Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-11 / 86. szám

mm* Sikeres út r Valóban ünnepélyes, felemelő látvány volt, amikor a bécsi Hoíburgban az egykori ..titkos kancellária” híres ta­nácstermében egy sor magyar-osztrák megállapodást írtak alá.. Az sem zavarta az ünnepélyes hangulatot, hogy a kris­tálycsillár fényét visszaverő márványfal mellett az osztrák rádió riportere beigazította stopper karóráját. Akkor nyom­ta meg az időmérő gombját, amikor a külügyi tisztviselők odatették a külügyminiszterek elé az első szerződéspél­dányt és akkor zárta el, amikor a bőrmappába kötött utolsó megállapodást is aláírták. Péter János és Bruno Kreisky (valamint az osztraK köz­lekedésügyi és igazságügyminiszter), pontosan 16 percig csak névaláírással foglalkozott; mintegy ezzel is jelezve, mennyi­re konkrét eredményekkel mérhető a magyar külügyminisz­ter rövid bécsi látogatása. Az aláírás után mondott rövid beszédek éppen azt emelték ki, hogy a külügyminiszterek legutóbbi budapesti találkozása óta jelentős haladás tör­tént. A tárgyalások befejezése után Péter János a csecsben dolgozó újságírók meghívására sajtóértekezletet tartott a Concordia-sajtóklubban. A nemzetközi sajtó képviselői ál­tal megtöltött teremben kiosztották a tárgyalásokról ké­sőbb nyilvánosságra hozott közös közleményt. Már az első visszhangokban az volt a legfigyelemreméltóbb, hogy a nem­zetközi sajtó képviselői a két ország kapcsolatainak fejlődé­sét megállapító részek mellett az európai, közelebbről a kö­zép-európai országok konstruktív együttműködésének lehe­tőségéről szóló részeket üdvözölték a legmelegebben. A saj­tókonferencián csaknem harminc kérdésre felelt a magyar külügyminiszter és válaszaiban többször hangsúlyozta: a Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapja a különbö­ző társadalmi rendű államok békés egymás mellett élésének elve. Egy órával később az osztrák külpolitikai társaságban a hallgatóság tetszéssel fogadta Péter Jánosnak a Duna-me- dence országainak és népeinek közös érdekeiről a közép- eurónai béke kérdéseiről tett megállapításait. Való igaz, hogy a magyar-osztrák kapcsolatok fejlődése és az általános nemzetközi légkör között állandó a kölcsön­hatás — smint ez az út újra megmutatta a világnak: a Ma­gyar Népköztársaság a maga részéről mindent megtesz a nemzetközi légkör javítása érdekében. Világ proletárjai, egyesüljetek! „Emelkedik Ausztria tekintélye Keleten“ Holtai András, az MTI bé­csi tudósítója írja: A szombati osztrák sajtó változatlanul vezető helyen, nagy terjedelemben foglalko­zik Péter János külügymi­niszter bécsi látogatásával. „Becs és Budapest rend­szeres időközben tartan­dó külügyminiszteri ta­lálkozókat vett tervbe, hogy — tekintet nélkül a po­litikai rendszerek különböző­ségére — tovább hozzájárul­jon az enyhüléshez és a kö- zépeurópai konstruktív együttműködéshez” — írja elsőoldalas tudósításában a polgári Presse. A polgári Neues Österreich oldalának javarészét elfog­lalja a fénykép, mely Péter Jánost és Kieió’.yt ábrázolja az egyezmények aláírásánál. „Emelkedik Ausztria te­kintélye Keleten” cím alatt tudósít a lap rész­letesen a látogatás pénteki eseményeiről, a két ország politikai, gazdasági és kultu­rális kapcsolatainak jövőbeni alakulásáról. Ugyancsak első oldalon ad hírt a magyar­osztrák megállapodások alá­írásáról a Volksblatt, az Osztrák Néppárt központi lapja, amely elsősorban a két ország közötti kulturális csere elmélyítését és a keres­kedelmi vonatkozásokat eme­li ki. A Volksblatt ugyancsak rámutat: „a két külügyminiszter rendkívül nyílt légkör­ben tárgyalt egymással”. Péter János -külügyminisz­ter és kísérete szombaton délelőtt hazautazott Bécsből. L AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVF. 86. SZÁM. ÁRA: 80 FILLÉR 1965. ÁPRILIS 11. VASÁRNAP Megkezdték a kukorica vetését Öt járás szakvezetői a tavaszi mezőgazdasági munkákról Kedvez az időjárás a tava­szi mezőgazdasági munká­nak. A lassú, fokozatos fel- melegedés lehetőséget ad a tsz-eknek és gépállomások­nak az őszről elmaradt mun­kák pótlására. Néhány tsz- ben még takarítják az ottre­kedt kukoricaszárat, javában tart a szántás és a megye na­gyobb részében már földbe került a korai vetésű növé­nyek magja. Felkértük me­gyénk öt járásának szakveze­tőit. hogy tájékoztassák ol­vasóinkat a tavaszi mezőgaz­dasági munkák helyzetéről, gondjaikról, eredményeikről. A szácsényi járásban: Jó minőségű a munka Nagy Imre, a szécsényi já­rási tanács főagronómusa a következőket mondotta: — Nagy lendülettel dolgoz­nak a tsz-ekben az egész já­rás területén: a legtöbb he­lyen Április 4-et is munká­val ünnepelték. Ennek kö­szönhetjük, hogy a fejtrágyá­zást 1880 holdon befejeztük és befejeződött a borsó, a mák vetése is. A tavaszi ár­pa és a vöröshere vetése 89- 90 százalékra áll. Megkezdő­dött a korai burgonya ülteté­se is. és eddig mintesv öt­ven holdnvi területen került földbe a bur^orva. A pilínvi Búzakalász Tsz, amely elsőnek végzett a já­rásban a koraiak vetésével, megkezdte a kukorica veté« sét. A pilínyi tsz felszabadult gépeit felajánlotta a szomszé­dos szövetkezeteknek segítsé­gül: egyelőre az endrefalvi tsz-nek küldenek erő- és munkagépeket. Igen jól ha­ladnak a tavaszi munkákkal az egyesült szövetkezetekben, a karancssági Egvesült Erő Tsz-ben és a varsányi Üj Ka­lász Tsz-ben is. A határszemléken szemé­lyesen is tapasztaltam, hogy a munkák minősége igen jó. A szakvezetők azt a helyes elvet vallják, hogy nem a sürgősség, hanem a minőség a leglényegesebb követel­mény. A Szántás két műszakban Veres János, a salgótarjáni járási tanács föagronómusa a következő nyilatkozatot adta: — Pontos számadatok még nem állnak rendelkezésemre, most összesítjük az eredmé­nyeket, de úgy látjuk, hogy a tavaszi kalászosok már mindenütt földbe kerültek. Az északi, úgynevezett ceredi részen már vetik a kukoricát és ültetik a korai burgonyát. Szemet gyönyörködtető lát­vány volt számomra is, hogy a sort húzó gépek nyomában csaknem száz asszony sürgö­lődött, ültette a krumplit. A kisterenyei Vörös Októ­ber Tsz-ben és a szilaspogonyi Búzakalász Tsz-ben jól halad a kukorica vetésterületek hungazinozása. A szántás meggyorsítása ér­dekében a nehéz, lánctalpas traktorok kettős műszakban, a többi erőgépek nyújtott mű­szakban üzemelnek. A mun­kák minősége lényegesen jobb, mint tavaly volt. A balassagyarmati járásban: Hatszáz ho lányi .vetés Poden Gyula, balassagyar­mati járás mezőgazdasági osztályvezetője így nyilatko­zott: — Járásunkban befejező­dött a tavaszi árpa vetése. 3C a t a n es la p ít /tű (Zólyomi József felvétele) most már csak terven felül vetünk árpát, mégpedig a ki­szántásra kerülő pillangósok helyére. Mintegy 2500 hold terület az. amelyet felméré­seink alapján ki kell szánta­ni. Egyébként e terven felüli területen kívül a szántás mintegy 80 százalékra áll. A berceli Üj Élet Tsz be­fejezte a cukorrépavetést és több tsz-ben vetettek már si­lókukoricát. A burgonvaülte- tés is jól halad, csaknem hat­száz holdnvi területen került már földbe a korai burgo­nya. Géphiba miatt lényegesebb munkakiesés a honti Győze­lem Tsz-ben fordult elő ahol a. hat erőgépből csak bárom tudott eddig dolgozni. A tavalyihoz mérten rend­kívül sokat javult a munkák minősége, viszont mi is ma­ximális minőségi köve.telmé- nyeket támasztunk. A moho- rai Mikszáth Tsz-ben, ahol az árpát a talaj felszínére vetet­ték és a simítózást is későn kezdték, ideiében megtettük észrevétel ünket A pásztói járásban: Vegyszeres gyomirtás Ispán Károly, a pásztói já­rási tanács mezőgazdasági osztályvezetője a következő­ket mondotta: — Ügy tudom, és ez járá­sunk fekvéséből is követke­zik, hogy nálunk a legelőre- haladottabb a tavaszi szán­tás-vetés. A fejtrágyázást túl­teljesítettük. a tavaszi árpa nagy része már kikelt és szé­pen zöldell, elvetették a tsz- ek az étkezési borsót is, a vöröshere felülvetés is telje­sen kész. Ezer hold új lucer­na telepítésünk van. és a cukorréija 50 százalékban már elvetésre került. Négy tsz-ben. a béri Béke Tsz-ben, az ecsegi Béke Tsz-ben. a hasznos: Mátravölgye Tsz­ben és a vanyarci Virágzó is. Tsz-ben megkezdték a Krump­li ültetését. Jelenleg legfontosabb fel­adatunknak a kenyérgabona vegyszeres gyomirtására való felkészülést tartjuk, mert mintegy hatezer holdon aka­runk dikonirtos gyomirtást és karbamidos levéltráwázást al­kalmazni. Csütörtökön éppen ezért a szurdokpüspöki Béke Tsz-ben bemutatóval egybekö­tött előadást tartunk a tsz-ek szakembereinek és a vegysze- rező gének kezelőinek. Egyébként minden munka jól halad, kifogástalan minősé­gű. Azért a szurdokpüspöki Béke Tsz és a káliéi Üj Ta­vasz Tsz tagságának igyeke­zetét még külön is kiemel­ném. A rétsági járásban: Befejezték a pocokírtást Perecz László, a rétsági já­rási tanács mezőgazdasági osztályvezetője így nyilatko­zott1 — A koraiak, a mák, az ar- pa, a borsó vetése befejező­dött, a felülvetések 80 száza­léka is kész. Megkezdték a tsz-ekben a cukorrépa és a kukorica vetését is. A munka általában igen jó minőségű, de a nőtincsi Nép­hadsereg Tsz-ben találtunk egy táblát, ahol a borsóve­téshez nem megfelelően készí­tették elő a talajt. A dióslenői Uj Barázda Tsz-ben pedig már csak akkor simítóztak, amikor az nem használ»'-t-tt. Viszont dicsérendő munkát végeznek a nagyoroszi ÜttörQ Tsz. a ber­kenyéi Petőfi Tsz. a nógrádsá- Di Vörös Csillag Tsz és a két- bodomyi Egyesült Erő Tsz tag­jai. Nógrádsápon megkezdték a krumpli ültetését is. Tegnap es?v kisebb eső meg­állította a munkákat, de ma már ismét lehet dolgozni, fgv ma. szombaton többi között befejezzük i árasunkban a szer­vezett. társadalmi pocokírtást Eredményesebb oktató-nevelő munka a dolgozók iskoláiban Kísérleteket végző nevelők tanácskozása Salgótarjá n ba n A dolgozók általános- és középiskoláinak rohamos fej­lődése, az iskolázottsági igény növekedése mind sürgetőb­ben követeli az oktató-nevelő munka megjavítását. Az elmúlt évben a dolgo­zók iskoláinak első osztályá­ba országszerte hat száza­lékkal többen iratkoztak be. mint a nappali tagozatok hasonló osztályaiba. Me­gyénkben is évről-évre növek­szik a középiskolákba beirat­kozott tanulók száma. A nö­vekvő igények alapján hatá­rozták meg országos szerve­ink a felnőttoktatás tartalmi problémáinak megoldását. A Magyar Tudományos Akadémia ez évben kísérlet- sorozatot is indított az ered­ményesebb oktató-nevelő munka érdekében. Az aka­démia kutató csoportjaiba Nógrád megyei nevelők is bekapcsolódtak. A kísérleteket folytató pe­dagógusok a megyei tanács művelődésügyi osztályán áp­rilis 9-i tanácskozásukon vi­tatták meg az oktató-nevelő munka módszereit, s az idő­szerű feladataikat A vita során a nevelők mindenekelőtt azzal a kér­déssel foglalkoztak, hogyan lehet eredményesebben mun­kálkodni a készségek kiala­kítása érdekében a do'g-r-ók iskoláiban? A jelenlegi fel­nőttoktatási rendszer egye­lőre még nem tudja biztosí­tani, hogy a tanulók ismere­tei szilárdak, elmélyültek, tu­datosak. s ugyanakkor ..moz­gékonyak" legyenek. Másik kérdés, ho.ev mi be­folyásolja a készségfejlesztő munkát. Többen heréitek a jelenlegi szervezési ne­hézségekről. amelyek még mindig gátolják a tuda­tosan szervezett iskolai munkát. Alapvető '-érdes mindezeken kívül, hogy mi­lyen lehetőségekkel rendel­kezünk. hogyan valósíthathik meg s milyen eljárás-k -’•ük- ségesek a tanulmányi • -vas elsáiátításásoz. A tanácskozás résztvevői számos tapaszta­latot említettek e kérdések« kel kapcsolatban.

Next

/
Thumbnails
Contents