Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-13 / 87. szám

19«. íprfris 13. trpfTr? * ö felt AT* 9 Több hús, több takarmány Kttdtexö lehetőségeit a «eHé*hí»lalá*ru A lakosság növekvő igényei- nek kielégítése, ae ewpört-ter- vek teljesítése érdekében kor­mányunk további abrakta- kartrtárty itiUalássál siet a sertés tenyésztő gazdaságok segítségére. A sertéshizlalási tervek teljesítéséhez. a ter­vén felüli hizlaláshoz több ItXtnel ős eövetíieéetben is megvan a lehetőség. Ahhoz, hogv a termelőszö­vetkezetek terven felül IS hizlaljanak és értékesítsenek sertéseket, s íöy höVeliék jö­vedelmüket, több lehetőség is kttiáikőzik. Az égVik ilvetl le­hetőség. hogv á tervben jó- váháSVett átlágsúlVnál na- gvdbb súlyúra hizlal iák a sertéseket és ísv értékesítik. A tiaéVöbb hüsmennviségre természetesen meaáliaoodáist kelj köthiök a gazdaságoknak a t Állatfbrgatmi Vállalattal. ígV lét veti félül vállalt sev- téshüs után élősúlv kilogram­monként öt kiló többlet ab- rektákarménvt. vaffv néev és fél kiló keverékt »karmán VU hizlaló sertéstáo forrná tafetta kao a lermelőSzövetkezct. A másik lehetőség szertől megáll aoód ást köthetnek a termelőszövetkezetek a terve­zettnél több hizottset'tés érté- kesitésére. Ebben az esetheti minden Süldő titán üt mázsa abrakot, vaav rteáv és fél má­zsa sertéstáböt kaö a gazda­ság a megállapodástól számí­tolt nyolc napon belül. Ha a termelőszövetkezet ter­ven felüli súlyra köt megálla­podást. több dolgot is figye­lembe kell venni. A termelő- bzövetkezet 1065. évi hizlalás! tervébe nem számítható példá­ul be az a húsmenftyisée. amelyet tavaly nem tudtak értékesíteni. Ugyancsak számí­tásba kell venni azt is, hogv a termelési tervben eredeti­leg rögzített átlagsúlv 115 ki­lónál riem lelhet magasabb. A „ráhtzlalás” természetesen nem mehet az idei hízottsertés értékesítési terv rovására. Na­gyobb átlagéűlv eléréséhez a termelőszövetkezetekben biz­tosítani kell a hizlaláshoz szükséges előfeltételeket. A sertések nagvobb súlvra vájó hizlalása esetén a hizla­lás! szerződésben eredetileg leszerződött értékesítési határ­idő. a termelőszövetkezet ké­relmére eev hónappal tneg­hosSZabbtthatő. fez a módszer csak azdknak a termelőszövet­kezeteknek előnyös, amelyek táppal hizlalnák és a sértések hét-nyolc hói-s.noe korukban elérik a 100-106 kilós átlag- sül H. A megállapodás megkötése eiőti megvizsgáljak azt is, heev a termelési tervben sze- renlö sertések meeíhlZlrilúsá- hoz megvannak-e már a ser­tések. !eszerződtek-e azt a Vál- íeialtaij s van-e férőhely, amely lehetővé teszi tlíabb ser­tések Vásárlását, hizlalását. A megállapodást az A Hal forgal­mi VáHálát esák akkor köti meg a gazdasággal, ha a ter­ven felüli hízottsertések érté­A köaelniuhban a Közeiíész- séáüavi és járványügyi bizott­ság a mr"p eeéwsséeí'- -ével foglalkozó javaslatot terjeszteti a megyei tanács elé. A javas­lat külön foglalkozott azzal a fontos feladattal, amelyet a társadalmi szeneknek kell el­végezniük. Megállapította, hogy bál- áz eimtllt két évben javulás észlelhető még bőven van tennivaló. A községi tanácsok ma már nem elégszenek meg csupán a körzeti orvos munkáiával. Megértik, hogy a közegészség­ügy ellátásában az óvónők, vé­dőnők. egészséeőrök hasonlóan fontos szerepet játszanak, és egyre több segítséget nyújta­nak a közegészségügyi törek­vések megvalósításához. A ta­nácsülések mind nagvobb számban foglalkoznak egész­ségügyi problémákkal. Balas­sagyarmaton például 1963-ban még csak egv. 64-ben már négy alkalommal tárgyalt a tanács a közegészségügy fela­datairól. A területi szervek üléseikre ma már általában meghívják a közegészségügyi kosi lése az üzemtei-vben sze­replő állátók hizlalását, ter­vezett értékesítését nerii gá­tolta. s ha ezeknek az állatok­nak a hizlalását, értékesítését október 19-ig vállalja a szö­vetkezet. Ha a feltételek biztosítottak. opv térmplőssövetkezet mind­két meeállaoodásdt egyszerre is megkötheti. Ha azonban á vállalt kötelezettségének nem tesz elegei, az abt-aklakar- rrtánv-memivisége! természet­ben köteles visszaállítani a dabonafeivásárlő és Feldolgo­zó Vállalat raktárába, feevéb- kétit áz Ana(forgalmi Vállalat kirendeltségei az érdeklő ter­melőszövetkezeteknek a meg­állapodás megkötésére vonat­kozóan. bővebb felvilágosítást is adnak. szakembereket is. Az állandó bizottságok a közeiíésZséöUPV! kérdések elbírálásánál figye­lembe veszik aZ illetékes or­vosuk. illetve köregészs^mgyi szervek Véleményét. a szakszervezetek megyei tanácsával is eredményesen feilődött az eavüttniüködés. különösen az utóbbi hónapok­ban. A munkatetVek egyezte­tése. eevüttes eljárások, köi- csöhös tájékoztatások, különö­sen a munkavédelmi vonalon, azt mutatják, hogv a kezde- ménvezés eredményes. A jö­vőben is ennek megfelelően kívánják végezni a közös mun­kát. A legterjedelmesebb és leg- rendeze'tebb társadalmi szerv, a vöröskereszt munkái a tel­jes mértékben Idomúi a mo­dem közegészségügyi szolgá­lat társadalmi feladataihoz. A felvilágosító munka mellett a feladatok véerehaltására is mozgósított és céltudatos mun­káiéval a lakosság öntevékeny­ségét is napv mértékben fo­kozta. Egészségűid felvilágo­sító munkáiéban a vöröske­reszt a mennyiségi szemléle­Eltfí nőben a gyermekbénulás A fertőző betegnéfgeh Men Az egészségügyi statisztikák szerint számottevő eredménye­ket hazait a fetiőzfl betegsé­gek elleni k,!-delem. 1938-ban például diftériá öt és félezer megbetegedést aközött, .1063- ban 69-et. A hastífusz esetek száma a. háború előttinek ea? tizede alá csökkent. S Seten- lec százezer élrfher közül éven­te átlag öt-hat helees/jk meg Hastífuszban. Átlagosa« mind­össze egy tetanusz#* megbete­gedés iut uavaiiesah százezer lakosraj A több évben súlyos járványokat okozott fertőző •termek uemilásr» ma már Csak az évenként ismétlődő vé­dőoltásuk ehilékeztBthck. ame­lyeknek eredményekéül öt év dta évente 1-1 eset fordult elő. ten tűt jelenleg már mltíőségt igényeket is támaszt, és azo­kat ki is elégíti. Az előző SV1 2194 lakóházzal szemben ie­lenlee 4242 ház és környéké­nek tisztasasa feleit meg az egészségügyi előírásoknak. Eredményesnek bizonyult az iskolákban az ifjúsági vörös- kereszt mozgalom keretében beindított Tiszta iskola, egész­séges ifjúság mozgalom is. Egészségügyi aktívákat Is képeztek ki nagy számban, akik az ipari, és mezőgazdasá­gi üzemekben az elsősegély­nyújtáson felül a közeeészség- üevi követelményeket is meg­felelően képviselték. Mindezek a tények azt bi­zonyítják. hoev a társadalmi szervek valóban hathatósan élő tudják segíteni a közegész­ségügyi helyzet javulását. Re­mélhetően a társadalmi és egészségügyi szervek kapcso­lata a jövőben még szorosab­bá válik és valóra váltla azo­kat az elképzeléseket, amelye­ket a Közegészségügyi és jár­ványügyi Bizottság javaslatá­ban a megvei tanács elé tért. M, Z. I/écZ László A társadalmi szervak szerep# m közegészségünkén röaaasjzL ifip&irt (MÁSODIK RÉSZ) A tegnapi kínok Cs A., sövényugró dános iri*;.., um ('uzen jóit haza ha­difogságból. Hol, merre járt mit csinált, kinek a kenyerét ette annyi évig — ezekről keveset beszélt. Ha kérdezték, morgott néhány szót. s kifor­dult a háziból. Elég tán any- nyi, hogy tíz évig volt oda, s egy tetováláson kívül sem­mit sem hozott haza. Ez a bördísz melle baloldalán volt látható, de senki sem tudta, minek néztze. Az apja azt. mondta, hogy biztosan vala­mi német uldhus. a bátyja szerint rohamozó magyar hu­szár. a tiszta szobában lakó segéd iegyző a csodaszarvast űző Magyart vélte felismerni. Cs, A. nem adott felvilágo­sítást, hanem néhány hóna­pig fuvarozott a két lóval, majd 1925 koratavaszán ki­jelentette, hogy neki ebből elég volt, házat épít és a maga kenyerén fog élni. Ap­ja éppert a tüzet piszkálta: Aztán miből épül az a ház?’’ Ari kölcsönt a FAKSZÜ” „FAKSZ? A kol­dusok közé akarsz menni?!’’ „Azok is emberek.” „Embe­rek!? Lusta, malaclopó, üres­hasú cigánynépség!... Nem emberek!” Harsogta az öreg, de nem támadott: abban már évek óta biztos volt, hogy a legkisebb fia is erősebb tőle — azt nem tudta most eldönteni, hogy ez a hallgatag, morcos gyermeke tűrné-e az ütlegel. Nem derült ki, hogy igen vagy sem. Cs. A. pár nap múlva felpakolta a családját, s átköltözött a ..koldusfalu­ba”. ahol egy fészerben húz­ta meg magát. Mikor néhány Katonaclm- borájával a ház alapját ásta, egyszercsak megjelent az anyja, kezében ételhordó ko­sár. Mindenki tudta, hogy az óreg aznap bement a város­ba, valami faludolgában. A fiú szó nélkül elfogadta az ételt, s mivel bőven volt adagolva, két társának is te­rített. „Neked hoztam” —rez­zent meg az öregasszony. „Akkor viheti is Vissza, anyám” — fogta összes a szal­vétát Cs. A. „Jól van na, adj isten egészségetekre” — haj­totta le fejét amaz. S míg a férfiak ettek, maga körüljárta a tenyérnyi telket, a leendő ház körvonalait. Az általános bicska- és bajusztörülgetésre ért vissza. „Milyen ház lesz ez?” — kérdezte félős, de el­szánt hangon. „Egy kvadrát dz egész. Se istálló se kocsi­szín? Hal lesz a tisztaszoba, a pitvar, meg a hátsöház?” „Nem kell ae egyik se anyám” — állt újból a csákány tövébe Cs. A. „Gazda fia vagy, neked hosszú ház dukál” — szigoro­dott el a2 öregasszony arca. „Kivet magából a fahl, ha nyeli kunyhód lesz.” „A falu?! Hát ez nem a falu?” — mu­tatott körül a fia az épülő házakon. Anyja bepakolt a kosárba, aztán nehézkesen felállt, rázta a fejét. „Ez nem, Ez nem a falu.” Elismételte egy párszor még, választ nem kapott, A három ember lassan, ütemesen emelte a csákányokat, s hir­telen rántással csaptak bele újra meg újra a szikrát há­nyó köves talajba. Cs. A.-nak felépült a naza, de just nem kapott. Igaz, nem is kért. A kőbányába járt dolgozni, s gyermekeit csak akkor engedte első ál­dozásra, mikor a tanító meg­üzente, hogy ellenkező eset­ben kitiltják őket az iskolá­ból, őt pedig börtönbe zár­ják. Haláláig tagja volt a szakszervezetnek és a szociál­demokrata pártnak. Tüdőbaj vitte el, a 30-as évek Végén. .. .Legkisebb lánya eskü,- szik, hogy ő tudja, mit ábrá­zolt apja mellén az a tetová­lás: rohamozó vöröskozákot. Akkor döbbent rá, mikor a Csapajev című filmet látta. Cs. D., sövényugró János középső fia, 1947 augusztusá­ban jött haza szovjet fogság­ból. Földre, házhelyre nem tarthatott igényt, hiszen apja 4000 négyszögöl szőlőt és 9200 négyszögöl szántót jüssolt. Cs. D. 48 nyarán megnősült, aztán kérte a tesvéreket, hadd építsen egy külön szobát a pbrta hátuljára. A tervet el­utasították: semmi értelme. Ha apáik elfértek az öreg házban, akkor neki mléri kellene nagyobb9 Cs. D. 1949 tavaszán tagjelöltnek jelent­kezett az MDP-be. Pár nap mülva vérbefagyva találták a patak partján. A felesége mosta föl. Unokatestvéreihez, Cs. A. gyermekeihez költöz­tek a Paptagra. Aztán ház­helyet kapott. Munkahelye, a bánya ingyen adott követ szállítóeszközt. Ma az üzemi pártszervezet vezetőségi tag­ja. — Ki verte el akkor este? Néz rám, néz, s percekig nem szól semmit, csak a vé­gén elmosolyodik. — Nem lenne már baja, hisz régen történt. Nevet: — ÍVem is lehet. Gondolja, hogy a tsz vezető tagjait ilyesmi miatt most perbefog­nák? Teljesen bizonyos, .iogy Cs. D. naponta parolázik egy­kori támadóival. Mert ,.hara­gosa egy sincs a faluban-' — ezt mindenki így mondja. Kunszabó Ferenc (folytatjuk) őszre már tanulnak benne Több mint hét mifliŐöó’J lálfjók el. Tizenötezer négy* új gimnáziumii épületet kap zetméteres udvarán van hely Kisterenye. A nyolc tantér* sportpályáik létesítésére is, mm kívül lesz itt külön _ rajz, biológia, kémia és ti- A korszerűen felszerelt ket- zika terem, kétszáz néiyfy-i emeletes iskola szerkezetet Zetméteres tornaterem, to- május közepére fejezik be, V&bbá főzőkonyha, .ahol há- ezután állnak munkába a rom és félszáz diákra főz- szakipari dolgozók. Az átadás nek majd. Hogy az iskolá- határideje augusztus 3f, Az nak tiszta, egészséges vize iskola vezetőt,, a tanulók és legyen. a Csenie-dülőtő) a diákok szülei társadalmi másfél kilométer hosszú cső- munkával járulnak hozzá., vezetéket építenek. Az in- hogy szeptember í-én meg- tézményt központi fűtéssel kezdődhessék itt a tanulás. A nyugdíjas bányamérnök Régi emlékekről beszélgetünk Hegyi Gyula nyugdíjas bányamérnökkel. Irattartó kerül elő, amelybe lefűzték még a mintegy félévszózados biléta báli meghívót is. Az első vasúti jegyet, amellyel 1922-ben Salgótarjánba utazott be­mutatkozni, mint bányamérnök. A kedves emlékek között van kellemetlen is. Egy sasos behívó 1944 végéről. Kiváló ismerője a nógrádi szénmédencének. Ma is felke­resik, ha valami régi dologról akarnak tájékozódni. Zagy- vapálfalván nyitva az ajtaja mindenki számára. Volt háza Budapesten, de nem hagyná itt semmi pénzért Pálfalvát, ide húzza a szíve. — Hogy is volt akkor? — kutat emlékezetében és a dossziéját veszi segítségül. Belelapoz, mégis fejből magya­ráz.- Sok bánya volt Itt, amelyeket már csak hírből is­mernek. Mindig a jó szén után kutattunk, mert másképp nem ment. Mikor a hájborús konjuktúra jött. akkor meg minden kellett. — Nem volt ám a mérnének akkor könnyű. Hajtották. Azután a németek kiadták a jelszót: fokozatosan bénítsuk a bányákat. Lassítottuk ezt a munkát, de mindig jobban a nyakunkon ültek. Személy szerint vigyáztak a mérnökökre. De mégis sikerült. Kotyházán berobbantottuk az alagutat, de úgy. hogy az érték, a motorok, szivattyúk bent marad­janak. így volt Klsterenyén is. Meg is maradtak háború utánra. Lehetett indulni. A sasos behívóra terelődik á szó. — Behívtak a katonai parancsnokságra. Ügy látszik, észrevették, hogy lassítani igyekeztem a bénítást. Kezembe nyomták a parancsot. Dorogra vezényeltek és csak felsza­badulás Után kerültem haza. Akkor annyira bántott a do­log, még a feleségemnek sem mondtam, hová kell mennem. — Volt Itt gond elég. Ennek ellenére gyorsan megindult a termelés: mindig több és több S2enet kértek. Egyszer olyan mennyiséget akartak kikényszeríteni, amit nem vál­laltam. Azt mondtam: nem lehet tönkretenni a bányát, mert jóllehet most egy, vagy két hónapig bírjuk, de a harmadik hó­napban lehetetlenné válik a termelés. Adjanak három hó­napot a fejlődéshez és akkor fokozatosan mindig többet tudunk adni. Először talán úgy vették, hogy szabotál az ember, később mégis rájöttek, nekem van igazam. Ügy is lett — magyarázza. Az első széncsaták Idején még irányított. Sőt Nógrádban az első csúzdás tömegtermelő munkahely megszervezése is a nevéhez fűződik. Azt mondják a régi bányászok, keménv volt mindig határozott, de igazságos. A megbecsülésnek — amely itt most is övezi, amikor már több mint tíz éve nyugdíjas —, éppen ez az alapja. A mai bányászkodás is szóba kerül. Bizony, azóta sokat változott. Nem járja már a bányát, hiszen az évek nem múltak el nyomtalanul felette sem, de azért jól tájékozódott mindenről. Ismerősökkel, régebbi kollégákkal, ha találkozik, ni más is lehetne a beszédtéma, mint a bánya, összehksori- lítást tenni pedig nem is olyan nehéz, így húsz év távlató- bóL B. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents