Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-13 / 87. szám

ISS5. április 13, ftedd

NŐGRÁD

5

A munkás éle küszöbén

Kegyedeves hallgatók kozott a gödöllői agráregyetemen

A Gödöllői Agrártudományi egyetem szinte önálló városrészt alkot Az egyetem lenyűgöző, hatalmas épületét lakópaloták, üzletsorok, parkok veszik körül, s az utakon, épületekben élénk forgalom jelzi a városias jelleget. Még abban is hasonlít az egyetemi város többi városainkhoz, hogy megtalálhatjuk területén az állandó fejlődés szembetűnő jeleit is: a nagyarányú, serény építkezést. Az egyetem főépülete mögött ugyanis már a harmadik hipermodern diákszálló, kollégium épül, amelyek közül a középsőben színházterem, esz- pressó sőt még fedett strand is lesz. A három kollégiumban mintegy ezerkétszáz egyetemista kényelmes, korszerű elhelyezését oldják meg. A szobák két-hánom személyesek, központi fűtéssel folyóvizes mosdófülkével, tanulóasztalokkal, rekamiék- kal, beépített rádióval, erkéllyel, előszobával és az előszobában ügyes célszerű szekrényekkel. Azonkívül fürdőszobák, vasalótermek, vil- lanyrezsóvgl felszerelt főzőhelyiségek, televízió-szobák állanak a tanuló fiatalok rendelkezésére. Modern környezetben, gazdagon felszerelt szertárak/ laboratóriumok, gyakorlóhelyek, könyvtárak és egyéb tartozékok segítségével vétózik itt tanulmányaikat azok. akik élethivatásul a mezőgazdaságot választották.

Az egyetemi hallgatók közt jócskán akadnak Nógrád megyeiek is. Most közülük mutatunk be négyet, mégpedig olyanokat, akik az idén végeznek, tehát fél lábbal a munkás élet küszöbén állanak. Várja őket a falu, a tsz, az állami gazdaság.

vonta a szállásért és a teljes ellátásért — moedia. — Az ösztöndíj ennél jóval több ...

„Erdésznek vágytam“

Kiss Gyula együtt végezte tanulmányait Csiszérrel a Balassi Bálint Gimnáziumban, ahol Kissinek édesapja az igazgató. Igazából azonban az egyetemen barátkoztak össze. Itt határozták el. hogy ha csak szerét eithetik. egv gazdaságba mennek dolgozni.

— Én is a Magvamándori Állami Gazdaságba szeretnék kerülni — árulja el kívánságát Kiss.

— És ha valamelyik tsz-ben nagyobb szükség lesz munkájára?

Pillanatnyi ideig gondolkodik.

— Ha tsz-be irányítanak —

válaszolta — minden ellenvetés nélkül tudomásul veszem. Nekem egyetlen kikötésem van: szeretnék Nógrád medvében maradni.

Tudott dolog, hoev ez s kikötés teliesen eevezik a szakigazgatási szervek elképzelésével: ők is szeretnék, ha a Nósrád megyéből beiskolázott hallgatók mind egv szálig visszatérnének a megye határai közé.

— Edesania pedagógus. Hogyan választotta az agrármérnöki „szakmát?”

— Nem is ezt választottam. Erdésznek vágytam — hangzik a válasz. — De szüleim nem akarták, hogy olyan messzire. Sopronba menjek főiskolára.

— Tehát pályát tévesztett?

— Drágák a félévi jegyzetek is. Azután szakkönyveket is vásárolunk.

— Mi a véleménye: megállják-« helyüket olvan tsz-ben is. ahol esetleg egyedüli agro- nómusok lesznek?

— Nehéz helyzet lenne. Nekünk még idősebb kollégáinktól kellene gyakorlati tapasztalatokat átvenni.

— Mit tart a legkényesebb területnek?

— Ügy gondolom, hogy a legtöbb gondunk, bajunk az üzem- és munkaszervezéssel lesz. E kettő a fő gond. De nem lesz könnvű dolog megismerkedni az emberekkel és még nehezebb lesz elsajátítani azt a stílust, amely a legmegfelelőbb nálunk Idősebb, sokszor tapasztaltabb emberek irányítására.

Regénye» élet

A legregényesebben a salgótarjáni Csanády Győző élete alakult.

— Édesapám üvegfúvó mester Tartánban — mondja csendes, szerény hangon. — Viszont Miskén vannak rokonaim. akik tsz-tagok. Náluk kedveltem meg a nagyüzemi mezőgazdaság szén sóséit. Eleinte katonai középiskolába iártam. amikor az megszűnt, beiratkoztam a tarján! gimnáziumba.

— Tehát eredetileg katonai pályára készült?

— Nem. Én önszántamból jöttem az agráregvetemre — mondja mosolyogva. — Tisztiiskolára. meg maevar—történelem szakos tanárnak javasoltak. Én agrármérnök akartam lenpi.

— Szülei hogyan fogadták a választását?

— Teljesen rámbízták a döntést. Tulajdonképpen egy akkor végzett hallgató győzött meg. hogy valóban érdemes agráregyetemre menni.

— Szintén ösztöndíjas?

— Igen. Előreláthatólag a ceredi tsz-be megyek. Mégpedig nem is egyedül, hanem

másodmagamnsal.

Nem az első eset. hogy az egyetemi tanulmányok közben tartós kapcsolatok születnek lányok és fiúk között. Ez történt Csanády Győzővel is. Megismerkedett egv Réz Klára nevű kislánnyal, aki a gyöngyösi technikumban végzett és most népköztársasági ösztöndíjas.

— Viszek magammal egy kitűnő rendű kislányt is Nógrád megyébe.

A társak nevetve vágják rá.

— Ezzel egyensúlyba kerül a mérleg. Ugyanis a másodéves szécsényi származású, ugyancsak kitűnő rendű Lukács Mária meg Baranya megyébe pályázik . . .

S amikor búcsút veszünk a végzős egyetemistáiktól még egy érdekes kérdés vetődik fel: hogyan fogadják maid. ha a jelenlegi kulturált környezetből az egyelőre még mostohább’ falusi környezetbe kerülnek?

Valamennyien fogadkoznak, hosv azért fognak dolgozni, hovy a falusi él«t is olv- kulturált legyen, mint jelenlegi életük az egyetemi városban.

Lakos György

Nem volt protekciód ?

Á végző egyetemisták közül ketten is vannak olyanok, akik Balassagyarmatról érkeztek a gödöllői egy etemre, szüleik most is ott élnek: Csiszár János és Kiss Gyula.

Csiszár édesapja jogtanácsos, tehát Csiszér János a mezőgazdasági termelés Iránti hajlamot nem otthonról, a szülői házból hozta magával.

— Az agrármérnöki pálya perspektíváit egy prospektusból ismertem meg — vallja.

— Azonkívül több barátom is járt az egyetemre S amikor hazaértek Gyarmatra, akkor sok szépet beszéltek az egyetemi életről.

— Tehát meggyőzték.

Csiszér tiltakozik.

— Megtetszett ez a pálya

— mondja.

Tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy mindenki egyöntetű helyesléssel fogadta pályaválasztását. Volt Is- kolatársai, akikkel együtt végzet a Balassi Bálint Gimnáziumban, még mostanában is felteszik neki a bántó kérdést:

— Féltél, hogy behívnak katonának? Vagy talán nem volt protekciód?

Cziszér János azonban ma már büszkén válaszol a cél- zatos kérdésekre:

— Szép és biztos életpálya.

S a biztonságra vonatko- . zólag elmondja, hogy meg az egyetemen szerződési kötött a Magyamandori Állami Gazdasággal. A gazdaság két éven át ösztöndíjjal segíti tanulását, ő pedig kötelezte magát, hogy legalább két esztendőt az állami gazdaságban tölt. Természetesen ez a kétéves szerződés nem iplenii azt, hogy az eltelt két év után odébbáll. Szeretne olt dolgozni, ahol megismerte már 3 gazdálkodás adottságait, feltételeit.

— Elég-e az ösztöndíj ? —

— Egyáltalán nem. Csak rokonszakmát választottam.

— Volt-e mezőgazdasági elő- gyakorlata?

— Nekem volt. Egyholdas kertünkben tevékenykedtem. Jelentős mezőgazdasági alapismereteket szereztem. Egyébként az a tapasztalatom, hogv gyakorlati előtanulmányok nélkül is ló agrárszakemberek nevelődnek Gödöllőn.

üzemén munkaszervezés lenz a fő gond“

A most végző Nógrád megyei hallgatók közül Nagy Ferenc kötelezte el legjobban magát a mezőgazdaságnak Édesapja is mezőgazdasági jellegű munkát végez, hiszen a járási tanácsnál felvásárlási felelős. Egyébként Nagy Ferenc az Ipoly-menti Nógrádszakálból került az egyetemre.

Előzőleg is mezőgazdasági tanulmányokat végzett: Vácott iárt a mezőgazdasági technikumba.

— A technikumot én a legjobb előtanulmánynak tartom — mondja — Különösen az a jó technikumi oktatásunkban, hogv sok a gyakorlati óra. Minden munkát dolgozva ismertünk meg. Akár kint a földeken, akár a kertészetben, vagy az istállókban, ólakban.

— Hová szeretne menni vizsgái után?

— Engem a Nógrád megyei tanács' irányit maid el. A mezőgazdasági osztállyal kötöttem társadalmi szerződést. Köteleztem magamat, hogy az egyetem elvégzése után oda megyek dolgozni, ahol a legnagyobb a szükség rám.

— És a tanács?

— A tanács viszont. havi nvoleszáz forintos ösztöndíjat folyósít.

Új otthonban

Több mint másfél millió forintot biztosított népgazdaságunk az erdőtarcsai gyermekotthon létesítésére. Az év elején már elfoglalták új otthonukat azok a gyermekek, akiknek nevelését az állam vállalta magára. Az itt lakó 27 gyermek közül legtöbb szocialista helyzeténél fogva került állami gondozásba, illetve a szülők viselkedése tette indokolttá a gyermek elválasztását.

Az erdőtarcsai gyermek- otthonhan szerető pedagógusok, nevelők látják el a gyermekek nevelését, igyekeznek pótolni az elveszett szülői ház melegét.

kérdezem. — Kétszáz forint a szállás

— Az egyetemen mindössze és ellátás, tehát hatszáz forint- lét&záz f«?rintőt fizetünk ha- ja marad.

Ízlik az ebéd? — kérdi Eratinka József igazgató az «itthon egyik most érkezett lakójától. Jakab Béláné gondnok az étel minőségét is ellenőrzi

Perlekedés a semmiért

Közömbös a bíróság számára, hogy kicsiny, vagy nagy ügy kerül-e elébe. Ezt is. azt is maradéktalan alapossággal, teljes lelkiismeret es «•«•egei tárgyalja. Szomorú, hogy a bírák és ülnökök számos olyan perrel kénytelenek bajlódni, amely nemhogy tárgyalásra, de jóformán szóra is alig érdemes.

A rétsági járásbíróság — például — mind polgári, mind

bűntető vonatkozásban többször foglalkozott egy diósjenői család ügyével. A falu egyik legszebb házában lakik apa és fia. A hajlékot családtagjaikon s rajtuk kívül nemcsak ők lakják, de a békételenséS is, Másfél-két négyzetméternyi pince-terület miatt forr évek óta a harag, a gyűlölködés; tart tárgyalást tárgyalás után a bíróság.

Két kazári ember között 1963 máiusa óta dúl a torzsalkodás két-három négyszögölnyi kertdarab miatt. A salgótarjáni iárásbíróság és a megyei bíróság eddig tizenhat tárgyalást tartott e semmi- ügvben. amelyben már háromezer forintra növekedett ez eljárási költség. Sajnos előreláthatólag tovább növekszik A nemrégiben kötött egyezséget a telektulaidonosok egyik* ismét perrel támadta meg.

Az egyik salgótarjáni ktsz- ben megbíztak egy ipart tanulót. hogv Nagybátonyba adjon fel vasúton egy vascsövet. Az ottani munkához szükséges tárgyat a fiú — az egyszerűség kedvéért — a maga nevére adta fel. Hogyan, hogyan se: a cső egv ideig békésen pihent a MÁV ráktárában, majd egv árverésien tíz forintért gazdát cserélt. Igen ám. de fekbér és perköltség is van a világon! A peres huzavona megkezdődött, a költségek eddig százhúsz forintra rúdnak. S ugyan mennyit tennének ki, ha — szerény órabérrel kalkulálva — kiszámíthatnánk, hány ember hány órát bíbelődött el a piszllcsáré üggyel?

Bíróságaink a dolgozó né» állama, a Magyar Népköztársaság törvényeinek szereznek érvényt, tehát méltók minden állampolgár tiszteletére. Helyes volna ezt a tisz+gletet azzal is kifejezésre juttatni, hogv csak olvan üggyel fordultunk hozzájuk, ami valóban ügy, — nem pedig sértődésen, gyerekes fontoskodás..

Az otthon lakói az erdőtarcsai iskolában a falu gyermekeivel folytatják tanulmányaikat. Varga Éva nevelő

a házi feladat végrehajtását ellenőrzi

Jut idő bőven a szórakozásra. Jakab Katalint, a gyermekek ..Kati nénijét” most is nagy gyűrű veszi körül. — Tessék valamit meséi«*. — kásák a gyermekek.