Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)
1965-04-13 / 87. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXI. ÉVF., 87. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1965. Április 13. kedd A s&én minőségének megjavításáért Tanácskoztak a szocialista brigádvezetők a bányaüzemekben A múlt vasárnap megtartott bányász szocialista brigádvezetői értekezleteken, úgyszólván mindenütt a legtöbb szó a szén minőségének megjavításával kapcsolatban hangzott el. Az értekezleteket Mátranovákon, Mizserfán, Nagybátonyban és a Zagyvái Bányaüzemnél hívták össze abból a célból, hogy a nógrádi szénmedence szocialista brigádvezetői — meghallgatva az országos konferenciáról szóló beszámolókat — mind többet hasznosíthassanak annak tapasztalataiból, tanulságaiból. Márpedig hasznosítani van mit. Köztudott, hogy a szénbányászok új premizálási rendszere is már a minőség megjavításának szolgálatában áll, s hogy ez több üzemben máris érezteti a hatását A nógrádi szén minőségére azonban még mindig sok a panasz. Az idén is többször előfordult, hogy a salgótarjáni, pásztói, szécsényi TÜZÉP-telepek kifogásolták a nógrádi szén minőségét, megtörtént, hogy a szállítmányt nem vették át emiatt. Ipari felhasználó üzemek sem mindig elégedettek a szén kalóriatartalmával. Nagyon sokszor emelt kifogást ezellen például a Csepeli Gázművek, amely a közelmúltban küldötsóget is útnak indított Mátranovákra. A szocialista brigádvezetők felszólalásaiból kitűnt, hogy érzik ennek a problémának a súlyát, s hajlandók arra, hogy a saját munkájukkal mutassanak példát és utat minden bányásznak. Telek Gusztáv, mizserfai szocialista brigádvezető elmondotta, hogy a múlt hónapban sikerült elérni: a hét és félmázsás csillékben már olyan szenet küldtek a felszínre, amelyekben 10— 11 kilogramm palát találtak csupán. Ez is bizonyítja: a szén minősége nem az osztá- lyozóban, hanem lent a bányában, a föld alatt, a sssenelő munkások gondosságán, lelkiismeretességén dől el. Jónás Joachim ménkesi brigádvezető a probléma műszaki oldalát feszegette. Egyebek között a szénréteg vastagságának helyes megállapítását kérte, mert ez is befolyásolja a robbantás után kapott szén minőségét. Mátranovákon több felszólaló is nehezményezte a munkahelyi válogatás megoldatlan problémáit, A bányaüzemek szocialista brigádvezetőinek értekezletén egységes volt az álláspont: a szocialista brigádoknak úgy kell dolgozniuk, sőt érvelniük is a bányákban, hogy az e hó végén megtartandó termelési tanácskozásokon valamennyi szénbányászati dolgozó a legfontosabb tennivalójának érezze a minőségnek megjavítását Megkoszorúzták a salgótarjáni éhségsztrájk emléktábláját Az egykori demonstráció résztvevői nem felejtenek Vasárnap délelőtt Salgótarjánban, a városi tanács előtt ünnepséget rendeztek. Koszo- rúa helyeztek el a tanács falán levő emléktáblára, amely az 1930. április 12-én lezajlott salgótarjáni éhségsztrájk emlékét örökíti meg. Ünnepi beszédet Csábi Imre, a Salgótarjáni Öblösüveggyár nagyüzemi pártbizottságának titkára, a sztrájk egyik résztvevője mondott. Munkát, kenyeret, munka- nélküli segélyt követeltek ezelőtt 35 eszetndővel a salgótarjáni bányászok, ipari munkások. Több mint ötezerötsziaz munkáé tüntetett az egykori polgármesteri hivatal előtt, akik akkor 10—12 órát dolgoztak éhbérért, a napi egy pengőért. A szerény ünnepségen ott voltak az éhségsztrájk egykori résztvevői is: Kurkó Péter, Fodor Imre, Kriva- nek Antal, Bazsálya Antal, Tóth Balázs meg a többiek, akik aktív harcosai voltak a 36 évvel ezelőtti sztrájkmozgalomnak. Az emlékezés jeléül koszorút helyeztek el az emléktáblán azzal, hogy a bűnös múltat sohasem felejtik. Péter János interjúja a bécsi televízióban Bécs (MTI) A bécsi televízió szombat esti műsorában sugározta azt az interjút, amelyet Péter János külügyminiszter bécsi látogatásának befejeztével adott dr. Helmuth Zilknek, az osztrák televízió vezető riporterének. Péter János többek között kijelentette: teljes mértékben elégedett az osztrák kormány' képviselőivel folytatott tárgyalásaival, amelynek nyomán tovább gyarapodnak majd a két ország kapcsolatai a gazdaság, a kultúra és az idegenforgalom területén. * Josef Klaus osztrák kancellár hétvégi rádióbeszédében hangoztatta: „meggyőződésünk, hogy Péter János külügyminiszter látogatása nagyban hozzájárult az Ausztria és Magyarország közötti kapcsolatok megjavításához és elmélyítéséihez”. Csökken a balesetek száma az építőiparban Vj munkásszállást építenek Több figyelmet az új dolgozók iránt Tegnap délelőtt Hankó János elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Először a lejárt idejű határozatok végrehajtásáról tárgyalt a vb. maid megvitatta dr. Bariba Róbert- nek. az Állami Építőipari Vállalat igazgatójának jelentését az építőmunkások munka- és balesetvédelméről, a vállalat egészségügyi és szociális intézkedéseiről. Kedvező képpel ismerkedett meg a végrehajtó bizottság. Az elmúlt öt esztendőben nem fordult elő a vállalatnál halálos kimenetelű baleset Az ezer főre jutó balesetek száma két százalékkal, a kieső munkanapok száma pedig 36 százalékkal csökkent. Ez is hozzájárult ahhoz, hogv a Nógrád megyei Építőipari Vállalatot az ország legjobb építőipari vállalatainak sorában tudhatjuk, s ígv várományosa lehet az élüzem cím elnyerésének. Mindez annak tulaMonífba- tó. hogy a vállalat vezetősége, az építésvezetőségek havonta tartanak rendszeres munkavédelmi szemlét. A mulasztást követőkkel szemben felelősség- revon ássál élnek. Tizenhat Megkezdték a palotási víztározó építését Pásztón ötven holdat öntöznek Tizennégy telep építési gondjai Megkezdték a megye egyik hiányában — amelynek a legnagyobb termelőszövetke- gyártása nehézkes — megzeti beruházásának, a palotási egyesült Május 1 Tsz víztározójának építését Az öntözésrendszer 26 millió forintba kerül és körülbelül két év alatt készül et Az idén 7 millió forintért elkészítik a tározó gátrendszerét Az építkezés pontos tervezést és nagyon gondos kivitelezést követel. annál is inkább. mert 2 millió köbméter vizet tárolnak, amely óriási teherként nehezedik a gátra. A számítások szerint a tározóból 1176 katasztrális holdat öntöznek. A víztükör 110—120 hold lesz. A szakemberek véleménye szerint az öntözőrendszert 100 évig gazdaságosan üzemeltethetik. Az öntözés mellett halat is tenyésztenek benne. A tervek szerint strandot is létesítenek. A pásztói Béke Tsz-ben jóval a határidő előtt üzembe helyezték az ötven hold öntözését szolgáló es őztető berendezést. Tervben volt még 14 öntöző telep építése, de a munkaiatok az MA—40 szivattyúk akadt. esetben volt az elmúlt évben fegyelmi eljárás és 28 dolgozót figyelmeztettek írásban a munkavédelmi előírások megtartására. Az újonnan munkába álló dolgozókat rendszeres munkavédelmi oktatásban részesítik. A havi rendszeres baleset- védelmi oktatást a m’"-vezetők minden hónapban megtartják. s ezeket a vállalat vezetői, szakszervezeti, munkavédelmi felelősei rendszeresen ellenőrzik. Az előforduló balesetek arra mutatnak, horv azok többnyire a veszélytelennek látszó munkafolyamatoknál adódnak, főleg gondatlanságból, vigyázatlanságból. Az előteriesztett statisztikai kimutatás felhívja a figyelmet arra. hogy különösképpen a gyakorlatlan. szakképzetlen dolgozókkal kell foglalkozni, mert az előforduló balesetek egynegyede az ő körükben történik. A jelentés foglalkozik azzal, hogv eleiét kívánják venni a munkaközbend italozásnak, s ennek céliából bevezetik az alkoholmérő szondázást. A nagydarukat kezelő személyzetet csák vizsgálat után engedik munkába állni. Kedvezőbben alakult az elmúlt évben az építőipari munkások egészségi- és szociális helyzete is. Nagyobb összegért vásároltak kényelmet, szórakozást nyújtó eszközöket, játékokat. Sajnos a jelenlegi munkásszállások állaga azonban nem felel meg a mai követelményeknek. A Lovász József úti szálló például szép és rendezett, de nagyon túlzsúfolt. A többi munkásszálló elavult, és korszerűtlen. annak ellenére, hogv a vállalat sok ezer forintot fordít rendbentartásukra. Igen sürgető az a feladat, hogy elkészüljön Salgótarjánban a nagy befogadóképességű munkásszállás. Ennek a tervei már készen vannak, s hamarosan a ÁFORT telepének szomszédságában mintegy 450 építőipari munkás számára kell biztosítani ok kényelmes. korszerű szállást. Ennek a tervnek a végrehajtásával várhatóan csökken majd a vállalatnál tapasztalható fluktuáció, tovább növekszik mid a törzsgárdába tartozók száma. A jelentés, s a vitában résztvevő vb-tagok is felhívták a figyelmet arra. hoav a rendelő orvos jobban segítse elő a baleset nélküli munkavédelmet A megelőzés az elsődleges, s ezért arra hívták fel a vitában résztvevők a figyelmet hoev az orvos rendszeresen keresse fel a munkahelyeket tartson előadásokat a munkahelyi betegségekről, a balesetek előfordulásának veszélyeiről. Dr. Dömsödí Péter állami közegészségügyi felügyelőnek kiegészítő előterjesztése is ráirányítja a figyelmet arra. hogv a vállalat dolgozóinak körében rendszeres felvilágosító munkát kell végezni. A TIT indított ugyan felvilágosi- tó akadémiákat, ezeket azonban eredményesebbé kell tenni. s ebben is sokat várnak az üzemorvostól. A végrehajtó bizottság határozatot hozott az építőmunkások munka- és balesetvédelmi helyzetének további javítására. A végrehajtó bizottság több fontos napirend tárgyalása mellett megvitatta még az 1964-ben végzett rendszeres ellenőrzési munkáról szóló jelentést. Fásítás hatszáz hektáron Ankét a TIT-ben a Fásítási Hónap alkalmából Fásítási amkétot rendezett a múlt hét végén Salgótarjánban a TIT klubjában az Országos Erdészeti Egyesület megyei csoportja, a Cserháti Erdőgazdaság és a TIT megyei szervezete. A Fásítási Hónap alkalmából beszélgetésre hívták meg az erdészeti kérdésekkel foglalkozó megyei, járási párt- és tanácsvezetőket, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek erdőfelelőseit, s az erdészetek szakembereit. Részt vett az ankéton egy igen kedves vendég is, dr. Gál János, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem rektora, megyénk szülötte, aki előadást tartott a résztvevőknek a fásítások gazdaságosságáról, szerepéről. Részletesen beszélt a témával kapcsolatos tudományos kutatásairól, az elért igen kedvező eredményekről. A tudományos éelőadást vetített képekkel illusztrálta. Ismeretes, hogy milyen jelentős erdősítési, fásítási feladatokat kell megoldani megyénkben és országosan is. Már eddig is nagy erőfeszítések történtek a mezőgazdaság és az ipar szempontjából fontos új erdők, erdőrészek, fasorok telepítése érdekében. Gál János különösen hangsúlyozta a mezőgazdasági üzemekben létesítendő erdősávok fontosságát. Kísérleti tapasztalatokkal igazolta, . hogy a helyesen telepített, két-három- soros erdősávok a leghasznosabbak. Bizonyította, hogy az erdősávok által határolt föl- delien nagyobb a terméshozam, s ugyanakkor — nálunk a megyében különösen jelentős ez — az erdősávok kiválóan csökkentik az eróziós károkat. Külön szólt arról, hogy Koppány György felvétele az erdősávok hasznossága nemcsak a mezőgazdaságban jelentkezik, hanem az iparban is, mivel a fásítások jelentős mennyiségű ipari faanyagot is biztosítanak. Faanyagban szegény az ország, behozatalra szorulunk, tehát nem lehet közömbös, hogy miként valósítjuk meg fásítási terveinket. Az előadás után felszólalt többek között Czene Barna, a Cserháti Erdőgazdaság szak- irányítási és fásítási csoportvezetője, aki a megyei fásítási kérdésekkel foglalkozott. Nálunk a megyében csak 1962-ben, a megyei pártbizottság erdősítéssel kapcsolatos határozata után indult meg lendületesebben a fásítás. Az azóta eltelt időszakban hatszáz hektár területet fásítottak be a megye különböző részein. Fasor ültetés százöven, erdőjellegű nyár telepítés pedig száznegyvenöt hektáron történt. Ezzel az eredménnyel még nem lehet megelégedni, hiszen több mint százezer holdon olyan nagy a talajpusztulás, amit csak erdősítéssel lehet eredményesen megszüntetni. A mezőgazdasági földterületek felülvizsgálata során kiderült, hogy mintegy háromezer holdon kellene művelési ágváltozást — mezőgazdasági művelés helyett erdősítést — végrehajtani. Egyelőre azonban a tervszerű munkát akadályozza, az új műveléshez szükséges adminisztrációs intézkedések lassúsága. A további tervszerű fásítás, erdősítés érdekében sokat tehetnének a megyei és a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai a művelési ágváltozás feltételeinek biztosításával. A hozzászólások után Gál János a kérdésekre válaszolt, majd hasznos tanácsokat adott a hegyvidéki területeken alkalmazható fásítási módszerekről. Játszadozó gyermekek a balassagyarmati parkba«
