Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)

1965-05-01 / 102. szám

1995. május í. szomSa?

tfOGS AB

n

Nyárra kész isi a virágos kert

Tavaszt

köszöntő virágok — a százszorszé® neíolelts és » bánso- nVoe árvácska — hamar elmúlnak. Helyükbe, a házkörüli kertekbe az eevnvári virágok kerülnek, hoffv tarka színeikben egész nváron át nom- cá zzanak.

A házak mér ióelőre gondoskodnak a maaok elültetéséről. vattv a kész palánták összeállításéról. A nalánták ládában történő nevelésére föléé a napos helv — esetleg Öveges veranda — alkalmas. De elvethetek a virágmagok a

kert. ewik szélvédettebb sarkában la. A na hintákat leeiobb a faevos szentek” utáni napokban kiültetni. Előbb azonban a felásott talalt elszórt mdtrárvával. vaffv szervestrá- evával kell felfrissíteni. Az pfébbl több humuszt és nitrogént biztosít a tatainak.

Ültetés előtt lii virágágyakat Is énithetünk. A magasított árvák, arur.nok helvébe a földdel e«vszintű asszimet- rikus vaav szabályos traoéz- p !í)kú átmak szén színfoltot adnak a kert üdezöld ffveosző- n vécén. A Virágágyak széleit díszítő kavics színes lénia, vaw üvegcserepek helvett az á<nrak közti füves részen sza- bál vonlán alakú kő. vmijr ee- rp^ntin-oolkkal kéoezzünk utat. Iw óvtuk a názsitot öntözés közben a letaposó *+ől.

hatásúak a Salvia piros. Aso- rátum. világoskék. és a Tagé- tasz sokszínű virágai. Az utóbbit bársonvvlráa néven ismerik. Gazdac színskáláiéért és dús virágaiéit kedvence a kertnek.

Naevobb foltok beültetésére

a sarca szirmú, barna közenű Rutbeckia igen alkalmas. Magassága 20-40 centimétert is elér. A m i 1/1 őr ágvakban tetszetős a sárga. rózsaszín, pasztellszínű Orosz! ánszái.

(Antirrbiuml. Kinemesített faltai: a Rombrand — élénk piros sárga alakkal — és a Goldréaen — aranysára« piros torokkal.

A gondosan

elültetett virágok naponta bő vizet kívánnak. Az esti locsolást a talal tovább tudta hasznosítani így frissebben *art- ia a növényt. A szép kert sok munkát icénvel. de a pompás színű és üde illatú virágoskert hálából esész nváron át virít és frissítő Pihenőt nvúit látogatói árnak.

Réti Erzsébet

A kertet

a színék harmóniái« mellett a virágok Illata is vonzóvá teszi Iav például a kis Petunia sok .színárnyalatú viréawi szinte ontják magukból a kellemes illatot A magasabb növésű Heliotrooium. tenyérnyi ernvős. lilaszínű virága a fa- evofkia meataxtia vanília illatát A dísz-dohánv (Nikotlna) is hálás növény. Kinemesített fehér, krém és piros szirmai esész nan díszítik a kertet.

A falusi kertek hawománvos virágai a Rezeda. Rozmaring, s * különböző színű Verbénia. A modern ásvakban szőnvegKis könyvespolcunk

Dr. Hirschler Imre:

A nők védelmében

Két év leforgása alatt négy ízben jelent meg e könyv, — összesen 350 000 példányban — s rövid idő alatt elfogyott. Ez a tény la bizonyítja, hogy a műben felvetett orvosi és tudományos magyarázatok társadalmi igényt elégítenek ki. Ajánljuk különösen a fiatal házasoknak, mert az ismeretei sok probléma megoldásában segíthetnek. A könyv a Medicine kiadásában jelent meg.

Az orvos válaszol cimfl hasznos füzetsorozatra szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét. Írói orvosok, akik különféle közérdekű kérdéseket vizsgáinak orvosi szemmel. A füzetsorozatban feldolgozták a „Lakás és egészség”, „Az öltözködés, divat, egészség” kérdését, valamint hogyan éljen a cukorbeteg, a gyomorbeteg stb? A sorozatnak eddig hat füzete jelent meg, 3, — 3,20 forintos áron.

Fürge Ujjak Könyve

Bizonyára örömmel fogadják a kézimunkát kedvelők a Fürge Ujjak című kézikönyvét A mű — megjelenése

már hagyományos — ez évben csupa új, még meg nem jelent mintákat ad közre. A

horgolás mellett más kézimunkákat — mint a kötést, hímzést — Is tartalmaz.

: Konyhaművészet;

Rákóczi János receptjei

A könyv az egyik legjobb

magyar szakács életműve. A kötet anyaga gazdag kincsesbánya mind a sütés-főzés szakembereinek, mind a finom falatokat kedvelő háziasszonyoknak. Nemcsak hagyományos magyar, hanem francia ételek gazdag választékát is nyújtja. A leírások alapján elkészített ételek minden ünnepi asztalon elismerésre számíthatnak.

— ács —

GYERMEKEKNEK

VÍZSZINTES:

1_ A munkásság nemzetközi llnre-e. 10. országos Ren Jezőiroila 11. Némely olaj is teszi. ,12. Résévé f társaság. 14 Horváth móHöSftg volt . is. Nésyszáz római számmal. 16. Ital. 18. Elektromos töltésű részecske. 19. Európai arat). *». Sertés. 22. Virág része. 23. Női énekli tü. 24. Puccini Bohémélet-ének n repülje. 28. Villa mássalhangzó . 28. ForrőégőVi páncélos állat 2? znnos magánhangzók. 29. Szesz isi. 30. Ruhadarab. 32. Rózsa I 33. Salgótarjáni nagyüzem.

35 napon. 36 Egyezkedés. 40. Iy* irteselró.

IDŐLEGES!- Etel. 2. Megfelelő. 3. Közsé'. p- megyében. 4. Sporteszköz 5

Kú zónövény. 6. Solon mássalhangzói 7. Tova. 8. Nagynevű magyar operett komponista (Viktor). ». Férfinév. 13. Háromszor latinul.

14. Küldene. 17. Chateaubriand

francia Író műve. 18. Figyelméztet. 19. Római színész. 21. Nem mozdul 22. Lábltő részé. 24. Sziget az Északi tengerben. 2S. Állttá. 28. Férfinév. 27. Kenőanyag. 28. Tő a Szovjetunióban. 28. Francia lró (André). 31. De. 33. Eldugott hely 34. Edény. 37. Kína mássalhangzói. 38. Fordított mutató névmás. 39. Saját kezűleg.

Megfejtésül beküldendő a vízszintes i, 4e és a függőleges 8.

A* április 28-1 számunkban közölt gyermekrejtvény helyes megfejtése a következő:

Litvinyenko — Varga Imre — S'lsenszfeoje.

Könyvjutalmat nyertek: Széles

István, Balassngyi rmat. Szegedi Emil Salgótarján, Pintér Ede Pásztó

A könyvet pestén küldjük el.

FAZEKAS ANNA:

MÁJUS ELSEJÉIN

Reggel korán kelek fel én, a fényes május elsején.

Sietve mosdok, készülök, a kávéhoz le sem ülök, hajam tükörnél is simább.

Utunk a városon visz át. Kezemben fürtös orgonák.

A gyárba kísérem a mamát, ott várnak ránk a többiek. Az udvart víg zaj tölti meg.

Nem morcos senki, — bár

korán

keltek fel. Kérdik: —

Klskomám,

velünk tartasz? Ez derék

dolog!

Fejünk felett zászló lobog, s földszagú szél lengeti.

Arany napfény melengeti.

Ha nagy leszek, s már

dolgozom,

fiam majd én is elhozom,

s oly boldog lesz a klslegény, mint én, ma május elsején.

Kötözik, díszítik szerte az országban a fákat. Májusfákat. Ezret és tízezret. Szalagokkal, füzérekkel, virágokkal és ágakkal. Májusi jeleikkel: szabadsággal és szerelemmel.

Üldözésben, rabságban született. Szabadságfa lett hát az első neve. L.' arbe de la li- berté. Az első májusfát — talár. — az Angliából menekülő üldözöttek hajója, a May Flower vitte át oromdíszében az Újvilágba. Innét is a hajó neve -- májusvirág —, g Kossuth Lajos 1852-ben, visszatérve amerikai körútjáról, a plymouth-i kikötőben így beszélt róla: Az önök szabadságfája a May Flower — a miénk a Habsburgok akasztófája.

1790-től aztán az Angliától

elszakadt észak-amerikai gyarmatok példájára szerte a világban ültettek szabadságfákat. Nyárfát vagy tölgyet, s növekedésük a szabadság feltörekvését* jelképezte. A szabadság májusi ünnepeit e fák körül rendezték. Az

1848-as forradalmak után Németországban, Svájcban és Itáliában is elterjedt. Es nálunk?

Az első szabadságfát Pesten 1792-ben állították. Az akkori Új-épület börtönudvarén francia hadifoglyok ácsolták, s hegyébe kitűzték a zöldágakat. Tőlük vette át e szép szokást a pesti iparosság, céhek, mesterlegények. Május előestéjén, azaz délután, gyerekek járták az utcákat, végigdobolták a várost, és énekelték: „lesz, lesz, majális”. Másnap aztán a mulatságok! A májusfa tetejére már ajándékokat, pipát, kolbászt, kendőt, aggattak, és aki elsőnek felmászott értük, megszerezhette. Igen, de a lehántolt, friss fát szappannal kenték, hogy síkos legyen.

Május elsején, Jakab-nap- kor, az úgynevezett „Jakabos tisztes uramék”, a városi tisztviselők kötötték meg az évi szerződéseket a hentesekkel, kocsmárosokkal, kávésokkal. Ilyenkor aztán a mester áldomást fizetett, a céhleA nap már melegen sütött, egyre szebb idő lett. A zöldlevelü béka, név- tzerint Brake, előbújt a házából, is oly vidámnak látta a világot, hogy elhatározta, sétálni fog. De egyedül sétálni nagyon unalmas, felkereste hát legjobb barátját Kuruttyot, aki a szomszéd lapulevelén lakott.

— Szervusz Ku- rutty1

A délutáni álmából . felzavart Ku- rutty mérgesen törölő ette a szemét.

— Brek, brek, ki merészel bántani?

— Csak én.

— Te vagy az Breke? Hová, hová. hogy a napernyődet is viszed ?

— Tudod, szép ez idő, gondoltam elséOMka-baráimrp

Japán mese

tálok a hegyekbe. Nem jönnél velem?

— Nem lenne rossz... csak hogy en nem szívesen gyalogolok.

— Majd kerítünk valami járművet, ha nem akarsz gyalogolni.

— Az pénzbe kerül. Inkább azt ajánlom, ha már miattad kell fáradnom, vegyél a hátadra lega lább ott ahol ross: az út.

— Rendben van.

Elindultak. Útközben beköszöntek az arany halacskának, játszottak a pillangókkal. Végül megérkeztek o hegyre. Amint mefUek-menr

degéltek, egyszeresük nagy sziklát találtak maguk előtt. Kurutty megállt, és igy sopánkodott:

— Ja), jaj hogy tudunk ezen átjutni/

Keresni kezdtek valami ösvényt, de nem találtak. Breke hirtelen meglátott egy hosszúszárú növényt, ami a szikla tetején nőtt, és szinte a lábukig lógott. Ügy gondolta, azon felmászhatnak. Kurutty azonban közbeszólt.

— Édes barátom Breke! Azt Ígérted ha rossz lesz az út. a hátadon Viszel, Váltsd be Ígéreted. Aet hiszem, ennél rosszabb át nem nagyon akad,

— Itt nem tudlak vinni, de kapaszkodj az indába és mássz utánam I

— Nem megyek biz én, vigyél a hátadon, ahogy ígérted.

— Mondtam már, nem lehet — mondta Breke, és mászni kezdett felfelé. Ku- rutty utána ugrott. A hlrelen ugrástól a növény szára eltörött. A két „hegymászó” a földre suhant, alul Kurutty és reá Breke.

Így végződött a kirándulás. Persze teletett volna kellemesebb is, Azt mondják, az aranyhalak hallották, amint . a póruljárt Kurutty erősen fogad kozott barátjának, hogy többet nem lutsálkodlk.

Fordított«: Vince Judit

gények ihattak. Innét is • mondás: „Nagy céhcó volt!” Vagyis a céh fizetett: die Zöch zahlt. A nóta meg zengette: „Ma van Jakab-nap, Ma iszik a. pap, de a szegény mesterlegény Csak amikor kap”

Hát a szerelem?

Sokágú a májusfa, vagy ahogy egyes vidéken mondják: hajnalfa, zöldág, májfa. A szerelemnek is van rajta ága.

A legények állították kedvesük háza elé. Egy 25 évvel ezelőtti tanulmányban — Szendrei Zsigmond írta — megtudhatjuk: hol, hogyan.

A magyar vidék a francia szabadságfákkal egyidőben — zöld ágakat vagy nyárfát, vagy jegenyenyárt (csak fehér fát!) állított május elsején. Voltak községek, ahol csak egy közös fát állítottak a legények, s arra a sok ajándékot. Van község, ahol csak a falu szépe kap májusfát. Ha a legények nem tudtak megegyezni, ki a falu szépe, összeverekedtek, de előfordult az is, hogy megegyeztek és

— két fát állítottak. A fát, például Pest megyében, a fiúk a lányoktól kérik — ő díszíti, s ezzel is kimutatja, mennyire kedveli a legényt

— de másutt szerzik. Nógrá- don az a fő, hogy szerzemény legyen. Van, ahol a lányok kendőit kötik a fa tetejére és a legények célbalövöldözik az ágakat, s közben kiáltják kedveseik nevét, .kinek a kendőjét akarják levenni. A Mátra vidéken az elutasított kérő is állít májusiét a leány ablaka elé. De bosszúból: száraz karót vagy meszelőnyelet. Jászon a lány csak akkor hagyja ablaka alatt nappal is a fát, ha elfog, '.a a legény ajánlkozásét. Rákospalotán — régen — ahány lány egy háznál, annyi fát állítottak nekik a fiúk.

Kötözik, díszítik szerte az országban a fákat. Ezret, tízezret. Színes szalaggal, csokorral, virággal. örömmel* szerelemmel.

Kőbányai György