Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-02 / 78. szám

•• tfws áprtms z pfesss WflGSt ÁT» Ti A külkereskedőkkel együtt Mint már arról hírt adtunk, Salgótarjánban a nemrég reegtartott exporttanácskozá- si.n sok szó esett arról, hogv a; exporttermékek mennyisé­gének növeléséhez igen sok segítséget adott a Külkeres­kedelmi Minisztérium és a külkereskedelmi vállalatok Ennek egyik formája az ex­portfejlesztési hitel. Az Acélárugyár tavaly 500 ezer forintot kapott, az idén pedig 90 ezer dollárért, vagy­is 5 millió forintért egy nyu­gat-német körolló beszerzésé­re kapott pénz a FEKRUNION Külkereskedelmi Vállalattól. Ezenkívül egy ríidhúzógép, b arkóh úzógép, u ni v ei zá 1 i s szalagbevonó és lakkozó be­rendezés beszerzését tervezik az előbb említett hitelből. A Síküveggyárnak a MFTRIMPEX Küi kereskedel­mi Vállalat ad anvagi segít- s-'iet a petricsészék készre­^’''•^•'0,01^07, forr-' teljes egészében exportáljuk. Tehetőség van továbbá ar­ra is*, hogy egyes gyáraink számára a nem kedvező ter­n 'Vekre, árkié-■'sr'tő támoga­tást adjanak, ha az indokolt és gyáraink vezetői is kérik. M1 "’dízelt ellenében a gyá­rak vezetői megígért ik, hogy eves export tervüket decerr­I' i iö-ig iel. A legjobb exportáló üzemnek járó vándorzászlót Szalai Gáspár, a városi pártbizottság titkára adja át Tóth Károlynak, az acélárugyár! pártbizottság titkárának. A nagyobb közösség ereiével Egyesült szövetkezetek premierje Négy község összefogáséból hozták létre a palotás!, hé- halmi, szarvasgedei és kis- bágyoni tsz-tagok a palotás! székhellyel működő egyesült Május 1 Tsz-t, amely egyike most mér a megye legna­gyobb szövetkezeteinek Nagy­ságával, a padotásiak véle­ménye szerint, csak az őr­se kvadkerti Magyar—Cseh­szlovák Barátság Tsz vetek­szik. A megnövekedett szö­vetkezet eredményes műkö­désétől ezer tsz-tag várja to­vábbi boldogulását. Az első év, ilyen szervezeti változá­sok esetén, mindig nehezebb s így mozgalmas, rendkívüli erőt és küzdelmet igénylő tavaszra készültek fel a nagy szövetkezet vezetői is, első­sorban Juhász István, tsz- elnök és Illés Gyula, a tsz föagromómusa. Viszont mind­ketten úgy vélik, hogy a meg­feszített munka, a gondos munkás zervezés, a helyszíni irányítás jobb eredményeket hoz, mint korábban, mert az egyesüléssel a szövetkezet fej­lesztésének és fejlődésének is soko'dalúhbak a lehetőségei A négy tsz egyesülésével eeyidpifileg négy üzemegysé­get hoztak létre, s ez lehe­tővé teszi, hogy fokozatosan végrehajtsák a szakosítást mind a növénytermesztés­ben, mind az állattenyésztés­ben. A növénytermesztési munkálatokat már az idén a növényvédelem, a talajerő­visszapótlás, a takarmányel­látás és a munkaerőhelyzet fokozott figyelembevételével kezdi el. Lesz aki elvégezze a munkát Mielőtt eldöntötték volna, hogy a tsz főnövényeit, a cu­korrépát és a zöldborsót, a jövőben mekkora területen termesszék, körültekintően felmérték a munkaerő hely­zetet és úgy találták, egye­lőre az idénymunkák idején sem kell attól tartani, hogy nem lesz, aki elvégezze a munkát. A kapásokra a te­rületvállalás is idejében meg­történt. Most már csak azt várják, hogy az időjárás job­ban kedvezzen mint tavaly. Az állattenyésztés szakosí­tását a növénytermesztésé­vel egyenrangú, egyformán fontos feladatnak tekintik. A fenövényeket a talajadottsá­goknak és a munkaerőhely­zetnek megfelelően csoporto­sítják. az állatokat pedig a kialakult tenyésztési ác c e­velési hagyományok alapján „szakosítják” az egyes üzem­egységekre. A sertéseket egy­két éven belül Héhalomba kívánják „összevonni”, ahol előreláthatólag 100—110 ko­cát vonnak be a tenyésztés­be. A növendékmarha, és az üszőnevelésmek Szarvasgedén nagyoDb a hagyománya, te­hát ezzel az „ágazattal” Szarvasgedén foglalkoznak majd. A marhahizlalásnak pedig Palotáson és Kbágyon- ban lesz a központja. A te­henészetet és a baromfitele­pet ugyancsak Palotáson fej­lesztik tovább. A növénytermesztés egyik fontos feladata lesz a szako­sítás során a növekvő takar- mányigény kielégítése, mert jelenleg a gazdaság takar­mányfél ékből nem önellátó, takarmányhiánnyal küzd. A nádudvari­módszert ajánlják A négy szövetkezetben, amely az idén egyesült, a jö­vedelem nagyságában nem volt túlságosan nagy a kü­lönbség. A legkevesebbet ért egy munkaegység Szarvasge­dén, 29 forintot, a legtöbbet, S3 forintot, Héhalombfin fi­A város erőfeszítései I Külföldön jobban isménk a meséért .Wégj egysének a ráront t a n ács ül és ró l A megyei pártértölcezlet hogy mind a társadalmi, három évvel ezelőtt hozott mind a hivatalos szervek fá- határozata kimondja, hogy radhatatlanul dolgozzanak Salgótarjánt a« egész megye azért, hogy a megyeszékhe- kulturális életének központ- lyen legkésőbb ennek az év- iává kell fejleszteni, s hogy tizednek végére megszűnjék biztosítani kell az ehhez szükséges intézkedéseket. Er­ről a feladatról fogadott el határozatot a megyei párt-vb; majd ennek alapján és szel­lemében hozott határozatot a közelmúltban Salgótarján vá­ros tanácsa. A tanács elvként mondot­ta ki, hogy a továbbiakban olyan intézkedések szüksége­sek, amelyek nemcsak az az írástudatlanság. Ez év végéig űj, jelentős lutriéhoz jut Salgótarjánban a népművelés: elkészül a megyei művelődési otthon. A tanács szükségesnek látta, hogy jóelőre gondoskodjék a kultúrpalota feladatkörének kialakításáról. Ez az épület nyújt majd állandó otthont — pékláu'I — a városban megszervezendő irodalmi egyre növekvő igények mind színpadnak. Végre méltó he- teljesebb kielégítését biztosít- lyen léphet majd a közönség jáik, — hanem a város kul- elé szitnfóhikus zenekarunk turális kisugárzó erejét és Is. szeBteml vonzását is növelik. Hazánkban a mi megyénk az egyetlen, amely még nem rendelkezik felsőfokú oktatá­si intézménnyel. Annak eile Országos jelentőségűinek ígérkezik az épülő kórház munkája. A betegek gyógyí­tásán kívül az intézmény or­vosai bekapcsolódnak majd nére nem, hogv felsőfokú “ e®é»z orszá<í kutatási prog- gópipari vagy kohászati tech- ram jóba, különös tekintettel nikuim működésének megyénk a tájjellegű betegségemre, üzemei igen nagy hasznát igen látnák. Számos gyárunk igé városszépítéssel és az ", emberek művészeti ízlésének júsági olvasó mozgalom ki­terjesztésével, az idügeoforga- lom növelésével. Az óriási feladatok elvégzé­séhez Salgótarján ereje kevés, azokhoz segítséget kért — s nyel olyan magasképzettségű Ieüesztósével éppúgy fogial- munkaerőt, aki tanulmányait hozott a tanács, mint az if- felső szinten végezte. Megyeszerte örvendetes ér­deklődés tapasztalható a ta­nulóifjúság részéről a szak- középiskolák Iránit. A salgó­tarjáni fiatalok ma meg ösz- széhasonlíthatatlanul kedve­zőbb helyzetben vannak a bizonyára kap is — a megyei, továbbtanulás lehetőségét te- az országos szervektől. A kintve mint a más helység- munka oroszlánrésze mégis a beliek. A szülői háziból jár- városra hárul. De nem csupán hatnak az isóklába. A városi * párt' & a tanácsi vezetőbe, tanács állásfoglalása szerint h&nem a tamegszervezetekre célszerű lenne háromszáz »«• Munkájuk számos terüle- diák elhelyezésére alkalmas ten például az ifiúságvéde- kollégiumot létesítem a vldé- lemben — találkozik. Ez indo- Tí-ieu- fámára kolja. hogy a társadalmi szer­K elc ‘ vek kulturális tevékenységüket S ha már az építésnél tar- igen alaposan hangolják össze, tunk, említsük meg az Arany A Szakszervezetek Nógrád me- János utcában elhelyezni ki- gyei Tanácsa nagyon értékes vánt huszonnégy tantermes segítséget adhat ahhoz, hogyan általnos iskolát. amelyben formálják ki a művelődési ott- otthonra találna az állami ze- honok fő működési területeit, neiskola és a zenei általános A Bányász Művelődési Otthon iskola. — például — a kórusok és a képzőművészet fellegvára le­A városi tanács olyan beb az öblösűvegevári az is- egészséges szemléletet óhajt meretterjesztésé, az acéláru- kialakátani, amely a műve- gyári a színjátszásé, ietleinséget szégyennek tekin­ti. A szellemi felemelkedés Forradalmi hagyományaink, lehetősége államunk minden eddigi eredményeink, az embe- becsületes polgára számára rek kulturális igényei és mun- adott. A kulturális lehetősé- kakedve. anyagi erőink ele­geket a tanács a következő gendőek ahhoz, hogy elérjük ötéves tervben nagyobbítand a Dárt és a tanács által kitű- akarja. Ezért szorgalmazza, zött célt zettek egy munkaegységre. Annál nagyobb a különbség a jövedelemelosztás és premi­zálás formáiban. gy aszóró gépeket szerezhet­nek be. Az egyesüléssel jóval na­gyobb a termelési biztonság, kiegyensúlyozottabb a mun- ki, a különféle terméskiesé- idén a tagság sek, vagy állcütenyésztési Nádudvari-mód- veszteségek kevésbé sújtják a tsz-t Az egyesült szövetkezet ve­zetősége az egészének a szert ajánlotta a növényter­mesztésben, hasznosnak igér- kező célprémiumot szabtak Osszehasonlíthatalanul ked- meg, viszont az állattenyesz- vezőbbek az adottságok a gé- tésben. A tehenészetben a Pek kihasználására s ezzel tejzsír és a kifejt tej, a mar- egyidejűleg könnyebben al- hahizlalásnál a súlygyarapo- kaimazhatják az új nagyüze- dás és a minősítés után jár a mi módszereket, korszerűsít- célprémium. Prémiumot kap- hetik az üzemszervezést. Lé­nák a tenyésztők a született hetőség nyílik az improduktív borjak és csikók után, vala- létszám csökkentesére is: így mint a sertések fialása után többi között mintey tizenöt- is. Elválasztási, nevelési, sőt tel csökkentik az alkalmazot- a csikóknál betanítási pré- tak, elsősorban az admi­miumot is juttatnak a velük riisztrátorok létszámát, dolgozó tsz-tagoknak. Pré- Megtakarítást jelent alkat- mium Jár a hízósertések súly- részben és üzemanyagban, gyarapodásáért U. *ogy olyan központi raktári. állítanak fel, ahol a nyilván­A~ t>trvoeií16s olrínvoi tartás és a kiutalás a koráb­ba egyesuies előnyei binál jobban eUen<5rizhetó. A traktorosokat a vénái 1o- ^ alkatrész és üzemanyag­nál no?ma°Sp án tt v.^rlást is központilag old- egységre számolják el és a ** ™ef * a központi javi- traktorosok megkapják pré- t^Jnuhelyben az erőgepek es miumként a megtakarított na?y°bb , munkagépek javita- üzemanyag és alkatrész érté- &át. házj*®g végzik, csa< a kének harminc százalékát. motorcserére veszik igénybe a gépállomást. A kisebb javt- A vezetők és tsz-tagok szá- tásokat pedig az egyes iizem- mítása szerint az egyesülés egységek műhelyeiben vég­számos előnnyel jár. A nagy zik. tsz hatalmas erőt képvisel és Az egyesülés előnyeit a tsz- olyan beruházások megoldá- tagok máris élvezik, mert. sát teszi lehetővé, amelyre Palotás kivételével valameny- „megosztva” nem is gondol- nyi üzemegységben nagyobb hatnának. Víztárolót építhet- lett az egy munkaegységre nek, növelhetik a szőlőterüle- Jutó havi előleg, tét, betakarító és növényvédő vri'ri: olk.'i!.-'ik 1- * ’ -v ^ ** Vázlat egy portréhoz A világ szakirodalmán, saj­tóját bejáró nagy sikerek és eredmények fémjelzik egy Nógrád megyei „kisüzem", a Zagyva ró nai ötvözetgyár utóbbi éveit. Az egyik ameri­kai kohászati szaklap pétdául elsők között tájékoztatta ol­vasóit. a három évvel ezelőtt Zagyvarónán kikísérletezett szilikocirhon üzemszerű gyár­tásáról, Szalai János főmér­nök és közvetlen munkatársai nagy feltűnést keltő Icohászati sikereiről. A nagy ellenálló- képességű, acél gyártásának e leghatásosabb öt vözőanyagát a világon egyedülálló gyártá­si techncdótriáiutl Hatották elő. A francia, a szovjet ét csehszlovák szaklapokban is visszatérően megjelennek az ötvözetgyári sikerekről szóló tudósítások. Nemrég a Hűdé Pravó budapesti tudósítója it járt a zagyvarónai üzemben. E néhány példából szinte ar­ra lehet következtetni, hogy külföldön jobban ismerik e kis nógrádi üzem gyártás- és gyártmány fejlesztési kutatá­sait, eredményeit, mint ha­zánkban, vagy akár e szukebb körzetben, Nógrád ban is. Mégis mi az, ami az ötvözet­gyár szerepét, jelentőségét meghatározza? Dossziékban őrzött rész- és befejezett tanulmány okból ke­ressük a, válasz* Szalai Já­nossal, a gyúr kísérleteit, ku­tatómunkáját irányító főmér­nökével. A fedettívű automata he­gesztésnél alkalmazott úgyne­vezett fedő-por előállításának sikeres kísérleteiről és a nagy­üzemi gyártás megkezdéséről beszél. A KGST egyik szakbizott­ságában végzett munkáját fir­tatom, és a legú jabb kísérletek beindulásához, a ferrowolfram elektrotermikus úton történő gyártásának kísérleteihez ju­tottunk el. A csaknem három, órás be­szélgetés során még inkább megerősödik bennem, ennek az embernek különben már évek óta ismert portréja: mindig újat kereső, nyugtalan mérnökember, akinek minde­ne a félelmetesen morgó és szikrázó nagy olvasztókemen­ce, — a gyár. Szombat délután. Már a ta­karítók is hazamentek, ö ma­radt. egyedül, összeállítja az elmúlt hét mérlegét, s előké­szíti a következő heti prog­ram-módosításokat, hogy ne legyen zavar a gyártás, és a kísérlet munkamenetében, amíg távol lesz. Sok befejezett ét most kez­det kutatási téma sorakozik páncélszekrényében, s azok mindegyike a magyar kohá­szat egy-egy előrelépését rög­zítik és határozzák meg. Mert ebben a gyárban alapjaiban mozgatják a hazai kohászai fejlődésnek irányát. Az új öt­vözőfémek újabb minőségű és tulajdonságú acélok gyár­tását teszik lehetővé. A ré­gebbi gyártási technológiák korszerűsítései közelebb vi­szik a világszinthez az ötvö­zet gyártását. Gazdaságossá­gukkal kihatnak kohászatunk egészére. De társadalmunk is osztozik a gyár dolgozóinak egy-egy kimagasló eerdménye fölötti örömében, mint ami­lyen a nikkel gyártásának ki­kísérletezése, vagy a hazai félvezetők gyártásában tör­tént közreműködésük is volt. A gyár kiváló eredményei­ből adódik, hogy nem sokat kell kutatni vezetőinek és dolgozóinak egyénisége, jelie­mé után. Nagy eredményeket, csak odaadó, fáradságot nem kímélő munkával lehet elér­ni. Ilyen emberek az ötvözet­gyár vezetői és dolgozói, ilyen ember mega Szalai Já­nos is. a főmérnök. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents