Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)
1965-04-08 / 83. szám
1965. április 8. cáiitőrtCfc.' NÖGEAD s Ajl esnfccr isiit ét főzött Lokalizálták a székvölgyi bányatuzet Csörög a telefon. — Halló... itt bányamentő állomás — jelentkezik az ügyeletes, aztán vár. A drót másik végén ideges hang: — Székvölgyről Mahinyák István műszaki vezető helyettes vagyok. Jelentem, hogy 0 kijáró légvágatból erős füstkiáramlást és szénmonoxidot észleltünk... — Riadó! — hangzik a parancs, aztán kigördül a gépkocsi. Robog Székvölgy felé. A naplóba feljegyzik: 1965. 111. 1-én 14 óra, 19 perc. Készülékkel leszállnak a bányamentők. Szakad a verejték. A hőmérséklet 60—70 Celzius fok. A vágat oldala ég. Nem első eset, hogy Székvölgyön orvul támad a bányászok örökös ellensége, a tűz. Tavaly február 9-én olyan erővel jött, hogy a légakna teljesen leégett, úgy keUett berobbantani, aztán körbe fúrták a tűz fészkét és iszappal árasztották el. Sok tűz- gátat építettek itt már a bányamentők. A feltevés most is az, hogy a légaknai tűz folytatódásá,- ról van szó. Először itt is a fúrólyukak mélyítését és az iszapolást tervezték, de azután elvetették, mert nem tudták, mennyire terjedt a tűz a lejtősakna felé, ami a legnagyobb veszélyt jelentette. volna. Először tehát vágathajtással a tüzet elhatárolták a lejtősaknától és úgy isza- polták be ezt a veszélyeztetett területet Az első tíz méterben csak nagy meleget észleltek, de később a tüzet is megtalálták. Aztán egy másik vágattal teljesen lehatárolták. Ekkor már nyilvánvaló volt hogy új tűzről van szó. A vetőn levő szén és törecs öngyulladása okozta a tüzet. A szakemberek véleménye szerint amióta Székvölgyön törecs alatt müveinek, különösen a téli hónapokban, állandóan várható a tűz. Ennek oka, hogy a természetes depresszió ilyenkor igen megnövekszik, mivel a bányavágatokat a törecs és a vékony fedőréteg miatt nem tudják tökéletesen lezárni. Nagy depresszió különbségek keletkeznek és ezek vezetnek az öngyulladáshoz. Olyan gond ez, aminek a megoldásához az idén már a Bányászati Kutató Intézet segítségét is kérték. Az általuk javasolt kalciumklorid és anyag-szuszpenziós eljárást már ki is próbálták. A kikapart tűz helyét ezzel az oldattal töltötték ki, s ehhez 4,5 mázsa kalciumkloridot és 22 mázsa felsőpetényi agyagot használtak fel. Ezután a már közben lemélyített fúrólyukon keresztül megkezdték az iszapolást, amihez 400 köbméter homokra volt szükség. A tüzet sikerült teljesen lokalizálni. Az ember ismét győzedelmeskedett a bánya örökös ellenségén. A harc azonban csak szünetel, nagyon jól tudják, az illetékesek, hogy ismét bármikor támadhat. A helyes fejtés telepítésekkel, tökéletes léggátakkal már eddig is jelentősen sikerült csökkenteni a bányatüzek számát. Most a harc szünetében sem tétlenkednek. Olyan új megoldást, keresnek, amellyel a törecs hézagait teljesen kitölthetnék, és akkor léggátákkal megfojthatnák az ellenséget, a tüzet. B. J. Iskolások figyelmet keltő rajzkiállítása Karancslapujtőn Gyermekrajz kiállítás nyílt felszabadulásunk ünnepe alkalmából a karancslapújtói művelődési otthonban. A látható művek alkotói községi általános iskolások, akik Orosz István rajzszakos tanár irányításával élénk szakköri tevékenységet végeznek. Mintegy 50 lelkes, fiatal tagja van a szakkörnek. A gyermekek tehetségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az Országos Béketanács által nemrég megrendezett Békés életünk gyermek szemmel című rajzpályázaton a szakkör országos második helyezést ért el, s jutalmul televíziót kapott. Ezen a pályázaton egyéni siker is született: Miklós Gyula VI. osztályos szerezte meg a harmadik helyet. A lapújtői képzőművészke- dő gyerekek a járási rajzversenyen szintéi sikerrel vettek részt. Művével az igen biztató tehetségű Lipták Gyöíí első, Szalui Győző második, Vízvári Margit pedig harmadik lett. A szakkör úgy tervezi, hogy részt vesz az UNESCO által meghirdetett gyermekrajz pályázaton is. Egyébként a kiállítási anyagot eddig több, mint ezren tekintették meg a községben. és Gazdálkodás követelmények Pártunk gazdaságpolitikájának alapelveit a VIII. kongresszus fektette le. Ezek az alapelvek a szocialista építés kezdetétől, de különösen az 1957-től elért eredményekkel alakulnak. Gazdaságpolitikai alapelveink. jól, helyesek, megfelelnek a párt általános politikájából adódó főbb célkitűzéseknek. Magukban foglalják azt a követelményt, hogy fejlesszük tovább a népgazdaságot, a termelőerőket, a termelési viszonyokat. Az alapelvek központjában szerepel a gazdaságosság, és a termelékenység állandó, fokozatos javítása. Célul tűzik ki a népgazdaság szerkezetének átalakítását, adottságaink lehetőségeink jobb kihasználása érdekében. Es végül e gazdaságpolitikai alapelvek arra is irányulnak, hogy hazánk mind aktívabban vegyen részt a szocialista nemzetközi munkamegosztásban, a KGST tevékenységében. A szocialista építés kezdetétől munkánk eredményesnek bizonyult. Sikerült viszonylag gyors ütemben csökkenteni hazánk múltból örökölt gazdasági elmaradottságát. Szemlátomást javult a dolgozók élet- és munkakörülménye. Befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását és célul tűztük ki a szocializmus teljes felépítését. Ebből a gyors- ütemű fejlődésből megyénk U részesült és kivette abból a részét. Most gazdasági fejlődésünk egy minőségileg új szakaszán hoz értünk, amikor figyelembe kell venni az új követelményeket és szükséges biztosítani a gazdaság- politika maradéktalan érvényesítését, illetve továbbfejlesztését A népgazdaság fejlesztésében az eddigi lehetőségek egy része már kiapadt Nincs például lehetőség a munkaerő korlátlan növelésére. A mennyiségi szemlélettel szemben kiemelkedő szerepet kapnak az úgynevezett minőségi mutatók, a gazdaságosság, a termelékenység. Ennék megfelelően a termelőmunka erkölcsi és anyagi elismerésében is új irányban kell haladnunk. Megyénk gazdasága alapjában egészségesen fejlődött, bár természetes itt is megtalálhatók azok a gondok, feladatok, amelyek az országos helyzetre jellemzőek. A Központi Bizottság december 10-i határozata számos lehetőséget ad arra, hogy hozzájáruljunk az eddigi és jövőbeni központi intézkedések minél hatékonyabb érvényesüléséhez. Ennek egyik követelménye, hogy már ebben az évben a határozat és az intézkedések szenemében gazdálkodjunk. Ezzel párhuzamosan felkészüljünk a jövőre, a harmadik ötéves tervre. Gazdasági életünk egyik egyre fokozottabban előtérbe kerülő követelménye, hogy a termelés nem lehet csupán és elsősorban tervteljesítés, hanem a szó szocialista értelmében gazdálkodásé kell válnia. A terv teljesítésére való törekvést ki kell egészíteni az értékesítésre, a piackutatásra való kezdeményezésnek is. Ma még gyakran tapasztalható, hogy az egyes vállalatok termelése és a népgazdaság szükséglete nincs összhangban, az érdekek szemben állnak. így van ez például az üvegiparban. Nem különben a Salgótarjáni Acélárugyárban ahol adott időszak alatt a termelés 40 százalékos növekedése mellett a készletek 90 százalékkal emelkedtek. A tervmutatók, az anyagi érdekeltség itt más irányban termelik a vállalatokat, mint ahogyan az a népgazdaságnak szükséges lenne. De találkozhatunk a fordítottjával is, amikor például kapacitáshiány miatt fontos export-feladatot nem képesek megoldani, vagy a helyi önállóság annyira korlátozott, hogy nincs lehetőség rendelés- felvételre, piackutatásra, nűnt ahogyan az a Bányagépgyárban tapasztalható. Bár megyénk ipart vállalatainál, az ötéves terv eddig eltelt időszakában csaknem négyszeresére növekedett az exporttevékenység, rendelés-késés, döntőbíráskodás is egyéb más problémák miatt sok lehetőség még kihasználatlanul maradt. A vállalatok, a termelőegységek számára szükséges, hogy komplex módon szemléljék és gyakorolják a gazdálkodást, és ennek megfelelően fejlesszék az üzemet is. A szénbányászatban, az Öblösüveggyárban és másutt is előfordul, hogy a termelés cgy-egy fázisában nincsenek meg a feltételek az egész te- tevékenység eredményes folytatásához. Az sem jó, ha egyes vállalatok minden áron el akarnak érni egy-egy tervbe foglalt célt, még akkor is, ha az a népgazdaságnak káros. Ezt tapasztalhatjuk- például a termelés ütemességét vizsgálva. A tervek túlteljesítése vállalati érdek és ezért azt hajrával, rohammunkával is biztosítják. Ugyanakkor a gazdaságosság figyelmen kívül marad. Medvénk ipara évi termelésének nagyobb hányadát az év utolsó negyedében termeli. Ugyanígy van ez negyedévi, havi esetekben is. A Zománcipari Művek Salgótarjáni gyáregysége például a múlt év utolsó negyedében 12 százalékkal magasabb termelést produkált, mint az év első három hónapjában. Az ilyen jelenségek fokozzák a szervetlerisé- get, növelik a túlórát és egyéb más rossz következményekkel Járnak. Ezt a gyakorEredsttényesen segíti a konzultációs központ a főiskolai levelező hallgatók tanulását Pár éve, a Művelődésügyi Minisztérium yezdernen.,«.- zése nyomán hozták létre Salgótarjánban, ípeve Ncgrád megyében is a konzultációs központokat az Egri Tanárképző Főiskola levelezd hallgatói részére. Indokolt, hogy azokat, akik a napi munká juk elvégzésén kívül arra is vállalkoztak, hogy főiskolai diplomát szerezzenek, a i?gu messzebbmenőkig segítsek A Megyei Tanács művelődésügyi osztályán mar ta- pasztalatakról. mérhető eredményekről is beszámolhatnak a konzultációs központ munkájáról, hatásáról. Eszerint mindenképpen életrevaló ót- létnek bizonyult a konzultációs központ létrenozása. A Nógrád megyei konzultációs központ mun*ájaba jelenleg 312 levelező hallgató kapcsolódott be. A hallgatók húsz csoportban vesznek részt a foglalkozásokon. A központok Salgótarjánban. Nagybá- Fásztón es Balassagyarmaton működnek. A művelődésügyi osztály különösen nagy gondot fordított a konzultációs csoportok vezetőinek megszervezt-.sei e. A csoportok természetesen napra és órára ütemezett tematika szerint dolgoznak. A foglal ko- zások menetrendjét ellenőrzik és a konzultálok igényeinek megfelelően alakítják. Ez annál is inkább indokolt, mert a levelező hallgatók többsége képesítés-, illetve szakképesítés nélküli nő akik legtöbbször háztartási gondokkal is küzködnek. A konzultációs központ a főiskolával szoros kapcsolatot tart fenn. Ez természetes, hiszen a központ létrehozása a főiskola munkáját is elősegíti. Az Egri Tanárképző Főiskola tanulmányi osztályán a Nógrád megyei hallgatók szerepléséről különösen jó vélemény alakult ki. A főiskola tanárai szerint jó a hallgatók tanulmányi előmenetele. Élénkebbek a vizsgák* Az oktatás szolgálatában a hallgatók magabiztosabban tárgyalják az anyagot, a feleleteik határozottabbak. A főiskolához öt konzultációs körzet (Borsod — Abauj — Zemplén, Hajdú-Bihar, Sza- bolcs-Szatmár, Heves- és Nóg- j rád megye) tartozik. A Nóg- i rád megyei hallgatók különö- j sen a biológia, a kémia, a műszaki ismeretek, a földrajz tárgyakban tűnnek ki alapos felkészültségükkel. A központ a rendszeres konzultációs órákon kívül a vizsgaelőkészítésben is mind nagyobb szerepet vállalt. Ez alkalommal a levelező hallgatók az egész évi anyagot átveszik, különösen azokat az anyagrészeket, amelyeket évközben nem kellő alapossággal sajátítottak el. Ezen kívül a központ arra is ügyel, hogy valamennyi hallgató részt vegyen a kijelölt időpontban megrendezett konzultáción. (te) A Salgótarjáni Gépipar! Technikum hallgatói háromezer munkaórával elfekvő transzformátorokból új szerelvényfa- lat építettek. Az új berendezés jelentősen megkönnyíti a gyakorlati oktatást Jogos büszkeséggel nézi a közös művet a két tiatal Az elektromos mérőórák legrégibb és legújabb típusaival ismerkednek a gyerekek (Koppány György felvétele!) latot még a létszámhiány indokolja, mert a vállalatok döntő többsége a tervidőszak-* ban töhb munkást foglalkozz tatott a tervezettnél. A szocialista ipar például a múlt évben 2,5 százalékkal növelte a munkáslétszámot, amivel szemben 2,2 százalékos termelés növekedés áll. A termelékenységet illetően megyénk ipara jó eredményeket ért el. A múlt esztendőben például a termelés növekedésének 82,9 százaléka szármázott termelékenységből és 17,1 százaléka létszámból. De ha figyelembe vesszük a követelményeket és lehetőségeinket, akkor nem lehetünk elégedettek. Vannak még lemaradók, olyan fehér foltok* mint a megye építőipara, ahol például 1964-ben a termeié* növekedését 94,7 százalékig létszámból biztosították. Aa utóbbi időben nem kellő az előrehaladás a műszaki fejlesztésben, a gyártás- és gyártmányfejlesztésben, a iöjrszerűsítésben. A műszaki fejlesztésben még mindig hosszú az elgondolás és a kivitelezés közötti idő, különböző okok miatt idegenkedés tapasztalható. A számos példa közül csak egyre szeretnénk utalni1 a párt Központi Bizottságának határozata ki- mindja, hogy az építőiparban az ötéves terv végére a földmunkákat 70, a vakolást 50 százalékig, a festést, mázolást és parkettázást pedig túlnyomórészben gépesíteni kell« Ezzel szemben a múlt év végén a megye építőipara a kővetkező számokat produkáltál* földmunka 26,6, vakolás 10,2, festés-mázolás 3,8, parkettázás 22,6 százalék. Az utóbbi három lényegesen rosszabb^ mint az 1961, évi volt A létszám túlzott növelése mellet« ez kihat a minőségre is. Fegyelem, felelősség é» tervszerűség — ebben lehetne összefoglalni feladataink következő csoportját Vajon napjainkban adott kérdésekben ott döntenek-e, ahol arra a legilletékesebbek? Gazdasági veztőtnk jól tudják? hogy ez még nem így vart Adódik ez a felelősségtől való húzódozásböl, gyenge szakmai felkészültségből és abból is, hogy a vállalati önállóság, hatáskör nem áU arányban a növekvő feladatokkal. Elgondolkoztató jelend ség, hogy műszaki vezetőink munkaidejüknek csak 35-40 százalékát képesek az alkotó tevékenységre fordítani, a többi adminisztrációval telik el. Utalhatunk arra is, hogy a vállalatok összlétszámúnak mintegy 20 százaléka általában távol van az üzemtől, nem vesz részt a termelő munkában. Idei és jövőbeni feladataink közé tartozik, hogy e káros jelenségek okait felkutassuk és megoldásukban jelentős lépést tegyünk előre. Már eddig sokszor elhangzott — bár nem elégséges eredménnyel —, hogy milyen szükség van közgazdasági szemléletre, gazdaságpolitikai elemző tevékenységre. Bátran állíthatjuk, hogy a Jövőben olyan alapvető követelmények nélkül mint jövedelmezőségiszámítás, nyereség, a ráfordí- dítás és a költség összevetés« — egyetlen vállalat sem boldogulhat kielégítően. Megfelelő helyet és szerepet kell biztosi‘ani a vállalati munka értékelésében a mérlegbeszámolónak, amikor teljes ke- resztmetszetében felmérhető és értékelhető a vállalat tevékenysége. Vagyis: nemcsak népgazdasági, hanem vállalati szinten is számolni kell * szocialista árutermelés követelményeivel. biztosítani kell e követelmények figyelembe vételét. Gazdasági fejlődésünk eddigi eredményei alkalmasak arra, hogy a népgzadaság fejlesztésének új feldatait i* megoldjuk. Felnőtt az a gazdasági vezető gárda is, amely képes eleget tenni az új követelményeknek. Balogh Gyula
