Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)
1965-04-08 / 83. szám
......... ...... ..... 1*~7' ” ---V-*--' »•> -....-1963. április 8. esűtörtöi?.' NÖGRÄD Képek a képzőművészeti kiállításról Felszabadulásunk ünnepé n nyílt meg Salgótarjánban a Képzőművész Szövetség Észak-Magyarországi Területi Szervezetének első kiállítása. A m egnyitón a legjobb műveket a megyei, a városi tanács és vá Halatok díjával jutalmazták. Képünkön Hankó János, a Núgrád megyei Tanács-vb elnöke, Czinkc Ferenc festőművésznek nyújtja át a díjat r : ■ * Átépítés után a Romhányi Cserépkályhagyárban A Romhányi Cserápkályha- gyár nagy rekonstrukciós munkája lényegében tavaly befejeződött. A régi manufakturális jellegű üzem modem gyárrá vált. A csempék gépi öntését végeredményben az országban először itt valósították meg. — Az idén az első negyedév jól sikerült — újságolja Titkos Ferenc igazgató, majd így folytatja. — Tervünket 110,3 százalékra 7336 cserép- kályha építésűhez, elegendő csempét gyártottunk. A terven felüli többletből 684 kályha építhető. — örvendetes javulás van a minőségben is. Amíg tavaly csak 54 százalék volt az első osztályú csempe aránya, az elmúlt negyedévben már csaknem 74 százalékos. Ez a húsz százalékos minőségjavulás egyrészt annak köszönhető, hogy a belső átalakítási munkák nem zavarták a termelést, másrészt annak, hogy az öntési eljárással készült csempénél a szikkasztás és szárítás közben bevezettük a szivacsozást. Ezzel egyenletes felületet lehetett biztosítani, és ma már a borítóréteg ilyen alkalmazása üzemszerűen biztosított — magyarázza az igazgató. Az asztalon vaskos kötet. Címe: A párt decemberi határozatával kapcsolatos intézkedési terv. — Részletes házitervet készítettünk, amelyben olyan feladatok is szerepelnek, amelyeket felügyeleti hatóságunknak ugyan nem jelentettünk, de meg akarunk valósítani. A munka- és üzjemsaerveeés során már tizenöt fővel sikerült a létszámot csökkente- nünk. Az új berendezések, amelyek az iparterv tervei aalpján valósultak meg, csak a dolgozók jó hozzáállásával adják a várt eredményt. Annak idején tizenöt műszaki és fizikai dologzót küldtünk el egy hétre a Pécsi Porcelángyárba az öntés-technológia tanulmányozására. Ez a csoport jelenti a törzsgárdát. Bár ott is csak kézi öntés volt, de a géppel is jól boldogulnak már — A nyersanyagnál van még gond — folytatja az igazgató. — A II. osztályú felsőpetényi tűzálló anyaghoz ugyanis a porcelángyárak törmelék samottjét keverjük. A samott minősége állandóan változó és nem is mindig elegendő. Kísérleteket folytatunk több féle pótló anyaggal is. A bazalttörmelék keverésével példává már sikerült előállítani kályhacsempét, ám ez annyira kemény, szilárd, hogy ember legyen, aki megfaragja. Ezenkívül a műszaki kollektíva téglatömielékes keveréssel is kisértetezáb. Az elmúlt évhez viszonyítva más változás is van. Sikerült például olyan mázat kidolgozni, amellyel lehetővé vált a csontszínű csempe égetése. Ez egészségügyi szempontból is előnyös, mert a. benne lévő mérgező ólomoxid nem kerül a szabadba. Kísérletek folynak egyébként különböző ólomoxid mentes, színes mázak kialakítására is —-magyarázza az igazgató. Az újjáépített Romhányi Cserépkályhagyárra igen nagy feladatok várnak a jövőben. Termékük pillanatnyilag is hiánycikknek számít. A dolgozók viszonylag rövid idő alatt nagyon sokat haladtak előre a begyakorlottságban, mert bárhogy vesszük is, új módszerekkel dolgoznak. A műszaki gárda előtt is van még feladat bőven. A mindennapos termelésszervező, irányító munka mellett törekednek a technológia tökéletesítésére. A decemberi párt- határozat is erre készteti őket. Ahogy az első negyedév is bizonyítja, eredményesen. Bodó János 'I-ói. 5f.i. ■ ■ Pp## : -stf*.fi ? -b . ff . > • úí* «*§ | ymA-: : •:> ## :te:j • A .;; ‘ '•> : kx- ■. .T ■■-. . i* > -j;; ■ > • * A látogatók Szál- és körSmfájós állatok takarmányozása A száj- és körömfájásban megbetegedett állatok gyógyulása és későbbi termelésük attól is függ, hogy a betegségük idején milyen takarmanyozas- ban részesülnek. Az ilyen állatok esetében a fő gondot az okozza, hogy — a lábvégek és a tőgy megbetegedése mellett — a száj nyálkahártyáján borsó és dlónagyságú hólyagok keletkeznek, amelyeknek felfakadása után is nagyon érzékeny marad a száj. Emiatt az éllat nem szívesen eszik Ezen az állapoton a teljes gyógyulás befejezése előtt nem lehet gyökeresen változtatni, de megfelelő takarmányozással mérsékelhető a beteg állatok leromlása. A gazdaságban fellelhető legjobb minőségű, nagy tápértékű és vitamindús takarmányokat kell etetni. Ha ezekből keveset fogyaszt is az állat — érthetően — több táplálóanyaghoz jut mint a gyengébb minőségű takarmányokból. Arra is ügyelni kell, hogy az etetett takarmány feltétlenül ízes, egészséges, puha legyen, vagyis olyan, ami nem sérti az állatok száját és nyelvét. Ez elsősorban azt jelenti, hogy szénát, szalmát, kukori- caszárat és különösen a nagyon „éles” töreket száj- és A Tervező Irodában 1 Salgótarjánban, a Megyei Tanács mögötti székhaza ízléses, egyemeletes épületben székel a Megyei Tervező Iroda. Nagy csend és rend honol a házban, de a tervező asztalok mellett lázas munka folyik. Amit a tervezők alkotnak, mind sürgős. Vagy egy termelőszövetkezet fejlődése függ tőle, vagy korszerűbb úthálózat építése, esetleg egy major villamosítása. Legutóbb pedig a Salgótarjáni Állami Áruház bővítésé. Szarvas Béla. az intézet igazgatója erről így beszél: — Legfőbb feladatunk a mezőgazdasági üzemek építkezéseinek elősegítése. Nem dicsekedhetünk nagy erővel, de jut még belőle más épületek felújítási tervezésére is. Ezek közül a műemlékek a legjelentősebbek, mint például a szécsényí, berceli, felsőpetényi kastélyok. Tervezünk községi utakat, hidakat. Egyszóval ezernyi a tennivalónk. .. Az iroda az elmúlt évben három millió íorint értékű tervet készített, az idén pedig négy millió forint értékű munkál ad át a kivitelezőknek. A terv alapján elkészített létesítmények értéke eléri a 100—130 millió forintot. Arra a kérdésre, hogy jelenleg a Tervező Irodának mi a legfontosabb tennivalója, az igazgató így válaszolt: — A termelőszövetkezeti program elkészítése. Az 1965- 66-ra előirányzott 41 tehénistálló és borjúnevelő, 24 magtár, 48 közmű megvalósításához adunk terveket, amelyek a tsz-majorok teljes vízellátását és villamosítását is magába foglalja. Ezenkívül 24 major villamosítását is meg kell terveznünk. Ezenkívül természetesen más gond is nehezedik a Tervező Irodára, amelyről mint fontos feladatról nem beszél az igazgató, de éppen olyan jelentőséget tulajdonítanak neki, mint az előbb felsoroltaknak— Salgótarjánban* Zagyvapálf alván és Nagybé- tonyban fel kell újítani jelentős számú lakóépületet. És a mélyépítő részleg munkája? Megyénk jelentősebb közútjain, Lttke és Salgótarján között három, Érsekvad- kerten, Romhányban, Szilas- pogonyban két-két megépítésre váró közúti híd tervét kell elkészíteni. Dlósjenőre, Romhányban, Karancslapújtőre és Érsekvadkertre közutat kell tervezni. A mélyépítési részleg Mohora csatorna építési tervét készíti el. Nem nagy kollektíva a Tervező Iroda közössége, de a munkát annál nagyobb szakértelemmel, lelkiismeretességgel végzik. Ladomerszki József építészmérnök, Hajós Ferenc kultúrmérnök kiváló tervezők. Bárczi János, Szakái Gyula technikusok mind nagyobb hozzáértéssel végzik munkájukat. Sógor Károly tsz-tervező csoportja az elmúlt napokban részesült dicséretben a tervdokumentációk ..időbeni elkészítéséért. Es mint az intézet igazgatója mondja, ez az iroda legössze- forrottabb kollektívája. A Tervező Irodát jogosan illeti az elismerés. A tsz-ek részére az idén 70 tervdokumentációt kellett elkészítenie. A határidőt február 20, Illetve április 30-ában állapították meg. Az első határidőre előírt tervdokumentációt, mintegy 34 létesítmény tervét, teljes egészében teljesítették. Április 30-ig további 36 tervdokumentációt kell átad- niok. Az idén először sikerült a Tervező Irodának a feladatot teljes egészében teljesítenie. Eddig sem rajtuk múlott, hogy az elmúlt években késett némely tervdokumentáció. A tervezéshez szükséges felméréseket késve kapták. Be ne hánytorgassuk a múltat: Űj élet kezdődött a Beruházási Irodán. Bizonyítja ezt az is. hogy már az 1966. évi termelőszövetkezeti beruházások tervein dolgoznak, amelyeket szeptemberben és októberben átadnak a kivitelezőknek, hogy a sokat kifogásolt termelőszövetkezeti építkezés megvalósuljon. Bobál Gyula körömféjós állatokkal nem S2abad etetni. A gyakorlati gazdák jól tudják, hogy ezeket amúgysem szívesen fo~ g>asztja el a beteg jószág — tehát csak kárba veszne ez a később nagyon jól hasznosítható takarmány. Az abrakfélék közül mellőzni kell a darálás után sok érdes héj részt tartalmazó árpát, zabot, ciro- kot és egyéb olajipari melléktermékeket, Viszont jótékony hatású lehet a lédús takarmányok közül a jóminőségű, egészséges ku korieasziJ ázs és különösen a kellően megtisztított takarmány és cukorrépa. de kis mennyiségben a nem romlott cukorgyár! répaszelet etetése is. Az abrakíé- lék közül a hígra, „ivósra” elkészített búzakorpával, vagy finomra őrölt kukoricadarával. esetleg e kettő keverékével érdemes az állatokat kínálni. ízletessége és előnyös táplólóanyagtartalma miatt a melasz Is jól felhasználható a száj- és körömfájós állatok takarmányozásához. A sertéseknél inkább a Iábvégeken jelentkezik a betegség és viszonylag ritkábban mutatkoznak a szájban a már említett hólyagok. Ha viszont a szájfájás is mutatkoznék a sertések között, akkor takarmányozásuk Során ugyancsak a puhább, ízlete- sebb, vagy energia- és vitamintartalmú takarmányok etetésére kell törekedni. A beteg állatok takarmányozásánál alapelv legyen: naponta inkább többször, de egy-egy alkalommal egy keveset kapjanak enni. Az adag nagyságát — étvágyuk szem- meltartósával — maguk az állatok „határozzák meg”. Huzamosabb ideig ne maradjon előttük takarmány, mert akkor azt csak otthagyják, ösz- szenyálazzák. S mivel más állatokkal megtelni tilos, csak kárba veszne. A beteg, lázas állatok kivonják a folyadékot. Lehetőség van arra, hogy — mivel egyébként sem kerül forgalomba — tejüket meguk a beteg tehenek fogyasszák 1. Ily módon nemcsak folyadékhoz, hanem sok biológiailag értékes tápanyaghoz, továbbá vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz jutnak a legyengült állatok. Gondoskodni kell a jószágok zavartalan ivóvíz ellátáséról is. Itt két dolgot lényeges szemelőtt tartani: az ivóvíz semmi esetre sem legyen hideg és— az etetéshez hasonlóan — naponta többször. de egyszerre csak kevés vizet adjanak a száj- és körömfájás állatoknak. (F. KJ Gazdasági alapfogalmak Társadalmi össztermék —Nemzeti jMelem Ha minden terméket ami! egy országban megtermeltek — gépeket, szerszámokat, élelmiszereket, háztartási cikkeket, stb. — mind felhalmoznának egy hatalmas raktárban, as év végén óriási áruhalmaz állta eltőtiink — a társadalom egy évi termelő tevékenységének eredménye. Ezt a terméktömeget társadalmi összterméknek nevezzük. Ezt persze még senki sem látta együtt hiszen minden árut igyekszünk gyorsan használatba venni. Ha a társadalmi össztermék nincs is együtt soha egy csomóban, a pontos nyilvántartás, könyvelés eredményeképpen minden év végén összeszámolhatjuk. A hosszú listán sok ttzezerféle termék szerepel, a neki megfelelő mértékegységen i tonnában* literben, méterben, darabban* kilowattban stb. De egyszerűbben is kiszámolhatjuk a társadalmi összterméket, úgy. hogy összeadjuk valamennyi termék árát. így végül is egy pénzösszegben kifejezve megkapjuk az év során megtermelt társadalmi össztermék Összértékét. Mire fordíthatja a társadalom ezt a terméktömeget? Vajon fclhasználhatja-e az egészet, mint jövedelmét? Nem, az összes termék nem fogható fel jövedelemként, hiszen a termelésben kopnak, használódnak az előző években előállított gépek és egyéb termelési eszközök. A termelés zavartalansága érdekében ezeket rendszeresen pótolni kell. Ha egy gép például nyolo év alatt elhasználódik, a segítségével termelt áruk árából fokozatosan félre kell tenni annyit, hogy nyolcadik év vécére együtt legyen az elhasznált gép helyett beállítandó új, ugyanolyan teljesítményű gép ára. Szükség van tehát egy pótlási alapra, amelyből a népgazdaság mim den ágában fedezni lehet az elhasznált termelési eszközöket. A társadalmi össztermékből tehát le kell vonni ezt a pótlási alapot és csak a megmaradó részt lehet elkölteni, mint jövedelmet. Ezt az összeget nevezi a politikai gazdaságtan nemzeti jövedelemnek. Eszerint tehát nemzeti jövedelem nemcsak pénzben kifejezett értékösszeget jelent, hanem egy meghatározott nagyságú társadalmi termék meny- nylségét is. Olyan termékeket, amelyeket az ipar, építőipar, mezőgazdaság álltott elő és amelyeknek értékét a közlekedés Is növelte azzal, hogy a felhasználókhoz szállította. A nemzeti jövedelem növekedése és az ország egy lakosára számított hányada tő jellemzője egy adott ország gazdasági fejlesztésének, s csak ennek növekedése lehet forrása a személyes Jövedelmek emelkedésének, az élet- színvonal szüntelen javulásának. Szociális problémák kutatóintézete Leningrádbon megnyílt a komplex szociális kutatások intézete. A Szovjetunióban ez az első olyan tudományos intézet, amelyben „a társadalom és az ember” problémájának tanulmányozásában a kutatás matematikai módszerei ugyanolyan szerepet játszanak, mint a klasszikus szociológiai módszerek. Az intézet kilenc laboratóriuma a kutatások széles skáláján tevékenykedik: a műszaki pszichológiától kezdve egészen a munkafiziológiáig és az oktatás programozásáig, A leningrád i szociológusok és pszichológusok az orvos- tudomány, az antropológia és a ílzológia adatait felhasználja „a személyiség komplex tanulmányozására”. Kutatásaikat később azon problémára is kiterjesztik, hogy mt« ként befolyásolja a műszahl haladás a munka tartól» te.
