Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-10 / 85. szám

1965. április 10 szombaf NŐGRÁD 5 AZ OLVASÓK Sokat tettünk s még sokat kell tennünk Jogszabály magyarázat 4 korkedvezményes öregségi nyugdíj Hogyan leket behajtani tartásdijat ? sét tükrözi. hoev ielemleg 336 rádió. 28 televízió, . hét gépkocsi, 37 motorkerékpár van a községben. Három tan­teremmel bővült az általános iskola. Többen levelezőtago­zaton végzik középiskolai ta­nulmányaikat. Van kultűr- otthonunk és könyvtárunk, a könyvtár 1200 kötetes 1945- től 186 új lakóház épült és a közületi építkezés is igyeke­zett lépést tartani a község fejlődésével. így- gyógyszer- tár. kenyérgyár éoült. s szá­mos épület került felújítás­ra. Természetesen mindezek nem jelentik azt. hogy már mindent megtettünk. Továb­bi terveink megvalósításához kérjük a lakosság segítségét, mert csak ígv tudjuk szeb­bé. kulturáltabbá tenni köz­ségünk életét. Oroszi István községi párttitkár Egyéb külföldi államban el­töltött időből csak a jegy­zékben felsorolt föld alatti munkakörben (pl vájárként, csillésként stb) eltöltött időt lehet a figyelembe venni. Ha vita merül fel abban a kérdésben, hogy valamely munkakör korkedvezményre jogosít-e, illetve azonos-e a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében fel­sorolt munkakörökkel, végső fokon az illetékes minisztéri­um és szakszervezet vélemé­nyének meghallgatásával a Munkaügyi Minisztérium dönt. Két évtized Tények és adatok a szocialista Magyarország húszéves fejlődéséről (Kossuth Könyvkiadó, 1965) NÉHÁNY sorban kívánok beszámolni községünk életé­ről. A fejlődésről szól­va elsősorban is em­lítést kell tegyek a múltról. Ekkor a falu lakossága zsel­lérekből, parasztokból és ipari munkásokból tevődött össze. Az ipari munkások Somsályra. Inászóra és Sal­gótarjánba jártak dolgozni gyalogosan mindaddig míg 1930-ban megépült a Ceredet Salgótarjánnal összekötő út­vonal. A parasztság a bank­tól felvett hitelre vásárolt földet, melynek kamatát kép­telenek voltak fizetni. Ami a kultúrát illeti, az egész községben összesen há­rom rádió volt Űjságot csak alig pár házihoz hordott a posta. A munkások és pa­rasztok gyermekei még az általános iskolát sem végez­Az öregségi nyugdíjra álta­lában az a dolgozó jogosult, aki legkevesebb 10 évi figye­lembe vehető szolgálati időt szerzett és 60. (nő az 55.) élet­évét betöltötte. Érnél az élet­kornál öt évvel korábbi életkortól jogosult öregségi nyugdíjra az a dolgozó, aki legalább 22 (nő 20) éven át úgynevezett korkedvezményre jogosító munkakörben, vagy legalább 15 éven át egy lég­köri nyomásnál magasabb nyomású légtérben dolgozott. A korkedvezményre jogosí­tó munkaköröket iparágan­ként pontosan felsorolja a „Korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzéke”, amely a nyugdíjtörvény melléklete. A korkedvezményes öreg­ségi nyugdíjra jogosultság­hoz természetesen szükséges a legkevesebb 10 évi figye­lembe vehető szolgálati idő is. Az a dolgozó, aki az öreg­ségi teljes nyugdíjhoz szük­séges 19 éves szolgálati Időt J 964-ben megszerezte, és az előbbiekben említett időtar­tamon át korkedvezményre jogosító munkakörben dolgo­zott, korkedvezményes teljes nyugdíjra, aki a teljes nyug­díjhoz szükséges szolgálati időnél kevesebb, de legalább 10 évi szolgálati időt szer­zett. korkedvezményes öreg­ségi résznyugdíjra jogosult. A szolgálati idő számításá­nál csali az 1929 utáni mun­kaviszonyokat lehet figyelem­be venni, a korkedvezmény szempontjából azonban az említett jegyzékben felsorolt munkakörben 1929 előtt eltöl­tött időtartamokat, is számí­tásiba veszik. A korkedvezmény szem­pontjából az ilyen munkakör­ben szerzett munkaviszonyo­kat akkor is figyelembe ve­szik. ha közöttük öt évnél hosszabb megszakítás van és emiatt szolgálati időként fi­gyelembe venni nem lehet. A honvédelmi vagy ezzel azonos szolgálat tartamát is V. I. kazári olvasónk ér­deklődésére válaszoljuk. A KRESZ előírásai szerint gép- járművezetői igazolvány ti­zennyolcadik életévét betöltött személy részére adható ki. Indokolt esetben azonban ti­zenhatodik életévét betöltött fiatal is kaphat gépjárműve­zetői igazolványt, ha kellően tudja indokolni, miért szúksé­ték el, mert csak a nagyobb birtokosok gyermekeinek adatott meg az a kiváltság, ov Középiskolai tanulmá­nyokat folytathassanak. Az 1700 lakcsú községben akkor két pedagógus volt, ma tíz fős nevelő tantestületünk van. Könyvtár és kultúrott­hon akkor még nem volt. FELSZABADULÁSUNK után megváltozott a község lakosságának élete. Ipari munkásaink ma már megbe­csült dolgozók, s naoonta munkás-buszok szállítják őket munkahelyeikre. Közsé­günkben már tsz-parasztok- ról beszélünk. A tagok túl­jutottak a kezdeti nehézsé­geken. sőt a multévi januári egyesítés során, amikor Bár- na és Rónafalu tsz-eket is idecsatolták, nőtt a munka­egység értéke. A lakosság életszínvonalának emelkedé­korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idő­ként veszik számításba, ha a dolgozó ezt a szolgálatát megelőzően és követően 30- 30 napon belül korkedvez­ményre jogosító munkakör­ben dolgozott. Figyelembe veszik az olyan külföldi állambaíi eltöltött időt is, amely állammal Ma­gyarországnak társadalombiz­tosítási egyezménye van. K. R. salgótarjáni olvasónk érdeklődött, hogy Franciaor­szágban éló, 1956-ban Ma­gyarországról disszidált sze­mélytől mi. módon lehet be­hajtani itthon hagyott gyer­meke részére tartásdíjat. A tartásdíjak külföldről tör­ténő behajtását számos nem­zetközi egyezmény szabályoz­za. Jelenleg a tartásdíj Cseh­szlovákiában, Bulgáriában, a Német Demokratikus Köztár­saságban, a Szovjetunióban, Lengyelországiban, Albániá­ban, Jugoszláviában, Romá­niában, Ceylonban, Franciá­it. Antal salgótajráni olva­sónk azt kérdi, ha két kisko­rú gyermeke van és nyugdíj­ba megy, kap-e gyermeke után nyugdíjpótlékot. Gyermeke után nyugdíj­pótlék nincs. Ellenben a csa­ládi pótlékról szóló rendelke­zések értelmében a nyugdíjas kiskorú gyermekei után ugyanolyan feltételek mellett jogosult családi pótlékra, mint a munkaviszonyban álló dolgozó. Nyugdíjas esetében a csaláli pótlékot a nyugdíjfo­ges az számára. Peldáuh munkába, iskolába járás. Az e célra rendszeresített je­lentkezési lapot a BM Nóg- rád megyei Kendőrfőkapi- tánysága közlekedési osztá­lyán kell tízforintos illetékbé­lyeggel felszerelve benyújta­ni. Szükséges mellékelni a fiatalkorú szülőjének — gyámjának — írásbeli bele­egyező nyilatkozatát is. országban, Guatema lábén, Haitiban, Izraelben, Marok­kóban a Német Szövetségi Köztársaságban, Norvégiában, Olaszországban, illetve Svéd­országban élő személytől hajt­ható be. A keresetet annál a járásbíróságnál kell benyúj­tani, amelynek illetékességi területén az eltartásra jogo­sult személy — gyermek, szü­lő stb. — él. Arról, hogy milyen okmányok szükségesek, az adott esetre vonatkozóan a járásbíróság nyújt díjmen­ten felvilágosítást. lyósító szerv állapítja meg és küldi a megfelelő igazolások alapján. Köszönöm, hogy meggyógyítottak Lesz-e új kórház Salgótar­jánban, és ha lesz mikor lesz? Ez a kérdés mind gyakrab­ban és sürgetőbben vetődik fel a volt bányai kórház bel­gyógyászati osztályain, a gyó­gyulásra váró betegek között. Sok-sok beteg társammal együtt tudjuk, hogy az új kórház építése, illetve befe­jezése megoldja a jelenlegi helyzetet. Mert bizony most még a folyosókon, a fürdő­szobákban elhelyezett betegek, valamint a túlzsúfolt kór­termek mind-mind indokolják a változást, az új modern kórház elkészítését. Az orvos nap mint nap gondterhelt arccal áll meg egy-egy beteg ágyánál, s még otthoni pi­henést javasolva bocsátja el. Korunk egyik fő célja az emberekről való gondoskodás. Éppen ezért, mi betegek is nagyon örülünk az új kórház­nak, mert ez a mostani álla­pot már régen megérett a változásra. A volt bányai kórház I. belgyógyászati osztályán dol­gozó orvosoknak, dr. Fancsik János adjunktusnak, valamint mindazoknak az ápolóknak, akik egészségem érdekében közreműködtek ez úton mon­dok hálás köszönetét. Kívá­nom, hogy szorgalmas mun­kájuk gyümölcseként minél több beteg, egészségesen hagyja el osztályukat. Léhi János Salgótarján Ha lesz majd kábel... Az utasok nevében címmel még ez év januárjában egy levelezőnk írását közöltük, melyben az utasok kerték, hogy a Salgótarján-Főtéri vasútállomást lássák el vil­lamos-órával. A Magyar Ál­lamvasutak Igazgatóságától az alábbi választ kaptuk; Salgótarján külső állomás valóban el van látva villa­mosóra hálózattal. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a főtéri vasútállomáson is meg­valósítható a mellékóra léte­sítése. A két állomás között ugyanis semmiféle összekötő vonal nem áll rendelkezésre sem vasúti, sem postai áram­körön, melyen, keresztül a külsői vezéróráról a lőtéren mellékórát lehetne elhelyez­ni. Az utazóközönség kívánsá­gának akkor tudunk eleget tenni, ha Salgótarján-külső és Főtér között a jelenleg már tervbevett kábeles összekötte­tés megvalósul. Erre előrelát­hatólag még ebben az évben sor kerül. így a külsői vezér­óráról a Főtéren is felszerel­hető lesz a mellékóra. Balassa István. az igazgatóság vezetőjének h. Mennyi is húsz év? Ezek a kezdő szavai a Két évtized c. könyvnek, amelyet Földes István és Nemes János állított össze. Sok is, kevés is — ad­ják meg rögtön a választ, at­tól függően, hogy egy ember életéve,, vagy történelmileg mérünk. Számunkra az el­múlt húsz esztendő egy egész korszak; a szocialista világ­rendszer kialakulásának és erősödésének, a proletárdikta­túra kivívásának és megszi­lárdításának, a szocializmus alapjai lerakásának korszaka. A szerkők a nemzetközi élettel összefüggésben mutat­ják be a magyar népgazda­ság, s a magyar nép anyagi és kulturális fejlődését — at­tól az időszaktól kezdve, ami­kor a Szovjetónió dicsőséges hadserege felszabadította ha­zunkat. A könyv részletesen elemzi azokat az állapotokat, ame­lyek Magyarországot a háború befejezése után jellemezték; „Rombadőlt ország, háború pusztította, elcsigázott, kétség- beesett nép, ínség volt az az alap, amelyről elindultunk,„ A történelmi hűséghez híven dokumentálja, hogy ilyen ne­héz helyzetben a kommunis­ták mutattak utat a magyar népnek, s a nemzet haiado erőire támaszkodva vezetlek a harcot az ország újjáépíté­séért. Szinte érzékelhetővé válik az a forradalmi átala­kulás, amely a nagybirtok- rendszer felszámolásával ezeréves rendet döntött meg hazánkban. Érdekes adatokat ismertetnek erre vonatko­zóan a szerzők a falu társa­dalmi viszonyainak megvál­tozásáról. Dokumentálja a kötet azt a hősies küzdelmet is, ame­lyet a magyar munkásosztály Sokévi tapasztalatok bizo­nyítják, hogy a termelőszö­vetkezetek egy részében szin­te évről-évre elkéstek a siló­zással. így többnyire megöre­gedett, megszáradt kukoricát silózltak be, amelynek minő­sége a legtöbb esetben nem volt kielégítő. Ugyanis az az Idő, amely a silózásra ren­delkezésünkre áll, igen rövid. Ebben az időszakban számos más tennivaló is van a közös gazdaságokban. Lényegesen javulna azonban a termelő- szövetkezetek takarmány helyzete, ha a silónak napra­forgót vetnének. A napraforgó is jól erjedő, nagy tömeget adó zöld, illet­ve silótakarmány. Ha kora tavasszal vetjük, akkor júni­us közepén már sílózható. Ebben az időben az erőgé­peknek még nincs annyi munkájuk, s így a silózógé­pek megfelelő kihasználásá­val a munkát még aratás előtt befejezhetik a gazdasá­gok. A napraforgó után kitű­nően előkészíthetik a talajt a búza vetéséhez a szövetkeze­tekben. A silótömegbe hasznos nedvszívó anyagot keverni, mivel betakarításkor a nap­raforgó nedvességtartalma magasabb, mint amennyi az erjedéshez szükséges. Ez a nedvszívó anyag lehet felté­pett kukoricaszár, takarmány­szalma, elöregedett őszi ta­karmánykeverékek. A napra­forgó silót nagyon gondosan tömöríteni kell, mivel a nap­raforgószár bélszövetében nagymennyiségű levegő van. A napraforgó főleg keverék formájában jó nyári, tejelő takarmány is. Bimbózás kez­detén 18 százalék nyers fe­hérjét tartalmaz. A fehérje- tartalom a virágzás kezdeté­re már 13 százalékra csökken. Ezért, a napraforgót bimbózás idején a legcélszerűbb fel­használni. Ekkor ugyanis a gyárak és üzemek államosí­tásáért, a termelés növelésé­ért, új gyárak, új ipari vá­rosok megteremtéséért foly­tatott^ s amelyeknek eredmé­nyeként hazánk ipari termelé­se — 1949-hez viszonyítva — több mint négy és félszeresé­re emelkedett. Mindezt szám­talan táblázat, grafikon teszi szemléletessé az olvasó szá­mára. Bizonyára sokakat meglep a könyvnek az a fejezete* amelyben a szerzők összeha­sonlítják mire futotta 1938- ban a munkások 81,71 pengd átlagkeresetéből, s mindez mijóe kerül ma. Amire a múltban a munkások egész havi átlagkeresete elment, azt a mai munkás átlagkereseté­nek egynegyedéből megvásá­rolhatja. Jogos büszkeséggel tölthet­nek ed minjdannyiunkat a kulturális és egészségügyi fej­lődés adatai is. Valószínűleg kevesen tudják, hogy Ma­gyarország a 10 000 lakosra jutó egyetemi és főiskolai hallgatók számát tekintve a világon a 12. helyen áll, s az orvosellátottságban csak a Szovjetunió előz meg bennün­ket, Továbbá: a dolgozók ál­lama mintegy 200 féle formá­ban egészíti ki a munkások és alkalmazottak fizetését Ez nem kis összeg, mintegy 500 forintot jelent fejenként és havon*a A könyv kiadásával a Kos­suth Könyvkiadó igen hasz­nos munkát végzett. Az el­múlt húsz esztendő politikai, gazdasági, társadalmi, Kultu­rális fejlődésének adatait és tényeit sokoldalúan és színes összeállításban tárja elénk. Hasznos kézikönyv ez min­den propagandistának és nép­nevelőnek. R. X nagy tömeget ad, és jelentős a fehérjetartalma is. A napraforgót gabona sor­távolságra vetjük, ha keve­rékként kerül a földbe. Ve­tőmagból 20-24 kiló szüksé­ges holdanként, 60-65 kiló borsóval. Ha zabbal vetjük, 50-55 kiló zab mellett 20-24 kilogramm napraforgót ves­sünk el. Kukoricával keverve 10-15 kilogramm napraforgó szükséges 60-70 kiló kukori­ca mellett. Ha a naprafor­gót tisztán termesztjük, 30-35 kiló vetőmagot használjunk holdanként. A napraforgó és a napraforgó keverékek ve­getációs ideje a vetéstől a felhasználásig 60-90 nap. Ez természetesen a kelés gyorsa­ságától, a nedvességtől, és a megfelelő hőmérséklettől függ. A napraforgót, illetve. a kukoricás napraforgót korán betakarított, kalászosok után is vethetjük. Itt azonban a holdanként! vetőmag mennyi­séget 30-40 százalékkal csök­kenteni kell. A tarlóba vetett napraforgó igen jó keverék- anyagot ad a kukoricaszár sil ózásához. Megfelelő víz- mennyiséget biztosít az erje­déshez. és ízletesebbé is te­szi a takarmányt. A naora- forcóval kevert kukorica,!zár- ból készített siló emészthető fehérjetartalma 4,2 százalék, míg a tisztán silózott kukori­caszár csak 0,9 százalék emészthető fehérjét tartal­maz. Barlsi Gábor Megkezdődött az 1965. évi SZOT tüzelőanyag utalvá­nyok beváltása a TÜZÉP- felepeken. Munkáltatójától igényel­jen Ön is utalványt. INTÉZKEDÉS egy bírálat nyomán Lapunk március 3-i számában „Tárgyalóteremből” cím­mel bíráltuk a Nagybátony bányavárosi oiactér mellett lé­vő rakodón tárolt anyagok és állóeszközök társadalmi tu­lajdonának elégtelen védelmé t. A Bányászati Aknamélyítő Tröszt a mai napon az alábbi választ juttatta el szerkesztőségünkhöz; „A vizsgálat során megállapítottam, hogy a tár­sadalmi tulajdon védelme érdekében a cikkben meg­jelent bírálat helytálló. Az anyagok fokozottabb vé­delme érdekében az alábbi intézkedéseket foganato­sítottam; A rakodón tárolt társadalmi tulajdon őrzését megszigorítottam Intézkedtem, hogy a rakodó be­kerítéséig a kézzel mozgatható állóeszközök a nóg­rádi körzetvezetőség központi telephelyére beszállí­tásra kerüljenek. Intézkedtém továbbá, hogy a ra­kodó bekerítésének műszaki terve, költségvetése so­ron kívül elkészüljön és a munka kivitelezést nyer­jen. A lefolytatott vizsgálat alapján a társadalmi tulajdon védelme területén tapasztalt hiányosságokért, melyek nagyrészt a nógrádi körzetvezetőség mulasz­tására vezethetők vissza, a körzet vezetőjét figyel­meztetésben részesítettem. Egyben felhívtam az il­letékes tröszti szerveket a fokozottabb védelemre. Hont! Ferenc pösztigazgató Gépjárművezetői igazolvány tizennyolc éven alul Nyugdíjas családi pótléka Az állattartó gazdaságok figyelmébe l Jól hasznosítható tömegtakarmóny a napraforgó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents