu­tattak be részletet a kazári la­kodalmasból. Derűt vitt az emberek arcára, amikor meg­jelent a színpadon az esküvői süteményt vivő két asszony. Természetesen a menyasz- szonyról és a vőlegényről folyt a pletyka. Aztán megér­keztek az ágyat vivő legények is, nótával, vidáman. A vő­fély intézkedett, s a me­nyecskék és a férfiak végiüis elkészítették a menyasszonyi felvonulást váró hosszú sor- -- .. . , ... ban. A Magyar Szocialista “ párod fürdői utca. Énekeltek, Munkáspárt Pétervásari Já- táncoltak a felvonulók, felsza- ágyat — az ifjú párnak. A rási Bizottsága és a tömeg- bódultán, szabadon, öregek kazári 22 tagú együttes osz- szervezetek meghívására há- ^ fiatalok egyaránt. Két ge- tat lati sikert ért el Parádfür- 7smNógráá - Sócai^üL neráció találkozott ezen a dón. Nem maradt el a siker keztek a festői környezetben, napon Parádfürdőn. A vidám- a kisterenyeiek szereplesenel hogy részesei legyenek a III. Palóc Napok gazdag esemény- sorozatának. Délelőtt tíz óra volt. Három lovas vonult az emelvény elé, s kért engedélyt a 111. Palóc Napok záróünnepségének kez­detére. Messzi vidékről jött palócok vidám felvonulása követke­zett. Harmincegy lovas és egy négy fogatos kocsi nyitotta meg a színekben és esemé­nyekben gazdag felvonulást. Ezernyi ötlettel, régi és új szokásokkal találkozott a ha­talmas nézősereg, A párád i úttörők után a kisterenyei tánccsoport vonult el az emelvény előtt, kedves tán­cuk tapsra késztette az embe­reket. A hevesiek és borso­diak között felbukkantak 0 gyönyörű népviseletbe öltö­zőit kazári menyecskék és férfiak. Gazdag népviseletük elragadtatásra késztette a kí­váncsiskodókat- Nagy sikert 1 arattak a szécsényi táncosok. j A színes tarka felvonulás Krajesi Lajos és Varsám/i Antal felváltva dirigálta az egyesített zenekart. Sikerükre mi sem jellemzőbb mint az, hogy közkívánatra „ráadásisal" is szolgálni kellett a két együttesnek. Nógrád megye képviselői az esti műsorból sem marad­tak ki. A rendezők külön ké­résére a kazári és a kistere­nyei táncosok az öregek bál­ján is felléptek. Palóc Napok, 1965. Élmény­ben gazdag nap Parádfürdőn. Megyénk küldöttei méltón képviselték a nógrádi palóco­kat. Költségszámítás a kisterenyei tsz-ben A kisterenyei Vörös Októ- kaerőfelhasználás adatai azt bér Tsz ircadáiáhan csak a könyvelés -eevik doleozóia és eev ..vendig” tartózkodik. A vendég e®5tt na <rv ívnaoírok. kimutatások és ürlatx>k. ame­lyek a látogatás 'hivatalos iel- legéről tanúskodnak. A szö­vetkezet látogatóin nem más. mint Antal Géza mérnök, a Magyar Agrárgazdasági és Üzerrjtani Intézet költségszá­mítási osztálvának kutatóin, aiki adatokat vesz fel a tsz gazdálkodásáról. mutatták, hosv a kertészet­ben különösen fontos a helves nránvok kialakítása. Azt az általános tanulságot vonhat­tuk le. hogv két holdról meg­felelő munkaerővel ió szer­vezéssel többet lehet" .leven­ni”. mint tíz holdról hiánvzó munkaerővel. Érdekes ered­ményekhez vezetett az alkal­mazott iövedelemelosztási for­ma vizsgálata is. Figyelemre­méltó kísérletnek találom a tehenészek díjazását is; ők a — Országosan végzünk ren- kifeit tei litere után ka nőtt regentatív felméréseket — ké s zoén ziérí téssel közvetlenül nmondia Antal Géza. a fiatal is érdekeltté válnak a hoza- kutató. — Az önköltség alakú- mok növelésében, fását kiséri ük figyelemmel a „ /tsz-ekben Nóerádban hárem ® rai ,a vélemény» Kánt« helven végeztünk már ilven Jánosnak a kisterenvei tsz el- jellegű felmérést. Korábban nokenek a szövetkezetükben az etesi szövetkezetben, egy­két. éve »edis az őrhalmi Ha­zafias Né »fron t Tsz-ben. meg itt Kisterenvén. — Lehetséges-e pontos ön- költségszámítás a szövetkezet­ben? végzett kutató-munkáról? — Már a gondosabb adat­szolgáltatás is azzal iár — mondta — hogy masunk is nyomon kísérhettük munkánk költségalakulásait. Minthogy azonban a kutatók részletekbe - A tó önköltségszámítás- menő nontossággal^ vizsgáliák hoz ió főagronómus. főköny­velő és rendszerető brigádve­zetők kellenek. Mert Dontos költségszámításról csak ott le­het szó. az alaobizonviatök fedik a tényleges valóságot. — A tsz-ben végzett kuta­az egves munkaterületek! szakágazatok költségalakulá­sait. sok hasznos részadattal is segítségünkre vannak az in­tézet kutatói. így például a oantos költségszámítás meg­mutatta a géDállomás túlszá­nvúit-e közvetlen se- gitseget is az illető szövetke­zetben? Szöveg: Somogyvári László Képek: —_ Mi a számításokat azért csinál luk. hogv országos átla­gokat állanitsunk meg. Az viszont természetes, hogy a lényegesebb mutatókra felhív- . , . . , , . , ... juk a szövetkezetek figyelmét mindeTlnaDI érdekeivel. A kis Kisterenvén néldául a munka- terenvei 0008 ezt tanúsít1a‘ erőaazdálkodás illetve a mun- L, Gy, A költségszámítások mód­szereire és általános tanulsá­gainak levonására iránvuló kutató munka tehát szaros kapcsolatban áll a tsz-ek gya­korlati tevékenységével éa Koppány György í* Csak vadászoknak Hogyan őrködjenek a fácán- és fogolycsibékre ? — Ne zavarják az erdők nyugalmát — Irtani kell a dúvadat Lombba borult az erdő, virág- keket. Leginkább engedelmes jó. zik a rét, zölden u határ. De nemcsak a természet fordult ta- vasira, nemes vadjaink is meg- újhódnak. Véget ért a fácán és a fogoly dtirgése, megkezdődött a tojásrakás. Szépen növekednek az idei nyulak és őzgidák. Min­den lehetőséget meg keli terem­teni arra, hogy a szaporulat meg­maradjon és a megyében is emel­kedjen a vadállomány. Az utóbbi évek mostoha idő­járása megtizedelte a hasznos foyojyállományt. a? idén kedve­zőbb az időjárási a tél sem volt túlságosan kemény, minden lehe­tősége megvan a jó szaporulat­nak. A fogoly a kotlást április közepén megkezdte és 20—24 na- I pig Uptlik. Ha a vetés elég magas, abban rak fészket. Ha a ka­szimatú vizslával végzik ezt a kutató munkát. De ennek hiá­nyában jó a hajnali órákban vagy késő délután, amikor a fogoly tyúk fészkel!) a táblán ke­resztbe húzott zsinór is. Felzavar­ja az anyát és megmutatja, fel­deríti a fészek helyét. A megmentett tojásokat kotlós tyúkkal kiköltetik. Lehetőleg há­zilag is természetes viszonyokat kell teremteni: így például a sza­bad földre helyezik a fészket, hpgy a tojások a nedvességet se nélkülözzék- a kotlóst is napon* ta legalább xo—is percre zavar­juk le a tojásról, mert a fogoly sem ül rajta állandóan. A fogoly* tpjás három hét alatt törik fék A csibék nem maradhatnak » kotlós alatt, a szárító alHfUma­száló dús, szívesen fészkel ben- sabb nekik, mert így nincsenek ne, mert megtalálja az élelmet. A £orán kasza alá kerülő terü­leten veszély fenyegeti a fogoly fészkeket, ha védelmére nem ké­szülnek kellő gondossággal, A tsz-ek vezetői a kártevők el­leni védekezést szolgálják, ha ér­tesítik a vadásztársaságot: hol, mikor kezdik a kaszálást. A va­dászok pedig megkeresik a fész­Jíiiwflnn <> Calirófnn vín{ A nálöPiKTfiö» vanalc ara A legifjabb palócok a felvonuló tömegben annyira kitéve az anvuntaposás- nak. A kővetkező feladat az etetés. Ezen múlik, megmaradnak-e. El­ső napon nem is szabad nekik enni adni, inkább koplaljanak, szokjanak a vijágbpz. A máso­dik napon is csak csigát, apróbb pubatestű rovarokat esznek szí­vesen, később pedig rostaaljat- Természetesen az ivóvíz mindig friss legyen. Ha a fognlycsibék szépen fejlődnek, egy alkonyati órában, amikor nyugovót jele* a vezérkakas, valamelyik fogqjy- csapalhoz lopják az árvákat. A fácán fészekaljra is legin­kább azok a veszélyek vonatkoz­nak, amelyek a foglyokéra. En­nek a számyasvadnak még na­gyobb az értéke, kiteliesitltchb a szépség«, mint az előbbinek. Nein is beszélve hasznosságáról. Leg­nagyobb pusztítója a luirgnnva- hogárpak. Ha háborítatlan, jó az állomány, kevés burgonyabogát marad a krumplisokban. Érdemes tehát őrködni rájuk. A csibék gyámoltalanok, vert Szem előtt tartható léten. vagy lucernáson ismertessük meg ve­lük az életet. Dús ravarvilág az éltetőjük. A nevelőládákat nem nélkülözhetik: ebben keresnek menedéket a viharnk és a raga­dozók dől. A széles kifutókra ts szükségük van mindaddig, ami* megismerkednek a kotlós bivó- szavavgl. Egyébként a fácánok mesterséges táplálására a vadá­szati szakirodalom hasznos taná­csokat ad­Az őzgidák és nvniak védel­mét a terület háborítatlanságával biztosítják legjobban. A kó­bor kutyák- macskák és más ra­gadozók jelentik ezekre az alto­tokra a legnagyobb veszélyt. El­maradhatatlan tehát a tavaszi riti- vadírlás. a* elpusztító» dúvarial: végtagjait az étéi tők őrizzék meg, mert ezekért megfelelő díjazás­ban részesülnek. B. Gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents