Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-15 / 89. szám

2 NOGRAD 1565. äprTRs 15, esßiSrfSS Hinszkbe érkezett a mongol párt­ós kormányküldöttség Minszk, (TASZSZ): a belorusz tővárosba. Mtnszk­, be érkezett. A küldöttséget út- A Cedenbal vezette mongol jára elkísérte Alekszandr Se- párt- és kormányküldöttség, lepin, az 8ZKP Központi Bt amely jelenleg a Szovjetunió- zettsága Elnökségének tagja, ban tartózkodik, Moszkvából a Központi Bizottság titkára. Kormánypárti győzelem az írországi választásokon Dublin (MTI) , Szerdán befejeződött az írországi választások szava­zatainak egy hete folyó össze- számlálása. Végeredményben Sean F. Lemass miniszterel­nök Fianna Fail pártja a parlament 144 mandátumá­nak felét, 72 mandátumot szerzett. Az ellenzék ugyan­csak 72 mandátumot kapott; a képviselőiház vezetője azon­ban ellenzéki, és nem rendel­kezik szavazati joggal. Le­mass bejelentette, hogy ápri­lis 21-én alakítja meg az új kormányt. Befejeződtek az izraeli-nyugatnémet tárgyalások Jeruzsálem (MTI) Hivatalos források szerint a kedden befejeződött izraeli­német tárgyalásokon megegye­zés született. Hivatalosan nem jelentet­ték be a nyugat-német—izrae­li diplomáciai kapcsolatok létrehozásával kapcsolatos tárgyalások eredményeit Jövő hétre várható a közős közle­mény, miután a német szö­vetségi és az izraei kormány véglegesen jóváhagyta a tár­gyalásokon kötött egyezmé­nyeket A nyugatnémet küldöttség utolsó tárgyalásáról nem tá­jékoztatták a sajtót és a tár­gyalások színhelyére a fotóri­portereket sem engedték be. Wilson Amerikába érkezett New York. (MTI): Harold Wilson angol mi­niszterelnök szerdán reggel repülőgépen New York'ba ér­kezett Kétnapos hivatalos amerikai látogatása alatt megbeszéléseket folytat majd Johnson elnökkel és na­gyobb beszédre készül Ang­lia gazdasági helyzetéről. Londoni jelentés szerint Wilson amerikai elutazását késleltette az alsóháziban le­zajlott bizalmi szavazás. Az éjszakai órákban ugyanis a konzervatív ellenzék, miután ugyanerről a kérdésről hat­órás vita zajlott le, szavazást kért a TSR—2 ügyben. (A re­pülőgéptípus gyártásának programjával a Wilson-kor- mány felhagyott a gépek he­lyett amerikai repülőket ren­delt). Az alsóház 26 szavaza- tos többséggel bizalmat sza­vazott a kormánynak. A tíz liberális képviselő a kormány­nyal együtt szavazptt. A vietnamiak nincsenek egyedül Leleplező VDK nyilatkozat — Nyakatekert amerikai magyarázatok — Újabb tengerészgyalogosok partraszállása Moszkva (TASZSZ): Tong Hiú Xoung, a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság moszkvai ideiglenes ügyvivő­je kedden a szovjet nagykö­vetség épületében sajtóérte­kezletet tartott és nyilatkoza­tot tett a vietnami helyzetrőL Közölte, hogy az elmúlt év augusztusá­tól kezdve az Egyesült Ál­lamok katonai repülőgépei csaknem 50 alkalommal sértették meg a VDK légi­terét. lőtték éts bombázták az észak- vietnami falvakat és városo­kat. Az ideiglenes ügyvivő hangoztatta, hogy az ameri­kai propaganda most a „visiz- szacsapás” verziójáról áttért a „támadás megállítására szol­gáló csapások” elméletére. Ezzel próbálja igazolná a Vietnami Demokratikus Köz­társaság ellen intézett szünte­len bombatámadásait. Tong Hiú Xoung elmondta, hogy ezekben a napokban 52 or­szágban tiltakoznak az amerikai agresszió ellen. 39 nemzetközi szervezet és 309 országos szervezet tilta­kozik az Egyesült • Államok vietnami politikája ellen. A Pravda szerdai számában a lap szemleírója kommentál­ja Lawrence Barret amerikai újságírónak a New York He­rald Tribune április 11-i szá­mában megjelent cikkét. Eb­ben a cikkben Barret minden ékesszólá­sát latba vetette, hogy védelmébe vegye a vecvl és bakteorológiai fegyvert. amelyet az amerikai hadveze­tés alkalmazni akar és rész­ben már alkalmaz is Viet­namban. Barret hivatkozik az ameri­kai külügyminisztérium nyi­latkozatára. miszerint az Egyesült Államok által beve­tett mérgező anyagok alkal­mazását nem tiltják nemzet­közi jogi normák. Barret köz­li, hogy az amerikai hadsereg leg­alább hat tudományos központban kísérletezik vegyi és bakteorológiai fegyverekkel és a kormány mintegy 200 millió dollárt költ évente a kutatások céljaira. Mint a Pravda szemleírója hangoztatja, Barret felháboro­dik azon, hogy a világ-közvé­lemény elítéli a vegyi és bak­teorológiai . fegyverek alkal­mazását. „A katonatisztek és a polgári tudósok többsége a Pentagonban csupán újabb fegyverfajtának tekinti a ve­gyi és bakteorológiai fegy­vert, olyan fegyverfaj ténak, amely mentes minden szé­gyenbélyegtől .— hangoz­tatja Barret. Már hozzászoktunk, hogy különféle hajmeresztő dolgo­kat olvassunk az amerikai reakciós sajtó lapjain. De az, amit az amerikai lapok ezek­ben a napokban valóságos lelkesedéssel jelentetnek meg, minden leleplező cikknél job­ban megmutatja az amerikai intervenciósok igazi arculatát. Azt, hogy a legszívesebben megismé­telnék az angol gyarmato­sítók két évszázaddal ezé­Századunk azonban nem a XVIII. száziad, hanem a XX. és itt az ideje, hogy megért­sék; a vietnamiak nincsenek egyedül, nem védtelenek har­cukban. Szerdán reggel — helyi idő szerint fél 9 órakor — egy újabb amerikai tengerész- gyalogos zászlóalj kezdte meg a partraszállást a Da Nang-i támaszpont közelé­ben. Az 1400 főnyi alakulat scállí- tóhajói az Egyesült Államok hawai szigeti támaszpontjáról érkeztek. Ezt a zászlóaljat Da Nangból, az észak-vietnami határtól 50 kilométernyire le­vő Hue városba, illetve a vá­ros repülőterére irányítják to­vább. Az AP megjegyzi, hogy ez a negyedik amerikai ten­gerészgyalogos zászlóalj, amely Dél-Vietnamba érkezett és a partraszállási művelet befeje­ződése után a Da Nang öve­zetében állomásozó tengerész­gyalogosok száma meg fogja haladni a 8000 főt. lőtt Amerikában végbe* vitt bűncselekményeit. A rhodésiai helyset vitája as ENSZ bizottságban New York, (TASZSZ): Fedorenko, a Szovjetunió állandó ENSZ-delegátusa a gyarmatosítás kérdéseivel fog­lalkozó húszon négyes ENSZ- bizottság keddi vitájában a Biztonsági Tanács fi­gyelmébe ajánlotta a nemzetközi békét és biz­tonságot fenyegető dél- rhodesiai helyzetet. Afrikai vezetők nyilatkoza­tait idézve elmondotta, hogy a dél-rhodesiai hatóságok több mint tízezer hazafit tartóztat­tak le és 50 ezer személyt hurcoltak kényszermunkára az ország távoleső vidékeire. Smith miniszterelnök faj­gyűlölő kormánya — mutatott rá a továbbiakban — nem mondott le politikai céljairól, egyoldalúan akarja ki­nyilvánítani az ország függetlenségét, hogy megőrizhesse a fehér gyarmati kisebbség uralmát az afrikai tömegek felett. A szovjet küldöttség vé­gül sürgette a rhodeslai haza­fiak üldözésének meg­szüntetését, a politikai és közéleti szemé­lyiségek tevékenységét kor­látozó törvények hatálytalan! •» fását és a politikai foglyok szabadon bocsátását. rpinti# kitárni: A SZÁZAD NEVEZETES Sduhé Jlásxlú: bűnügyei Lederen$é> ##ti van a kosárban ? 40. Kodelka oly annyira elfo­gult volt Lédererék iránt, hogy még ezt a mesét is el­hitte, sőt még arra sem fo­gott gyanút, amikor az asz- szony azt tanácsolta neki ne forduljon orvoshoz, majd ő kezelni fogja sebét. Ily cse­kélységért nem érdemes pénzt kiadni — mondá. Az eset után néhány na­pig csend volt. A házastársak nem beszéltek a tervről, de mint az alábbiakból kitűnik, azt nem ejtették végleg el. Január hó íi-án délután be­állított hozzájuk Kodelka és kőzöjte, hogy 70 milliónál töb­bet nein tudott összehozni. Sebaj — monda vádlott. a hiányzó 20 milliót majd hoz- /ápótolja ő, melyet egy Ke­lemen nevű ismerősétől szán­dékozik megszerezni. Itt nyil­ván Kelemen Aurélra célzott, kiről alkalmasint tudta Ko­delka, hogy vádlott vele az­előtt tőzsdei összeköttetésben állott. Kodelka a 70 millió koro­nát át Is adta, ás abban ál­lapodtak meg, hogy másnap, azaz január 7-én már vissza­kapja pénzét a nyereséggel együtt. Ezután eltávozott. Ha­zafelé menet, a Baross utcá­ban, úgy fél 10 óra tájban Reiner Mátyásnéval találkoz­va elbeszélte neki az ango­lokról szóló mesét. közölte vele, hogy a pénzt Lédererók- nek átadta, akik másnap majd lebonyolítják az üzle­tet. amely aznap az ő meg- kesése miatt nem volt már nyélbe üthető. Ez alkalom­mal ugyan azit is hozzátette, hogy Lédererékkel a Bristol­ban volt találkája, és ott kel­lett volna összejönnie az an­gollal is — de ez utóbbit valószínűleg csak az előkelő­ség látszatának emeléséért tette hozzá, mire igen hiú volt. Másnap, azaz január 7-én, reggel öccsének, Kodelka La­josnak is elmondotta. hogy előző napon már átadta a 70 milliót Lédereréknek, és aznap bonyolítják le az üz­letet. Evégett délután fél öt óra tájban el is távozott ha­zulról azzal, hegy Lédererék- hez megy. Ide 6 óra után érkezett. Léderemé azzal fogadta, hogy az üzletet lebonyolítani már nem sikerült, de másnap reg­gel korán majd együtt men­nek fel a Hűvösvölgybe, és akkor fogják azt nyélbeütni, és éppen ezért ott is marasz- totta Ködeikét vacsorára és éjjeli szállásra. Majd külön­féle dolgokról kezdtek be­szélgetni. Közben vádlott el­távozott, mert az este szolgá­latba kellett volna lépnie., de' mondotta, hogy elintézi és visszajön. így is történt! Vádlott fél 8 óra tájban ért ki Csepel­re aztán hazament. Ügy 9, fél 10 óra tájban érkezhetett meg. Felesége és Kodelka a konyhában ültek és már va­csora után voltak. Neki fe­lesége felmelegítette az ételt, ő is megvacsorázott, aztán hármasban elbeszélgettek még egyrpl-má&ról. Éjféltájban Lédererné in­dítványozta, hogy feküdjenek le, mert másnap korán kell kelni. Férjének az alkóvban levő ágyban, Kodelkának az ebédlő hencserén. magának a férfiszoba padlóján vetett ágyat. Kodelka be is ment az ebédlőbe, levetkőzött és lefeküdt. Vádlott és felesé­ge még a konyhában marad­tak. és az asszony ekkor nó­gatni kezdte férjét, hogy itt az utolsó pillanat — végez­zen Kodelkával, mert tovább már nem lehet áltatni őt. Vádlott, úgy látszik, még ha­bozott. és levetkőzvén az. ágy­ba feküdt, Felesége kisvár­tatva utánament, ruhástul melléje feküdt, nyakát át­ölelte és csókolgatta. Közben kutyájuk a konyhában zajt csapott. Az asszony felugrott és kiment. Minthogy hosszabb ideig nem jött vissza, vád­lott is felkelt és utána ment. A konyhában gondolataiba mélyedve üldögélt. Ekkor is­mét párbeszéd fejlődött ki kettőjük között, amelynek so­rán Léderemé, látva, hogy férje még mindig habozik, féltékenységét kezdte ébreszt- getni. Gyávának nevezte, fel­említette, hogy Kodelka ül­dözi őt szerelmi ajánlataival, elébe tárta, hogy az pénzé­vel mindent megvásárolhat, és ezzel megadta az utolsó impulzust is! Vádlott az előszobában ló­gó tokból magához vette meg­töltött Frommer rendszerű szolgálati isimétlőpisztolyát és belépett az alkóvba. Majd az alkovot az ebédlőtől el­választó falkiugrás mellé lépve, pisztolyát a fejjel ar­rafelé fekvő Kodelka fejének irányította, közvetlen közelről, alig egv-két arasznyi távol­ságból elsütötte. A lövés a fejtetőn érte Kodelkát úgy­hogy alkalmasint nyomban kiszenvedett. A hencserről ol­dalt hanyatlott feje vérezni kezdett, és a padlón vértó­csa támadt. Léderemé ezalatt a konyhá­ban tartózkodott, és csak esv tómmá dörrenést hallott. Majd. amikor vádlott pár pillanat múlva kiment hozzá, közölte vele. hosv végzett Kodelká­val. Eavben felhívta, hoev vi­gyen be egv lavórt Kodelka feie alá. ő mafa kint maradt. Mikor kisvártatva ismét be­ment az ebédlőbe. Kodelka fe­je már egv kendőbe be volt pólyázva. Ezután a lepedőbe, melyen feküdt, becsavarták a holttestet, az asszony felénél, a férfi lábánál fogta, és így cipelték az előszobából nyíló éléskamrába. Itt a földre fek­tették a holttestet, és megkez­dődött annak feldarabolása, hogy így darabonként eltün­tethessék áldozatukat.” Íme. ezt ..állapította” meg a tisztelt katonai törvényszék. Léderemé ügyét polgári tör­vényszék tárgyalta. S hogy a polgári törvényszék milyen szerepet tulajdonított Léderer- nek a gyilkosságban. arra idézzük a magyar királyi Kú­ria ítéletének indokolását Lé- derené ügyében. Érdemes a fent idézett részt ezzel össze­hasonlítani. „E gondolatnak megérlelődé- se után Léderer Gusztáv 1925. január 7-én. délben. Csepelen, a hivatalos helyiségben kipró­bálta pisztolyát, ió-e és mily zajt csinál zárt szobában. Bu­dára lőve délután lúgkövet vesz a vér felmosására, s kiofc- tattatja magát, hogy kell azt használni kézfeimarás veszélye nélkül. Hazamegy, tervét köz­li nejével, a vádlottal, aki át- veszi a szódát és nyugodtan fogadja az ölés tervét Délután 6-kor megérkezett a sértett. Kodelka. Léderer Gusztáv őt és feleségét magukra hagvta. elment Csepelre. Ezalatt Ko­delka Ferenc sértett és a vád­lott kettesben beszélgettek, megvacsoráztak, maid Léderer visszajött, szintén megvacsorá­zott. azután boroztak, beszél­gettek. (Folytatjuk) ABRAHAM LINCOLN 1865. április 15-én, száz ép­nél ezelőtt halt meg Abraham Lincoln, az USA elnöke, az amerikai rabszolgák felszaba­dítója. Lincoln 1857. június 26-án, egyik politikai ellenfe­lével vitatkozva, a néger kér­désben a következőket mon­dotta: — Az egykor mindenkire érvényes és minden ember részéről tisztelt Függetlenségi Nyilatkozatot kigúnyolják, megtámadják, eltorzítják és széttépik, míg végül, ha meg­szövegezői felkelnének sírjuk­ból, rá se ismernének többé. Mindezt csak azért, hogy a színesbőrűek szolgaságát örö­kössé s általánossá tehessék. A föld minden hatalmassága összefog (Amerikában) a né­gerek ellen. A vagyon, a becs­vágy, a bölcselet és a teoló­gia egyként. A négereket bör­tönbe zárják, megmotozzák, levetkőztetik... és egyik vas­ajtót a másik után csukják rájuk... Douglas elvitatja, hogy a Függetlenségi Nyilat­kozat minden emberre vonat­kozik, és fenyegetően azzal érvel, hogy mindazok, akik bizony valamennyi embertár­sukra érvényesnek tartják, csupán azért tesznek így, mert együtt akarnak szavazni s hálni ,és össze akarnak há­zasodni a négerekkel... Til­takozom a torz logika ellen. mely arra az eredményre jut. hogy ha nem kívánom a feke­te nőt rabszolgámul, akkor •szükségszerűen feleségemül '•kell akarjam! Nem vagyok köteles sem az egyikre, sem n másikra. Egyszerűen békén ■is hagyhatom. Néhány szem­pontból. a kérdéses néger nő iblzonyára nem egyenlő ve­ilem, de pontosan az enyém­mel és mindenki mással egyenlő joga van arra, hogy szabadon keresse meg a ke­nyerét. Hiszem, hogy a Füg­getlenségi Nyilatkozat szerzői, minden emberre értették azt. amit kimondták, de nem volt szándékukban azt állítani, hogy az emberek minden te­kintetben eguenlőek... A bőr színe, a testalkat, a magasság, az értelem, az erkölcsi fejlett­ség, a munka és a társadalmi képesség tekintetében nem eguenlőek, de a nyilatkozat szövegezői és aláírói épp elég­gé világosan meghatároztdUt., hogy mire vallják: minden ember egyenlőnek szilletikl' Egyenlőek „bizonyos elidege­níthetetlen jogaik, s ezek kö­zé tartozik az életre, a sza­badságra és a boldogság kö­vetésére való jogr. Ezt mond­ták, és ezt gondolták. Nem akarták azt állítani — hiszen ez szemmel láthatóan nem volt igaz —. hogy valóiéban mindenki ezt az egyenlőséget élvezi... csupán a jogot akar­ták kinyilvánítani, hogy aztán a körülmények engedte legna­gyobb gyorsasággal életire is léphessen. A szabad társada­lom állandó alapelvét kíván­ták leszögezni... melyért mindig munkálkodhatunk, s ha nem is érhetjük el tökéle­tesen soha. egyre inkább meg­közelíthetjük ... s így elmé­lyíthetjük hatását... megnö­velhetjük vele az élet értékét minden fajtájú és színű em­ber számára mindenüttA ifinő használatéra nyilvánítot­ták ki ezt az elvet a függet­lenségi háborút meghareo- lők ... hogy gáncsot vessenek azoknak, akik PJ/tn később elkövetkező időkben, megpró­bálhatják a zsarnokság gyűlö­letes útidra visszaterelni a szabaddá vált népet. Újabb letartóztatások Venezuelában A venezuelai kormány egész rendőri apparátusának moz­gósításával folytatja a haj­szát az ország haladó szemé­lyiségei ellen. A caracasi ha­tóságok ugyanis április 10-én azzal álltak elő, hogy „a tör­vényes államrend megdöntésé­re irányuló összeesküvést lep­leztek le, amelyben a vene­zuelai kommunista párt és az olasz kommunista párt tag­jai vettek részt”. A legújabb jelentések szerint eddig 50 prominens ellenzéki személyi séget tartóztattak le. közöttük Angel Caprilest, több balul-, dali újság iáadóját.

Next

/
Thumbnails
Contents